Megyei Tükör, 1968. szeptember (1. évfolyam, 32-35. szám)

1968-09-07 / 32. szám

­ Párt- és államvezetők látogatása a fővárosi ipari vállalatokban Csütörtökön NICOLAE CEAUŞESCU, CHIVU STOICA, PAUL NICULESCU-MIZIL, VIRGIL TROBIN, ILIE VERDEŢ elvtársak, valamint DUMITRU POPA elvtárs Bukarest municípium pártbizottságának első titkára, a főváros polgármestere látogatást tettek több bukaresti ipari vállalatnál. A lotoggatás folyamán pártunk és államunk vezetői munkásokkal, tech­nikusokig­, mérnökökkel találkoztak, a vállalatok és pártszervezetek veze­tőivel, és a termelési terv teljesíté­sének jelenlegi helyzetéről, az 1968-as és az ötéves terv megvalósításának feladatairól, a hozott intézkedésekről beszélgettek velük. A meglátogatott üzemek dolgozói lelkesen köszöntötték pártunk és ál­lamiunk vezetőit, s kifejezték egy­öntetű elhatározásukat, hogy minden erejüket és tudásukat az RKP IX-ik Kongresszusán és az Országos Konfe­rencián kitűzött feladatok valóra vál­tására fordítják. Pártunk és annak ve­zetői iránt érzett szeretet­ük jeléül ki­fejezésre juttatták azt a megingatha­tatlan szándékukat, hogy mindenben támogatják a párt bel- és külpoliti­káját, s az egész néppel együtt küz­denek a szocialista Románia felvi­rágoztatásáért. A párt- és államvezetők először a Vulcan üzemet — Bukarest egyik legrégibb ipari létesítményét — lá­togatták meg, amely ma gépgyártó iparunk egyik legerősebb fellegvára Neve a munkásosztály forradalmi harcának tradícióját őrzi, amelyet ma egy szorgos kollektíva folytat, a­­mely hozzáértésével és a munka i­­ránti odaadásával nagymértékben hozzájárul a szocializmus kiteljesedé­séhez hazánkban (Folytatása a 3. oldalon) Vlf.AG PROMT­ARJAI, ESYBSVfi, JETEK! m­³m@L TUKOR Az RKP Kovászna megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács lapja­­. ÉVFOLYAM 32. SZÁM |­ARA 50 BANI | 1068. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT ! tv ' Teljes egyetértésben a párt és a kormány politikájával Az RKP KB-nak, NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak! A szel­lem és a tudomány emberé­nek, írástudónak, művésznek lenni — a szó valódi és nemes értelmében — azt jelentette mindig, s fokozot­tan azt jelenti ma a kiteljesedő szo­cializmus körülményei között, hogy mélyen át­érezzük a leírt szó felelős­ségét, súlyát, kötelező érvényét. U­­gyanakkor, amint Ön, kedves Geau­­şescu elvtárs néhány nappal ezelőtt a kolozsvári értelmiségiekkel való találkozása alkalmából megállapítot­ta „az emberiségnek ma nagyobb szüksége van, mint bármikor alkotó gondolkodásra, józan itéletű, elmél­kedő emb­erekre, akik kimondják vé­leményüket az új társadalmi folya­matokról“. A történelem e nem könv­­nyű, s távolról sem megnyugtatóan egyértelmű óráján, mély, benső fe­lelősségtől vezérelve — mi, Kovász­na megye székhelyén, Sepsiszent­­györgyön élő magyar írók, tudomá­nyos dolgozók, művészeti intézmé­nyek vezetői szükségét érezzük saját meggyőződésünk nyílt, őszinte és kendőzetlen kimondásának, annak a humanista felelősségnek nevében, mely alkotó munkánkat nap, mint nap vezérli. Hitünk szerint ugyanis az irodalomnak, a művészetnek, a tudománynak az életért, az élet tel­jességéért kell küzdenie. Az emberi éh­t és lélek harmóniájáért a szocia­lista társadalmon belül, az emberi egyéniség kiteljesítéséért, a történe­lem folyamán oly sokszor megmocs­kolt emberiesség eszményének tiszta­ságáért és feltétlen tiszteletben tar­tásáért. Ezeknek az eszméknek és eszmé­nyeknek képviselője hazánkban a Humán Kommunista Párt, mely ha­zánk létfontosságú érdekl­i­ tekintő bel- és külpolitikájával, biztosítéka valóra váltásuknak, megőrzésüknek. Mi, sepsiszentgyörgyi magyar írók, művészeti és tudományos dolgozók, amin­ azt az Ön minapi sepsiszent­györgyi látogatását megelőző értel­miségi megbeszélésen élőszóval is ki­nyi­lván­­­tot­tuk, meg vagyunk győződ­ve arról, hogy pártunk IX. Kong­resszusán megfogalmazott feladatok — a román nép és az egy­üt­tlakó nemzetiségek, teljes jogegyenlősége alapján — alapját képezik szocia­lista fejlődésünknek, s lehetőséget teremtenek alkotó munkánk kitelje­sítésére. Biztosítják a romániai ma­gyarság nemzeti műveltségének és művelődésének felvirágzását, a mű­vészi és tudományos alkotó munká­ban, az oktatásban, az államigazga­tásban, az élet minden területén az anyanyelv használatát, mindezt a kö­zös haza, a szocialista Románia fej­lődése, virágzása érdekében. Éppen ezért őszinte ragaszkodással, tehetsé­günk és munkánk legjavával, szívünk mélyéből támogatjuk a párt bel- és külpolitikai irányvonalát, abban a meggyőződésben, hogy az a marxi­z­­mus-leninizmus elveinek alkotó és korszerű alkalmazása sajátos hazai viszonyainkra. Ez irányvonal a haza szuverenitását, függetlenségét tekinti a fejlődés elsődleges, létfontosságú (Folytatása a 3. oldalon) 7. Sr. L­i­f­­'­é-i szabálytalan köszöntő Szeretem halkszavúságukat, fegyelmezett hórukkjai­­k­at, fűrészeik sírását, fejszéik egyenletes csattogását, azt ahogyan lehajolnak és kiszabadítanak egy málna­bokrot. Csodálom csontos, kemény fogása kezüket, széltől és harmattól pirosra mardosott arcukat, jó ízű nyál-ál­mukat, meleg szívüket, bátorságukat. Irigylem is őket, mert minden bokor és minden szál fa ismerősük, ők köszöntik elsőnek a hajnalt, és ők búcsúztatják utolsónak a Holdat. Köszöntjük­­ erdőink dolgozóit. Ágoston Sándor Elsők között a búzatermesztésben így lehetne összefoglalni a Ko­vászna megyei búzatermesztő érte­kezlet tanulságait. Tekintettel a kér­dés horderejére, a megyei néptanács dísztermére ki lehetett volna tenni a „Telt ház“ táblát. Jelen voltak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnökök, mérnökök, a községi párt­­bizottságok titkárai, és a terményfor­galmi vállalatok képviselői. Hagyománnyá vált, hogy minden évben kiértékeljük a legfontosabb növények termesztési eredményeit. Visszatekintünk­ az évi munkára, ta­nulunk egymástól. A gyakorlati gaz­dák a szakemberektől, a szakembe­rek a gazdáktól. Még mindig van, a­­mit kihagytunk, még mindig van, a­­mit elhanyagoltunk, és távol állunk az agrotechnikai szabályok maradék­talan alkalmazásától Szarvady József aligazgató beszá­molójából kitűnt, hogy búzatermesz­­tő megye is lenünk. Eddig a burgo­nya volt a nagyágyú, de az ilyen, addig kisebb kaliberűnek tekintett növények tekintetében is értik gaz­daságaink a termesztés titkait. Az év rosszul indult. Aggasztott a tavaszi és nyári szárazság. Mégis kibírták a vetések, mert jól indultak a tél­nek, erős gyökérzettel fogadták a ta­vaszt Középkötött talajú, tehát a szá­­razságra érzékenyebb gazdaságok tet­tek ki magukért. Kökös 255 hektá­ron 3180 kg-os, Kilyén 195 hektáron 3000 kg-os, Szentkatolna 260 hektá­ron 2790 kg-os hektáronkénti átlagot ért el Oroszlánrésze volt a nagy ter­mőké­pességű­, magas biológiai értékű vetőmagnak A Bezosztája tért hódí­tott. Sepsiszentgyörgy. Árkos. Kilyén. Szentkatolna. Gsernáton egyes par­cellákon 3500—4000 kilogrammos ter­mést is takarított be. .A helyi és ke­vésbé termékeny fajták fokozatosan kiestek, a vetésterületnek alig 14*1*­­át jelentik. Huszonnyolc gazdaságban kizárólag a Bezosztáját termelték. Többek között Árkos, Kökös, Zaboly, Szentkatolna. A Harrach-al öt gaz­daság, a Bulgária 301-es termesztésé­vel pedig az erdővidéki gazdaságok foglalkoztak. Szórványosan előfordul a Ponca, az Etoile de Choisy, Csa­tlad 117, Odvos 241, Arapatak, Réty, Mikóújfalu gyengébb termőképessé­­gű­ talajain. .A Harrach fajtát, ami egy pár évvel ezelőtt előretört, a rozsdaérzékenység háttérbe szorítot­ta. 1968-ban 2333 kg volt a Berosz­tája megyei átlaga, míg a Harrach csak 1500 kg-ot biztosított. .4r elő­­veteményt tekintve a következő sor­rend alakult ki : pillangósok, burgo­nya, kalászosok. .4 későn felszaba­duló területek magától értetődően a legkevésbé váltak be. .41 optimális vetésidő betartása a szárazság elleni küzdelemben alapvető feltétel volt. Ahol október közepére befejezték a vetést, szebb eredményeket tudtak felmutatni, mert a növényállomány megerősödött. Kedvező volt a körül­mény ott, ahol a szuperfoszfát mel­lett a nitrogénműtrágya egy részét is bedolgozták az alapműveléssel e­­gyütt négyzetméterenként átlagosan 5500hOO növényt biztosítottak a leg­jobb eredményt elérő mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A továbbiakban a hozzászólók a termesztéstechnika műhelytitkairól beszéltek. Vajnár György mérnök Kökösből röviden megemlítette, hogy mennyi kísérletezés után, milyen óvatosan kötöttek ki a Bezosztáta fajta ter­mesztésénél. Jó ideig a Harrach u­­ralkodott. Eredményesen termesztet­ték a búzát búza után terület 15—20 százalékán kényszerítő körülmény, hogyha nem folyamodtak volna eh­hez a módszerhez, akkor csak későn Tompa Ernő. (Folytatása a­­ 5. oldalon) ünnepi találkozó Szeptember 5-én a sepsiszentgyör­gyi Állami Magyar Színház előcsar­nokában ünnepi találkozó volt. A Kovászna megyei pártbizottság talál­kozott azokkal az értelmiségiekkel, akik frissiben hagyták el az egyete­mek padjait, akik itt akarják meg­kezdeni m­u­n­kásságu­kat. — Az új területi elosztás lehetősé­get nyújt arra, hogy Önök legjobb tudásukhoz mérten hozzájáruljanak hazánk, Románia Szocialista Köztár­saság gazdasági és kulturális életének fejlesztéséhez — mondotta Király Károly elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára. Megyénkben pezsgő kulturális élet folyik, melyre ország­szerte felfigyeltek. Minden erkölcsi és anyagi segítsé­get megadunk Önöknek, hogy elmé­leti ismereteiket hasznosíthassák Ko­vászna megyében. Azt kívánjuk, szeressék megyénket, alapítsanak csa­ládot, érezzék magukat otthon ná­lunk. A stályakezdés első napjaiban sze­retettel üdvözlöm Önöket a Kovászna, megyei pártbizottság nevében — zár­ta beszédét Király Károly elv­társ. Idomir Gomel, a Babeş-Bolyai tu­dományegyetem filológiai karának végzettje megköszönte az abszolven­­sek nevében a megyei pártbizottság­­ jóindulatát. Csergőffy László színművész felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy első­sorban a pártnak és a kormánynak kell megköszönni azt a támogatást­, mely lehetővé tette tanulmányaik el­végzését. A párt iránti bizalom jegyében nyilatkozott Balogh Ilona egészség­­ügyi technikus, Lacza-Pap Márton színész, Balázs Melinda, a Babeş-Bo­lyai tudományegyetem végzettje. Szabó Á­kos elektrotechnikai mér­nök. Az ünnepi találkozót szívélyes be­­­­szélgetés zárta. Kovács Imre AZ EREDMÉNYEK MÉG TÖBBRE KÖTELEZNEK! — Stanca Constantin cikke (a 2. oldalon)

Next