Megyei Tükör, 1968. szeptember (1. évfolyam, 32-35. szám)
1968-09-07 / 32. szám
Párt- és államvezetők látogatása a fővárosi ipari vállalatokban Csütörtökön NICOLAE CEAUŞESCU, CHIVU STOICA, PAUL NICULESCU-MIZIL, VIRGIL TROBIN, ILIE VERDEŢ elvtársak, valamint DUMITRU POPA elvtárs Bukarest municípium pártbizottságának első titkára, a főváros polgármestere látogatást tettek több bukaresti ipari vállalatnál. A lotoggatás folyamán pártunk és államunk vezetői munkásokkal, technikusokig, mérnökökkel találkoztak, a vállalatok és pártszervezetek vezetőivel, és a termelési terv teljesítésének jelenlegi helyzetéről, az 1968-as és az ötéves terv megvalósításának feladatairól, a hozott intézkedésekről beszélgettek velük. A meglátogatott üzemek dolgozói lelkesen köszöntötték pártunk és államiunk vezetőit, s kifejezték egyöntetű elhatározásukat, hogy minden erejüket és tudásukat az RKP IX-ik Kongresszusán és az Országos Konferencián kitűzött feladatok valóra váltására fordítják. Pártunk és annak vezetői iránt érzett szeretetük jeléül kifejezésre juttatták azt a megingathatatlan szándékukat, hogy mindenben támogatják a párt bel- és külpolitikáját, s az egész néppel együtt küzdenek a szocialista Románia felvirágoztatásáért. A párt- és államvezetők először a Vulcan üzemet — Bukarest egyik legrégibb ipari létesítményét — látogatták meg, amely ma gépgyártó iparunk egyik legerősebb fellegvára Neve a munkásosztály forradalmi harcának tradícióját őrzi, amelyet ma egy szorgos kollektíva folytat, amely hozzáértésével és a munka iránti odaadásával nagymértékben hozzájárul a szocializmus kiteljesedéséhez hazánkban (Folytatása a 3. oldalon) Vlf.AG PROMTARJAI, ESYBSVfi, JETEK! m³m@L TUKOR Az RKP Kovászna megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács lapja. ÉVFOLYAM 32. SZÁM |ARA 50 BANI | 1068. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT ! tv ' Teljes egyetértésben a párt és a kormány politikájával Az RKP KB-nak, NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak! A szellem és a tudomány emberének, írástudónak, művésznek lenni — a szó valódi és nemes értelmében — azt jelentette mindig, s fokozottan azt jelenti ma a kiteljesedő szocializmus körülményei között, hogy mélyen átérezzük a leírt szó felelősségét, súlyát, kötelező érvényét. Ugyanakkor, amint Ön, kedves Geauşescu elvtárs néhány nappal ezelőtt a kolozsvári értelmiségiekkel való találkozása alkalmából megállapította „az emberiségnek ma nagyobb szüksége van, mint bármikor alkotó gondolkodásra, józan itéletű, elmélkedő emberekre, akik kimondják véleményüket az új társadalmi folyamatokról“. A történelem e nem könvnyű, s távolról sem megnyugtatóan egyértelmű óráján, mély, benső felelősségtől vezérelve — mi, Kovászna megye székhelyén, Sepsiszentgyörgyön élő magyar írók, tudományos dolgozók, művészeti intézmények vezetői szükségét érezzük saját meggyőződésünk nyílt, őszinte és kendőzetlen kimondásának, annak a humanista felelősségnek nevében, mely alkotó munkánkat nap, mint nap vezérli. Hitünk szerint ugyanis az irodalomnak, a művészetnek, a tudománynak az életért, az élet teljességéért kell küzdenie. Az emberi éht és lélek harmóniájáért a szocialista társadalmon belül, az emberi egyéniség kiteljesítéséért, a történelem folyamán oly sokszor megmocskolt emberiesség eszményének tisztaságáért és feltétlen tiszteletben tartásáért. Ezeknek az eszméknek és eszményeknek képviselője hazánkban a Humán Kommunista Párt, mely hazánk létfontosságú érdekli tekintő bel- és külpolitikájával, biztosítéka valóra váltásuknak, megőrzésüknek. Mi, sepsiszentgyörgyi magyar írók, művészeti és tudományos dolgozók, amin azt az Ön minapi sepsiszentgyörgyi látogatását megelőző értelmiségi megbeszélésen élőszóval is kinyilvántottuk, meg vagyunk győződve arról, hogy pártunk IX. Kongresszusán megfogalmazott feladatok — a román nép és az együttlakó nemzetiségek, teljes jogegyenlősége alapján — alapját képezik szocialista fejlődésünknek, s lehetőséget teremtenek alkotó munkánk kiteljesítésére. Biztosítják a romániai magyarság nemzeti műveltségének és művelődésének felvirágzását, a művészi és tudományos alkotó munkában, az oktatásban, az államigazgatásban, az élet minden területén az anyanyelv használatát, mindezt a közös haza, a szocialista Románia fejlődése, virágzása érdekében. Éppen ezért őszinte ragaszkodással, tehetségünk és munkánk legjavával, szívünk mélyéből támogatjuk a párt bel- és külpolitikai irányvonalát, abban a meggyőződésben, hogy az a marxizmus-leninizmus elveinek alkotó és korszerű alkalmazása sajátos hazai viszonyainkra. Ez irányvonal a haza szuverenitását, függetlenségét tekinti a fejlődés elsődleges, létfontosságú (Folytatása a 3. oldalon) 7. Sr. Lif'é-i szabálytalan köszöntő Szeretem halkszavúságukat, fegyelmezett hórukkjaikat, fűrészeik sírását, fejszéik egyenletes csattogását, azt ahogyan lehajolnak és kiszabadítanak egy málnabokrot. Csodálom csontos, kemény fogása kezüket, széltől és harmattól pirosra mardosott arcukat, jó ízű nyál-álmukat, meleg szívüket, bátorságukat. Irigylem is őket, mert minden bokor és minden szál fa ismerősük, ők köszöntik elsőnek a hajnalt, és ők búcsúztatják utolsónak a Holdat. Köszöntjük erdőink dolgozóit. Ágoston Sándor Elsők között a búzatermesztésben így lehetne összefoglalni a Kovászna megyei búzatermesztő értekezlet tanulságait. Tekintettel a kérdés horderejére, a megyei néptanács dísztermére ki lehetett volna tenni a „Telt ház“ táblát. Jelen voltak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnökök, mérnökök, a községi pártbizottságok titkárai, és a terményforgalmi vállalatok képviselői. Hagyománnyá vált, hogy minden évben kiértékeljük a legfontosabb növények termesztési eredményeit. Visszatekintünk az évi munkára, tanulunk egymástól. A gyakorlati gazdák a szakemberektől, a szakemberek a gazdáktól. Még mindig van, amit kihagytunk, még mindig van, amit elhanyagoltunk, és távol állunk az agrotechnikai szabályok maradéktalan alkalmazásától Szarvady József aligazgató beszámolójából kitűnt, hogy búzatermesztő megye is lenünk. Eddig a burgonya volt a nagyágyú, de az ilyen, addig kisebb kaliberűnek tekintett növények tekintetében is értik gazdaságaink a termesztés titkait. Az év rosszul indult. Aggasztott a tavaszi és nyári szárazság. Mégis kibírták a vetések, mert jól indultak a télnek, erős gyökérzettel fogadták a tavaszt Középkötött talajú, tehát a szárazságra érzékenyebb gazdaságok tettek ki magukért. Kökös 255 hektáron 3180 kg-os, Kilyén 195 hektáron 3000 kg-os, Szentkatolna 260 hektáron 2790 kg-os hektáronkénti átlagot ért el Oroszlánrésze volt a nagy termőképességű, magas biológiai értékű vetőmagnak A Bezosztája tért hódított. Sepsiszentgyörgy. Árkos. Kilyén. Szentkatolna. Gsernáton egyes parcellákon 3500—4000 kilogrammos termést is takarított be. .A helyi és kevésbé termékeny fajták fokozatosan kiestek, a vetésterületnek alig 14*1*át jelentik. Huszonnyolc gazdaságban kizárólag a Bezosztáját termelték. Többek között Árkos, Kökös, Zaboly, Szentkatolna. A Harrach-al öt gazdaság, a Bulgária 301-es termesztésével pedig az erdővidéki gazdaságok foglalkoztak. Szórványosan előfordul a Ponca, az Etoile de Choisy, Csatlad 117, Odvos 241, Arapatak, Réty, Mikóújfalu gyengébb termőképességű talajain. .A Harrach fajtát, ami egy pár évvel ezelőtt előretört, a rozsdaérzékenység háttérbe szorította. 1968-ban 2333 kg volt a Berosztája megyei átlaga, míg a Harrach csak 1500 kg-ot biztosított. .4r előveteményt tekintve a következő sorrend alakult ki : pillangósok, burgonya, kalászosok. .4 későn felszabaduló területek magától értetődően a legkevésbé váltak be. .41 optimális vetésidő betartása a szárazság elleni küzdelemben alapvető feltétel volt. Ahol október közepére befejezték a vetést, szebb eredményeket tudtak felmutatni, mert a növényállomány megerősödött. Kedvező volt a körülmény ott, ahol a szuperfoszfát mellett a nitrogénműtrágya egy részét is bedolgozták az alapműveléssel együtt négyzetméterenként átlagosan 5500hOO növényt biztosítottak a legjobb eredményt elérő mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A továbbiakban a hozzászólók a termesztéstechnika műhelytitkairól beszéltek. Vajnár György mérnök Kökösből röviden megemlítette, hogy mennyi kísérletezés után, milyen óvatosan kötöttek ki a Bezosztáta fajta termesztésénél. Jó ideig a Harrach uralkodott. Eredményesen termesztették a búzát búza után terület 15—20 százalékán kényszerítő körülmény, hogyha nem folyamodtak volna ehhez a módszerhez, akkor csak későn Tompa Ernő. (Folytatása a 5. oldalon) ünnepi találkozó Szeptember 5-én a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház előcsarnokában ünnepi találkozó volt. A Kovászna megyei pártbizottság találkozott azokkal az értelmiségiekkel, akik frissiben hagyták el az egyetemek padjait, akik itt akarják megkezdeni munkásságukat. — Az új területi elosztás lehetőséget nyújt arra, hogy Önök legjobb tudásukhoz mérten hozzájáruljanak hazánk, Románia Szocialista Köztársaság gazdasági és kulturális életének fejlesztéséhez — mondotta Király Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Megyénkben pezsgő kulturális élet folyik, melyre országszerte felfigyeltek. Minden erkölcsi és anyagi segítséget megadunk Önöknek, hogy elméleti ismereteiket hasznosíthassák Kovászna megyében. Azt kívánjuk, szeressék megyénket, alapítsanak családot, érezzék magukat otthon nálunk. A stályakezdés első napjaiban szeretettel üdvözlöm Önöket a Kovászna, megyei pártbizottság nevében — zárta beszédét Király Károly elvtárs. Idomir Gomel, a Babeş-Bolyai tudományegyetem filológiai karának végzettje megköszönte az abszolvensek nevében a megyei pártbizottság jóindulatát. Csergőffy László színművész felszólalásában hangsúlyozta, hogy elsősorban a pártnak és a kormánynak kell megköszönni azt a támogatást, mely lehetővé tette tanulmányaik elvégzését. A párt iránti bizalom jegyében nyilatkozott Balogh Ilona egészségügyi technikus, Lacza-Pap Márton színész, Balázs Melinda, a Babeş-Bolyai tudományegyetem végzettje. Szabó Ákos elektrotechnikai mérnök. Az ünnepi találkozót szívélyes beszélgetés zárta. Kovács Imre AZ EREDMÉNYEK MÉG TÖBBRE KÖTELEZNEK! — Stanca Constantin cikke (a 2. oldalon)