Megyei Tükör, 1968. november (1. évfolyam, 41-45. szám)

1968-11-02 / 41. szám

I. ÉVFOLYAM 4L S/.AM | ARA 50 BANI |l968. NOVEMBER 2., SZOMBAT (Szakács Sándor felvitele) 4 ■S> VrbAG PROhETARJAI, EGYESttbJETEK ! k <n TÜKÖR Az RKP Kovászna megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács lapja A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZ0TTSÁ6A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÉS ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK HATÁROZATA ERDÉLY ROMÁNIÁVAL VALÓ EGYESOLÉSE 50. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRŐL December 1-én lesz 50 éve annak, hogy a gyulafehérvári nagygyűlés kihirdette Erdély egyesülését Romániával. Ez történelmi jelentőségű esemény volt a román nép életében, be­tetőzte az egységes nemzeti állam megalakításának folya­matát, amely 1850-ben a feje­delemségek egyesülésével kez­dődött. Az évszázadok folyamán, szembenézve a történelem vi­szontagságaival. a széles nép­tömegek, a nép haladó erői súlyos áldozatokat hoztak a társadalmi kizsákmányolás és a nemzeti leigázás ellen. az idegen uralom jármának le­rázásáért és a függetlenségért, a román nép állami egységéért, az ország anyagi és szellemi haladásáért vívott hősi harc­ban. E történelem krónikájá­ba dicső lapokat írtak be né­pünk legfelvilágosultabb fiai, az a közös forradalmi hűre, a- melyet a román, magyar, né­met és más nemzetiségű dol­gozók vívtak. Betetőzve az évszázados egy­ségtörekvést. kifejezve az e- gész nép akaratát. Erdély e­gyesülése Romániával a ro­mán nép nemzeti felszabadító mozgalmának történelmi je­lentőségű győzelme. Az egye­sülés a legszélesebb társadal­mi erők harcának az eredmé­nye : e harcban döntő szere­pük volt a néptömegeknek, a- melyeknek soraiban aktív hoz­zájárulását adta a munkásosz­tály, a forradalmi szocialista mozgalom. A román nép törekvése, hogy kiteljesítse nemzeti álla­mának kialakítását, annak a forradalmi lendületnek a kö­rülményei között vált valóra, amely az első világháború végén felölelte az emberiséget, s amely alapjaiban megrázta a burzsoá v ilágr épületét. A korabeli nagy birodalmak ál­tal elnyomott népek nemzeti felszabaditási harca szempont­jából erős ösztönző volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadala : ez meg­nyitotta a proletár forradal­maknak, az emberiség kapita­lizmusról szocializmusra való áttérésének korszakát, s úgy (Folytatása a 3. oldalon) A Nt PT AN ÁCSOK FELÉPÍTÉSÉRŐL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL SZŐLŐ TÖRVÉNYTERVEZET VITÁJA EGYRE JOBBAN NO NÉP­TANÁCSAINK HATÁSKÖRE Színié megszokottá vált az. hogy párt unit és kormányunk nyilvános vita tárgyúivá teszi az állam- és gazdasági vezetési illető legjobb törvényterv-eze- teket. A jelenleg nyilvános vita tárgyét képező, a néptanácsok megszervezésére és működésé­re vonatkozó törvénytervezet összegezi a helyi államhatalmi és igazgatási szerveknek az új működési feltételek között szerzett pozitív tapasztalata'. a távlati teendőket. amelyeket a párt IX. Kongresszusa és az Országos Konferencia jelölt ki Románia szocialista építésé­nek kiteljesítésére. Konkrétan meghatározza a néptanácsokra háruló meejnövekedett felada­tokat. hangsúlyozva a néjjtaná- csok hatáskörének és működé­László Gyula, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának alel nöke 4 (Folytatása a 2. oldalonI f Az ősz csupaszra vetközleti a Iákat. Ilyenkor látszik csak meg, hogy cserje vagy ke­ményhúsú fa törzsét takarta cl eddig a lomb... A termé­szet káprázatos lermés-szín-bö- ség beteljesedése után ez a minden fölöslegestől való meg­tisztulás a példakép erejével hat. A sallangok levetkezésé- nek, a lényeg felfedésének a példaképével : önismerésre sarkall... Mert állandóan meg kellene keresnünk felöltözte­tett. szép gesztusaink mögött az igazi érzést, a kihimezett szavak mögött a gondolatot, mely tettekben hivatott alakot nyerni, a mívesen megszer­kesztett beszámolók zegzugai MAGUNKBA NÉZNI... közt a tényeket, a számok mö­gött a munkásnapokat, melyek izzadságos fáradalommal töltik ki az ember életét, a név és indulat és érzés és kartoté­kok és semmiféle gyűjtőfoga­lommal meg nem nevezhető ember életét, értékeit. De ne­héz őszinteségünket szembe­szegeznünk a pillanatonként kísértő hiúsággal, az örök ver­sengés kecsegtető „dobogó" vágyaival. Bár nagykorúsá­gunkhoz szükségesen hozzátar­tozik, a legrejtettebb igazsá­gunkig való metsző kutatás még nem meghatározója. Be­dig csak ennek a segítségével tudnék a százalékból a föld­ben maradt burgonyát zsákok, krumplipaprikás mivoltában lemérni a jövedelmet csak így visszavezetni a munkára, meg­találni a hiábavaló energia be­fektetés gyökereit felelőtlen le­gyintéseinkben, magunk álla- tásában, egyszóval csak ezen az úton növekedhetünk igé­nyeink szabta, mindig maga­sodó mércénkig : emberségün­kig. Csupaszra vetkeztette az ősz a fákat. Szép példakép. Egy­szerű is ugyanakkor, mert az évszakváltás könyörtelen bekö­vetkezése folytán a fák akara­tán kívül is megtörténik. De az ember magára találásának, értékeinek megvalósításáért vívott ádáz harcának az. év­szakai nem olyan egyértel­műek és különválaszthatok egymástól, mint a természet tavasza, nyara, ősze és tele. De éppen ezért minden pilla­natban szükségesek, mert az örökös megújulás, a fejlődés szakadatlan folyamatának a kiindulópontjai. Mert szomorú és végzetes meglepetés az. mikor valaki felismeri egyszer, hogy színes, felcicomázott, megfogni mazás- hiúság-büszkeség lombozata a- latt terebélyes, vastag törzsű­nek és erős ágazaténak hitt emberi természetrajza csupán cserje-vékony, s dideregve hú­zódik még jobban össze a rá­figyelő szemek kérdő sugará­ban. / o p '

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék