Megyei Tükör, 1968. november (1. évfolyam, 41-45. szám)
1968-11-02 / 41. szám
panaszkönyv keringő Incze Margit: Elég sokat járok a kis cukrászdába. A törzsvendégek, az ismerősök jó kávét kapnak, ha azonban bemegy egy magunkfajta egyszerűbben öltözött vendég, a kávé fele zacc. A déli gyümölcsöket is mindig pult alól árulják kinek-kinek előző „megrendelés“ szerint csomagolva. Amikor látták, hogy észrevettem, nekem is felajánlottak egy fél kiló narancsot. Téglás Mária : az önkiszolgálóba belép a jó ismerős, hátramegy a raktárba, és becsomagol vagy harminc tojást. Elöl az ismeretlen vevőnek közben azt mondják, hogy nincs. És így adják az élesztőt is, a narancsot meg a citromot is. Bartók Anna : A férfi cipőüzletben Nagy Jenő, a felelős borzasztó pökhendi , hogy így fejezzem ki magamat. Megtörténik, hogy a cipő, amit kérek, valahol szorít, vagy nem helyezkedik benne el jól a láb. Ha egy másik cipőt merek kérni ugyanabból a számból, rámordul az emberre, hogy nincs. És így van a központi áruházban a selyemosztályon is (Nagy Irén kiszolgáló). Ha egy második árut is meg akar valaki nézni, úgy rámordulnak az emberre, hogy kétségbe esik. Csia Ferenci Minden kereskedelmi egység rendelkezik egy panaszkönyvvel, ahová mindenki beírhatja a panaszait. A vállalat vezetősége köteles ezeket a könyveket hetenként ellenőrizni. A vásárlók pedig jegyezzék be mindig a panaszaikat és valamennyi problémát, amely vásárlás közben felmerül. Igen, csakhogy a panaszkönyv egyszerű formasággá züllött. Legalábbis ez az egyetlen magyarázata annak, hogy a kereskedelemben a kiszolgálás minőségében évek óta semmi javulás sem tapasztalható. Ott állnak a szép, fehér dobozok a kereskedelmi egységek falain, és majdnem mindig üresek. A vevők sem várnak már sokat tőlük. Álomkeringő a panaszkönyv körül, eredmény nélkül. A mindennapi kenyerünk Téglás Mária : 1956-ban volt nálunk a textilben egy gyűlés, ahol kértük, hogy javítsák meg a kenyér minőségét. Azóta sem javult. Szombaton vettem egy kenyeret, hát olyan volt, hogy újra lehetett volna dagasztani. Van most a pékségben tech megyei TÜKÖR nikus, mérnök, mindenféle... Most már nem buta emberek csinálják a kenyeret. Vagy azt nem tanulták meg, hogy meg is kell sülni ? ! Bartók Anna : A jó kenyérhez szív kell, nem iskola... legalább azt a 14 tejes, 4 kilós kenyeret lehessen kapni, mert ezzel a kicsi 7 tejessel erősen rosszul járunk. Nem is jó és szaporotlan is. Kassai József: Októberben közel 1 000 kiló kenyeret nem vettünk át a kereskedelem számára a kenyérgyártól. És főleg a 4 kilós kenyérről van szó, mert nem volt minőségileg megfelelő és mert nyersanyag sincs hozzá. Incze Margit: Megcsömörölnek az emberek a kenyértől. Mi otthon sütünk, de a nyáron háromszor vettem kenyeret és mind a háromszor találtam párbeszéd a vásárlóval benne valamit. Az elsőben egy darab kavicsot, a másodikban egy spárgát, a harmadikban pedig legyet. Amikor elvágtam a kenyeret, elvágtam a legyet is, kettő. Valósággal félek, amikor kenyeret kell vennem. Nem tudom miért, csak akkor kifogástalan a kenyér, amikor május elseje vagy augusztus 23-a következik. Kiss Irén: Legalább rendesen ellátnák az üzleteket. Ha gyűlésünk van vagy valami más dolgunk, és később megyünk haza a munkából, a mi negyedünkben, a 10-es üzletben már nem kapunk kenyeret. A kereskedő nem rendel, vagy nem szállítják a megrendelt árut ? Csia Ferenc : Városszerte általános jelenség a kereskedelmi egységek ellátásából hiányzó folyamatosság. A kereskedelmi osztály nem koordonálja kellőképpen az ügyet és ezzel a kérdés megoldása teljes mértékben az üzletvezetőkre hárul, ők pedig mindig úgy állítják be, hogy az idelő napra legyen kenyér, de lehetőleg ne maradjon meg másnapra. Ha aztán az egyik üzletből kifogy, akkor zárórák bajban Bartók Anna. Valahogy változtatni kéne az üzletek nyitvatartási órarendjén is. Az új piacon létesített közellátási komplexum egységeiben sokszor hetekig nem tudunk vásárolni. A zöldségüzlet például 6-tól 2-ig tart nyitva. Ez azt jelenti, hogy mi, akik három váltásban dolgozunk, csak minden harmadik héten tudunk ott vásárolni. Csia Ferenc: Ezeknél az üzleteknél be kéne vezetni a 12 vagy szükség esetén a 16 órás nyitvatartási időt. György Teréz : Különösen majd akkor, ha megnyílik a gyár új főbejárata, éppen arról az oldalról. Hiszen azok a munkások is ott fognak bevásárolni, akik máshol laknak, mivel nap mint nap ezek előtt az üzletek előtt fognak eljárni Kassai József. Sokat tanulmányoztuk ezt a kérdést, és arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a legmegfelelőbb valóban a kétváltásos rendszer lesz. Azért nem vezettük még be, mert nem kaptunk megfelelő üzletvezetőt. ★ A bevezetőben már szóvá tettük azokat az eredményeket, amelyeket kereskedelmi hálózatunk ért el az utóbbi időben. Az itt elhangzott panaszokat nem tartjuk szükségesnek különösebben kommentálni. A háziasszonyok és a különböző vállalatok képviselői, akik jelen voltak a kerekasztal megbeszélésen — sajnos az utóbbiak nagyon kevesen — kimerítő képét adták a közellátás jelenlegi hibáinak. Az ott elhangzott véleményeket, panaszokat és javaslatokat vetettük papírra abban a reményben, hogy ezúttal több foganatja lesz, mint annak a megbeszélésnek, amelyet két hónappal ezelőtt szerveztek a textilgyáriak. Azóta ugyanis majdnem semmi nem változott. A jelenlevők ugyanazokat a hiányosságokat sorolták föl, amelyek két hónappal ezelőtt is, ma is aktuálisak. Reméljük, nem sokáig. Znorovsky Attila Zsehránszky István 3 A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÉS ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK HATÁROZATA ERDÉLY ROMÁNIÁVAL VALÓ EGYESÜLÉSE 50. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRŐL (Folytatás az első oldalról) visszhangzott, mint a tömegek haiti felhívása a kapitalista kizsákmányolás megszüntetéséért, az idegen uralom jármának lerázásáért, a társadalmi és nemzeti szabadságtörekvések megvalósításáért. A román nép harca nemzeti államának kiteljesítéséért hozzátartozott a volt Habsburg-birodalom népei nagy társadalmi és nemzeti felszabadítási mozgalmainak áradatához, e világtáj nemzeti államai kialakulásának folyamatához, amelyet Lenin előre látott. Erdély egyesülése Romániával, népünk történetének e hat a köve, megteremtette az államkeretet a modern Románia fejlődéséhez, pozitív hatással volt országunk egész gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésére. A burzsoáfüldesúri rendszer körülményei között megvalósított egyesülés nem hozta meg azoknak a társadalmi követeléseknek a kielégítését, amelyekért a munkásosztály, a parasztság, a többi dolgozó kategória harcolt, nem hozta meg szabadság törekvéseik megvalósulását. Az uralkodó osztályok az egyesülést gazdasági és politikai uralmi pozícióik megszilárdítására, a dolgozók kizsákmányolásának fokozására használták fel. A burzsoázia és a földbirtokosság, szűk osztályérdekeitől vezérelve, kiszolgáltatta az ország kincseinek egy részét a külföldnek, függő helyzetben tartotta Romániát a nagy imperialista hatalmakkal szemben. A nép érdekeinek igazi zászlóvivője a Román Kommunista Párt volt, a leghaladóbb politikai erő, amely harcra mozgósította és szervezte a munkásosztályt, a parasztságot, nemzetiségre való különbség nélkül, a dolgozók széles tömegeit a kizsákmányolás ellen, a demokratikus szabadságjogokért, a román nép és az együttélő nemzetiségek közötti egyenlőségért, Románia nemzeti függetlenségének és szuverenitásának megvédéséért a fasizmussal és a háborúval szemben, a jobb életért, a szocializmusért. Azok a létfontosságú törekvések, szabadságjogok, amelyekért 50 évvel ezelőtt harcoltak a népi tömegek, csak a szocialista rendszerben váltak valósággá. A szocialista köztársasággá vált Románia ma az anyagi és szellemi fejlődés teljében levő szuverén, virágzó ország , az államhatalmat kezében tartó szabad és független román nép teljes ura sorsának, az ország sorsának, élvezi a szocialista társadalom vívmányait. A szocializmus teljes és végleges győzelme városon és falun, az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetése, a szocialista demokrácia szüntelen fejlődése biztosítja az összes állampolgárok társadalmi és politikai egyenlőségét, széles körű demokratikus szabadságjogait, korlátlan érvényesülési lehetőségeit, a nép politikai egységének összeforrottságát a szocializmus és a kommunizmus ügyének diadaláért folyó harcban. Rendszerünk nagy vívmányainak egyike, hogy a Román Kommunista Párt marxi-leniai politikája alapján megoldotta a nemzeti kérdést, megvalósította a román nép és az együttélő nemzetiségek közti jogegyenlőséget, egységet és testvériséget. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész nép egysége a Román Kommunista Párt — szocialista társadalmunk politikai vezető ereje körül, társadalmunk jellemző vonása, erejének és szilárdságának fix forrása. Odaadással és hazafias lendülettel megvalósítva a párt marxi-lenini politikáját, a IX. kongresszuson kidolgozott programot, népünk biztosítja az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra gyors ütemű, erőteljes fejlődését, az egész társadalmi élet tökéletesítését, életkörülményeinek javításán munkálkodik, rendületlenül halad a szocializmus építése kiteljesítésének, a haza felvirágoztatásának útján. A nemzetközi élet aktív tényezőjeként érvényesülő szocialista Románia, kommunista pártunk az összes szocialista országokkal való barátságra, testvéri szövetségre és együttműködésre alapozza külpolitikáját, hozzájárul a szocialista világrendszer egységének erősítéséhez, a kommunista mozgalom és az összes antiimperialista erők összeforrottságának szilárdításához. Ugyanakkor Románia kiterjeszti együttműködését az összes országokkal, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére, a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartása a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny alapján, hozzájárulva ezzel a népek közötti közeledéshez, a nemzetközi légkör javulásához, egy újabb világháború megelőzéséhez és a világbéke erősítéséhez Figyelembe véve Erdély Romániávala jó egyesülésének rendkívüli jelentőségét, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság f Minisztertanácsa elhatározza ezen esemény 50. évfordulójának megünneplését az egész országban. Ebből az alkalomból a következő rendezvényekre kerül sor . A Nagy Nemzetgyűlés jubiláns ülést tart e történelmi esemény tiszteletére : Gyulafehérváron történelmi és művészeti múzeumkomplexumot avatnak fel. Úgyszintén itt leplezik leilihai Viteazulnak, annak az uralkodónak a szobrát, aki először egyesítette a három román országot . Jubileumi érmet bocsátanak ki Erdély Romániával való egyesülése 50. évfordulójának tiszteletére . Bukarestben megalakítják Románia Történetének Nemzeti Múzeumát, s a következő években megfelelő épületet emelnek . Az évforduló tiszteletére Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet, a Ştefan Gheorghiu Társadalompolitika Tudományi Akadémia, a Katonai Akadémia és az ország egyetemeinek történelmi fakultásai Bukarestben közös tudományos ülésszakot rendeznek . A Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet, a Múzeumok és az Állami Levéltár Tanácsa az eseménynek szentelt dokumentációs kiállítást rendeznek a fővárosban . Kiadnak monográfiai munkákat, dokumentumgyűjteményeket, tanulmányokat, amelyek ismertetik majd a román nép haladó erőinek harcát az elnyomás és leigázás ellen, a függetlenségért és a nemzeti állam kiteljesítéséért, azokat a nemzetközi feltételeket, amelyek kedveztek az 1918. évi egyesülési aktus megvalósításának, a román nép eredményeit a szocialista építés éveiben. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság, az Oktatásügyi Minisztérium, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Diákegyesületek Szövetsége művészeti rendezvényeket, irodalmi és színházi esteket és más kulturális akciókat rendeznek a klubokban, művelődési otthonokban, kultúrházakban, iskolákban, felsőoktatási intézetekben, katonai egységekben . A sajtó, a rádió és a televízió az eseményhez méltó anyagokat és programokat közöl, illetve közvetít . Román tudósok részt vesznek a más országokban hasonló évfordulóknak szentelt tudományos rendezvényeken . Románia Szocialista Köztársaság diplomáciai képviseletei megfelelő rendezvényekkel jelzik az eseményt. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság kormánya kifejezi meggyőződését, hogy az 1918. december 1-i egyesülési aktus évfordulója még inkább mozgósítani fogja népünk energiáját építő tevékenységében a IX. Kongresszuson és az Országos Konferencián elfogadott határozatok megvalósításáért, a szocialista építés kiteljesítésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoztatására irányuló marxi-leniai pártpolitika valóra váltásáért, növelve ezzel nemzetünk hozzájárulását a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyének győzelméhez az egész világon. a vevők szükségszerűen a következő üzletet rohanják meg. Sajnos, a kenyéripari vállalat nem szállítja időben a megrendelt árut. A reggeli nyolc, legkésőbb kilenc óra helyett sokszor 12 órakor érkezik meg a kenyér.