Megyei Tükör, 1968. december (1. évfolyam, 46-50. szám)

1968-12-07 / 46. szám

VllsAG PROhWARJAI, EGYEStiísJEWEK ! Az RKP Kovászna megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács lapja I. ÉVFOLYAM 4ü. SZÁM ARA 50 BANI 1968. DECEMBER 7.. SZOMBAT TELELTETESI GONDOK Az őszi mezőgazdasági kampány befejezése után mind­inkább előtérbe kerülnek a gazdaságok állatállománya tele­lésének kérdései. Tudvalevő, hogy az állattenyésztési szektor eredményei nagyban befolyásolják minden egyes gazdaság a- nyagi helyzetét, tulajdonképpen ennek az alapját képezik. Szem előtt tartva ezt a fontos kérdést, a megyei pártbizottság gazdasági osztálya ellenőrző-segítő csoportokat szervezett, me­lyek meglátogatták december 2-án megyénk gazdaságainak állattenyésztési szektorait. A következőkben az egyes gazda­ságok helyzetével szeretnénk foglalkozni, melyek problémái — gondoljuk — megyeszerte tanulságok levonásához, az állat- tenyésztésben elért eredmények fokozásához, a munkafolya­matok megjavításához járulnak hozzá. Szakács Sándor felvételt ahol hiányzik a gazda szeme Hidvégen három istálló áll az állattenyésztők rendelkezé­sére. Ezekben fejősteheneket, növendék állatokat, disznókat és a fogatok lovait tartják. A tehénistálló helyzete siral­mas Nedves, mocskos, hideg. Az ablakok kitöredezve, pisz­kos lé a/ istálló közepén. Haj­nali öt óra. Az istállóban a gondozók a reggeli takarítást, fejést végzik. A brigádos se­hol. A nyolc gondozó közül egy (Erdő Dénes) hiányzik. Szóba elegyedünk a fejőkkel. Panaszkodnak. Az állatok túl szorosan vannak egymás mid­iét'. kevés a takarmány, rossz a tejhozam. Mikor a gondozási munkálatok programjáról kér­dezzük őket. a válasz az. hogy a múli évben ez ki volt füg­gesztve. de az idén még nem. Megtekintjük a vedreket, me­lyekbe a tejet fejik (egy fejő sem használt sajtárt). A ved­rek piszkosak. Ugyancsak si­ralmasan néz ki a fejők köpe­nye: inkább hasonlít autóveze­tők olajos-foltos ruhájához, mint élelmiszerrel dolgozóké­hoz. Az egv állatra esó lakarmany- mennyiséget 30 kilogrammra számította ki a gazdaság veze­tősége. A gondozók szerint — és ahogy mi is meggyőződ­tünk erről — még 15 kilo­gramm sem jut egy tehénre. A kevés takarmány és az álla­tok pihenési lehetőségeinek a hiányából adódik, hogy az át­lagos napi tejhozam 9 deci és 1 liter között van. A másik istállóban t-ellenek és lovak ellátásával foglalatos­kodnak. A helyzet itt sem jobb. mint túl. Az egyik te­lién keres ztcsonttöréssel fek­szik a latyakos földön. Már négy napja kínlódik. Az állaf_ orvos, aki csak kedden és pén­teken látogat a gazdaságba, (Folytatása a -I. oldalon) A CSERNÁTONIAK ÉS A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS Jő gazdálkodók a csernáto- niak. Termelőszövetkezetüket a megye legjobbjai közölt emle­getik, s annak ellenére, hogy a terület nagysága szempont­jából is mintegy „mammut- gazdaságjiak tekinthető, nem volt még fennakadás a föld megművelésével. Különösen az idei őszön látszott meg, hogy a csernátoniak, a szomszéd- és távolabbi falvak lakóival szemben mennyire szorgalma­san. odaadoan dolgoznak, vé­dik. növelik a közöst, s termé­szetesen ezzel saját jövedelmü- ket is. Elöljáróban már annyit érdemes megjegyezni, hogy a munkanap értéke ebben az év - ben a csernátoni mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetben kö­rülbelül 35 lej lesz, amiből a tiszta pénz előreláthatólag meg fogja haladni a 20 lejt. S ezek után számolhatunk: az a sze­mély. illetve az a család, a- melypek tagjai egész évben derekasan helytálltak a mun­kában, elszámoláskor nem tér­nek haza sem üres zsákkal, sem üres pénztárcával. Nem­hiába mondták a CEC cserná­toni kirendeltségénél. hogy legtöbb betétesük — s nem kicsi ez a szám — a termelő­szövetkezet tagsága közül ke­rül ki, és nem is akármilyen összeggel. Különösen az év vé­gi elszámoláskor keresik fel sokán a takarékpénztárt, s he­lyezik az osztalékul kapott pénzt letétbe. Nagyon sokan így gyűjtöttek elégséges anyagi alapot házépítésre, most pedig többen vannak olyanok, akik — a kamatozó, illetve kamato­Baroti Péter (Folytatása a 2. oldalon) ELEK APÓ bevallót tan csak elfogullak tudunk lenni iránta. Egyméhbéli test­vérnek érezzük mindannyian a szellem és a: igazság szeretőiében, de a székely népben, tájban, történelemben és lélekben is. Müveit azonban nemcsak lokálpatrióta elfogultságból vesszük újra meg újra kezünkbe Hozzáköt a hála, gyermekkorúnk iránti ki nem oltható hűségünk is. Me­séi, mondái, regényei, gyermekújsága révén mindnyájunk > kedves mese­mondója■ volt Elek apó Balogh Edgár szavával élvén „vele és ál­tala is édesebb az otthon“. Ez a kép. a mesemondóé, persze egyoldalú és csonka. Ac utóbbi években egymásután megjelenő kiadványok a köziró, a kritikus, o: elbeszélő arcvonásait húzzák keményebbre. Egy indulatos és szenvedélyes reformer lép elénk az oldalszázakból: a fehér szakáll mö­gül egy fürge-vitatkozó, egy szigorú logikával ítélő tett-ember néz ránk. egy népszolgálatos tribun arca villog elő. Elek nagyapó csak most, négy évtizeddel halála után teljesült ki — munkás, harcos életéhez méltóan — a: időben és tudatokban. Mint ahogy meséiben nem a valóságot habosi- toita cukros idiflé, hanem meglátta az esetlségben, tehetetlenségben, szo­morúságban is az igazi szépséget és tiszta emberséget, társadalmi refor- merségében is érvényt szerzett ennek a magasrendii humán-szempontnak. Egy irodalomtörténeti tévedés figyelmeztet szinte forradalmi sápig feszülő harcosságárai. A Nagyváradi Naplóban jelent meg névtelenül a Mandá­tum vigéc című tárcája, melyet a kutatók a legutóbbi időkig Ady politi­kai publicisztikájához sorolva közöltek. Abban igazuk volt. hogy szándé­kaiban fegyvertársak voltak, ha a sors másképpen is szabta meg éleFt'B- j iikat. Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án. s u- gyanott is halt meg 1929. augusztus 17-én. A székelyudvarhelyi kollégium diákja volt, majd a pesti egyetem hallgatója. Ekkor adja ki első székely­földi népköltészeti gyűjtését is. Újságíró lesz. maid az Ország-Világ cbnü képes hetilap, utóbb egy jyolitikai napilap szerkesztője, s végül — anyag: okok miatt meghiúsult vállalkozásaként — napilapot alapi’, a Magyar Vi­lágot Mint a Néptanítók Lapjának szerkesztője éveken át a tanítóság szellemi irányítója volt. Több ízben ellenzéki felfogású országgyűlési kép­viselőt. Közben a mesegyiíjtöböl író lett. Első regénye. A kollektor éles tár- sadalombiráló hangvételű mü Másik regényének, a Huszár Annának is súlyos szociális mondanivalója van Viszont közismertebb talán legjelen­tősebb alkotása, az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág, melyben a nép ajkáról gyűjtött meséket formálta újjá, költötte át, telítette fel egy­értelmű mondanivalóval anélkül, hogy meghamisította volna a mesemon­dók nyelvét, a nép észjárását, denaturálta volna belső tartalmaikat. El­lenkezőleg! „Nem hiszem, hogy aki e könyvet végigolvasta — írja a: ötö­dik kiadás zárószavában — ki ne érezze szivemnek nagy szeretetne■ a nép iráni, melynek véréből való vér vagyok én is. Ez a szeretet vezette tol­iamat .. Valóltan ez vezette a székely népéletről szóló elbeszéléseiben, leány­regényeiben, kritikai realista novelláiban, történelmi munkáiban, a szülő­föld, a haza szeretetére nevelő ifjúsági regényeiben, életrajzsorozatában, mesejátékaiban, verseiben. Gazdag, sokszínű tehetség voh Benedek Elek s rendkívül tiszta, felelősség érző jellem. Bátor harcot vívott a romániai magyar irodalom haladó vonalának megerősödéséért és virágzásáért .4 ha­lál is íróasztala mellett találta. Utolsó lein mondata egy üzenet volt iro- társainak: „ló. hogy dolgozzanak.' Mint ahogy ö is „dolgozik" holta után is. Nemes példájának megbecsülését jelenei, hogy a kisbacont ház, melyben születetA. nem sokára a megyei mtízeum részlegeként nyitja meg minden érdeklődő elóu kapuk. Veress Dániel Klek api* udvara

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék