Megyei Tükör, 1968. december (1. évfolyam, 46-50. szám)

1968-12-07 / 46. szám

4 Folytatás az elsői oldalról) és nyer­eményes betétköny­­ve­sek mellett — építőanyag­­nyeremény­es könyvet válta­ttak, sőt még személygépkocsi­­t nyereményes betétkönyvesek is akadnak. A csernátoniak jö­vedelmét mutatja egyébként a fogyasztási szövetkezet forgal­­m­a is. Bár a község központ­jában felépített új szövetkeze­ti épületben nem mindig le­het mindenféle árut kapni, mégis ebben az évben az elő­irányzott eladási tervnél 460­­­00 lejjel, a tavalyhoz vi­szonyítva pedig 1 millió lejjel árultak többet. S amint Syl­vester Dezső elvtárs, a fogyasz­­tási szövetkezet elnöke a nem­rég megtartott pártbizottsági beszámoló- és választási köz­gyűlésen mondotta, ezt a szá­mot még növelni lehetne, ha valóban optimális körülmények között tudnák kiszolgálni a ve­vőket. A szövetkezet felvásár­lási tervét 136 százalékban tudta megvalósítani, ugyanis a termelőszöv­etkezeti tagok fe­lesleges termékeik nagy részét a szövetkezet útján értékesítik. A szövetkezeti forgalom növe­kedését idézi elő majd az is, ha a teljes villamosítást befe­jezik Csernátonban (ez a prob­léma egyébként nagyon sokat szerepelt az említett választá­si gyűlésen is, s úgy érezzük, hogy ez az egyik sürgős meg­oldásra váró kérdés a község­ben." Amint az egyik hozzászó­ló megjegyezte, a felsőcserná­­toni üzletbe még mindig nem vezették be a villanyt, így az árukiszolgálás reggel és este eléggé nehéz körülmények kö­zött történik), ugyanis megsok­szorozódik majd a villamos­­ipari termékek vásárlása. Je­lenleg még kevés a televízió is a községben, de az áram­szolgáltatás kibővítésével — erre komoly fogadalmat tett a néptanács elnöke — ezeknek a száma is fog minden bizon­­nyal nőni. Az anyagi jólét fokmérője­ként említhetjük meg, hogy a csernátoniak egyre inkább i­­génylik a szellemi fejlődést is. Nem kell csodálkoznunk azon, hogy m­g más helységekben csak nehezen tudják toborozni az embereket, a háziasszonyo­kat a különböző körök tevé­kenységére. Csernátonban ez­zel n­incs fennakadás: számos tömegrendezvényt, sport- és kulturális szerveztek, s a megnyilvánulást tömegnevelő munka egyéb formáit is si­kerrel használták. Több köz­érdekű kört beindítottak — például háziasszonyok köre, faragászati kör, varrászati kör —, amelyek keretében a résztvevők értékes orvosi, tu­dományos előadásokat is hall­hatnak. A csernátoniak könyv­­szeretetét leginkább a könyv­tár — ami egyébként eléggé szegényes könyv­állománnyal rendelkezik — eredményeivel mérhetjük le : a 670 legtöbbje 30 éven felüli olvasó ter­melőszövetkezeti tag, s ez a szám a tél folyamán még nö­vekedni fog. Amit ellenben hiányolhatunk, az, hogy a KISZ-tagok közül kevesen ol­vasnak. A rendszeresen szerve­zett könyvismertetőkön is — legutóbb A Vatikán titka és a Tatárpuszta című könyveket ismertette a könyvtárosnő — elég kevesen vesznek részt. Köböl a szempontból a közsé­gi KISZ-bizottságnak is lehet­ne egy-két szava. És még egy másik probléma : sokkal na­gyobb gondot kell fordítani az ifjak szakmai nevelésére is, hisz nagyon ritka az a fiatal, aki — bár becsülettel dolgo­zik a termelőszövetkezetben — szakmai könyveket böngész. Ez egyébként vonatkozik az idősebb szövetkezeti is ; a háziasszonyokon tagokra kívül alig-alig olvasnak mások szak­­könyveket, tudományos mű­­v­eket. Természetes dolog, hogy a községi pártbizottság a meg­alakulásától eltelt időszakban a legnagyobb hangsúlyt a me­zőgazdasági termelőszövetkezet további erősítésére fordította. Végeredményben a gazdaság jó menetétől, függ az élet más szilárdságától területein megnyilatkozó követelmények maradéktalan kielégítése. A pártbizottság — felhasználva az MTSZ pártalapszervezetei­­nek tapasztalatait — úgy irá­nyította a tevékenységet, hogy ezzel a vezetőtanács munkája megjavuljon, s ezáltal is biz­tosítsák a termelőszövetkezet gazdasági-szervezeti előrehala­dását. Ezt elősegítette az is, hogy jó érzékkel irányították a gazdasági komisszió munká­ját, amelynek tagjai nemcsak felmértek, megvizsgáltak bizo­nyos jelenségeket, hanem ott voltak a termelőszövetkezet gazdasági-szervezeti megerősí­tése érdekében elkészített in­tézkedési terv összeállításánál is. Az a tény, hogy a csernáto­niak az elsők között fejezték be az őszi mezőgazdasági mun­kálatokat, az emberek mun­kaszeretete mellett főleg an­nak köszönhető, hogy a veze­téssel megbízott emberek, szer­vek hozzáértéssel állították munkába a rendelkezésükre álló erőket, ésszerűen használ­ták ki a munkaerőt, a mező­gazdasági gépeket. És azt is hozzá kell tennünk, hogy nem kicsi az a terület, amelyen a csernátoniak gazdálkodnak. Hisz csak burgonyát 630 hek­táron termeltek, kalászosokat 1077, cukorrépát pedig 210 hektáron. S müg máshol bele­nyúlt a késő őszbe a krumpli­szedés — még idegen munka­erő segítségével is ), Cser­nátonban október 28-án befe­jezték ezt a munkát (érdemes azt is megjegyezni, hogy krumplit háromszor kapálták a meg, ennek meg is mutatko­zott az eredménye: az elő­irányzott 17 000 kilogramm helyett 21 000 kilogrammot gyűjtöttek be hektáronként. Ez a hozam még nagyobb lett vol­na, ha minden termelőszövet­kezeti tag lelkiismeretesen ki­szedte volna a krumplit a földből­. Nagy­­ pénzjövedelmet hoz a gazdaságnak a cukorré­pa. A négyszeri, illetve há­romszori kapálás eredménye­képpen a tervben előirányzott 20 000 kilogrammos hektárho­zamot körülbelül 0 000 kilo­grammal haladták túl. Szépek az eredmények a kalászosoknál is. Az agrotechnikai előírások­nak megfelelően idejében el­végezték a forgókapálást, melynek­ előnyét a termésered­mények is mutatják: hektáron­ként 2 260 kilogramm 2 500 kilogramm sörárpát búzát, és 4 011 kilogramm zabot arattak. Maradéktalanul eleget tettek az eladási kötelezettségeiknek is (ebből a szempontból sokan tanulhatnának a csernátoniak­­tól) : a szerződésben megálla­pított 7 160 tonna krumplinál 1 017 tonnával adtak el töb­bet az államnak, búzából pe­dig 17 tonnával. A felsorolt terméseredmények a csernáto­­ni mezőgazdasági termelőszö­vetkezet 18 éves fennállásának legmagasabb fokát jelentik. Ezeknek a sikereknek a nyit­ját abban kell keresnünk, hogy a jó szervezés nyomán már a termesztési év kezdetén nagy lendülettel indult be a munka, a termelőszövetkezet pártbi­zottságának irányításával szám­­ba vették és feltérképezték a rendelkezésükre álló területet, s a termőképesség figyelembe­vételével vetették el ebbe vagy abba a parcellába a növénye­ket. Dicséretükre szolgál az is, hogy a mezőgazdasági munká­latoknál csaknem 00 százalék­ban sikerült bevezetniük a gé­pesítést. Ennek alátámasztásá­ra hadd jegyezzük meg, hogy a gépállomás kombájnjaival 200 hektár búzát és 300 hek­tár árpát takarítottak be össze­sen (az ellentét kedvéért meg­jegyezhetjük, hogy egyes ter­melőszövetkezetekben féltek a gépek nagyobb arányú „beve­tésétől**). A kézi- és gépi erővel történő betakarítás közti minő­ségi különbséget mi sem bizo­nyítja jobban mint az, hogy az alacsonyra nőtt búza, árpa, zab körülbelül 544 hektár te­rületről való begyűjtése nem sikerült megfelelően, s ez csak­nem 500 kilogrammos termés­csökkenést jelentett hektáron­ként a gépi betakarítással szemben ,összesen mintegy 27 vagon veszteséget. Kétségtele­nül a jobb terméshez nagyban hozzájárult a nagy területeken végzett vegyszeres gyomirtás is. Örvendetes tényként kell el­könyvelni azt az igyekezetet is, amellyel a községi pártbi­zottság, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet vezetősége zöldségtermesztés fejlesztéséért a küzdött. Az eredmények nem is maradtak el : káposztából a tervezett 25 000 kilogrammos átlagtermés helyett 40 000 kilo­grammot értek el, murokból pedig a 16 000 kilogrammal szemben 30 000 kilogrammot. A hagymával viszont kissé melléfogtak, mert meg nem fe­lelő helyre ültették. Nyilván a zöldséges növelésére vannak még lehetőségek Csernátonban, s főleg olyan helyen, ahol a szükségletnek megfelelően ön­tözni is tudnak. (Úgy gondol­juk, a csernátoniak azt is megengedhetnék maguknak, hogy melegház létrehozásával próbálkozzanak. Ezzel biztosí­tani tudnák, hogy télen is friss zöldséggel lepjék meg a házi­asszonyokat.) A felsorolt eredmények el­érésében kétségtelenül nagy­­szerepe van annak a közösségi szellemnek, amely kialakult, il­letve kialakulóban van Cser­nátonban, s amelynek feltét­lenül jellemeznie kell egy fej­lett gazdaságot. Meg aztán nem hanyagolható el a cser­­nátoniak meggyőződése, biz­tonságérzete sem, hogy becsü­letes munkájuk révén a terme­lőszövetkezet jó megélhetést biztosít számukra. Gyengébb oldala a csernáto­­ni gazdaságnak is — s álta­lában minden gazdaságnak — az állattenyésztés. Bár a v­eze­­tőtanács igyekezett mindent megtenni ennek a részlegnek a fellendítéséért, ez az igyeke­zet nem volt elegendő. Ezzel magyarázható, hogy az állat­­tenyésztést m­in­d­ a mai napig nem tudták jövedelmezővé ten­ni. A gazdaság, a tagság jö­vedelmét csökkentette, hogy a tervmutatókat nem valósítot­ták meg, a fejlődési ütem nem­ felelt meg az előirányzatoknak. Számokat is lehet idézni a mondottak megerősítésére : a tervezett 1 135 szarvasmarhá­val szemben 1 089-el rendel­keznek, az 530 helyett 524 ü­­szöt fedeztek be. Sertésállo­mányuk sem felel meg a terv­nek : 310 helyett 273 darabot, a 40 előirányzott kocával szem­ben pedig 35-öt tartanak nyil­ván. Ami a tejtermelést ille­ti, még ezen a téren is vannak tennivalók, hisz a tervezett 1200 liter tej helyett takarmá­nnyozott tehenek­­ént női­m­ber végéig 1­700 litert fejtek. Ez azt eredményezte, hogy össze­sen mintegy 60 000­ literrel ma­radtak le a tejhozam előír­t g­­• zalaihoz viszonyítva. Mindös­­­sze a juhtermelés az, amely kielégítőnek mondható : a terv­ben előírt 2 000-el szemben 2 047 a juhlétszám, s ennek eredményeképpen a gyapjú­­szerződési tervet sikerült m­e­­gszárnyalniuk 1 200 kilogram­­mal( tervük 3 500 kilogramm volt). Kétségtelen, a lehetőségek megvannak, hogy a gazdaság eme részlege se maradjon le a növénytermesztés mellett. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy lelkiismeretes, munkáju­kat, az állatokat szerető gon­dozókat állítsanak be, s igye­kezzenek őket hosszabb ideig ezen a munkahelyen megtarta­ni. Ugyanis a gyakori gondo­zócsere csak az állatállom­ány rovására történhetik. A­­ vezető­­tanács, a gazdaság pártbizott­ságának tagjai pedig kötelességüknek, hogy tartsák rend­szeresen ellenőrizzék az is­tálló-program betartását. Ne történhessék meg ,hogy a eli­dőzök későn jelenjenek meg a munkahelyen. A takarmány­­alap biztosításával nincs baj, a termelőszövetkezet vezetősé­ge idejében gondoskodott, hogy megfelel«» mennyiséget tárolja­nak. Sőt, a jövő év­re is gon­doltak, amikoor 60 hektár ta­karmányrozsot elvetettek (bej, mennyire szükségük lenne er­re m­ás gazdaságok állatainak is a legeltetés megkezdése e­­lőtti időszakban !). Az aztán már az állattenyésztési brigád tagjainak feladata, hogy rendelkezésre álló takarmányt a a legésszerűbben, a zootechni­­kai útmutatások szigorú betar­tásával használják fel. Igen, valóban szépek az­ e­­redmények a csernátoni me­zőgazdasági termelőszövetke­zetben. Ez azonban nem­­ azt jelenti, hogy nem lehet még gyümölcsözőbbé tenni a mun­kát. Sok becsületes, ügyeske­­z­ű, földszerető ember él és d«»lg«»zik a községben, s ha a párt­bizottság az eddiginél még nagyobb körültekintéssel, jobb érzékkel szerv­ezi és tervezi meg a tevékenységet, ezek az ered­mények sokkal nagyobbak is lehetnek, a 35 lejes munka­nap-értéket pedig egyre in­kább magasabbra emelhetik. Sőt, kell is emelni. Hisz azzal, hogy az itteni gazdaságban megtalálják számításaikat község lakói — s éppen ezért a más falvakkal ellentétben a­­ránylag alacsony a máshol munkát keresők száma —, megyénk többi, főleg a cserná­­tonival azonos viszonyok kö­zött dolgozó gazdaságoknak példaképet is szolgáltathatunk arra, hogy jó mun­kaszervezé­s­­sel, hozzáértő irányítással, gazdaság érdekeinek minden­n­nél előbbre való helyezésével magas színvonalra lehet emel­ni a közös gazdálkodást. a csernátoniak és a közös gazdálkodás 2 megyénk életéből Ozsdolán november 22-én délután megtar­tották a dolgozók politikai oktatásának első üléseit. G­sicsó Péter, a községi pártbizottság titkárának bevezetője után, melyben a politi­ka ideológiai oktatás jelentőségére mutatott rá, a hallgatók két csoportja az illető lektorok vezetésével megkezdte a munkát. Ugyancsak Ozsdolárt, november 23-án a köz­ségi KISZ alapszervezet­­ közgyűlést tartott. Japcsó L­ajos KISZ-titkár felolvasta a KISZ- szervezetben tevékenykedő ifjak egy évi mun­kájáról szóló beszámolóját. Hangsúlyozta annak a segítségnek a jelentőségét,, melyet az­ ifjak az őszi mezőgazdasági kampány si­keres befejezésében adtak. Ugyanakkor a be­számoló elítélte azoknak az ifjaknak a maga­tartását, akik a legégetőbb munkálatok ideje alatt­­ napszámosnak szegődtek a környező ké­ s­e­­kben. A felszólalók közül sajnos sokan semmitmondó, sablonos­ kérdéseket­­ táglaltak, s ezzel egyáltalán nem járultak hozzá a ja­vaslat-tervezet kibővítéséhez, a KISZ alap­­c­ m;rvezet tevékenységében­ felmerülő hiányos­­­ságok kiküszöböléséhez.­ Pedig,­ dmírft egyes hozzászólásokból kitűnik, akad még elég prob­léma a községi KISZ-szervezet munkájában. Az ozsdolai kultúrmunka például azért topog egyhelyben, mert az ifjak nem veszik ki részüket a különböző kultúrcsoportok, for­mációk munkájából. Ugyancsak elhanyagolják a sporttevékenység kiszélesítését és rendsze­ressé tételét. Ezeknek a hiányosságoknak a felmérése után javaslatok hangzottak el a munka megjavítását célozva. Szorgalmazták a téli hónapokban egy jégpálya építését és a labdarúgócsapat edzéseinek a ren­dszeresíté­­sét. Ugyanakkor elhatározták, hogy az elkö­vetkezendő­­ hónapokban jól megszervezett,, e­­rős kultúrcsoportokat hoznak létre, melyek a nyár folyamán is­­ gondoskodhatnak majd a község egész lakosságának a szórakoztatásá­ról. Az újonnan megválasztott KISZ-bizottság kötelessége lesz mindezeket az ifjak fokozot­tabb mozgósításával, érdekfeszítő műsorok, te­vékenységi formák bevezetésével,­ következe­tes alkalmazásával megoldani.. Kerestély Ferenc «negyei (T­ÜKÖK 5 — a 45-hni 1968. december 8-án PRONOEXPRKS RENDKÍVÜLI sorsolás VOLGA DACIA 1100 MOSKVET 408 SKODA 1000 MN­ személygépkocsik korlátlan számban. Még kisorsol­ok 10 személygépkocsit, valamint különböző pénz­összegeket. AKI JÁTSZIK, AZ NYERHET! I. évreilyítimn 46. sz. no •

Next