Megyei Tükör, 1968. december (1. évfolyam, 46-50. szám)
1968-12-07 / 46. szám
4 Folytatás az elsői oldalról) és nyereményes betétkönyvesek mellett — építőanyagnyereményes könyvet váltattak, sőt még személygépkocsit nyereményes betétkönyvesek is akadnak. A csernátoniak jövedelmét mutatja egyébként a fogyasztási szövetkezet forgalma is. Bár a község központjában felépített új szövetkezeti épületben nem mindig lehet mindenféle árut kapni, mégis ebben az évben az előirányzott eladási tervnél 46000 lejjel, a tavalyhoz viszonyítva pedig 1 millió lejjel árultak többet. S amint Sylvester Dezső elvtárs, a fogyasztási szövetkezet elnöke a nemrég megtartott pártbizottsági beszámoló- és választási közgyűlésen mondotta, ezt a számot még növelni lehetne, ha valóban optimális körülmények között tudnák kiszolgálni a vevőket. A szövetkezet felvásárlási tervét 136 százalékban tudta megvalósítani, ugyanis a termelőszövetkezeti tagok felesleges termékeik nagy részét a szövetkezet útján értékesítik. A szövetkezeti forgalom növekedését idézi elő majd az is, ha a teljes villamosítást befejezik Csernátonban (ez a probléma egyébként nagyon sokat szerepelt az említett választási gyűlésen is, s úgy érezzük, hogy ez az egyik sürgős megoldásra váró kérdés a községben." Amint az egyik hozzászóló megjegyezte, a felsőcsernátoni üzletbe még mindig nem vezették be a villanyt, így az árukiszolgálás reggel és este eléggé nehéz körülmények között történik), ugyanis megsokszorozódik majd a villamosipari termékek vásárlása. Jelenleg még kevés a televízió is a községben, de az áramszolgáltatás kibővítésével — erre komoly fogadalmat tett a néptanács elnöke — ezeknek a száma is fog minden bizonnyal nőni. Az anyagi jólét fokmérőjeként említhetjük meg, hogy a csernátoniak egyre inkább igénylik a szellemi fejlődést is. Nem kell csodálkoznunk azon, hogy mg más helységekben csak nehezen tudják toborozni az embereket, a háziasszonyokat a különböző körök tevékenységére. Csernátonban ezzel nincs fennakadás: számos tömegrendezvényt, sport- és kulturális szerveztek, s a megnyilvánulást tömegnevelő munka egyéb formáit is sikerrel használták. Több közérdekű kört beindítottak — például háziasszonyok köre, faragászati kör, varrászati kör —, amelyek keretében a résztvevők értékes orvosi, tudományos előadásokat is hallhatnak. A csernátoniak könyvszeretetét leginkább a könyvtár — ami egyébként eléggé szegényes könyvállománnyal rendelkezik — eredményeivel mérhetjük le : a 670 legtöbbje 30 éven felüli olvasó termelőszövetkezeti tag, s ez a szám a tél folyamán még növekedni fog. Amit ellenben hiányolhatunk, az, hogy a KISZ-tagok közül kevesen olvasnak. A rendszeresen szervezett könyvismertetőkön is — legutóbb A Vatikán titka és a Tatárpuszta című könyveket ismertette a könyvtárosnő — elég kevesen vesznek részt. Köböl a szempontból a községi KISZ-bizottságnak is lehetne egy-két szava. És még egy másik probléma : sokkal nagyobb gondot kell fordítani az ifjak szakmai nevelésére is, hisz nagyon ritka az a fiatal, aki — bár becsülettel dolgozik a termelőszövetkezetben — szakmai könyveket böngész. Ez egyébként vonatkozik az idősebb szövetkezeti is ; a háziasszonyokon tagokra kívül alig-alig olvasnak mások szakkönyveket, tudományos műveket. Természetes dolog, hogy a községi pártbizottság a megalakulásától eltelt időszakban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdasági termelőszövetkezet további erősítésére fordította. Végeredményben a gazdaság jó menetétől, függ az élet más szilárdságától területein megnyilatkozó követelmények maradéktalan kielégítése. A pártbizottság — felhasználva az MTSZ pártalapszervezeteinek tapasztalatait — úgy irányította a tevékenységet, hogy ezzel a vezetőtanács munkája megjavuljon, s ezáltal is biztosítsák a termelőszövetkezet gazdasági-szervezeti előrehaladását. Ezt elősegítette az is, hogy jó érzékkel irányították a gazdasági komisszió munkáját, amelynek tagjai nemcsak felmértek, megvizsgáltak bizonyos jelenségeket, hanem ott voltak a termelőszövetkezet gazdasági-szervezeti megerősítése érdekében elkészített intézkedési terv összeállításánál is. Az a tény, hogy a csernátoniak az elsők között fejezték be az őszi mezőgazdasági munkálatokat, az emberek munkaszeretete mellett főleg annak köszönhető, hogy a vezetéssel megbízott emberek, szervek hozzáértéssel állították munkába a rendelkezésükre álló erőket, ésszerűen használták ki a munkaerőt, a mezőgazdasági gépeket. És azt is hozzá kell tennünk, hogy nem kicsi az a terület, amelyen a csernátoniak gazdálkodnak. Hisz csak burgonyát 630 hektáron termeltek, kalászosokat 1077, cukorrépát pedig 210 hektáron. S müg máshol belenyúlt a késő őszbe a krumpliszedés — még idegen munkaerő segítségével is ), Csernátonban október 28-án befejezték ezt a munkát (érdemes azt is megjegyezni, hogy krumplit háromszor kapálták a meg, ennek meg is mutatkozott az eredménye: az előirányzott 17 000 kilogramm helyett 21 000 kilogrammot gyűjtöttek be hektáronként. Ez a hozam még nagyobb lett volna, ha minden termelőszövetkezeti tag lelkiismeretesen kiszedte volna a krumplit a földből. Nagy pénzjövedelmet hoz a gazdaságnak a cukorrépa. A négyszeri, illetve háromszori kapálás eredményeképpen a tervben előirányzott 20 000 kilogrammos hektárhozamot körülbelül 0 000 kilogrammal haladták túl. Szépek az eredmények a kalászosoknál is. Az agrotechnikai előírásoknak megfelelően idejében elvégezték a forgókapálást, melynek előnyét a terméseredmények is mutatják: hektáronként 2 260 kilogramm 2 500 kilogramm sörárpát búzát, és 4 011 kilogramm zabot arattak. Maradéktalanul eleget tettek az eladási kötelezettségeiknek is (ebből a szempontból sokan tanulhatnának a csernátoniaktól) : a szerződésben megállapított 7 160 tonna krumplinál 1 017 tonnával adtak el többet az államnak, búzából pedig 17 tonnával. A felsorolt terméseredmények a csernátoni mezőgazdasági termelőszövetkezet 18 éves fennállásának legmagasabb fokát jelentik. Ezeknek a sikereknek a nyitját abban kell keresnünk, hogy a jó szervezés nyomán már a termesztési év kezdetén nagy lendülettel indult be a munka, a termelőszövetkezet pártbizottságának irányításával számba vették és feltérképezték a rendelkezésükre álló területet, s a termőképesség figyelembevételével vetették el ebbe vagy abba a parcellába a növényeket. Dicséretükre szolgál az is, hogy a mezőgazdasági munkálatoknál csaknem 00 százalékban sikerült bevezetniük a gépesítést. Ennek alátámasztására hadd jegyezzük meg, hogy a gépállomás kombájnjaival 200 hektár búzát és 300 hektár árpát takarítottak be összesen (az ellentét kedvéért megjegyezhetjük, hogy egyes termelőszövetkezetekben féltek a gépek nagyobb arányú „bevetésétől**). A kézi- és gépi erővel történő betakarítás közti minőségi különbséget mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az alacsonyra nőtt búza, árpa, zab körülbelül 544 hektár területről való begyűjtése nem sikerült megfelelően, s ez csaknem 500 kilogrammos terméscsökkenést jelentett hektáronként a gépi betakarítással szemben ,összesen mintegy 27 vagon veszteséget. Kétségtelenül a jobb terméshez nagyban hozzájárult a nagy területeken végzett vegyszeres gyomirtás is. Örvendetes tényként kell elkönyvelni azt az igyekezetet is, amellyel a községi pártbizottság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége zöldségtermesztés fejlesztéséért a küzdött. Az eredmények nem is maradtak el : káposztából a tervezett 25 000 kilogrammos átlagtermés helyett 40 000 kilogrammot értek el, murokból pedig a 16 000 kilogrammal szemben 30 000 kilogrammot. A hagymával viszont kissé melléfogtak, mert meg nem felelő helyre ültették. Nyilván a zöldséges növelésére vannak még lehetőségek Csernátonban, s főleg olyan helyen, ahol a szükségletnek megfelelően öntözni is tudnak. (Úgy gondoljuk, a csernátoniak azt is megengedhetnék maguknak, hogy melegház létrehozásával próbálkozzanak. Ezzel biztosítani tudnák, hogy télen is friss zöldséggel lepjék meg a háziasszonyokat.) A felsorolt eredmények elérésében kétségtelenül nagyszerepe van annak a közösségi szellemnek, amely kialakult, illetve kialakulóban van Csernátonban, s amelynek feltétlenül jellemeznie kell egy fejlett gazdaságot. Meg aztán nem hanyagolható el a csernátoniak meggyőződése, biztonságérzete sem, hogy becsületes munkájuk révén a termelőszövetkezet jó megélhetést biztosít számukra. Gyengébb oldala a csernátoni gazdaságnak is — s általában minden gazdaságnak — az állattenyésztés. Bár a vezetőtanács igyekezett mindent megtenni ennek a részlegnek a fellendítéséért, ez az igyekezet nem volt elegendő. Ezzel magyarázható, hogy az állattenyésztést mind a mai napig nem tudták jövedelmezővé tenni. A gazdaság, a tagság jövedelmét csökkentette, hogy a tervmutatókat nem valósították meg, a fejlődési ütem nem felelt meg az előirányzatoknak. Számokat is lehet idézni a mondottak megerősítésére : a tervezett 1 135 szarvasmarhával szemben 1 089-el rendelkeznek, az 530 helyett 524 üszöt fedeztek be. Sertésállományuk sem felel meg a tervnek : 310 helyett 273 darabot, a 40 előirányzott kocával szemben pedig 35-öt tartanak nyilván. Ami a tejtermelést illeti, még ezen a téren is vannak tennivalók, hisz a tervezett 1200 liter tej helyett takarmánnyozott teheneként nőimber végéig 1700 litert fejtek. Ez azt eredményezte, hogy összesen mintegy 60 000 literrel maradtak le a tejhozam előírt g• zalaihoz viszonyítva. Mindössze a juhtermelés az, amely kielégítőnek mondható : a tervben előírt 2 000-el szemben 2 047 a juhlétszám, s ennek eredményeképpen a gyapjúszerződési tervet sikerült megszárnyalniuk 1 200 kilogrammal( tervük 3 500 kilogramm volt). Kétségtelen, a lehetőségek megvannak, hogy a gazdaság eme részlege se maradjon le a növénytermesztés mellett. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy lelkiismeretes, munkájukat, az állatokat szerető gondozókat állítsanak be, s igyekezzenek őket hosszabb ideig ezen a munkahelyen megtartani. Ugyanis a gyakori gondozócsere csak az állatállomány rovására történhetik. A vezetőtanács, a gazdaság pártbizottságának tagjai pedig kötelességüknek, hogy tartsák rendszeresen ellenőrizzék az istálló-program betartását. Ne történhessék meg ,hogy a elidőzök későn jelenjenek meg a munkahelyen. A takarmányalap biztosításával nincs baj, a termelőszövetkezet vezetősége idejében gondoskodott, hogy megfelel«» mennyiséget tároljanak. Sőt, a jövő évre is gondoltak, amikoor 60 hektár takarmányrozsot elvetettek (bej, mennyire szükségük lenne erre más gazdaságok állatainak is a legeltetés megkezdése előtti időszakban !). Az aztán már az állattenyésztési brigád tagjainak feladata, hogy rendelkezésre álló takarmányt a a legésszerűbben, a zootechnikai útmutatások szigorú betartásával használják fel. Igen, valóban szépek az eredmények a csernátoni mezőgazdasági termelőszövetkezetben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lehet még gyümölcsözőbbé tenni a munkát. Sok becsületes, ügyeskezű, földszerető ember él és d«»lg«»zik a községben, s ha a pártbizottság az eddiginél még nagyobb körültekintéssel, jobb érzékkel szervezi és tervezi meg a tevékenységet, ezek az eredmények sokkal nagyobbak is lehetnek, a 35 lejes munkanap-értéket pedig egyre inkább magasabbra emelhetik. Sőt, kell is emelni. Hisz azzal, hogy az itteni gazdaságban megtalálják számításaikat község lakói — s éppen ezért a más falvakkal ellentétben aránylag alacsony a máshol munkát keresők száma —, megyénk többi, főleg a csernátonival azonos viszonyok között dolgozó gazdaságoknak példaképet is szolgáltathatunk arra, hogy jó munkaszervezéssel, hozzáértő irányítással, gazdaság érdekeinek mindennnél előbbre való helyezésével magas színvonalra lehet emelni a közös gazdálkodást. a csernátoniak és a közös gazdálkodás 2 megyénk életéből Ozsdolán november 22-én délután megtartották a dolgozók politikai oktatásának első üléseit. Gsicsó Péter, a községi pártbizottság titkárának bevezetője után, melyben a politika ideológiai oktatás jelentőségére mutatott rá, a hallgatók két csoportja az illető lektorok vezetésével megkezdte a munkát. Ugyancsak Ozsdolárt, november 23-án a községi KISZ alapszervezet közgyűlést tartott. Japcsó Lajos KISZ-titkár felolvasta a KISZ- szervezetben tevékenykedő ifjak egy évi munkájáról szóló beszámolóját. Hangsúlyozta annak a segítségnek a jelentőségét,, melyet az ifjak az őszi mezőgazdasági kampány sikeres befejezésében adtak. Ugyanakkor a beszámoló elítélte azoknak az ifjaknak a magatartását, akik a legégetőbb munkálatok ideje alatt napszámosnak szegődtek a környező ké sekben. A felszólalók közül sajnos sokan semmitmondó, sablonos kérdéseket táglaltak, s ezzel egyáltalán nem járultak hozzá a javaslat-tervezet kibővítéséhez, a KISZ alapc m;rvezet tevékenységében felmerülő hiányosságok kiküszöböléséhez. Pedig, dmírft egyes hozzászólásokból kitűnik, akad még elég probléma a községi KISZ-szervezet munkájában. Az ozsdolai kultúrmunka például azért topog egyhelyben, mert az ifjak nem veszik ki részüket a különböző kultúrcsoportok, formációk munkájából. Ugyancsak elhanyagolják a sporttevékenység kiszélesítését és rendszeressé tételét. Ezeknek a hiányosságoknak a felmérése után javaslatok hangzottak el a munka megjavítását célozva. Szorgalmazták a téli hónapokban egy jégpálya építését és a labdarúgócsapat edzéseinek a rendszeresítését. Ugyanakkor elhatározták, hogy az elkövetkezendő hónapokban jól megszervezett,, erős kultúrcsoportokat hoznak létre, melyek a nyár folyamán is gondoskodhatnak majd a község egész lakosságának a szórakoztatásáról. Az újonnan megválasztott KISZ-bizottság kötelessége lesz mindezeket az ifjak fokozottabb mozgósításával, érdekfeszítő műsorok, tevékenységi formák bevezetésével, következetes alkalmazásával megoldani.. Kerestély Ferenc «negyei (TÜKÖK 5 — a 45-hni 1968. december 8-án PRONOEXPRKS RENDKÍVÜLI sorsolás VOLGA DACIA 1100 MOSKVET 408 SKODA 1000 MN személygépkocsik korlátlan számban. Még kisorsolok 10 személygépkocsit, valamint különböző pénzösszegeket. AKI JÁTSZIK, AZ NYERHET! I. évreilyítimn 46. sz. no •