Megyei Tükör, 1969. január (2. évfolyam, 51-54. szám)

1969-01-11 / 52. szám

AZ 1969-ES TERVFELADATOK VITÁJA Az új termelési év kezdetei vissza­nyúlnak az elmúlt évbe: december utolsó napjaiban vitatták meg válla­lati szinten az új terv­feladat­okat, ezekben a napokban pedig a részle­geken, alegységekben veszik szám­ba a leendőket. Az új év új felada­tai — bár időben csak az ötéves terv ötödrészét teszik ki — jelentőségben túlnőnek a megelőző három éven. Az ötéves ten döntőjének szoktuk mon­dani, amelyben már lemérhetnek a megelőző három év eredményei, fel­mérhetők az elkövetkező időszak ten­nivalói. Az RKP IX. Kongresszusa, valamint az Országos Konferencia szellemében fogant egész sor gazda­sági, szervezési intézkedés népgaz­daságunk struktúrájában — jelen­korunknak me­gfelelő — változásokat eredményeztek. Szélesebb körű de­mokratikus elvek érvényesülnek vállalatvezetésben : bővült a válla­a­lati vezetés hatásköre, nőtt a kompe­tenciája a termelési kérdésekben, egyre inkább az ésszerűség és tudományosság elvei érvényesül­nek az üzem- és munkaszerve­zésben : kiszélesedett az egyéni érde­keltség elvének alkalmazási lehetősé­ge , lé­nyeg­be vágóan fejlődött az üze­meinkben alkalmazott technológiai folyamat, a gépi berendezések tech­nikai színvonala .. Nos, ezeknek az intézkedéseknek az eredményességét ebben az esztendőben mérhetjük le egységesen. A megyei pártkonferencia — fi­gyelembe véve a tervfeladatokon túl­mutató lehetőségeket — méltóképpen válaszolt a Bukarest municípiumi és Temes megyei konferenciák felhívá­sára. A tervfe­ladatok megvitatása egyúttal alkalmat jelent ipari vállalat és gazdasági minden intéz­mény számára, hogy terven felüli vállalásokkal hozzájáruljon a konfe­rencia határozatainak valóra váltá­sához. Az alábbiakban az Olt textilmű­veknél, a megyei malom- és sütő­ipari vállalatnál, a húsfeldolgozó vállalatnál vállalatnál, a bodzafordulói faipari valamint a cigaretta­­gyárnál lezajlott tervmegbeszélések tapasztalataiból közlünk. ★ Rendkívül jelentős az a tény, be­n az összes vállalatok vezetőségei le­hetőségeikhez mérten megfelelőnek, reálisnak találták az összes tervmu­tatókat. Az is egyre tökéletesedő tervezésünket dicséri, hogy a terv­mutatók összhangban vannak, tehát az év folyamán nem kell majd az egyik,­­ a másik rovására javítgatni. Egyedül a cigarettagyárnál merült fel, hogy az össztermelés értékének növelésekor, valamint a termelé­kenység emelésekor nem vették fi­gyelembe a munkaerő létszám eme­lésének szükségességét. Az érvelé­sek nyomán megegyeztek a minisz­térium képv­iselőjével egy minimális létszámnövelésben, a termelékeny­ség megfelelő emelését pedig a hi­ányzások csökkentésével, a termelési folyamat további ésszerűsítésével fogják elérni. Jobbnak bizonyult az évkezdés az eddigieknél, ami a beszerzési terve­ket illeti. A fenti vállalatok nagy­részt biz­tosították a szükséges nyers­anyagfedezetet. A húsipari vállalat­nál —­ amely az elmúlt évben elha­nyagolta a megfelelő időben történő szerződéskötést — hangsúlyozták, hogy elsősorban itt kell javítani a munkán. Ennél a vállalatnál körül­tekintőbben kell megválogatni a fel­vásárlókat, hogy elkerülhessék a ter­melési zavarokat, amelyek helyre­hozhatatlan károkat okoznak a vá­sárlóknak és a vállalatnak egyaránt. A termelési terv megvitatásának, minden vállalat esetében, egyik leg­jelentősebb részét tették ki azok a munkaszervezésre vonatkozó javasla­tok, amelyek közvetlenül a termelés hatékonyságának növelését eredmé­nyezik. Az Olt textilműveknél ide sorolhatók a vízlágyító és defenitáló készülék azonnali üzembe helyezésé­re, a fonógépek ésszerűbb elhelyezé­sére, az­ exportra kerülő 2,20 méte­res sifonvásznat gyártó gépek cso­portosítására vonatkozó javaslatok. A húsipari vállalatnál rámutattak, hogy csökkenteni kell a hústermé­kek hűtőtérben tartásának idejét, korszerű eszközöket kell biztosítani az állatok szállítására, operatívabbá kell tenni a vállalat egész tevékeny­ségét a beszerzéstől egészen a hús­áru átadásáig Ugyancsak itt vetet­ték fel a gépek karbantartásának rendkívüli fontosságát. Igaz ugyan, hogy a húsfeldolgozó részlegén ré­giek és elhasználtak a gépek — mon­dották —, mégis jobb híján kielégí­tenék az igényeket, ha a javításokat idejében és megfelelően végeznék el. Sajnos azonban ezt a munkát húz­­zák-halasszák, csak amúgy tessék­­lássék módra végzik el, az eredmény pedig a múlt évi sorozatos tere lema­radás A cigarettagyárnál szinte vala­mennyi hozzászólónak volt valami­lyen javaslata a termelés ésszerűsí­tésére vonatkozólag. Csak néhányat sorolunk fel • a jelenlegi üzemszer­vezés megköveteli egy külön nyom­darészleg Iónéhoz isit. a Carpati cím­kék helyi gyártása gazdaságosabb, mint a brassói nyomdaipari vállalat­nál való elkészítése, szükséges a gyárban megoldani a cserealkatré­szek gyártását, a meglevő négy gép­típus közül a legjobbat kell általá­nosítani, ésszerűsíteni kell a­­!llső szállítást stb. Meggondolkoztató az, amit Niczuly Ignác mérnök, a v­álla­­lat igazgatója említett : Mgzz­­ivd­o­­­­gcsen 60 alkalmazott sorozatosan nem teljesíti azokat a munkanormá­­kat, amelyeket tíz­ év óta rendszere­sen, biztosan teljesítettek. Megg­on­­dolkoztató az is, hogy a vállalat év végére sem érte el az új gépe/­ne azokat a paramétereket, amelyeket hónapokkal ezelőtt irányoztak elő. Nyilvánvaló, ezek azok a kérdések, amelyeknek megoldásától függ a tervfeladatok maradéktalan teljesí­tése. . ... . . A bodzafordulói faipari vállalat esetében külön ki kell emelni a mun­kahelyek megszervezésének berendezések téli időszakban a gépi való működtetésének, a kitermelők jobb ellátásának és elszállásolásának kér­déseit, melyekre külön kitértek a hozzászólók. A megye szinte valamennyi ipari vállalatában rendkívüli élességgel tevődik fel a munkafegyelem kérdé­se. Szinte hihetetlen az igazolatlan hiányzások, a megbetegedések, késé­sek és körözések száma. Ebben vonatkozásban a vállalatok veze­rsé­­­gei vajmi keveset tettek Ebben az esztendőben elengedhetetlenül szük­séges felderíteni a munkafegyelem megsértésének okait, ellenük meg­fe­lelően eljárni. A terv­ feladatok megvitatása meg­felelő alkalomnak bizonyult vala­mennyi vállalatnál új lehetőségek feltárására Egyöntetű következtetése ezeknek a megbeszéléseknek ; telje­sítik, és a konferencia határozatai­nak megfelelően túlteljesítik az ez évi termelési tervet. Gajzágó Márton A TÜKÖR AGRO-ZOOTECHNIKAI TANÁCSADÓJA mit kell tudni a száj- és körömfájásról ség Igen ragályos, fertőző beteg­súlyos gazdasági károkat okoz. A kérődzők és sertések fertőző betegsége, de ember is megkaphatja. Szarvasmarhán a betegség magas lázzal kez­dődik, majd egy-két nap múl­va megjelennek a hólyagos ki­ütések a foghúson, az ajkak belső felületén, a nyelven, a pofák belső oldalán, a párta­szélen a sarokvánkoson és a körömhasadékban. A hólyagok 1—2 nap alatt megrepednek, helyükön élénkvörös, cafatolt szélű fekélyek keletkeznek. Ilyenkor az állatok már nem lázasak, de erősen nyálaznak, és a szájban érzett fájdalom miatt nem esznek. Sántaság jelentkezik. Ritkábban a tő­gyön, a csecsbimbókon is hó­­lyagok keletkeznek. A fertőző anyag a hólyag fa­lában és tartalmában van és főleg a nyállal keveredik. Növendék állatoknál a szív is megbetegszik. A borjak, ma­lacok szívbénulás tünetei kö­zött elpusztulnak, de teljesko­rú állatok szívizmát is megtá­madja a betegség. Hogyan védekezzünk a be­tegség ellen ? Leghatásosabb, ha egészsé­ges állatainkat távol tartjuk a ragálytól. Ha idegen állomány­ból vásárolunk állatot előző­leg érdeklődjük meg, nem for­dult-e elő az illető helyen i­­lyen betegség. A megvásárolt állatot ne ál­lítsuk a meglevő állomány kö­zé. Legalább három hétig tart­suk elkülönítve. Idegeneket ne engedjünk állataink közelébe. Az elkülönítést csak akkor szüntethetjük meg, ha ez alatt semmiféle betegségre utaló tü­netet nem észleltünk, és az ál­latorvos engedélyt ad rá. A­ betegség fellépése esetén az állami állatorvos megadja az utasításokat a kezelésre, el­különítésre, fertőtlenítésre stb. A község területét zárlat alá helyezik. Dr. Vajda András 4 megyei TÜKÖR FOGLALKOZZUNK-E BÁRÁNYHÍZLALÁSSAL ? A múlt esztendőben menyénk termelőszö­vetkezetei új hizlalási módszerrel, a bárány­­hizlalással ismerkedtek meg. Ez nálunk új, de külföldön már rég ismert A világ össz­­hústermelésében a juhhús a harmadik he­lyen áll — a marha- és a sertéshús után. A­­zokban az országokban, ahol a juhhús-terme­léssel nagyban foglalkoznak, a juhállomány nagy része hús előállításra alkalmas fajta. Gyors fejlődésű juhhús-fajták állnak rendel­kezésre (Down, Lincoln Ile de France, Texel, német húsmerinó), és a bárányok intenzív tartási viszonyok között 100 napra, de leg­alább 4—5 hónapos korban képesek elérni a megkívánt 35 kg súlyt Ez nem teszi kizárttá, hogy nálunk is foglalkozzunk juhhús terme­léssel Annál is inkább, mivel az egyéves ex­port bárányhizlalási tapasztalat jól zárult. Megyénk termelőszövetkezetei nem rendel­keznek kimondott juhhús-fajtákkal, de a mi cigájánk sem lebecsülendő. Bebizonyított tény, hogy ez a fajt­a is alkalmas hizlalásra. Az igénytelennek mondott cigája, jobb tar­tási­ viszonyok közé helyezve, meghálálja a bőségesebb takarmányozási és ivadékaiból jó minőségű, exportképes hízott bárányt lehet előállítani. A hizlalás előfeltétele, hogy az anyák tar­tása is megfelelő legyen, mert akkor jól fej­lett, jó fejlődési eréllyel rendelkező bárányo­kat ellenek, s ami elengedhetetlen, a bárá­nyok fejlődéséhez szükséges tejmennyiséget is biztosítani tudják szoptatás idején A bárányokat már háromhetes kortól ab­rakkal és úgynevezett .­bárány-szénával“ etes­sük. A fiatalkori fejlődési erélyt és a jobb takarmányért­ékesítő képességet kihasználva, hizlalásra jól fejlett egyedeket állíthatunk be. A választási súly el kell érje a 10—20 kilo­grammot A legtöbb hibát ott követik el a termelőszövetkezetek, hogy a hizlalásra szánt bárányokat nem abrakolják már fiatal kortól, és ennek tulajdonítható az elégtelen válasz­tási súly és a hizlalási idő kitolódása Lénye­ges a hizlalásra szánt bárányok korai kivá­lasztása és megjelölése A legfejlettebb egész­séges, hím iparú egyedeket válasszuk ki. A megjelölés a már meglevő fülszámon lávül a fül „akasztásával“ történik A kiválasztott bárányokat anyjukkal együtt külön tesszük. Az etetés megkönnyítése céljából a bárányok részére külön abrarcoló és etető részt jelölün­­ki, ahová az anyák nem juthatnak be Az el­választás fokozatosan történjék, és ne mulas­­­szuk el a bárányok egyedi mérését. Csak azo­kat az egyedeket válasszuk amelyek a mi­nimális 17—1­8 kilogramm súlyt elérték Ha nem így járunk el, a választás utáni kritikus időszakot a bárányok nehezen hidalják át, csökken a súlyuk, ami károsan hat a továb­biakra Következik a tulajdonképpeni hizlalás, melynek célja, hogy hathónapos korra a bá­rányok elérjék a 35—40 kilogrammos élősúlyt. A bárányokat tartsuk lehetőleg fedél alatt, hogy az időjárás viszontagságainak ne legye­nek kitéve. A hizlalás előfeltétele, hogy bizto­sítsuk a folyamatos zöldtakar­mány ellátást. Lekaszálva, vályúból etessük, vagy ha jó mi­nőségű legelő áll rendelkezésünkre, legeltet­hetünk is. Az utóbbi esetben vigyázzunk, hogy a bárányokat feleslegesen ne mozgas­suk, mert az károsan hat a súlygyarapodásra Fontos az ivóvíz biztosítása Állandóan tisz­a, friss víz álljon a nyáj rendelkezésére mer­­e nélkül a feleleteit takarmány nem értékesül és nem hozza a vár­­eredményt A túlzott ta­­karékossággal ne kövessünk el hibát. Egyesek szerint a bárányt kimondottan a legelőn kell hizlalni, lehetőleg abrak nélkül Er iik­ , <ak így gazdaságos a hizlalás Téves1 Az abrak­­spórolással ráfizetünk A bárány nem éri el a megfelelő súlyt és minőségileg is a kívánal­mak alatt marad Az átvevő csak legyint. Munkánk eredménytelen marad, a termelő­szövetkezet pedig károsodik. Az abrakolást, amint már említettük, há­romhetes korban kezdjük meg, és ne szakít­suk meg az utolsó napig A naponta megete­tett zöldtömeg és abrak kell hogy biztosítsa a 150-től 200 grammos súlygyarapodás­ Az abrakolást fokozatosan vezetjük be, napi 100 grammal kezdve, de a hizlalás végén a 600 grammot is el kell érnie Ki kell térnünk a pásztor munkájának fontosságára A lelkiis­meretes, odaadó munkát segítsük elő pót­java­­dal­mazással is Munkánkat a havi méréssel ellenőrizzük. Az elért súlygyarapodás után tudunk tájéko­zódni, és az esetleges hiányosságokat idejében meg tudjuk előzni Végül nézzünk meg egy gyakorlati gazda­ságossági számítást A kőröspataki termelő­szövetkezetben 200 bárányt szerződtünk le. Ebből 182 darabot adtunk át 37.60 kilogram­mos átlagos élősúllyal összes kiadás 3­1.576 lej Bevételeztünk 89 000 lejt Nyeresen 55 424 lej Véleményünk szerint, ezért az összegért érdemes volna bárányhizlalással foglalkozni. Szász István, a köröspataki MTSZ állattenyésztő mérnöke n. évfolyam 52. szám

Next