Megyei Tükör, 1969. március (2. évfolyam, 60-64. szám)
1969-03-01 / 60. szám
g tJtKl A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT VÁLASZTÁSI GYŐZELME! HBflHHHBBHnnBaBHHSaBBBBnHBU VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! jstpmm. t ükör Az RKP Kovászna megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács lapja 1960.IRCH?S 1., SZOMHAT ÁRA 50 HAM II. ÉVFOLYAM. 00. SZÁM LELKES HANGULATÚ NAGYGYŰLÉS SEPSISZENTGYÖRGYÖN Csütörtökön délután a sepsiszentgyörgyi Állami Színház termében lelkes hangulatú gyűlés zajlott le. A sepsiszentgyörgyi gyárak, üzmek, intézmények munkásai, technikusai, mérnökei, termelőszövetkezeti tagok, katonák, értelmiségiek, románok és magyarok, ifjak és idősebbek jöttek el, hogy találkozzanak az I-es számú választókerület képviselőjelöltjével. A Kovászna megyében lezajlott eddigi találkozók igazi munkaülésekké, eszmecserékké alakultak át, s a csütörtöki nagygyűlésben csúcsosodtak ki. Ez a találkozás alkalmat nyújtott arra, hogy áttekintsük legjelentősebb megvalósításainkat, amelyeket a párt vezetésével elértünk, hogy kinyilvánítsuk teljes egyetértésünket pártunk politikájával. A résztvevők élénk és hosszas tapssal köszöntötték a terembe lépő Gere Mihály elvtársat, az RKI’ Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát, a helyi adminisztráció ügyeivel foglalkozó állami bizottság elnökét, Király Károly elvtársat, a Kovászna megyei pártbizottság első titkárát, az ideiglenes megyei néptanács elnökét, valamint a megyei pártbizottság titkárait. A nagygyűlést Király Károly elvtárs nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a választók körében Gere Mihály elvtársat. Élénk taps közepette szólásra emelkedett Gere Mihály elvtárs, az RKP KB-nak titkára. (Folytatása az 5. oldalon) GERE MIHÁLY ELVTÁRS BESZÉDE Kedves © H társuk! A választások küszöbére érkeztünk. Kitűnő alkalom ez a számvetésre, a megtelt út felmérésére. Az elmúlt esztendő egész tevékenységének tartalmát a Román Kommunista lt IX. kongresszusának iányelveivel szabták meg, és mindannyian tudjuk, hogy ez a kongresszus történelmi jelentőségű volt országunk életében. Ez szabta meg előrejutásunkat a szocializmus építésének ebben az igen sikeres szakaszában, ez szabta meg haladásunk ütemét a civilizáció újabb csúcsai felé. A IX. kongresszus célkitűzései egész népünket alkotó, tevékeny munkára mozgósította, s amit tettünk, együtt tettük, együtt az egész dolgozó nép, románok, magyarok, németek, szerbek, a párt körüli szoros egységbe tömörülve. Ez a párt körüli egység alkotó egység, testvérek egysége, amely a szocializmusért vívott harcban egyre erőteljesebben kifejezésre jut. Néhány héttel ezelőtt Nicolae Ceaușescu elvtárs az ország pedagógusainak értekezletén mondotta, hogy Románia földjén nemzetiségre való (Folytatása a 2. oldalon) KÉZDIVÁSÁRHELYEN Megszokott nap, mint annyi más... És mégis... A túrósi kultúrház ajtajai szélesen, vendéghivogatóan Valóban vendégeket kinyitva. várnak. Az építőket, akik az ősi város új iparának alapjait rakják le, falilakásokat, akik a hegyek zöld aranyát értékesítik. Jönnek a környék képviselői is — székely földművesek Szentietekről és Csernátonból, Szentkatolnáról és Polyánból, Bereckből, Lemhényből. Fiatalok is jönnek, akik először állnak majd az urnák elé. Tele a terem. tű sem férne már... Székely István elvtárs, Kézdivásárhely polgármestere nyitja meg a gyűlést. Taps csattan. Király Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke emelkedik szólásra. Egyszerű, keresetlen szavakban tárja a több száz hallgató elé szocialista Románia nagyszerű fejlődését, gyönyörű megyénk felemelkedését. Az arcokon elégedettség, hiszen Kézdivásárhely lakói aktív részesei mindannak, ami eddig Kovászna megyében megvalósult. (Folytatása az 5. oldalon) KIRÁLY KÁROLY ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak ! Engedjék meg, hogy a megyei pártbizottság és a Szocialista Egységfront megyei tanácsának meleg üdvözletét tolmácsoljam önöknek. Hazánk falvai, községei és városai nagy jelentőségű politikai eseményt élnek át most, a nagynemzetgyűlési és néptanácsi képviselők megválasztását. A március 2-i nagy eseményt megelőző időszakban egész területére — így hazánk megyénkben is — számtalan találkozó zajlott le a választópolgárok és a Szocialista Egységfront jelöltjei között. Ezek a találkozók, amelyeket mély és igazi állampolgári öntudat, városaink, községeink és falvaink fejlesztésének vágya hatott át, meggyőző bizonyítékai társadalmi rendszerünk mély demokratizmusának. Újra bebizonyították a választók és a jelöltek közötti találkozók, hogy munkásaink, földműveseink, értelmiségünk hatékonyan hozzájárulnak bármilyen probléma megoldásához, ami a községgazdálkodáshoz, helységeink arculatának szépítéséhez, rendezéséhez kapcsolódik. Alkalmat adtak ezek a találkozók arra is, hogy az utol«» (Folytasdba a 4. oldalon) kkor lép felnőtt kardba egy nép, ha a karaba. meggyőződése, legszentebb törekvései szerint maga intézi sorsai. úgy szabja meg továbblépése útját, hogy az a nagy közösség szándéka, céljai felé irányuljon, kifejezze magát a Népet. Megfontolt, megtervezett tettek és tények bizonyosságával nő fel sorsához, önmagához a közösség, mely birtokosa ennek az országnak, az összes anyagi és szellemi javaival. Tettek bizonyságával, mert idestova negyedszázada már, hogy nem üres szavak demagógiájába, küdképek hajszolásába vesz el minden törekvést, hanem biztosan és visszavonhatatlanul épül anyagi valósággá mindaz, amit századok jobbraszebbre szomjazása akart ezen a földön. Felnőtt korába lépett ez a nép — elmondhatjuk biztosan és végérvényesen — határoz és tesz, álmodik és épít saját teste-lelke javára. Fiaiban, akiket sorsa képviseletére a ..közülünk való“ — gondolat bizalmával kiválaszt, önmagát fejezi fei. Mindazt, ami előremutató, hordozó, sürgető ereje a mának, magunk életének épülését szolgálja. Holnap urnák elé áll az ország népe. Megválasztja képviselőit — legjobb fiait — a közigazgatás, a népképviselet minden szettjén. Munkások, földművesek, tüdősök és művészek, a föld, a gépek, a szellem munkásainak neve lesz azokon a papírlapokon, melyek az urnákba kerülnek, hogy kifejezzék az ország összes választópolgárainak akaratát. Román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű jelöltek nevei lesznek, mert a haza egyformán gondoskodik fiairól, bármilyen nyelven is szóljanak azok, helyet ad minden nemzetiség képviselőinek az ország — magunk — ügyeinek intézésében. Először Románia történetében a Szocialista Egységfront védnöksége alatt szavazunk, mely intézményesen is egyesíti az egész nép akaratát, minden osztály és réteg, minden nemzetiség törekvéseit. A szocialista haza szocialista egységét fejezi ki, s ennek az egységnek olyan anyagi-szellemi tartalékai vannak, melyek mindennél ékesebben, szebben szólóan szólnak választási győzelméért. Holnap urnák elő átt az ország népe, hogy azokra szavazzon, akik ünnepélyesen nyilatkoztak. ..Szocialista Egységfront jelöltjei arra kötelezik magukat a választók előtt, hogy lelkesen dolgozzanak az egész néppel együtt az ipar és a mezőgazdaság, a nemzetgazdaság szüntelen fejlődéséért, az oktatás, a tudomány, a művészetek és a kultúra virágzásáért, a lakosság életszínvonalának szüntelen emeléséért, a szocialista demokrácia fejlesztésére és a társadalmi élet tökéletesítésére vonatkozó intézkedések megvalósításáért, a brit és a kormány külpolitikájának megvalósításáért".