Megyei Tükör, 1969. március (2. évfolyam, 60-64. szám)
1969-03-01 / 60. szám
GERE MIHÁLY ELVTÁRS BESZÉDE SEPSI SZENT GYÖRGY ÖN (Folytatás az első oldalról.) tekintet nélkül valamennyi dolgozó közös erőfeszítése révén örökre győzedelmeskedett a szocialista rend — a legigazságosabb rend valamennyi közül, amennyit a történelem eddig ismert. Azt mondotta Ceaușescu elvtárs, hogy munkás-paraszt szövetség alapján megvalósult a nép szocialista egysége, előrehaladásunk hatalmas, mozgató ereje, megszilárdul a román nép és az együttélő nemzetiségek közötti barátság, a párt marxi-lenini nemzetiségi politikájának szelleméi.n megoldódott a nemzeti kérdés hazánkban. Népünk egysége az érdekek és célok közösségére épül. Csakis a nemzetgazdaság valamennyi ágának arányos fejlesztése, az anyagi javak termelésének fokozása az összes iparágban, biztosíthatja előrehaladásunkat a szocialista építés kiteljesítésében. Elmondhatjuk, hogy a IX. kongresszus irányelvei alapján iparosításunk néhány esztendő alatt új, minőségileg magasabb szakaszba érkezett. Rom nia ma a világ legdinamikusabban fejlődő ipari országai közé tartozik, hiszen ipari termelésünk ma 40 százalékkal nagyobb, mint 1965- ben volt. Ötéves tervünk első három esztendejében nagyobb összeget ruháztunk be központi alapból a nemzetgazdaságba, mint 1950-től 1960-ig, azaz összesen tíz esztendő alatt. Más szóval, alig három év alatt 155 milliárd lejt fordítottunk beruházásra, s a múlt esztendőben 24 nap alatt annyi ipari terméket gyártottunk, mint az 1938-as esztendőben együttvéve. A nehéz- és gépgyártóipar, amely a technikai forradalom lelke, teljesítette hivatását, mindvégig biztosította — a tudomány és a műszaki fejlődés világszintjén — az egész nemzetgazdaság szakadatlan korszerűsítését. Összipari teljesítményünkön belül szüntelenül növekedett — a párt és a kormány gondoskodása folytán — a gépgyártás részaránya, s ugyanakkor lépést tartottunk a XX. század második felére jellemző ütemmel a villamosipar, az elektronika fejlődésében is. Nagy gondot fordítunk továbbra is a fémipar, a villamosipar, a vegyipar fejlesztésére, vagyis azokra az iparágakra, amelyek a műszaki haladásban főszerepet játszanak. A jó nyersanyag-gazdálkodás, a nagyobb választék, a magasabb műszaki színvonal lehetővé tette külkereskedelmünk állandó bővítését. Kiviteleinket elsősorban az ipari árutermékek, az igényes munkával előállított áruk részarányának növekedése jellemzi. A párt- és államvezetés körültekintően ügyel arra, hogy minél arányosabban fejlődjék az egész ország, minden egyes övezetének és területi egységének ipara, gazdasága. A fejlődés mai szakaszának megfelelő új területi felosztásahetővé teszi a termelőerők leghelyesebb elosztását, a viszonylag elmaradottabb megyid< gyorsabb ipari és gazdasági fejlesztését. Világosan tükröződik ez Kovászna megye ipari fejlődésében is. Míg 1965-ben az ipari össztermelés értéke háromnegyed milliárd, addig ez 1968-ban több mint egy milliárd lejre emelkedett. A fenti időszakban a beruházások összege 67 millióról 147 millióra nőtt, ebben az esztendőben pedig 300 millió lejt tesz ki. Ötéves tervünk első három esztendejét jó eredményekkel zártuk, ami hűen bizonyítja, hogy a párt IX. kongresszusa a valóság és a lehetőségek alapos ismereteiből indult ki. Azt jelenti ez, hogy pártunk iparosítási politikája tudományos alapokra s a nép szilárd egységére épül. Örvendetes az a tény, hogy Kovászna megye ipari vállalatainak munkaközösségei is becsülettel járultak hozzá az egész országra háruló tervfeladatok teljesítéséhez, túlszárnyalásához. A megye munkásai, mérnökei és technikusai odaadó munkája folytán a vállalatok túlteljesítették a legfőbb tervmutatókat, 11 millió lej értékű árut adva így terven felül az országnak. Ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárultak a kópcéi bányavállalat, a faipari vállalatok, az Olt textilművek és a cigarettagyár dolgozói. Ez azt bizonyítja, hogy Kovászna megye ipari vállalatainak munkaközösségei is maradéktalanul követik pártunk politikáját és szívügyüknek tekintik közös hazánk, Románia előrehaladását. A Szocialista Egységfront Kiáltványa kimondja, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítunk az iparosításra, a termelőerők szüntelen fejlesztésére. Az iparosítás magva annak a nagyszabású programnak, amelynek végső célja : szocialista hazánk sokoldalú fejlesztése. Az elkövetkezendő években az ipar mind döntőbb súllyal jelenik meg a kevésbé fejlett megyékben is. 1970-ig nem kevesebb, mint 1000 új gyár és üzemegység indul be. Nyilvánvaló, hogy ez az 1000 ipari termelőegység nagyot lendít majd számos helység és övezet társadalmi, gazdasági és művelődési életén. Kedves elvtársak ! A párt agrárpolitikája szerves része a szocializmus áltstalános építésének. Agrárpolitikánk kézzelfogható eredményei megmutatkoznak a mezőgazdaság intenzív és sokoldalú fejlődésében, abban, hogy a civilizáció egyre nagyobb tért hódít falvainkon. Az ötéves terv első három esztendejében 20 milliárd lejt ruháztunk be a mezőgazdaságba — annyi ez, mint a megelőző öt esztendő teljes mezőgazdasági beruházása. Mindez lehetővé tette a mezőgazdasági munkálatok nagyarányú gépesítését, modernizálását. 1966— 1968-ban mintegy 4 milliárd 200 millió lejt fordítottunk a műtrágyagyártó ipar fejlesztésére és közel ennyit fektettünk be az öntözés kiszélesítését, a talajjavítást célzó munkálatokba. Földműveseinket igen komolyan támogatta az állam, hiszen csak a múlt esztendőben felvásárlás útján 16 milliárd 600 millió lej bevételhez juttatta őket. Ez az összeg 35 százalékkal több mint amennyi 1965-ben volt. Jelentős segítséget nyújtott az állam a földműveseknek azzal a nagyösszegű rövid- és hosszúlejáratú hitellel is, amelyben a szövetkezeti mezőgazdaságot részesítette. Udvari akkor említést kell tennünk az állami mezőgazdasági vállalatok által nyújtott hathatós támogatásról is, amely jó példát mutatott az új technika meghonosításában, s nem kis mértékben járult hozzá az ipari és a fogyasztási szükségletek kielégítéséhez. A felvázolt tények minden bizonnyal hiteles képet nyújtanak arról, hogy az állam milyen nagyarányú erőfeszítéseket tesz a nemzetgazdaság ősi ágának, a mezőgazdaságnak a gyors ütemű, korszerű f desz' séért. Csakis így vált lehetővé, hogy mezőgazdaságunk még az előnytelenül alakult 1968-as esztendőben is képes volt magas terméshozamokat elérni. 1966—1968-ban a globális mezőgazdasági átlagtermés 24 százalékkal volt magasabb az előző öt esztendő termésénél, vagyis többet értünk el mint amennyit az ötéves terv előírt. Az országos eredményekhez, igazodnak Kovászna megye földműveseinek teljesítményei is. Búzából 2200 kg felett, burgonyából 18 500 kg, cukorrépából pedig pedig 26 500 kg volt az átlagos hektárhozam. Soha még ilyen jó burgonya- és cukorrépa-termés nem volt a megye területén, mint a múlt esztendőben. Földműveseink fáradságos mukáját még soha ilyen gazdagon nem jutalmazta a föld. Különösen büszkék vagyunk azokra a nagyszerű eredményekre, amelyeket a kökösi, szentléleki, kővári, csernátoni, szentkatolnai gazdaságok földművesei értek el. A mezőgazdaságban elért eredmények azt bizonyítják, hogy pártunk agrárpolitikája helyes, meggondolt, a valósághoz, országunk feltételeihez és lehetőségeihez szabott politika. Alapja a további, sokoldalú fejlődésnek. A Szocialista Egységfront arra szólítja a földműveseket, a mezőgazdaságban dolgozókat, mérnököket és technikusokat, hogy gazdálkodjanak a lehető legjobban a földdel, a termelőeszközökkel, alkalmazzák bátran az új, korszerű eljárásokat, agrotechnikai módszereket. Kedves elvtársak ! A párt és állam egész gazdaságpolitikája, a kormány minden erőfeszítése elsősorban a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelésére irányul. Az anyagi bőség szorosan összefügg a szellemi bőséggel és mindkettőből a haza minden fia egyformán részesül, bármilyen nyelven beszéljen is. Ebben az országban mindenki képességei, tehetsége és hajlama szerint tanulhat. Nincsen helység, nincsen jóformán falu, amelyben ne működne legalább egy általános iskola. Kovászna megye is jó példát nyújt e tekintetben, ahol ma 157 általános iskola, 7 líceum, 7 szakiskola és két technikum működik. Egész közoktatásunk újjászületett. Ezen belül a romániai magyarságnak is — akárcsak a németeknek és más nemzetiségűeknek r biztosítva van a szellemi gyarapodás minden feltétele. Az 1967—68-as tanévben 1944 iskola és tagozat működött Romániában az együttélő nemzetiségek nyelvén, ezek közül 1480 magyar nyelven. A több mint 4 millió tanulóból 242 000 az együttélő nemzetiségek nyelvén tanul.A népművelés, az oktatás terén is rohamosan szeretnénk előre lépni. A párt Központi Bizottságának útmutatásai alapján a kötelező általános oktatás nyolcról tíz évre emelkedik. Megszilárdítjuk és még jobban kiépítjük az elméleti és a szakmai iskolák hálózatát. A mostani ötéves terv első három esztendejében az állam több mint 22 milliárd lejt fordított az iskolahálózat szükségleteire, az idén pedig, egyetlen esztendőben már 8,4 milliárd lejre rúg ez az összeg. Idén és jövőre nem kevesebb, mint 7000 új iskolaterem épül országszerte. Az állam mind többet áldoz a népművelés más formáira is, a népi műkedvelésre, a művészi alkotó munka serkentésére. Soha egyetlen rendszer nem ápolta olyan gondosan, annyi szeretettel a haladó hagyományokat, mint a szocialista rendszer. Ez alapelveink közé tartozik és érvényesül közoktatásunkban is. Van erre példa itt Sepsiszentgyörgyön is, ahol a régi kollégium falai között, annak hagyományait ápolva, új, korszerű középiskola működik. Sok értékes embert adott ez az iskola a népnek a múltban, s ma még többet ad. Elég ha csupán arra a képzőművészeti kiállításra gondolunk, amelyen az iskola volt növendékei, ma országos hírű festőművészek és szobrászok, állították ki munkáikat. A kultúrát nemcsak az iskola szolgálja. Mozik, színházak, könyvtárak, klubok, múzeumok egész hálózata segíti szellemi gyarapodást. A sepsia szentgyörgyi színház, amely kizárólag a népi demokráciának köszönheti születését és létét, immár két évtizede állandó forrása a népművelésnek. Országos sikere, melyet a legutóbbi fővárosi vendégszereplése is bizonyít, minden elismerést megérdemel. Dicséretére válik a társulatnak, hogy bátran felkarolja az előremutató kezdeményezéseket és olyan ősbemutatókat visz színre, amelyek egyszerre avatnak helyi szerzőket és szolgálják e táj haladó hagyományainak ápolását. Az elmondottak ékesen bizonyítják, hogy a Román Kommunista Párt körültekintően (Folytatása a 3. oldalon) A Mobil« bútorgyár új munkácsa rítoka 2 megyei TÜKÖR II. évfolyam ÖO. sz.ám