Megyei Tükör, 1969. március (2. évfolyam, 60-64. szám)

1969-03-01 / 60. szám

GERE MIHÁLY EL VTARS BESZEDE SEPSI SZENT GY ÖRGY ÖN (Folytatás az első oldatról.) tekintet nélkül valamennyi dolgozó közös erőfeszítése ré­vén örökre győzedelmeskedett a szocialista rend — a legigaz- s igosabb rend valamennyi közül, amennyit a történelem eddig ismert. Azt mondotta Ceauşescu elvtárs, hogy a munkás-paraszt szövetség alap­ján megvalósult a nép szocia­lista egysége, előrehaladásunk hatalmas, mozgató ereje, meg­szilárdul- a román nép és az együttélő nemzetiségek közötti barátság, a párt marxi-lenini nemzetiségi politikájának szel­leméi)-. n megoldódott a nem zeti kérdés hazánkban. Népünk egysége az érdekek és célok közösségére épül. Csakis a nemzetgazdaság valamennyi á- gának arányos fejlesztése, az anyagi javak termelésének fo­kozása az összes iparágban, biztosíthatja előrehaladásun­kat a szocialista építés kitel­jesítésében. Elmondhatjuk, hogy a IX. kongresszus irány­elvei alapján iparosításunk né­hány esztendő alatt új, minő­ségileg magasabb szakaszba ér­kezett. Rom nia ma a világ legdinamikusabban fejlődő i- pari országai közé tartozik, hi­szen ipari termelésünk ma 40 százalékkal nagyobb, mint 1965- ben volt. ötéves tervünk első három esztendejében nagyobb összeget ruháztunk be köz­ponti alapból a nemzetgazda­ságba, mint 1950-től 1960-ig, azaz összesen tíz esztendő alatt. Más szóval, alig három év a- latt 155 milliárd lejt fordítot­tunk beruházásra, s a múlt esztendőben 24 nap alatt any- nyi ipari terméket gyártottunk, mint az 1938-as esztendőben együttvéve. A nehéz- és gép- gyártóipar. amely a technikai forradalom lelke. mindvégig teljesítette hivatását, biztosí­totta — a tudomány és a mű­szaki fejlődés világszintjén — az egész nemzetgazdaság sza­kadatlan korszerűsítését. Osszipari teljesítményünkön belül szüntelenül növekedett — a párt és a kormány gondos­kodása folytán — a gépgyár­tás részaránya, s ugyanakkor lépést tartottunk a XX. szá­zad második felére jellemző ütemmel a villamosipar, az e- t) lektronika fejlődésében is. Nagy gondot fordítunk tovább­ra is a fémipar, a villamos- ipor, a vegyipar fejlesztésére, vagyis azokra az iparágakra, amelyek a műszaki haladásban főszerepet játszanak. A jó nyersanyag-gazdálkodás, a na­gyobb választék, a magasabb műszaki színvonal lehetővé tette külkereskedelmünk állan­dó bővítését. Kiviteleinket el­sősorban az. ipari árutermékek, a/ igényes munkával előállí­tott áruk részarányának növe­kedése jellemzi. A párt- és államvezetés kö­rültekintően ügyel arra. hogy minél arányosabban fejlődjék az egész ország, minden egyes övezetének és területi egysé­gének ipara, gazdasága. A fej­lődés mai szakaszának megfe­lelő új területi felosztása ! he­tévé teszi a termelőerők leg­helyesebb elosztását, a vi- şzonylag elmaradottabb me­g.yid< gyorsabb ipari és gazda­sági fejlesztéséi. Világosan tükröződik ez Kovászna me- 8Ve ipari fejlődésében is. Míg 1965-ben az ipari össztermelés értéké háromnegyed milliárd, addig ez 1968-ban több mint egy milliárd lejre emelkedett. A fenti időszakban a beruhá­zások összege 67 millióról 147 millióra nőtt, ebben az eszten­dőben pedig 300 millió lejt tesz ki. Ötéves tervünk else’) három esztendejét jó eredményekkel zártuk, ami hűen bizonyítja, hogy a párt IX. kongresszusa a valóság és a lehetőségek a- lapos ismereteiből indult ki. Azt jelenti ez. hogy pártunk iparosítási politikája tudomá­nyos alapokra s a nép szilárd egységére épül. örvendetes az a tény, hogy Kovászna megye ipari vállala­tainak munkaközösségei is be­csülettel járultak hozzá az e- gész országra háruló tervfel­adatok teljesítéséhez, túlszár­nyalásához. A megye munká­sai, mérnökei és technikusai odaadó munkája folytán a vál­lalatok túlteljesítették a leg­főbb tervmutatókat, 11 millió lej értékű árut adva így ter­ven felül az országnak. Ezek­hez az eredményekhez nagy­mértékben hozzájárultak a kó­pééi bányavállalat, a faipari vállalatok, az Olt textilmüvek és a cigarettagyár dolgozói. Ez azt bizonyítja, hogy Kovászna megye ipari vállalatainak munkaközösségei is maradék­talanul követik pártunk politi­káját és szívügyüknek tekintik közös hazánk, Románia előre­haladását. A Szocialista Egységfront Kiáltványa kimondja, hogy to­vábbra is nagy figyelmet for­dítunk az iparosításra, a ter­melőerők szüntelen fejlesztésé­re. Az iparosítás magva an­nak a nagyszabású program­nak, amelynek végső célja : szocialista hazánk sokoldalú fejlesztése. Az elkövetkezendő években az ipar mind döntőbb súllyal jelenik meg a kevésbé fejlett megyékben is. 1970-ig nem kevesebb, mint 1000 új gyár és üzemegység indul be. Nyilvánvaló, hogy ez az 1000 ipari termelőegység nagyot lendít majd számos helység és övezet társadalmi, gazdasági és művelődési életén. Kedves elvtársak ! A párt agrárpolitikája is szerves része a szocializmus ál­talános építésének. Agrárpoli­tikánk kézzelfogható eredmé­nyei megmutatkoznak a mező­gazdaság intenzív és sokolda­lú fejlődésében, abban, hogy a civilizáció egyre nagyobb tért hódit falvainkon. Az ötéves terv első három esztendejében 20 milliárd lejt ruháztunk be a mezőgazdaság­ba — annyi ez. mint a meg­előző öt esztendő teljes mező­gazdasági beruházása. Mindez lehetővé tette a mezőgazdasági munkálatok nagyarányú gépe­sítését, modern izálását. 1966— 1968-ban mintegy 4 milliárd 200 millió lejt fordítottunk a mütrágyagvártó ipar fejleszté­sére és közel ennyit fektettünk be az öntözés kiszélesítését, a talajjavítást célzó munkálatok­ba. Földműveseinket igen komo­lyan támogatta az állam, hi­szen csak a múlt esztendőben felvásárlás útján 16 milliárd 600 millió lej bevételhez jut­tatta őket. Ez az összeg 35 százalékkal több mint ameny- nyi 1965-ben volt. Jelentős se­gítséget nyújtott az állam a földműveseknek azzal a nagy- összegű rövid- és hosszúlejára­tú hitellel is, amelyben a szö­vetkezet i mezőgazdaságot ré­szesítette. Udvariakkor említést kell tennünk az állami mező­gazdasági vállalatok által nyújtott hathatós támogatásról is, amely jó példát mutatott az új technika meghonosítá­sában, s nem kis mértékben járult hozzá az ipari és a fo­gyasztási szükségletek kielégí­téséhez. A felvázolt tényék minden bizonnyal hiteles képet nyúj­tanak arról, hogy az állam mi­lyen nagyarányú erőfeszítése­ket tesz a nemzetgazdaság ősi ágának, a mezőgazdaságnak a gyors ü’emü, korszerű l- desz' - séért. Csakis így vált lehető­vé, hogy mezőgazdaságunk még az előnytelenül alakult 1968-as esztendőben is képes volt magas terméshozamokat elérni. 1966—1968-ban a glo­bális mezőgazdasági átlagter­més 24 százalékkal volt maga­sabb az. előző öt esztendő ter­mésénél, vagyis többet értünk el mint amennyit az ötéves terv előírt. Az országos eredményekhez, igazodnak Kovászna megye földműveseinek teljesítményei is. Búzából 2200 kg felett, bur­gonyából 18 500 kg, cukorrépá­ból pedig pedig 26 500 kg volt az átlagos hektárhozam. Solia még ilyen jó burgonya- és cu­korrépa-termés nem volt a megye területén, mint a múlt esztendőben. Földműveseink fáradságos mukáját még soha ilyen gazdagon nem jutalmazta a föld. Különösen büszkék va­gyunk azokra a nagyszerű e- redményekre, amelyeket a kö- kösi, szentlélek!, kővári, cser- nátoni, szcntkatolnai gazdasá­gok földművesei értek el. A mezőgazdaságban elért e- redmények azt bizonyítják, hogy pártunk agrárpolitikája helyes, meggondolt, a valóság­hoz, országunk feltételeihez és lehetőségeihez szabott politika. Alapja a további, sokoldalú fejlődésnek. A Szocialista Egy­ségfront arra szólítja a föld­műveseket. a mezőgazdaságban dolgozókat, mérnököket és technikusokat, hogy gazdálkod­janak a lehelő legjobban a földdel, a termelőeszközökkel, alkalmazzák bátran az új, kor­szerű eljárásokat, agrotechni­kai módszereket. Kedves elvtársak ! A párt és állam egész gaz­daságpolitikája. a kormány minden erőfeszítése elsősorban a nép anyagi es szellemi élet­színvonalának emelésére irá­nyul. Az anyagi bőség szoro­san összefügg a szellemi bő­séggel és mindkettőből a haza minden fia egyformán része­sül, bármilyen nyelven beszél­jen is. Ebben az országban mindenki képességei, tehetsége és hajlama szerint tanulhat. Nincsen helység, nincsen jó­formán falu, amelyben ne mű­ködne legalább egy általános iskola. Kovászna megye is jó példát nyújt e tekintetben, a- liol ma Í57 általános iskola, 7 líceum, 7 szakiskola és két technikum működik. Egész közoktatásunk újjászületett. E- xen belül a romániai magyar­ságnak is — akárcsak a néme­teknek és más nemzetiségűek- nek -r- biztosítva van a szel­lemi gyarapodás minden felté­tele. Az 1967—68-as tanévben 1944 iskola és tagozat műkö­dött Romániában az együttélő nemzetiségek nyelvén, ezek közül 1480 magyar nyelven. A több mint 4 millió tanulóból 242 000 az együttélő nemzeti­ségek nyelvén tanul. ,A népművelés. az. oktatás terén is rohamosan szeretnénk előre lépni. A párt Központi Bizottságának útmutatásai a- lapján a kötelező általános oktatás nyolcról tíz évre emel­kedik. Megszilárdítjuk és még jobban kiépítjük az elmé­leti és a szakmai iskolák há­lózatát. A mostani ötéves terv első három esztendejében az állam több mint 22 millióid lejt fordított az iskolahálózat szükségleteire, az idén pétiig, egyetlen esztendőben már 8,4 milliárd lejre rúg ez az összeg. Idén és jövőre nem kevesebb, mint 7000 új iskolaterem épül országszerte. Az állam mind többet áldoz a népművelés más formáira is, a népi mű- kedvelésre, a művészi alkotó munka serkentésére. Soha egyetlen rendszer nem ápolta olyan gondosan, annyi szeretettel a haladó hagyomá­nyokat, mint a szocialista rendszer. Ez alapelveink közé tartozik és érvényesül közok­tatásunkban is. Van erre példa itt Sepsiszentgyörgyön is. ahol a régi kollégium falai között, annak hagyományait ápolva, új, korszerű középiskola mű­ködik. Sok értékes embert adott ez az iskola a népnek a múltban, s ma még többet ad. Elég ha csupán arra a képzőművészeti kiállításra gondolunk, amelyen az iskola volt növendékei, ma országos hírű festőművészek és szobrászok, állították ki mun­káikat. A kultúrát nemcsak az isko­la szolgálja. Mozik, színházak, könyvtárak, klubok, múzeu­mok egész hálózata segíti a szellemi gyarapodást. A sepsi­szentgyörgyi színház, amely ki­zárólag a népi demokráciának köszönheti születését és létét, immár két évtizede állandó forrása a népművelésnek. Or­szágos sikere, melyet a leg­utóbbi fővárosi vendégszerep­lése is bizonyít, minden elis­merést megérdemel. Dicséreté­re válik a társulatnak, hogy bátran felkarolja az előremu­tató kezdeményezéseket és o- lyan ősbemutatókat visz szín­re, amelyek egyszerre avatnak helyi szerzőket és szolgálják e táj haladó hagyományainak á- polását. Az elmondottak ékesen bizo­nyítják, hogy a Román Kom­munista Párt körültekintően (Folytatása a 3. oldalon) A Mobil« bútorgyár új műnk ácsa rítok a 2 megyei TÜKÖR II. évfolyam ÖO. s/.ám

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék