Megyei Tükör, 1969. július (2. évfolyam, 79-83. szám)

1969-07-05 / 79. szám

5­ I KRÓNIKA Tanítók ünnepe Június 30-án a tanítók napján a pedagógu­sokat ünnepelték megyénk városaiban és na­gyobb községeiben. A megyei pártbizottság és a megyei tanfelügyelőség képviselői meleg szavakkal üdvözölték a tanárokat, tanítókat, óvónőket, egészséget, sok sikert kívántak to­vábbi munkájukhoz. A pionírok virágcsokrok­kal ajándékozták meg nevelőiket. Az ünnepség során üdvözölték azokat a tan­erőket, akiket eredményes munkájukért ha­zánk felszabadulásának 25 éves évfordulója tiszteletére kitüntetésben részesítenek. Könyvtárosok felkészítője Több mint harminc községi könyvtáros­ vett részt azon, a tíznapos felkészítő tanfolyamon, melyet a megyei művelődési­ és művészet­­ügyi bizottság szervezett az elmúlt hetekben. A tanfolyamon résztvevők a könyvtárosi mun­ka szakmai kérdéseinek megbeszélése, meg­vitatása mellett irodalomtörténeti, folklórkuta­tási előadásokat­ is hallgattak. Az előadók kö­zött szerepelt Izsák József kriikus, aki Tamási Áronról­­, Kócziány László tudományos ku­tató, aki a népköltészetről, Mészáros József, a marosvásárhelyi m­inicípiumi könyvtár aligaz­gatója, aki a könyvtári szakma kérdéseiről tartott előadást. A résztvevők tapasztalatcse­rét tartottak a brassói, marosvásárhelyi, vala­mint több községi könyvtár dolgozóival. Meg­látogatták Brassó és Marosvásárhely múzeu­mait a Benedek Elek emlékházat, a segesvári Petőfi-múzeumot, találkoztak az Igaz Szó és a Megyei Tükör szerkesztőivel. Önkéntes tűzoltók "vetélkedése Június 29-én tartották meg a kovásznai kör­zet önkéntes tűzoltóinak versenyét. Részt vet­tek a kovásznai, zágoni, zabolai és tamásfalvi tűzoltócsoportok. A versenyt az őszinte lelkesedés, lendület és hozzáértés jellemezte. Minden egyes cso­port arra törekedett, hogy bebizonyítsa : bir­tokában van mindazoknak az ismereteknek, melyek szükségesek a tűzesetek megelőzéséhez és felszámolásához. És íme a versenyeredmények : Az első helyen végzett a kovásznai és a zá­goni csoport. Második díjat nyert a zabolai, harmadik dí­­­­jat pedig a tamásfalvi tűzoltók csoportja. Kapunyitás A múlt hét végén egy nap eltéréssel két új létesítmény nyitotta meg kapuját. Az egyik a remekbe szabott Koleza-vendéglő, a másik a rétyi kemping Az előbbinél a szó szoros értelmében is ka­punyitás volt, túszon az avatásra egybegyűl­teknek ahhoz, hogy a vendéglőbe bejussanak, előbb Bálint András, kálnoki mester faragta székely kapun kellett kilincselniük. S szívesen is teszi az ember, pláne, ha elolvassa a kapu­ba vésett betűket­­. , Jó kedv a bemenőnek, bé­kesség a kimenőnek". Hogy beteljesül-e mind­ez, az már az új vendéglő felelősén, szakácsán és összes alkalmazottainak munkáján, lelemé­nyességén múlik. Amiben egyelőre nincs is hiány De előbb arról szóljak, amit a szem kap. Szép, ízlésesen berendezett kert­helyiséget, nappali bárt és száznegyvennégy férőhelyes termet, aminek sajátosan népi jellege van. Re­mekbe faragott tölgyfaasztalok és székek, ta­­diszités, kovácsoltvas csillárok, faliedények, faragott ajtók teszik azzá. Na meg a népi ze­nekar, amelyből nem hiányzik a cimbalom sem. És mit kap a gyomor. Ízletes helyi jellegű ételeket. Szűcs Rozália főszakácsnő és mun­katársai arra esküsznek, hogy köménymagle­ves, tárkonyos krumplileves, füstölt hússal készített paszulylevesen kívül lesz székely­gulyás, lucskoskáposzta, csirkepaprikás, bor­só- és lencsefőzelék, minden olyan jó, amit más vendéglőben nemigen kap meg az ember. És persze, ezenkívül gondolom, lesz, fatányé­ros, pirított máj, máj roston, velő tojással és más megszokott ételek, „ala"-val és „ala“-nél­­kül. , S mindezt villamos kályhán és más modern felszereléssel állítják elő a vendéglő konyhá­ján Mi kell még a jókedvhez ? Jó ital. Csós­ Im­re teremfelelős készséggel ajánlja a belföldi és külföldi italok egész skáláját, de a legíny, csiklandozóbb a köményes pálinka, ami kür­töskalács társaságában nem megvetendő ao­­­log. Örvendünk, hogy gazdagabbak lettünk egy szép, gondosan megépített (építész­­Jáger Vil­mos) és berendezett vendéglővel. S ha minden úgy lesz­, ahogyan azt Száva József egységfe­­lelős ígérte, a békesség is meglesz kijöve­telkor. Szombaton szintén a helyi párt- és áll­am­ve­zetők jelenlétében avatták a rétyi kempinget, amelynek a varázsát természetesen az európai hírességű nyír adja meg, na meg az ízlésesen megépített faházikók (köszönet a kézdivásár­­hel­yi faipari vállalat segítségének). Jó éttet volt a parajdi és a Tírgu-Ocna-i fásokra bízni a két- és négyszemélyes házikók építését, mert a két stílus szemre is változatosabbá teszi a kempinget. A szépséges környezet, az ízlése­sen megtervezett és kivitelezett nyaraló bizo­nyára vonzani fogja a turistákat. Nem lesz hiány sem étel­ (elsősorban minutok) és ital­választékban. S akiknek kedve szottyanna a horgászásra azoknak a Feketeügy­be Italvá­lasztékkal szolgál. Csak éppen horogra k­ell akasztani. . KÉT ORVOS n'nin'''MMSBCBiaDnBBMBunBBBHBnnHBBBBaanBiHa.v MILÁNÓBAN s­okai i­unk­us olvastunk, beszéltünk és hallot­tunk már a provinciáról, és ennek „izmusáról", de ha akad legközelebb valaki, aki kétségbe vonná az alkotó munkára bár nehéz, de — mégis lehetősé­geket nyújtó­ vidéki feltételeket, azt kézen fognám és elvezetném Előpatakra, megkérném Radu Horea főorvost, hogy beszélgessen vele oxfordi vagy phi­­ladelphia­i kapcsolatairól, mutassa meg azt az an­gol nyelvű tájékoztató közleményt, mely több mil­liós metropolisok, évszázados orvosi hagyományok­kal rendelkező városok neve mellett említi Élőpa­takot, mint az izomideg megbetegedések gyógymód­ját kutató egyik nemzetközileg is ismert köz­pontot. Maga­ a helynév nem jelent sokat ma; fenyő­fákkal tarkított lomberdő tapétázza a hegyoldalakat, a völgyben madárfészeknyi telep. Mondom, Élőpatak neve nem mond sokat, kissé gondozatlan für­dőhely, talán több öz­veg nyúl fordulja meg magát nyáridőben itt, mint üdülő. Dr. Radu és kollektívája viszont kutatásaival nemzetközileg is számon tartott nevet szerzett ennek a maréknyi telepnek. Nemrég az izomsorvadásos megbetegedéssel foglalkozó inté­zetek küldötteinek első nemzetközi kongresszusán, Milánóban számolt be kutatásaikról Dr. Radu Horea. Harminchárom ország háromszáz orvosa figyelte ér­deklődéssel a dolgozatot. A párizsi Fardeau, a New York-i Milhort, a Nobel-díjas Huxley doktor szólt többek között elismeréssel az előpataki csoport mun­kájáról. A kongresszus mintegy rendet teremtett az orvosi kutatás ezen területén felgyűlt eredmények között. És nem kis dolog, hogy hazánkból megyénk két or­vosa, dr. Darkó Zsigm­ond sebész-főorvos és dr. Radu Horea vettek részt a kongresszuson. Az orvostudomány mai állása szerint a rák mel­lett legtöbb problémába az örökletes betegségek vizsgálásakor ütköznek a kutatók. Élőpatakon az ö­­rökletes izommegbetegedés jelenségét, okait és meg­előzését, gyógyítását kutatják, s eredményeikről szá­mos dolgozatban értekezett dr Radu amsterdami, ka­nadai, triesti szaklapokban . Egy sor különleges vizsgálat folytán tudjuk megmondani előre, fog-e egy nő izomsorvadásos gyereket szülni vagy nem — mondja az orvos. — így megelőzhetjük a patoló­giás esetet, megakadályozhatjuk egy ember húsz­éves kor előtti halálát. A milánói kongresszus alkalmat adott arra, hogy a szakorvosok megismerjék egymás eredményeit, el­ső kézből értesüljenek a legfrissebb tapasztalatok­ról, még mielőtt­­ hónapokkal később , azok a­­szaklapok hasábjain megjelennének. A mi láto­gatásunk nem korlátozódott csupán a kongresszus­ra mondja dr. Radu. Amellett, hogy sok nagy­tekintélyű kutatóval ismerkedtünk meg, akiket eddig csak írásaikból, levélből ismertünk a szervezők, va­lamint kollégáink jóvoltából meglátogattunk egy e­­gész sós intézetet Olaszországban, Ausztriában. Al­kalmunk volt megismerni a római neurológiai klini­kát, Európa egyik legrégibb egyetemét Páduában, a Minerva Medica kiadót Milánóban. Megtekintettük Firenzében a Galileo nevű orvosi elektronikai ké­szülék­gyárat, mely nekünk is szállított gépeket. Ennél a pontnál az előpataki kutatócsoport legna­gyobb problémájához értünk a modern felsze­relések kérdéséhez. Maguk is barkácsolnak nem­egyszer készülékeket, viszont az improvizált műszer használati értéke meg sem közelíti a modern eszkö­zök hatékonyságát. Ebből viszont hátránya van a tudománynak és­­ a betegnek. A megyei pártbizott­ság, személyesen Király Károly elvtárs, Stanca Constantin elvtárs sokat segítette őket. Kár, hogy nem ők osztják­­ a készülékeket is - mondja úr. Radu. Ez a kis csoport Előpatakon bebizonyította, hogy lehet eredményes kutatómunkát végezni vidé­ken is. (Az egészségügyi minisztérium nem úgy tá­mogatja ezt.) És mégis — aránytalan a feltétel és az eredmény — a kutatók javára. Hét esztendeig állt használatlanul egy új elektromos készülék Bukarest­ben. Dr. Radu lehozta Élőpatakra , ragyogóan mű­ködik. Aki külföldről rendelte hét évvel korábban, az­ hirtelen nyugdíjba ment, s rajta kívül nem tud­ta senki, mire jó a gép.­­ De mindez nem elég, ez az „üzletelés" csak fél­megoldás. Vagy csak negyed. Számos esetben igé­nyelt a kórház kísérleti mikroszkópot, végül rendel­kezésükre bocsátottak egyet, a két típus közül pon­tosan azt, amelyik nem megfelelő számukra. —■ Ma­rosvásárhelyen kilenc darab van a rendkívül fon­tos mikroszkópból; vajon szükségük van mind a kilencre? — kérdi keserűen Radu Horea. Az a fel­fogás uralkodik nálunk — folytatja —, hogy kutató­munkát csak Bukarestben lehet végezni vagy egye­temi központban. Ez nem igaz. Magyarországon pél­dául a biofizikai intézet nem Pesten, hanem Pécsett van. Tudományos könyveket, folyóiratokat vesz elő, de­dikált példány valamennyi. Előkerül egy levél, Indiá­ból küldi Saros Bala Kárnál asszony ! „Kedves Dok­tor úr, tizenhárom, kilenc, öt éves gyermekeim ér­dekében kérek tanácsot Öntől. . Mindhárom nyo­morék, izomsorvadásos. .ha tud valami újat az orvostudománynak erről a területéről, legyen se­gítségemre, hálás lennék, ha értesítene". Tekintélyes orvosi szaklapok kérik recenzióit, számos országból professzorok, akadémikusok kérik véleményét, idé­zik munkáit. Neki pedig azzal kell megküzdenie na­ponta, hogy a sors iróniájából Szorgalom szövet­kezetnek nevezett vállalat elvégezze végre, egy év után az öt-hat napi munkát igénylő vállalást. A kór­háznak nincs vize, a szövetkezet nem fejezi be a me­dencét. Hasonló szorgalomról beszélhetünk az épít­kezési vállalat esetében is. Küldik a beteget innen is, onnan is repülőgéppel nincs ,hova tenni, alig férnek az épületben ... A lépcsőn lefelé ballagva, még látom magam előtt, az orvos kezében az apró papír vágó tőrt, amint pa­rabolát rajzol a kutató asztala és a beteg ágya kö­zött. Élőpatakon az orvosok bizonyítottak , bizo­nyítania kellene az illetékes központi szervnek is, hogy a vidéki kutatót pontosan úgy istápolja, mint a fővárosit. Czegő Zoltán megyei TÜKÖR r­r­r • könyvelőket a komán­dói és kovásznai részlegnél • osztályvezetőket a terme­lsi, bérelszámolási osztályra Felvi­lágosítások a sze­mélyzeti osztályon sze­rezhetők be, naponta 7- 15 óra között (telefon 380) H. évfolyam 79. szám

Next