Megyei Tükör, 1969. október (2. évfolyam, 94-97. szám)

1969-10-04 / 94. szám

a megyei pártbizottság ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS FELHÍVÁSA ÉPÍTÖTELEPEINK DOLGOZÓIHOZ Kovászna megye iparosításának üteme évről évre növekszik. Ebben az évben a pártunk és népünk életében bekövetkezett történelmi események — a X. pártkong­resszus és a felszabadulás óta eltelt ne­gyedszázad ünnepe — eddig soha sem ta­pasztalt. a szocialista építés szolgalatéba állított energiákat szabadították fel, Ko­vászna megye román és magyar dolgozói­nak új lendületet adtak tevékenységükhöz. Az új ipari objektumok építőtelepein mind jobban körvonalazódnak azok a ter­melőkapacitások, melyek az lí)70-es, a következő ötéves terv feladatai megvalósí­tásának alapjául szolgálnak, és amelyek értékesíteni fogják a vidékünkön élő dol­gozók rátermettségét, emberi tartalékait, alkotó képességeit. A kézdivásárhelyi ipari negyed építőtele­pén részleges kapacitással üzembe lepett a készruhagyár, mely év végéig teljes terve­zett kapacitásával fog termelni. Ugyan­csak itt építenek két másik ipari objektu­mot, melyek rendkívüli fontosságúak a megye gazdasági életeben i az amidon- es csavargyárat. Ezeknél olyan mértékben kell haladni. Ivdgy a jövő év első hónap­jaiban megkezdhessék a részleges terme­lést. Más új objektumokat is határidőben ad­tak át a termelésnek, s így erősödött me­gyénk gazdasága. Ezek közül meg kell em­lítenünk a vargyasi belszinti kitermelés II. részlegét, az ÓLT textilüzemek új terme­lőkapacitásait. a kézdivásárhelyi Poliprod helyiipari vállalat új gépcsarnokát, a Ba­zalt helyiipari vállalat új téglagyárait, a sepsiszentgyörgyi Bútor helyiipari válla­lat új üzemcsarnokát és másokat. A dolgozók számára épített lakások ese­teben soha nem észlelt építési ritmust ta­pasztalhatunk. Sepsiszentgyörgyön, Kézdi- vásárhelven. Barpton több száz kényelmes lakrészt adtak át. Üj turisztikai létesítmé­nyeket adtak át a megye fürdő- és üdü­lőhelyein — Kovásznán, Bál vány osfü-rdön, Élőpatakon. Málnáson. Sugásfürdőn és máshol. Falvainkon, a fogyasztási szövetkezetek fejlesztésével, új kereskedelmi egységeket építettek és adtak át a rendeltetésnek. Sop- siszentgyörgyön fejlesztettük és korszerű- . sítettük a közegészségügyi egységeket. U- gyancsak a megyeközpontban felépül egy . modern fogászati központ, melyet ebben az évben átadnak rendeltetésének, kibő­vül a központi fűtés és kanalizálás háló­zata Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhe- lyen, korszerűsítik útjainkat, újakat építe­nek. Íme. tevékenységünk virágzó mérlege, melyre megyénk dolgozói méltán lehetnek büszkék. A X. pártkongresszus nagyszerű lehető­ségeket adott az új ipari objektumok, szó , ciális-kulturális létesítmények tervezőinek, építőinek és építtetőinek, hogy kritikailag, az igényesség és a rájuk ruházott felada­tok felelősségének tudatában elemezzék ed­dig kifejtett tevékenységüket Az alkalma­zottak közgyűlésein fölvetették a termelés megszervezéséljen, az cpitoţelepek techni­kai és anyagellátásában tapasztalt hiányos­ságokat. melyek hátráltatták a hatékony építőtevékenységet. A kommunisták és az alkalmazottak által felvetett javaslatok kö­vetkezetes gyümölcsöztetése az egész te vékenység megjavulásához, a kivitelezési grafikonokhoz viszonyított lemaradások ki küszöböléséhez vezet. ilyen vonatkozásban rendkívüli felad» tok hárulnak a kézdivásárhelyi ipari ne­gyed építőire. Az itteni kommun: .Iáknak, , az 509-es építő telep összes építőinek — munkásainak, mérnökeinek. technikusai- • nak — kötelessége, hogy valamennyi mun­kahely ésszerű megszervezésével, a terme­lésre fordított munkaidő és a gépi felsze­relések maximális kihasználásával a leg­rövidebb idő alatt pótolják eddigi lemara­dásukat. hiszen közeledik a hideg idő. és az 1969-es év beruházási feladatainak je­lentős része még hátravan, egy egész sor olyan munkálatot kell elvégezniük, melyek biztosítják az építési tevékenység zavar- tu'an folytatását a téli időszakban, hiszen ettől függ a keményítő- és csavargyár rész- leges üzembe helyezése még a jövő év első ' hónapjaiban. Hasonló feladatok várnak a megyei é- pítö-szerelö vállalat dolgozóira. E vállalat építötelepein is jelentős lemaradások ta­pasztalhatók. melyeknek bepótlása a mun­kaközösségek rendkívüli erőfeszítéseit igényli, hogv a munkálatok olyan szakasz­ba kerüljenek, amely megfelelő munkafel­tételeket biztosit a téli időszakban. Nem szabad egy pillanatra sem szem elöl téveszteni, hogy a lakónegyedek épí­tötelepein is fokozni kell az 1969-es évi terv munkálatainak ütemét, és az erőfe­szítések fokozásával terven felül kell el­készítsék Sepsiszentgyörgyön a 80 lakre- szes (15-ös), Baróton a húsz lakrészes (2-es) tömbházakat —. hogy ezzel megyénk u- jabb dolgozói jussanak lakáshoz. Kézdiva- sárhelyen fokozni kell a lakásépítkezések ütemét, hogy a következő hetekben pótol­ják az eddigi tervlemaradást. A városi és községi néptanácsok, a fa­ipari vállalatok intézkedjenek az árvizek által megrongált utak és hidak megjaví­tásáról, hogy ezzel biztosítsák a/ őszi, téli és tavaszi szállítások és építkezések zavar­talan lebonyolítását. Ebben a \onatkozás- ban, a megyei néptanács üt- és hídépítő osztályának intézkednie kell, hogy átadják azt a tízkilométeres hosszúságú, korszerű­sített utat. melyet tervfeladataikon felül vállaltak. Ezeknek az égetően fontos feladatoknak megvalósítása érdekében — ez alapvető feltétele az 1969-es évi beruházási terv tel­jesítésének és túlteljesítésének — határo­zott intézkedéseket kell foganatosítani min­den építőtelepen a munka és a termelés jobb megszervezése érdekéljen, hogy egyet­len munkaóra se vesszen kárba, egyetlen gép se álljon, hogy az elvégzett tevékeny­ség maximális hatékonyságot érjen el. A munkálatok időtartamának lerövidítése érdekében szükséges', hogy a gépesített munkálatoknál két váltást állítsanak Ije. Még ezekben a napokban különös figyel­met kell szentelni az építötelepek téli gé­pi ellátásának, hiszen fagyos időben ezek működtetése és szállítása nehézkes. Vala­mennyi ipari és társadalmi-kulturális jel­legű objektumnak, melynek építése fo­lyamatban van, vagy melynek építését most kezdik meg, október folyamán a bel­ső munkálatok fázisába kell kerülnie, hogy megfelelő munkalehetö- get biztosítson a téli időszakra. Nem szabad elhanyagolni a nyersanyag-gazdálkodás és konzerválás kér­dését sem (cement, betonacél, tégla, mész stb. esetében), hogy élkerülhessék a pazar­lást : az elvégzett munkálatoknak pedig be kell illeszkedniük a specifikus fogyasz­tás mutatóiba. Az" utak építése olyan mér­tékben kell haladjon, hogy az esős idő­szakban is biztosíthassák az építőanyagok zavartalan szállítását. E nagy fontosságú feladatok előtt, az 1969- es évi beruházási terv minél jobb körülmények közötti és magas gazdasági 1 hatékonyságú kihasználásáért, valamint az 1970- es terv előírásainak megvalósításáért, a megyei pártbizottság a Kovászna me­gyei néptanács felhívást intéz a munká­sokhoz, mérnökökhöz, technikusokhoz, köz­gazdászokhoz, tervezőkhöz és épittetőkhöz, hogy vessék latba erőiket, minden energiá­jukat az RKP X. kongresszusán elhang­zott határozatok, az állami terv által ki­jelölt objektumok igényes és felelős teljesí­téséért. IA városi és községi pártszerveze­tek, néptanácsok, ifjúsági szervezetek és a '"Szakszervezet fokozzák politikai-nevelő te­vékenységüket az építők körében, hogy ide­jében teljesítsék a rájuk háruló feladatu­kat. Komunisták, KIS/-tagok^s szakszerveze­ti tagok, építőipari dolgozók, fokozzátok e- rőfeszítéseiteket. vessétek latba teljes mun­kaképességeiteket a beruházási feladatok teljesítéséért ; harcoljatok az építőanyagok gazdaságos felhasználásáért tegyetek meg minden intézkedést tevékenységetek foly­tonosságáért. fokozásáért a téli hónapok­ban. — Gépészek, gépkezelők! Használjátok ki teljesen a gépek és berendezések kapa­citását a munkálatok minőségi javulásáért, a munkatermelékenység szüntelen fokozá­sáért. — Tervezők és építtetők, hatékonyan ta mosassátok a felmerült problémák megol­dását, melyek a terv megvalósítása során kerülnek a felszínre. — A vállalatok és építötelepek igazgatói bizottságai biztosítsák a szervezési techni­kai és bészerzési problémák operatív és hatékony megoldását, a problémákét, me­lyek akadályozzák az összes emberi, tech­nikai és anyagi tartalékok \ felhasználását az 1969-es beruházási terv gazdasági haté­konyságának magas fokú megvalósítását. A megyei pártbizottságnak, a megyei néptanácsnak meggyőződése, hogy a mun­kások. mérnökök, technikusok mesterei*, csoportvezetők fokozni fogják törekvései­ket a terv teljesítéséért, a társadalmi-kul­turális objektumok időbeni átadásáért. Sepsiszentgyörgy. I960, október 4. Király Károly, a megyei pártbizottság első titkaira, a Kovászna megyei néptanács - elnöke kapunyitás az egyetemeken Október elsején újból meg­nyíltak az egyetemek kapui. Az ország egyetemi központ­jaiban egyetemi káderek. és 150 000 egyetemi hallgató lel­kes ünnepségek közepette ün­nepelte az új egyetemi évet. Hagyománnyá vált már ná­lunk az egyetemi életben, hogy ezen a napon ünnepi találko­zóra kerül sor minden alka­lommal a párt és a kormány vezetői, személyesen NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs és az e- gyetemi tanárok, hallgatok kö­zött. Ez újabb bizonyítéka an­nak, milyen nagyra értékeli pártunk, kormányunk és az egész nép a felsőoktatási in­tézmények szerepét a szocia­lista társadalomban. Újabb bizonyítéka annak, hogy egye­temi ifjúságunk magáé\á te­szi és követi pártunk mélyen tudományos politikáját. Ezen a napon legnagyobb e- gyetemi központunk. Bukarest egyetemi hallgatói jelentős e- seménynek voltak tanúi : NICOLAE CEAUŞESCU elv­társ, és más párt- és államve­zetők meglátogatták a felső­oktatási intézeteket, majd részt vettek a Romána téri mitingen. Ez alkalommal az egyetemis­ták tízezrei nyilvánították sze- retetüket, ragaszkodásukat a Román Kommunista Párt és annak vezetősége iránt, azok­ért a ragyogó feltételekért, me­lyek között tanulmányaikat vé­gezhetik. Lelkes éljenzés, ováció fo­gadta a mitingre érkező párt­ós államvezetöket. Miron Uon- stantinescu egyetemi profesz- szor, oktatásügyi miniszter be­széde nyitotta meg a mitin- get. Óriási lelkesedés köszöntöt­te NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs felszólalását. Az RKP főtitkárának beszédét számta­lan taps, éljenzés kísérte, je­lezve az egész egyetemi ifjú­ság szeretetét és ragaszkodá­sát a párt és annak vezető­sége iránt. Pártunk főtitkárá­nak a tantestületekhez és az egyetemi ifjúsághoz intézett értékes útmutatásai, \alamint a leendő értelmiségiekhez in­tézett felhívása — illeszkedje­nek bele munkájukkal nemze­tünk általános erőfeszítéseibe ott, ahol szükség van rájuk, a- hol az ország anyagi és szelle­mi javait hozzák létre — erős visszhangra találtak a jelenle­vők soraiban. A bukaresti egyetemisták, tanárok mitingje a marxista- leninista politikát követő Kii­mán Kommunista Párt iránti lelkes, ragaszkodó megnyilat­kozássá alakult az ünnepi ta­lálkozón. KÖSZÖNTŐ A torjai mezőgazdasági termelő- szövetkezet, megyénk egyik legna­gyobb és legerősebb gazdasága har­madik évtizedébe lépett. Nemcsak Felsöháromszók, de az egész kör­nyék első szocialista mezőgazdasági termelőegysége 1949. augusztus 14- én alakult meg. egyidőben az or­szág más vidékein létrejött, s azóta milliomos gazdaságokká fejlődött né­hány más közös gazdasággal, melye­ket a Román Kommunista Párt ag­rárpolitikája hívott életre. Húszéves fennállásának alkalmá­ból a Román Kommunista Párt Ko­vászna megyei bizottsága, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága sze­retettel üdvözli a termelőszövetke­zet pártszervezetét, a gazdaság veze­tőségét és dolgozóit. A torjai gazdaság szerepe túlnőtt egy falu, egy kisebb tájegység hatá­rain, jelentősége egy egész ország­részre hatott, hiszen első volt. példa volt, példának kellett lennie, az újat, a felsőbbrendüt képviselte éveken át. Munkaközössége, mely évről év­re nőtt, becsülettel állt helyt, példa­mutatóan teljesítette feladatait, s tudta, hogy munkájuk nem csupán saját kenyerük kezessége, de érveié« az új, a megváltozott életű falu mel­lett, bizonyítéka annak, hogy a szo­cialista termelési mód a mezőgazda­ságban is objektíve szükséges, hi­szen több kenyeret adhat az ország asztalára, több nyersanyagot az ipar­nak, emberibb életet a földművesnek. Torja falu története húsz eszten­deje már tulajdonképpen a termelő­szövetkezet története. Számokban is imponáló az a hatalmas változás, a- mit e húsz év hozott a falu, a gaz­daság életében. talmasra nőtt. ma az egész falut fogja, 3500 körül jár a bejegyj tagok száma ; a szerény 187 00Ó jes állóalap ina 13 millió fölött v s a 340 hektárnyi mezőgazdasági rület is több mint tízszeresére n A termelésben beálló hatalmas i nőségi változást mi sem bizony] jobban, mint az a tény, hogv a t méseredmények a gépesítés, a ke- mizálás, az ésszerű agrotechnikai el­vek alkalmazásának hatására jelen­tősen megnövekedtek s a búzánál csaknem kétszeresére, a burgonyá­nál több mint kétszeresére, a cukor­répánál háromszorosára emelkedtek. Ugrásszerűen fejlődött az állatte­nyésztési részleg is. a szarvasmarha- állomány a kezdeti 30—40-ről 1 300 fölé emelkedett, az átlagos tejter­melés több mint háromszorosára nőtt. A gazdaság ilyen méretű fejlő­dése természetesen meghatározta Torja fejlődését is, a falu két évti­zed alatt olyan változásokon ment át, amelyek teljesen megváltoztat­ták arculatát, a szocialista falu egy­re több vonását alakítva ki rajta. E- lég. ha a község villamosítására, az iskolahálózat, a könyvtárhálózat bő­vülésére, a több száz új lakóházra, a korszerű közlekedési utakra gondo­lunk. Olyan esztendőben ünnepeljük a húszéves torjai gazdaságot, mely népünk életében új fordulópontot je­lez, a X. kongresszus és az ország felszabadulása negyedszázados évfor­dulója évében. Szocialista hazánk fejlődésének, erősödésének részese volt e közösség is. s részese lesz a jövőben is, mely új távlatokat nyit egész népünk előtt. A mezőgazdaságra akárcsak gaz­dasági életünk minden ágazatára, új, nagy feladatok várnak az elkö­vetkező években. A termés napjának előestéjén, a X. kongresszus által kijelölt nagy­szerű feladatok valóra váltásához kívánunk erőt, egészséget, új mun­kasikereket, boldogságot a húszesz­tendős gazdaság közösségének, a gaz­daság. a közösség pártszervezetének es néptanácsának, minden torjai dol­gozónak. Az RKP Kovászna megyei bizottsága, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága 2 megyei TŰKOR II. évfolyam 94. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék