Megyei Tükör, 1969. október (2. évfolyam, 94-97. szám)

1969-10-04 / 94. szám

4 az őszi vetés és a burgonyaszedés helyzete csütörtök estis: 2 5­0 U -Q­­ L -o á 6­­S 1 ne -5 1. Arapatak 12 89 2. Árkos4 71 3. Barátos 28 51 4. Bardóc 37 38 5. Bárót 31 78 6. Biba­rcfalva 24 70 7. Bodok 31 38 8. Bölün .15 82 9. Bükszád 20 23 10. Csernáton 17 45 11. Dalnok 21 41 12. Egerpatak 38 48 13. Észlelnek3 18 14. Gelence 33 30 15. Gidófalva 12 51 10. Tlídvég 24 07 17. Illyefalva 47 100 18. Kézdialmás 45 19. Kézdiszentlélek 9 23 20. Kézdivásárhely 25 81 21. Kilyén 97 22. Kovászna 11 37 23. Kökős­ 42 87 24. Köpec 52 100 25. Kőröspatak 22 70 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40 41. 42. 43. 44 45. 46. 47. 44 49. 50. Kővár Lemhény Lisznyó Maksa Martonfalva. Málnás Mikóújfalu Nagyajta Nagybacon Nagyborosnyó Nyújtód Ozsdola Papol­c Pólyán Réty Sepsiszentgyörgy Szárazaj­ta Szenti­vánlaborf­alva Szentkatolna Tamásfalva Torja Uzon Vargyas Zabola Zágon 13 18 8 50 ,27 6 6 27 * 23 19 20 6 33 26 27 23 25 16 25 43 21 30 32­­ 28 32 73 88 27 19 38 40 42 63 19 31 41 74 71 28 50 64 TIO 29 78 52 30 37 őszi vetés %-ban burgonya­szedés •/o-ban Megyei átlag OZSDOLÁN SZAPORODIK A TENNIVALÓ (fFolytatás az ehó oldalról) Megnéztük a napi k­ivó ívű­lé­st. Az első brigádnál. Kút­­lábra dűlőben +1 ember dol­gozott. Mojzi Géza brigád ev­szer­int nem­ minden t­ag meg­értő, s ez így is van, mert 65 személyt értesítettek. Kopár Emília, Tóth Rozália J.. és még vagy ts—8 személy, a­ kik­­nek másfelé akadt ilyenkor sürgős dolga, tényleg nem tart­ják szem előtt a közösség ér­dekeit. Mit szólnak ehhez a rendesen dolgozó'­ tagok, mint Ferenc Emília, Farkas Erzsé­bet és Cserei Rozália ? Példa­­mutatásukat kellene követni. „Azoknak másra van eszükr* — jellemzik a munkából kima­radókat. A már felszedett 3 hektáron tömb­-fordult egy fo­­gatos borna A tarlozás, az a­lapos munka feltételei meg vannak teremtve, de a munka üteme nem­ kielégítő a hiány­zók miatt. A második brigád negyven­két embere a Füzeskert dűlő­ben szorgoskodott közöttük a legjobbak. Dani Emília, Fábi­án Anna, Mojzi Gizella, ös­szegyűl vagy hét asszony, a­­míg a traktor a föld végén megtérül. — Pénzes Bercit kérjük vissza, mert annak nem áll a traktora — mondták a mér­nöknek. Mi pedig haladni a­karunk. — Más panaszuk nincs ? — kérdeztük az eleven menyecs­kéktől. — A munkával meg va­gyunk elégedve, abból jut bő­ven, de az osztalékra erősen kíváncsiak vagyunk. Úgy látszik, nem ez a véle­ménye A. Tóth Margitnak, a­­ki pluszban még csoportfelelős is. Kovács Fekete Vilmának, Bartók­ Teréziának, Lázár Ró­zának, mert aznap is hiányoz­­­­tak. Valószínű, nem érdekli ő­­ket az osztalék. Amíg számba vesszük, hogy a hét asszony közül csak ket­tőnek a férje dolgozik a gazda­ságban, előkerül egy narancs­­sárga hiúzos kislány. — Én pedig visszajöttem, mert ha az eddig teljesített 160 munkanapegységre nem kapok burgonyát, akkor semmit sem csináltam. A készruhagyárban ötször i­s visszadobták a nad­rágot, hogy csináljam újra, s emiatt nem tudtam teljesíteni a normát. Bár a mezőgazda­ságban is ilyen igényesek len­nénk — gondoltam. A több mint 120 embernek, aki a me­gyén kívül talált munkát, annak a másik 200—2010 nek, aki a közeli üzemekben, vál­lalatokban dolgozik, mégiscsak érezni a hiányát. — Szabó Dénes brigádos te­rülétén éppen rakodott egy te­herautó. Kiderült, hogy ez idá­ig csak 100 tonna burgonya van leszállítva az 1350-ből, a­­mit szerződésbe és a gépesí­tési vállalat munkadíjába át kellene adni. A többi a mezőn várja a szállítókat, és ki van szolgáltatva a károsodásnak. A mennyiség pedig annak elle­nére, hogy pár napja kezdő­dött a burgonyaszedés, nem is kevés, négyszáz tonna kö­rül. A harmadik brigád közel 30 emberéből 36 volt jelen. Kertész Ilona, Kribóc Mária, ifj. Gyergyai Valéria, Ráduly Viorica. Boros Rozália itt sem járt rendesen dolgozni, míg például Mojzi Mária, Felcser Amália, Bögözi Anna azok, a­kikre rendesen számítani le­het. A sürgős betakarítási mun­káira a szántóföldi brigádokon kívül bekapcsolódtak a mes­teremberek, sőt a munkabíró nyugdíjasok is. Az iskolások segítsége számottevő. Eddig nyolc hektáron végezték el a szedést. A községi néptanács, a fogyasztási szövetkezetek al­kalmazottai és az emtéesz­ ügy­viteli személyzete fejenként 10 árat kellett hogy kiszedjen. Ebből hetet teljesítettek, ami összesen 3 hektárra rúg. A Vá­ros útja dűlő volt a munka­helyük. Aznap nem dolgoztak, s így visszataszító­­ látvány, hogy a kifeszített pár soros szegély­sáv az út mellett ott virít fel­szedetten. Felületesség érzését kelti az emberben. Olyanfor­­­mán jártak el, mint az a kő­műves, aki megmerítette a va­kolókanalat a malterben, s ak­kor ránézett az órára. ..Lejárt a munkaidő", s nem a falra, hanem a vederbe vágta az a­­nyagot. Az említett intézmé­nyek dolgozói be kellene lás­sák, hogy a személyes példa­mutatás is a feladataik közé tartozik. És ott vannak még az olyan apró brigádok, mint a Markos Zoltáné, aki ötöd­magával még mindig a kert­­helyiségben szedi a burgonyát Arra is volt lehetőség bizto­sítva, s a tagok nagy része már végzett is, de egyesek húz­zák az időt, s félrefaragnak, amikor a brigádban lenne a helyük. A 215 és nem a 0,25 hektáron. A gazdaság irodájában egy tarisznya és egy fonott korsó búslakodott. A zsákocskán még a név is rajta van: Nagy Ferenc. A korsóban is árpa zörög a szokás ellenére. Az a Bandi Gyárfásé És vannak még többen, akik ilyenformán kezdték felvenni az előleget­­ Kovács János, Cssögön Béla (751 hsz., mert más is van), Janó Ida A mennyiség mind­össze naponta pár kiló, nem fő­benjáró bűn. De ha m­indany­­nyian kezdünk hordozni egy kicsi tarisznyát, akkor úgy s­zéthordjuk a közösség vagyo­nát, hogy az alkalmi látogató — mint mi is — csak hűlt he­lyét találja az ozsdolai gazda­ságnak.Az ilyenszerű „csíny“ még fokozódik, ha elejét nem vesszük, mint a korsó eseté­ben is. Az első napokban az illető csak két liter vizet ivott. Aztán ahogy nőtt a meleg, nőtt a szomjúság, nőtt a korsó. Szerencsére nem vatták meg a gazdaság vezetői, amíg öt­venti­teres demizsonná növi ki magát, s a tarisznyából zsák lesz. Az ozsdolaiak többségének szorgalma ellen nem lehet ki­fogás. Eligazodnak a megsoka­sodott tennivaló között. Befe­jezték 30 hektáron a silózást, és a 77 hektár cukorrépából is kiszedtek 11 hektárt. Arról tárgyaltak a vezetők, amikor elbúcsúztunk, hogy esténként összevonják a traktorokat, és nagyobb lendületet adnak a vetőszántásnak Az időjárás e­­lőrejelzés arról tájékoztat, hogy változékony jobbára borús idő várható, és csökken a hőmér­séklet. A fagy és az esőt a bur­gonyabetakarítás nagy ellen­sége. Nagyobb lendületre kényszerítenek a körülmények, ezt kell most minden emtéesz­­tagnak megértenie. megyei TÜKÖR A SZENTLÉLEKIEK FOGADKOZNAK Kézdiszentléleken is ezekben a napokban a legfontosabb mun­­kájaink egyike a krumplisa­­des­­dani Andrástól, a megyei párbizottság terepinstrukto­rától, és később a mérnök elv­társtól is megtudom, hogy bi­zony van még éppen elég ten­nivalójuk a szentlélekieknek. A krumpliszedéssel párhuza­mosan más munkákat is el kell végezniük, ezeket sem le­het halogatni. Most csépelik a dug­vány­répát, meg a kalá­szosokból is van kivetnivaló, ugyanakkor valamennyi időt a sarjára is kell fordítani, igaz hogy azt főleg suttyomban vég­zik az emberek este és reggel pedig egy-egy szekérrel haza is szállítanak. A megkezdett é­­pítkezésekkel is kell sietniük, mert nemsokára lehajtják a csordát a legelőkről, s az ál­latoknak helyet kell biztosíta­niuk. A gazdaságinak összesen 510 hektár krumpliföldje van. Eb­ből kedd estig még csak 130 hektárt szedtek ki Szerencsé­re az iskolásoktól nagy segít­séget kaptak , 45 hektárról szedték fel a krumplit. A krumpliszedésnél 69 csán­gót is foglalkoztatnak. 35 le­­jes napszámot és kosztot kap­nak a gazdaságtól. Mind ez ideig a tagság vaj­mi keveset foglalatoskodott a gazdaság krumplitermésével Előbb a 25 árakról takarítot­ták be a terményt. ... úgy lát­szik, jobban fájt, mint a kö­zös. A mezőgazdasági technikus véleménye az, hogy a jövő hét­től teljes gőzzel indulhatnak a krumpliföldekre, addigra be­fejezik az egyéb munkálato­kat, s mindenkit odairányíta­nak. Fl szeretnék érni a napi 25—30 hektáros átlagot, hogy minél hamarabb kikerüljön a krumpli a földből. Jelenleg öt pergető működik megállás nél­kül de ha szükségesnek lát­szik, tudnak még újakat beál­lítani. Sajnos, a krumpliter­més talán még a tervet, a 20 000 kilogrammot sem fogja elérni. Előreláthatólag a hek­tárhozam 18 000 kilogramm lesz. A silókat már előkészí­tették a krumpli elraktározá­sára, a gazdaság autói azon­ban egyelőre a dugvány liállí­tásával vannak elfoglalva. A terményt jelenleg szeké­rekkel szállítják az átvevő központba, s nagyon sok más megyéből érkező kocsi is meg­fordul itt, amelyek egyenesen viszik a krumplit Bukarestbe és az ország többi nagyváro­sába. A szentlélekiek fogadkoznak. Számításaik szerint idejében befejezik a krumpliszedést, s ha egy kicsit meg is késtek vele — mert valóban megkés­tek —, be tudják hozni a le­maradást. Ehhez persze az e­­gész falu összefogására van szükség, arra hogy mindenki egyet lásson : mielőbb kerül­jön ki a krumpli a földből. Bi­zakodásunkra garancia az e­m­­berek munkakedve — erről én­­magam is meggyőződhettem —, és amiből ez a munkakedv is fakad: a magas­­ munkanap­­érték. Baróti Péter hogyan számolnak ZABOLÁN — Csépelni kell a cukorrépa­magot, két gép meg ott dolgo­zik emberestől két napig. Hor­dáz­ni kell a bálaszalmát, a len még most is követeli a munka­erőt, hát ki kell venni az asz­­szonyokat egy napra a krump­­liszedésből. Szállítani kell a lent, a herét. Aztán 100 hektár szalma vár még begyűjtésre.­­ Ne soroljuk tovább, való­ban torlódásról van szó, és mint azáltalában ilyenkor len­ni szokott , a legkisebb hiba vagy fegyelmezetlenség is öt­szörösen érezteti hatását. Az előjelek arra engednek következtetni, hogy G­aboláit az idén is megérzi a szorgalmas kezek hiányát a terv A mérnök szerint munkaerő van, csak ép­pen nem jön be a gazdaság­ba. Legalábbis nem a zabo­­laiba. Reggelente a brigádok létszámának csak a töredékei­re lehet számítani. Gheorghe Pandele a községi párttitkár szerint, egyáltalán nem indo­kolt, hogy például a kettes brigádból 50 ember helyett csak 25 jelentkezik munkája elsején is. És ennek a brigád­nak másik jellemzője szerin­te, hogy inkább veszekednek az elnökkel, minthogy megér­tenék a sürgető feladatokat. Jeges maximumokat adja össze a mérnökkel papíron, ő így is csak­ száz emberre le­het számítani a krumpliszédlé­ítés elsején. Szeptember 29-: minden lehetőséget megadott gazdaság a tagoknak, hogy huszonöt árak termését le­gyűjtsék, azzal a rem­énnyl hogy ezen a héten egységes tőre lehet majd számítani. Ne így történt mert egyesek szénacsinálásnál keresnek el­nyösebb munkát, mások a s­ját területükön babrálnak , melyeket meg éppen a szilva­lekvár főzése foglal le min­denekfölött. Íme a helyzet : október e 226 hektár krum­pl földből csupán 45 hektárról s­került összegyűjteni a termést. És ha az ember ilyen hely­zetben előre számolgat, segít­ségül kell hívnia a napi mun­kaütem értékét. És Zabolán ez sem biztató: az öthektá­ros napi ütem a tavalyi no­ve­mb­eri kru­m­pliszü­rét­elést juttatja eszünkbe. Ha 160 em­ber jelentkezne naponta, ak­kor 8 hektáros ütemmel halad­hatnánk — mondja a mérnök —, de így sem tudnánk a ma­gunk erejéből időben végezni. Mire számíthat a zabolai termelőszövetkezet ? Számíthat a Martonfalván dolgozó embe­rekre, akik napszámra szerződ­nek. Számít­hat arra, hogy sor­ra fölszabadulnak a brigádok, és majd teljes erőbedobással látnak a krumpliszürethez. — A szállítás terén sem meg­nyugtató a helyzet. Nem ér­keztek meg az ígért kocsik sem, csak kedden késő dél­után. — Említettük, hogy a fegyelmezetlenség sokszorosan érezteti hatását a munkatorló­dás idején. Erre is adódott példa Zabolán. A gazdaság el­nöke feldúltan magyarázza, hogy kedden a traktoristák nem a megállapodott munkát végezték, hanem fölszántottak (megmocskoltak !) egy más te­rületet. És kárba ment itt is egy bizonyos mennyiségű krumpli —a fegyelmezetlenség miatt. A közös megállapítást, hogy a traktoristák nemegy­szer választják — utasítás el­­lenére is — a számukra kifize­tődőbb munkát, a községi párt­bizottság titkára is megerősíti. Pandelea elv­árással értünk c­­­ljel, amikor a munka elvég­zésének lehetőségeit elemzik. Nemcsak a vezetőséget, de mozgósítani fogják az alapszer­­vezeteket is, mindenkit, aki segítetni tud a munkaerő teljes bevetésének megszervezésében. Ez a megoldás — a­ tagság egyöntetű hozzáállása mellett. K. Kovács II. évfolyam 94. szám

Next