Megyei Tükör, 1969. november (2. évfolyam, 98-102. szám)

1969-11-08 / 99. szám

az ú­j bonni kabinetnek nincs kompromittált tagja — és van elképzelése A közelmúlt nyugat-európai eseményei közül kétségtelen, hogy a „baloldalinak" nevezett bonni kiskoalíció friss megnyilatkozásai, a Bran­dl - kabinet kormányprogramja és személyi összeté­tele érdekli leginkább a megfigyelőket. Nem vé­letlen persze, hogy a „baloldali" jelzőt idézőjel­ben használjuk. A nyugatnémet szociáldemok­raták és szabaddemokraták szövetsége ugyanis, az egyébként számos figyelemre méltó célkitű­zés magába foglaló kormányprogram ellené­re is, elsősorban az adenaueri gyökerekből sar­jadó Kiesinger—Strauss vonalhoz képest balol­dali. Az pedig köztudott, hogy a „nagynémet“ eszméktől fűtött, revansista pilléreken építkező C pártok (ez az ellenzékbe szorult CDU—CSU- együ­ttes legrövidebb megnevezése) ko­nzervatív­­re­­keiós koncepciójától balra állni, nem csak a szocialista államok felől nézve nem igazi balol­dal, de még a svéd szociáldemokraták mércé­dével mérve sem jelent forradalmi erőátcsopor­­tosítást. A bonni változást azonban lebecsülni is okta­lan dolog lenne. Nem egy nyugat-európai kom­munista lap állapítja meg, hogy „pillanatnyi­lag Willy Brandt kormányalakítása a maximum, amit Németország Szövetségi Köz­társaságba­n­ a hal­adó erők elérhettek. Kérdés, mit sikerül va­lóra váltani az SPD—FDP sokhelyütt pozitív o­­lö­ id­ü kormányprogramjából, annak érdekében, hogy egy gazdaságilag jelentős európai ország a kontinens népeinek bizalmát elnyerje“. Az áthangolt Össznémetügyi Minisztérium Mielőtt a (legyünk elnézőek) „baloldali kiskoa­líció" Willy Brandt által előterjesztett terveiről beszélnénk, hadd említsük meg, hogy az új kancellár az abszolút többséghez szükséges 249 szavazat helyett 251 szavazatot kapott, azaz ket­tővel többet a kelleténél. Ebben az a figyelem­re méltó, hogy Konrad Adenauert annak idején mindössze azzal az egyetlen szavazattöbbséggel választotta kormányfőnek a Bundestag, amit ő maga adott — önmagára ... A Brandt-kor­ány összetételének három jellemzője a következő : 1 Néggyel kevesebb a miniszterek száma, mint a Kl­­­inger-kabineté volt. Tizenkilenc helyett ti­zenöt. 2. A miniszterek közül szociáldemokrata 12. szabaddemokrata 3. Utóbbiak közül a legfon­tosabb tárcát az FDP elnöke, Walter Scheel kapta, ő az új kormány külügyminisztere. 3. Brandt elnevezésében és „természetében“ is át­hangolta a korábbi, eleve agresszív Össznémet­ügyi Minisztériumot. Ebből a tárcából Belli­­met Kapcsolatok Minisztériuma lett. 1­auri­tz Lauritzen vezetése alatt, aki közismert híve a két német állam „egymás mellett élése elfo­gadható formulájának“, és — mint mondják — ellensége az adenaueri „egyedüli képviselet" el­vének. A legfontosabb tárcák gazdái Tekintettel arra, hogy a­­ pártok kurzusa idején szinte minden esztendőre esett egy-egy kormányon belüli, „háborús-bűnös botrány" — maga Kiesinger kancellár is bizonyítottan tagja volt a náci pártnak — Európa népei ezúttal megelégedéssel veszik tudomásul, hogy az új nyugatnémet kabinetnek egyetlen kompromittált tagja sincs. Csak a legfontosabb beosztású poli­tikusokat vizsgálva, a kancellár nemcsak távol tartotta magát a hitlerizmustól, de közismert antifasiszta harcosként tartották számon. Mint szocialista érzelmű fiatalember, Hitler uralom­raj­utása után Norvégiába szökött, majd ami­kor a német csapatok lerohanták ezt az orszá­got, a semleges Svédországban talált menedéket mint a Hitler-ellenes norvég hadsereg tisztje. (Anyanyelvén kívül angolul, franciául, norvé­gul beszél, három fia közül a legidősebb 21, a legfiatalabb 8 esztendős.) A hadügyminiszter, Helmuth Schmith hazájá­ban élte át a fasizmust, főhadnagyként a Wehr­macht katonája volt, de sohasem lépett Hitler pártjába. Walter Scheel a háború alatt — nem lévén lehetősége arra, hogy külföldre távozzék — Wehrmacht pilótafőhadnagyként szolgált a Luftwaffe kereteiben. Karl Schiller gazdaság­­ügyi minisztert sem mentette meg tudományos tevékenysége a fronttól, ahol gyalogosként har­colt. Egyébként a „négy nagy" az új bonni kor­mányban egy nemzedék. Brandt 56, Scheel 50, Schmidt 51, Schiller pedig 58 esztendős. „Készek vagyunk becsületes kísérletre, hogy megértést érjünk el" S most vessünk egy pillantást az „első, nem kompromittált múltú" nyugatnémet kormány programjára, melynek nem jelentéktelen pont­ja — gondoljunk a nyugatnémet fiatalság ko­rábbi CDI—CSU-ellenes heves fellépésére —, hogy Brandt új választási törvényt kíván a Bun­destag elé terjeszteni, mely szerint az aktív vá­lasztói korhatárt 21 évről 18 évre szállítják, a választhatóság korhatárát pedig 25 évről 21 évre. Ami a „német kérdést" illeti, a kancellár sze­rint a kormány abból a­­­ megfontolásból indul ki, hogy azokat a kérdéseket, melyeket a né­met népre vonatkozóan a második világháború és a Hitler-rezsim nemzetárulása vetett fel, csak egy európai békerendezés kereteiben, az érde­kelt népekkel egyetértésben lehet megoldani (!). A két német állam viszonyával kapcsolatban ki­jelentette, hogy „húsz évvel az NSZK és az NDK megalakulása után­ szabályozott egymás mellett élésére és együttélésre kell törekednünk. Ez nem csak német érdek, hanem jelentősége van a kontinens békéje és a kelet-nyugati viszony szempontjából is. Az NSZK kormánya az NDK minisztertanácsának tárgyalásokat ajánl fel — mondotta Brandt a továbbiak során — minden diszkriminálás nélkül és kormányszínvo­nalon. E tárgyalásoknak szerződéses megállapo­dásokhoz kell vezetniük. Az NSZK kormánya kijelenti, hogy az NDK val is kész kötelező erejű megállapodására az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondásáról“. A kománynyilatkozat nemzetközi részében a kancellár kijelentete, hogy „az NSZK biztonsá­gának záloga továbbra is a NATO, de hozzáál­lása ehhez a katonai csoportosuláshoz ezután is defenzív jellegű lesz“. A kelet — nyugati kapcsolatokról szólva ezeket mondotta : ..Készek vagyunk becsületes kísérlet­re, hogy megértést érjünk el, hogy ezáltal meg­szüntessük annak az áldatlan helyzetnek a kö­vetkezményeit, amelyet egy gonosztevő klikk idé­zett elő Európában. Készek vagyunk a szomszé­dos Csehszlovákia irányába olyan kontaktuso­kat teremteni, melyek kivezetnek a múltból. Javaslatot teszünk Lengyelországnak a tárgya­lások megkezdésére Gomulka május 17-i beszé­de alapján. Továbbá alá fogjuk írni az atom­sorompó szerződést a szükséges felvilágosítások beszerzése után“. Kiesinger „árnyék-kormányt" alakít Nos, az új bonni kormány programja élénk ér­deklődést váltott ki Európa-szerte, s „kemény el­lenállásra“ hangolta a­­ pártok — nem je­lentéktelen — ellenzéki erőit Kiesinger máris el­határozta, hogy — angliai mintára — árnyék­kormányt alakít. Megfigyelők szerint azonban, az ex-kan­cellár túl sokat veszített politikai faj­súlyából, semhogy erre képesnek tartanák. Ami a szocialista államokat illeti, kétségtele­nül örömmel üdvözölték a Brandt-kabinet józan szempontjait. Ezek arra mutatnak, hogy az új koalíció számos nemzetközi kérdést elődjénél realisztikusabban kíván kezelni. Az sem titok, hogy az Európában kialakult határok hivatalos elismerése — ide értve az NDK és az NSZK közötti határt is — szovjet részről is megértés­re és támogatásra talál. Kérdés, hogy a bizalomgerjesztő, konstruktív megnyilatkozások milyen mértékben válnak konkrét tettekké. Biztos, hogy ez nem azon az Európán múlik, mely jórészt Willy Brandt bonni elődei miatt, negyedszázada kénytelen egy pusztító világégés el nem taposott parazsa mel­lett ügyeletet tartani. Völgyesi András + 1 Basler Nachrichten tudo­mányos szemleírója szerint, a negyvenesek teljesítő képes­sége a legnagyobb egyes szak­mákban és művészetekben“. A cikkíró szerint a muzsikusok és a matematikusok már a har­mincas éveikben eljutnak al­kotóerejük csúcsáig. A dráma­írók, regényírók, színművé­szek filozófusok, festők negy­venen túl, a szobrászok, felta­lálók, történészek pedig néha csak ötven és hatvan között érnek be igazán. futtában . A svéd írók arról panasz­kodnak, hogy rosszul soruk. Túl nagy azoknak megy az olvasóknak száma akik a ki­terjedt könyvtári hálózat ré­vén olvassák műveiket, ahe­lyett, hogy megvásárolnák azo­kat Nem értik, miért ne kap­hatnának külön honoráriumot a kikölcsönzött könyv olvasó­inak száma után. Az írószövet­ség szóvivője szerint­ olvasón­ként 25 éve megoldaná nehéz­­­ségeiket. ♦ Az Afriba cikke szerint vi­lágszerte kitűnően bevált a ko­edukáció. Megállapítja, hogy a koedukációs oktatás aránya a Szovjetunióban 100 százalék. Nyugat-Európában 35, Dél-A­­merikában 33, Észak-Ameriká­­ban 28, Óceániában 25, Ázsiá­ban 12, Afrikában 7 százalék. (Tallózás) 11 megyei TÜKÖR NEMCSAK ÜNNEP, MÉRCE IS A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüszében edzett proletárhatalom. ..Lenin munkás államame­lyet lemosolyogtak“ az intervenciós hadseregek pa­rancsnokai s a korabeli nag­ylom­bú kapitalizmus ve­zéralakjai — Churchill szerint ..a legk­özelebbi wee­kend már megkímél bennünket a pétervári és moszk­vai zagyva hírektől“ — immár hatodik évtizedében építkezik világhatalmi szinten, pontosan úgy, aho­gyan N­. G. Wells fantáziája sem hitte Leninnek, a Kreml puritán dolgozószobájában töprengő ,,álmodo­zónak". Wells, aki nem ijedt meg az időgép, vagy Moreau doktor kísérleteinek képtelen feltételezéseitől. Lehe­tetlennek tartotta a nagy íróasztal mögött ü­lő Ids ember“ álmait. S ma t­­öbb mint fél évszázaddal a forradalom után. a Szovjetunió TERMÉSZETES potenciális tényező Föl­dünk politikai és hatalmi konstellációjában, a Nagy Október pédája és ereje nyomán kialakult szocialista világrendszerben. Abban, mely vitathatatlanul hiva­tott útja az egész emberiség jövőjének. 1969. november 7-e a Szovjetunió népei számára nemcsak Ünnep, de mérce is, amihez az új típusú ál­lam eredményeit igazítják. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 62. évfordulójának napjaiban zászlót bontanak az ünneplő milliók, és történelmi feladatot kapnak a komputerek. .1. 1965 szeptemberében beve­zetett gazdasági reform első, hosszabb távú, átfogó mér­legét készítik az új mechanizmus gyakorlati eredmé­nyeiről. A Szovjet­unió Állami Statisztikai hivatala már ös­­­szegezte a vonatkozó eredményeket, s ezekből kitűnik, hogy az általános ipari és mezőgazdasági fejlődésből messzemenően kiemelkedik annak a 33 600 vállalat­nak gazdasági hatékonysága, mely az új gazdasági mechanizmus szerint dolgozik. Azokról az ipari és mezőgazdasági egységekről van szó, melyekben a szakvezetés a piaci kereslet és a minőségi kívánalmak irányában szervezi a termelést, ahol a tudományos munkát sikerült a termeléssel közvetlen kapcsolatba­ hozni. A szocialista ipar és mezőgazdaság új mechanizmu­sának szovjet eredményei a forradalom hatodik évti­zedében látványosan bizonyítják, hogy a szocialista gazdaság, menetközben, zökkenőmentesen is képes át­kapcsolni a tudományos és műszak­i forradalom fej­lődés diktálta ütemre, a kapitalista világban elkerül­hetetlen válságtünetek nélkül.­­A fejlődésnek ez az újabb szakasza az Ünnep kap­csán összegezett eredményekkel ismét felkínálja az emberiségnek, hasonlítsa össze a két versengő rend­szert, és válasszon közülük. Barbusse, Wells, Ludwig és Rolland Vlagyimir Iljics Leninről rögzített megemlékezéseikben — a ..hitet­lenekben“ is — utalnak rá, hogy ..századunk legna­gyobb politikai egyénisége“ mindig a példára hivat­kozott, a kommunista építés példáinak erejére. Azok a korszakalkotó eredmények, melyeket a proletárhata­­lom felmutat, a célkitűzések, az ideológia a rendszer egyetlen és legjobb propagandájává válnak. A Szovjetunió gazdasági ereje, politikai tekintélye, kozmikus úttörő tevékenysége, tudományának világ­­színvonala — és mindez nem csak az első proletár ál­lam népeinek, hanem az egész emberiség érdekeinek szolgálatába állítva — fényes bizonyítéka a marxiz­mus társadalomformáló erejének, a lenini realizmus­nak. A szocialista román nép őszintén örvend a Szovjet­unió sikereinek. (Figyelő) II. évfolyam 99. szám

Next