Megyei Tükör, 1969. december (2. évfolyam, 103-107. szám)

1969-12-06 / 103. szám

ríhAa eiKxuOTA«iAi. owresütkjBT-«« I TŰKOR AZ RKP KOVASZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANACS LAPJA 1969. DECEMBER 6., SZOMBAT ARA 50 BANI II. ÉVFOLYAM 103. SZÁM AZ IGAZGATÓI BIZOTTSÁGOK TEVÉKENYSÉGÉRŐL Fártunk politikája követke­zetesen a kollektív vezetés és a személyi felelősség elvének szerez érvényt a gazdasági é- let minden területén. Másfél évvel ezelőtt gazdasági éle­tünk reális igényeinek megfe­lelően alakultak meg az igaz gatói bizottságok — a vállala­ti vezetés kollektív fórumai. A vezetés formájának átala­kítása .1 vállalatok vezetői kő ívnek kiszélesítését, a felelős seg elmélyítéséi célozta. Mii-' fel év alatt valamennyi válla­lat igazgatói bizottságának ki kellett alakítania — az iparág sajátosságainak megfelelően — munkastílusát, tevékenysé­gének sajátos jegyeit, melyek lehetővé teszik, hogy eleget te­gyenek a rájuk háruló felada­toknak. A megyei pártbizottság gazdasági komissziója egy i lyen irányú felmerés során azt tapasztalta, hogy a Kovászna megyei vállalatok igazgatói bi­zottságainak nagy többségé­ben sikerült a vállalatot érin­tő. alapvetően fontos kérdé­sekben megfelelő módon eljár­niuk. sikerült a vállalat sajá­tosságainak megfelelő munka stílust kialakítaniuk. Másfél év alatt sikerült a vállalat gazdasági tevékenységén javí taniuk. egy egész sor hatásos technikai és szervezési intéz Töke Ferenc, a megyei pártbizottság aktivistája (Folytatása a 4. oldalon) December. Akár hóval, akár anélkül, de megérkezett. A kereskedelmi szakemberek kalendáriumában „Ajándékozás Hónapja" né­ven szerepel. Ilyenkor összeülnek a felnőttek, és elhatározzuk, hogy gyermekvarost építe­nek. Valaki jegyzőkön) vet vezet, valaki fel­kiált. hogy nekem nincs gyermekem, hagyja­nak Jiékében, valaki meg jegyzi, hogy nincsen• pénz, és \ alakik bólogatnak. Aztán az utolsó két nap előrángatunk valahonnan cg) alig használt lemez-Milarlást vagy Télapói - , min­denki úgy nevez.heti, ahogy akarja feltámo- gátjuk a tavalyról megmaradt vártainkat. Az egyik la tövébe odaúszik egy hattyú, a másik mellett kihasasodik egy piroskalapos gomba, ezek közé beássuk a télilat, és megnyugszunk. Hadd örüljenek az apróságok. Gyerekdolog, nem vesszük komolyan. Pedig úgy mondják a gycrmcklélcktun szak­értői, hogy a játék a gyermekkor leglényege­sebb megnyilvánulása, legnagyobb örömeinek forrása, életfontosságú, elemi jog. Még azt is hozzáteszik, hogy a gyermek egyszerű élet­örömét a magunk számára nagy és tiszta aján­déknak crbzhet jük. Vajon, mi maradhatott a múlt évi gyermek- \ árosból életre szóló élmény ? Azt hiszem, nem több, mint egy kirakat megteknUése után. Gondolom, bármelyik képző lőerővel rendel­kező felnőtt sok ötlettel szolgálhat. Hs most álmodozzunk ... A szerepjátékok feltétlen si­kerI aratnának. Színes, sújtásos ruhában, já- téklegy\ erekkel őrjárat kerüli a várat, a fel­nőtt, jelmezes, óriásbajuszú stráz.samesler veze­tésével, és minden rc.ndetlcnkedöt bekísér u/. örszobába. A várfalon, az ágyú mellett ott sétál az őrszem, és időnként elkiáltja a jel­szól. Tlz.pereénként váltás. Az űrhajó nem egy nagyra sikerült puskagolyó-utánzat, hanem akkora. Iiogv bclér két gyerek és télapó. A műszerfalon rengleg fogantyú és gomb. Ha nyomkodjuk azokat vagy huzigáljuk, külön­böző .szi/iíí lámpák villognak, és zug valami. Közben a kémleLöablakon csillagok látszanak, s akár az öreg Föld. Miért ne ? Aztán kilé­pünk cgy másik ajtón, a pár négyzetméteres homokból és íürészporból készült holdbéli lajba, s úgy totyogunk a fehér műanyag ru­hában, hogy Armstrong is megirigyelhetné. A lötyögős üt ruha nem háromszázezer dollárba kerülne, hanem háromszáz lejbe. Fs így lehel­ne a kisember rövid időre Sólyomszem. Wi- netou, marcona cowboy. Néha még a felnőttet is bedugják ilyen maskarába az élelmes fény­képészek. Az egyik házikónál Hófehérke árul, és a hél törpe fenntartja a rendet, a mézes­kalács házban a boszorkány (vagy talán ki\ e- szetl ?) ugyanígy Jancsi és Juliskával. Ez egy­úttal didaktikai játék is lenne. Kisebb-nagyobb gyerek megtalálná a ne kivaló \ ékony, színes vászonból készült, a rendes öltözetre köny- nyen ráhúzható jelmezt. Aztán a szórakoztató korcsolyapálya, csúszda, labirintus, amiről szó eseti. Ha már a gycrmek\ as útról le kell mondani, mert költséges, éppen mindent nem adhatunk tel. A gyermekváros és zsibvásár közt különb­ség van, mert a gyermek számára a játék n- gyanolyan fontos, mint a mi számunkra a mun­ka. Saint-Exupery mondja A kis hercegben, a gyerek nevében: „Es egyszer én is olyanná válhatok, mint a felnőttek, akiket csak a szá­mok érdekelnek." De ott a felnőtt legalább így szól: „Kicsi fiam nevess, szeretném hallani." A KÖVESPONK KÖRÜL (1) Valamikor, a század elején nagyon ráéreztek a gondra, s meg is írták több ízben : u löulakról, vasúitól távol cső havasaíji falvak lassú elnép­telenedése v várható. Törvényszerűség volt : az iparosodó világban iparra vágyott az, akinek a határban nem jutott már parcella, az. erdőben nem jutott jó pénzt eresztő „nyit“. Aztán a kö­zelben némi ipar is csak oda települi, ahol kö­zelebb esett a világ köldökzsinórához., az úthoz, a vasúthoz. z\ havasaíji falvak gálerei, v ányolói, malmai is elindultak a városok leié hogy is bírták volna a versenyt a lábra kapó iparral — - elindult nyomukban, nagyobb darab kenyérre vágyva a falu népfeleslcge is. A faluhoz egyetlen dolog jött közelebb — az erdin A folyamat azóta is tart, bár koronként okai, eredői, belső, közösségben indítéka mindig új, mindig más. A falu természete már meg\ állozha­tallanul a városi életmód lehetőségeit kereső ki­törés egészséges - igény : a mindenkori belter­jesség szorUögyiirüi közül kijutni egy emberibb, civilizáltabb, nagyobb élet- és anyagi biztonsá­got kínáló, de mozgékonyabb, variáltabb élet­forma felé. A gazdát, ha volt belőle bőven, eltartotta u föld, de kezét, lábát, elméjét megkötözte, egész életével, szikár életmódjával áldozott e ragasz­kodásnak. Akinek talpalatnyi volt, az alól kifu­tott az is, ha nem tudott hoz/ákérlleni még va­lami más jövedelmei. Ha pedig nem tudóit, hívta a város, csalta az ipar — az utolsó lehetőség. A két ' lehetséges életforma közül egyik sem segítette a falu természetes igényeinek érvény­Magyari Lajos (Folytatása a 3. oldalonV bulgXria nk, a csehszlovák SZK, A NÉMET ÜK, A LENGYEL NK, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁR­SASÁG, A MAGYAR NK ÉS A SZOVJETUNIÓ PÁRT- ES ÁLLAM­VEZETŐINEK TALÁLKOZÓJA (lapunk 11. oldalán) \ ké/.divásórhelyi készruhagyár wH-rodája (BORTNYIK GYÖRGY felvétele) KÉPVISELŐK TANÁCSKOZÁSA Megyénk városaiban és több községében megtartották ed­dig azokat a megbeszéléseket, amelyeken a Szocialista Egy­ségfront helyi tanácsa értékeli a képviselők munkáját, a nép tanácsok tevékenységét a választások óta eltelt időszakban. A képviselők beszámoltatása, az elhanyagolt feladatok szá­monkérése kétségtelenül serkentőleg l»at a néptanácsok jö­vőbeni tevékenységére. Talán érdemes azt is megjegyezni, hogy míg a néptanácsi ülésszakokon sok esetben csak nagy nehézségek árán sikerül a szükséges, minimális létszámot biztosítani, addig ezeken a tanácskozásokon majdnem min­den képviselő megjelent. Tehát a munka ilyenszerű kiérté­kelésé, a tennivalók és az elvégzett munka közös megbe­szélése hasznosnak bizonyult. Reméljük, az eredmények nem is váratnak sokáig magukra, és képviselőink a választókkal nemsokára sorra kerülő találkozóikon kötelezettségeik ma­radéktalan végrehajtásáról, a választókörzetben felmerült nehézségek orvoslásáról számolhatnak majd be.' NEM KÖNNYŰ KÉPVISELŐNEK LENNI Eltérően a rendes és rendkívüli ülésszakoktól, a Sepsi- szentgyörgy városi néptanács gyülésterme kicsinek bizonwiit a városi körzetek képviselőinek tanácskozása alkalmával. Pa­lán a megbeszélés szervezői sem számítottak ilyen jelenlétre. Még azok is eljöttek, akik más alkalommal ilyen vagy olyan okokra hivatkozva nem vettek részt a néplanácsi üléssza­kokon. Péter Sándor (Folytatása a 2. oldalon) nevess, fiain!

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék