Megyei Tükör, 1969. december (2. évfolyam, 103-107. szám)

1969-12-06 / 103. szám

(Folytatás az elso oldaliól) re jutását, új forma, új keret kellett ahhoz, kínál­ta magát a falusi nagyüzem, a közös.. liikialva, Lisznyó, Magyaros. Az. első keltő az erdőkoronás Kövesponk tövében, a harmadik fenn, ,,isten háta mögötta Rétyi Nyírre lelejtő, agyagos dombháton. Tipikusan hegyalji falvak, a Szépmező folyón túli térsége itt találkozik elő­ször a hegyekkel, a belejtö patakok megbaráz­dálják a határi, a Nemere huzata elegyengeti. Szerencsésnek is mondható falvak: jut a hegy­ből is, a medence lapályából is nekik. Szerin­tük egyik sem túlságosan áldásos, a síkot in­kább csak vízveszélye jellemzi, mint bősége, a falvak fölé felszökő csupasz, élű, vízmosásos dom­bok, nem kövér legelők, hanem csak szörfüves, szél járta oldalak. Bikta.lv ára a hét falusi út visz Uzonon át, en­nek egy poros-sáros kiágazása Lisznyóra, Magya­rosnak csak földút jutott, hóban, esőben jobbá­ra használhatatlan. A falvak arculata meglepően csinos, módos tég­laházak, terebélyes középületek, gyümölcsfákkal betelepített kertek. Egyetlen zavaró szépséghiba: igen gyakran látni burjántól felvert, elhagyott por­tál, bedeszkázotl ablakot, meg rozzant, használa­ton kívül került gazdasági épületet. Számuk, a falvak lakóinak tanúsága szerint egyre szapo­rodik. mind több ember, mind több család hagyja el a falut, ingázáson kezdik, elköltözésen végzik, ilyenkor gazdátlanul marad a ház, a porta, míg vevő akad rá. A folyamat nem új, de tart, és mit sem veszített intenzitásából. Példa : a század ele­A KÖVESPONK KÖRÜL (l) jén ezer-ezerkétszáz lelket számláló Bikialva ma feleannyi lakói mondhat magáénak, de tetemesen megcsappant a másik két falu népessége is. Ä szántóföldekhez, a falvakhoz közelebb jön az erdő ... Önként kínálta magát megoldásként a nagy­üzem. A Lisznyó központtal működő, meglehetősen ki­terjedt gazdaság ma — a könyvelés tanúsága sze­rint ‘1 millió Icjes értéken felüli állóalapot mond­hat magáénak. Sok is — kevés is. Sok, mert kí­sértenek még az újságok öles betűs címei: X, Y falu milliomosai, kevés, mert ez a négymillió há­rom faluközösség tulajdona, de méginkább azért, mert ugyancsak a könyvelés tanúsága sze­rint csigalassúsággal gyarapszik, a felhalmo­zásra megszavazott alapok igen csekély hányada kerül végül is a gazdaság vonatkozó bankszám­lájára. Az idei 400 000 helyeit például eddig 79 000, ami arról árulkodik, hogy a gazdaság tiszta jövedelme évről évre éppen csak a frissi­ben támadt rések foltozgatására elegendő, pers- pektlvás gazdálkodásra semmiképpen. Milliomos ugyan az MTSZ, de gyakran üres zsebét kifordít­va válaszol állatorvosnak, mérnöknek, brigádos- nak olyan természetes és égetően mindennapi kérdésre, hogy : „öt villanyégő keltene, két zsák cement kellene, adjatok egy kordét egyetlen ló­val, hogy lejárhassam a tíz kilométer körzetben fekvő istállókat — a ti érdeketekben, mindany- nyiunk érdekében". Épített, vásárolt a gazdaság - - ez tagadhatat­lan — csakhogy a súlyos pénzek nem mindig o- da hullottak, ahonnan gyümölcsöt is leheteti vol­na várni. Építettek istállókat, műhelyeket — rend­jén. De az istállók mai állapota azt mutatja: a tagok nem értékelik saját, munkával szerzett pénzüket: a hídlás felszakadva, a betonvályúk, jászlak csak csonkokban ,,fordulnak elő", az ab­laküvegeket vagy egy maréknyi vagy egy pré­selt köteg széna pótolja — éppen szükség szerint. Építettek mázsaházal — a bikfalviak tanúsága alapján — nem ért meg az sem műemlékkort, be­fejezése előli összeduvadt. Vásároltak malmot, de használni nemigen használták, inkább fizetett a gazdaság 50—60 mázsa gabona vámol az őrle- tésért. Sok és kevés az a négymillió, meri valóban alapja lehetne egy erős, de legalább erősödő kö­zösség törekvéseinek, ésszerű nagyüzemi gazdál­kodásának. Kevés, meri a négymillióhoz viszonyítva a- ránytalanul magas a másfélmilliói megközelítő hosszú lejáratú kölcsön, a közel egymilliós évi termelési kölcsön. Ez idén hozzávetőleg egymil­lió lej törlesztenivalót jelent, s az idei év Lisz- nyón, ha lehet, még gyengébben hozott, mint másfele. A gazdaság — vezetői, szakemberei szerint — gyenge. Keserű tréfa, de olt hallottuk, mindig jól fog az, hogyha van valahol egy még gyengébb. Az összehasonlításoknál legalábbis, hiszen nem kell végleg zavarba jönni... Öli Vargyast mond­ták. Az idén még Vargyas is „lekörözte“ Lisz- nyót. Pedig annak az erdővidéki falunak min­denképpen nehezebb. S nehezebb a többi ,,gyen­gének" is, Szárazajtának, Bibarcfalvának, Eszlel- neknek... Serester Péter, a gazdaság elnöke biklalvi em­ber. Ingázik ö is. Három falu között. Lisznyón, Magyaroson keressük, a hegyhát mögötti isten- kisértö földúton szekerezetl vissza a központba. Az istállóknál találjuk meg. Az este mát leereszkedett, a lapályon Szenti- vány, Uzon, Kökös, hátrébb Szentgyörgy tényei villognak. Átmegyünk az istállókon, mutatja az állományt. Akkor frissiben kerültek le az állatok a legelőkről. 170 tehén, több tucat borjú. A zsú­foltság nyomasztó. Egy-egy elkerített részben tíz- tize nkél borjút is összezártak, a tehenek sem fér­nek egymástól. Ez a kisebb baj. De az állomány állapota aggasztó. Kiálló csipejü, a ,,lehetőség“ legmélyebb határáig leromlott állatok, mintha a rideg pásztor kodás századokkal ezelőtti formái­nak gondozásából csöppentek volna ide a lisz­nyó iák istállóiba. Pedig nyári táborból jöttek, a friss fűről, ami laikusnak is csak azt jelentheti, hogyha nem is felhízva, de jó kondícióban kel­lett volna lekerülniük. A nyári táborozás tehát nem sikerült. Az elnök és Benke Ferenc brigát- dos a kis lápértékű, rágós szőr füvet okolják, a minősíthetetlen gondozást . . A gondozássá e jelző itt is áll, takar it at la nők, l ragyásak az álla­tok, az istállóban — bár szellőzni épp elég abla­kot kivertek — fojtó a bűz. Vagy elviselhetet­len a huzat. A tehenek még elbírnák, de a bor­jak belesatnyúlnak ebbe ... Ez a fajta reproduk­ció, ez a fajtakiválasztás egyetlen fajhoz vezel — az őstulokhoz (ha kibírja útközben). A vezetőség tisztában van az állomány minő­ségével, ők mondják : 30 százaléka használhatat­lan, kicserélésre váró selejt, ha úgy engedi a közös pénzügyi helyzete, igyekeznek feljavítani. Erre — úgy látszik — az idén már nem kerülhet sor. Mi juttatta ide a lisznyói állattenyésztést ? A kérdésre nem lehet egyszerű, egyoldalú feleletet adni. Dr. Crişan, a gazdaság állatorvosa (önkén­tes állattenyésztő mérnöke is) próbálja fejteget­ni az okokat. Egy éve van itt, rajta igazán nem múlott. Amikor átvette az állományt, takar má­nyozott tehenenként máisíél liter tej csurgóit (pontosabban: csöppent) a sajtárakba naponta. Ma több, két liter lelett. Az emelkedés nem nagy, de jeleni valamit. De az adatok - még az optimális középszerühöz mérve is — igen le­hangolóak. „Egy kecske ad annyi tejet“ — élcelödik az egyik gondozó. Igaza van. Saját munkáját dicséri. íme az állatorvos okfejtése :-r— a rossz állományt cserélni, javítani kell, hiá­ba már cl kielégítő gondozás, az elsatnyult. meg­viselt állatokkal komoly eredményeket aligha ér­nek el: — az állatok gondozása — mesterség, meg kell tanulni, érteni kell, nem lehet bárkit egyik nap­ról a másikra melléjük állítani. De aki tudja ezt, és jól csinálja, azt viszont meg kell fizetni, mert itt a jó munka — pénzt érő, pénzt hozó munka ; — takarmány kell, jó minőségű, nagy lápérté- kü, koncentrál/ takarmány. Nem elég, ha szálas­takarmányból kihúzzák a zöldig, ennek pedig u- lána kell járni, meg kell szerezni. Mi az akadálya mindennek ? Az anyagi lehe­tőségek megteremtésén, pénzen, jó istállók épí­tésén. kellő felszerelésén, hozzáálláson mülik. Tehát végsősoron az embereken ... Az anyagi érdekeltég ,,lázgörbéje“ ebben a szektorban lemérhető a kifejt litereken, az álla­tok állapotán. Lisznyón a nyári táborozás után kivétel nélkül minden fejőstehénen sikerrel lehe­tett volna elvégezni a közmondásos „kalappró­bál“ . Ez pedig abból áll: hogy lehet-e az állat csipöcsontját fogasnak használni? Megállt volna azon még a kabát is. . A több mint egyhónapos benti gondozás — el kell ismerni, sokat javított az állatok kondícióján. Takarmányt kaphattak bőségesen, lcigömbölyöd- tek valamelyest, de semmivel nem változott e- gyéb körülményeik mikéntje: piszkosak, az is­tállók gondozatlanok. Ügy látszik, a gömölyödés sem változtat a lé­nyegen : 170 tehéntől változatlanul 370—380 li­tert fejnek naponta. A gazdaság vezetőségét kérdeztük : nem lehet­ne-e az állattenyésztés fokozatos és fokozott erő­sítésével átlendíteni a lisznyói közöst a holt­ponton. Inkább hümmögés, mint igenlés volt a válasz. Emlékeztetőnek hadd jegyezzem ide a biklalvi brigádos szavait: Ügy húsz évvel ezelőtt Biklalván körülbelül 350—400 fejőstehén lehetett, az emberek kedvvel gondozták az állataikat, mert pénzt hoztak. Ta­karmány is került nekik. Ma — a tagságéi is beleszámítva — a három faluban együtt van annyi tehén. Ez pedig legalábbis — meggondol közi at ó. (Folytatjuk) krónika A jobb minőségért. . . Bővített plenáris ülést tartott a Sepsiszentgyörgy vá rosi szakszervezeti tanács. Igen lényeges kérdést tűz tek napirendre: az ipari vállalatok igazgatói tanácsai­nak és szakszervezeti bizottságainak tevékenysége a minőségi munka megjavításáért. Mind a jelentés, mind a hozzászólások sok értékes tapasztalatot, javaslatot tartalmaztak, viszont azt is hangsúlyoznunk kell, hogy nem minden üzemben és vállalatban tettek meg min dent a termékek minőségének magasabb szintre való emeléséért. Csakis ezzel magyarázható, hogy még min­dig számolnunk kell a rendelő által visszautasított á rucikkelokel, és nem is kis mennyiségben. A textil gyár, a helyiipari vállalat és a bútorgyár visszautasí­tott termékei az év eddig eltelt időszakában megköze­lítik a 250 000 lej értéket, s ha ehhez még hozzászá mítjuk a minőség miatt történő reklamációkat, ez az összeg a 300 000 lejt is meghaladja. A szakszervezeti bizottságok soli esetben akkor sem tesznek maradéktalanul eleget hivatásuknak, amikor az emberek kéréseinek, személyes ügyeinek megoldásá­ról van szó. Példának felhozhatjuk a bútorgyár szak szervezeti elnökének magatartását, aki a kéréssel, kér­déssel hozzáforduló munkásokat több alkalommal is nem a legmegfelelőbb hangnemben utasította .el. És hadd jegyezzünk még ide egy dolgot : hogyan le­hessen a szakszervezeti csoportok munkájáról pozití­van beszélni, amikor még azokat sem érdekli, akiknek a szakszer vezeti munka irányítása lenne a kötelességük ? Ügy gondoljuk, a városi szakszervezeti tanács eddigi tevékenységéért, erőfeszítéseiért megérdemelt volna legalább annyi figyelmességet, hogy a tanácstagok és a meghívottak is eljöjjenek az elemző ülésre. Turisztikai verseny A KISZ megyei bizottságának turisztikai részlege Utazás Kovászna megyében címmel versenyt kezdemé­nyez diákok, termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok, munkásifjak számára. A verseny célja, hogy mind a résztvevők, mind pedig a hallgatóság megismerje me­gyénk legszebb vidékeit, megvalósításait, ipari, mező- gazdasági, kulturális arculatát. A versenyt négy sza­kaszban bonyolítják le a KfSZ-bizottságok irányítá­sával, a győztesek pedig a vetélkedő befejezésekor ju­talom-kiránduláson vesznek részt. Négyszögasztal A sepsiszentgyörgyi 2-es számú líceum diákpódiuma után újabb értékes kezdeményezést üdvözölhetünk : az 1-es számú líceum Gyökerek című folyóiratának diák- szerkesztösége Négyszögasztal elnevezésű vitafórumát. Első alkalommal a lap szerkesztési kérdéseiről, pro­filjáról, a megírásra váró témákról vitáztak a részt­vevők. Azt szeretnék, hogy az ezutáni megbeszéléseik­re minél több tanulót bevonjanak, minél többen mond­ják el véleményüket a felmerülő problémákról. Textilgyáriak vendégszereplése A sepsiszentgyörgyi textilgyár kultúrcsoportja az el­múlt hét végén Mikóújfa hibán lépett színpadra. A népi láncokból, népdalokból, könnyűzenei számokból összeállított műsor nagy sikert aratott. A csoport ter­vében még több kiszállás szerepel a megye közeli és távolabbi helységeibe. Korácsony Benő : Válás utón A baráti művelődési ház színjátszói az otthoni és a környező községekben való sikeres fellépés után Kez­di vásárhely re és Csemátonba is ellátogattak Karácsony Benő, Válás után című darabjával, amelyet Nagy Hó­na tanítónő rendezésében vittek színre. iskolai előadás Ma délután a sepsiszentgyörgyi 1-es számú líceum folklóregyüttese az Állami Magyar Színház termében megismétli az iskola 110. éves fennállása tiszteletére bemutatott ünnepi előadást. A műsoron magyar és ro­mán népi táncok, népdalok, szavalatok, vidám jelene­tek szerepelnek. A Napsugár Erdővidéken Nemrég a Napsugár című gyermeklap négy munka­társa — Farkas János. Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár és Páskándi Géza — látogatott el Erdövidék három falujába, Nagybaconba, Kisbaconba és Bibarcf alvóra. A pionírok mindhárom helyen nagy szeretettel fogad­ták kedvenc lapjuk szerkesztőit, akik saját alkotásaik­ból olvastak fel a résztvevőknek, majd válaszoltak a gyermekek kérdéseire. TRÉFÁS KÉPEK Sepsiszentgyörgyön szerepelt a dévai esztrádszin- ház művészegyüttese. Ez alkalommal Tréfás képek című műsorukkal léptek színpadra. A nagyszámú kö­zönség szívesen tapsolt a szólóénekeseknek, tánco­soknak, a vidám jelenetek szereplőinek. Bögözi Sándor 3 megyei TŰKOR fi. évfolyam 103. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék