Megyei Tükör, 1970. február (3. évfolyam, 112-115. szám)
1970-02-14 / 113. szám
8 MODERN FESTŐK VÍZSZINTES: 1. Rajzának karikatúra jellege is van, színei kissé agresszívek, modelljei a Moulin Rouge, az opera, a cirkusz, zenés színházak kis művésznői (1804—1901). — 14. Vajon tüzet szüntet ? — 15 Impresszionista festő (1832— 1883). — 10. Parancs neked az értelmi felfogásra. — 17. Láva azonos betűi. — 18. Romlott. — 20. Rózsa — olaszul. — 22. Engel Aranka. — 23. Moriérehős. — 26. Portól megtisztít. — 28. Határozószó. — 29. Két szó: férfinév, háziállat — nyelvjárásban. — 32. Csak részben bukéta ! — 33. Elválaszt, részeire bont — 35. Rá. 36. Csúnyák. — 38 Vissza , női becenév. — 39. Rebbenő. — 40. Majdnem aludni ! — 42. Part — románul. — 44. Ebben is vannak halak. — 46. Szürrealista festő, aki a primitivizmust a történelem előtti korban keresi (1893—). — 47. Impresszionista festő (1834— 1917), akit főleg a mozgás érdekel. — 49. Matisse, a fauvizmus volt rá nagy hatással, kedvenc témái a táj, a szabadtéri jelenetek (1877—1953). — 50. Félcipő ! — 51. Az atomkutatások összehangolására alakult európai monopolszervezet. — 53. Kiejtett mássalhangzó. — 54. Indulatszó. — 55. A munka és energia egyik egysége. — 56. Súlyt megállapít. — 58. Nesze — népiesen. — 60. Madaraknak készül. — 62. Régi súlymérték. — 64. Utcát tisztít. — 66. A szín mestere a modern festészetben (1869—1954). — 67. A XX. század első felében létező festőiskolák elődje, akit az előbbiek mesterüknek vallanak (1839—1906). FÜGGŐLEGES: 1. Meghoszszabbítottam vagy megbővítettem. — 2. A hó tévé. — 3. Járunk rajta. — 4. Magyaráz (leckét). — 5. Umanból való. — 6. Ragadozómadár. — 7. Határozórag. — 8. Sütő. — 9. Írószerszám — névelővel. — 10. Paté betűi keverve. — 11 Azonos mássalhangzók. — 12. Női név. — 13. Az idő is lehet ilyen. — 19. „Egy ideig impresszionista kubista voltam, s azt hiszem, ez is maradtam" — vallja magáról (1875—1963). — 21. Neoimpresszionista festő (1859—1891). — 24. Előkelő. — 25. Az Aranybogár szerzője. — 27. Közlekedési eszköz — románul. — 30. Elsődleges, közvetlen — idegen szóval. — 31. Kiállítás. — 34. Egyfajta anyag. — 37. Eleged van belőle. — 41. Délszicíliai város. — 43. Kutyája. — 45. Ólmon — névelővel — 47. Rejt. — 48. Savanyú gyümölcs. — 51. Nagyerejű. — 52. Festésnél használjak. — 54. Tagadószó. — 55. Csigafajta (ék. h.). — 57. Éktelen vízsz. 35. — 59. Vércsatornája. —61. Műveitető képző. — 62. Nem fel. — 63. Tisztelt címzett. — 65. Póni azonos betűi. Készítette : Vásárhelyi Katalin Vidám sorok című keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Hébe, hóba, télen-nyáron, norcoc sapkát hord a párom, kis településlexikon Kézdimartonos A Moldvába is átjárást biztosító szomszédos völgy és az azokban felépült települések : Bércek és Ozsdola között, a Háromszéki-medence keleti peremén alakult ki Kézdimartonos. A XVI. században még a legkisebb települések egyikeként jegyezték fel. Völgye fölé keleten 1200 méteres tetők emelkednek a martonosi Nagy- és Feketehegy övezetében, és zárják el szélesen az Ojtoz-völgyétől. A több ágra szakadó, viszonylag rövid patakvölgyekben több, értékes ásványvízforrás is buzog. Kénes forrásai mellé szerényebb fürdő is épült. A szomszédos völgyben szénsavas borvíz fakad. A falu sokáig Ozsdolához tartozott. Kápolnaszer nevű helyén állítólag kolostor állott a XVII. században. Lakossága egészen századunk elejéig állandó számbeli gyarapodást mutatott. Az utóbbi évtizedekben tapasztalt csökkenés eléggé elszigetelt fekvésének is tulajdonítható. Kézdiszentlélek tül Felsőháromszék és még egyik legnépesebb fal. Felette a homokkősziklákk. kőfejtőkkel tarkított olterke magaslik. Tetejét 1685-ből való, gazdagon lett reneszánsz ajtajáról a jeles kápolna közelében, amit 1254-ben Gastrum Zenth Lelewich néven említett királyi vár alapfalai feltárásra várnak, akárcsak a délnyugati lejtő fokán emelt és reneszánsz stílusban átépített Tarnóczyvárkastély romjai. Egykori tulajdonosának, Tarnóczy Sárának életét Kemény Zsigmond örökítette meg, Özvegy és leánya című regényében. A XIV. század elejétől kezdve többször emlegetett, s a legjelentősebb települések közé sorolt faluban is számos értékes épület maradt meg. Legnevezetesebb a kerek, védőtornyos várral övezett, gótikus temploma, melynek barokkosan átalakított belsejét a közelmúltban megújították. A történelem folyamán, hadászat jelentőségű fekvésénél lógva, gyakran vált harcok színterévé. 1241-ben a tatárok foglalták el várát, a Rákóczi szabadságharc idején a magukat Szentléleken elsáncoló labanc csapatok tartották rettegésben a környéket, míg 1849- ben cári csapatok táboroztak a Perkőn. Sokat szenvedett a falu a legutóbbi világháború folyamán pusztító tűzvésztől is. Azóta azonban a falu kiheverte a károkat, és felépült a 800 személyt befogadó művelődési otthon is. Szentlélektől északra, a Perkő északnyugati tövében Kiskászon házai húzódnak, melyet elsősorban jóízű borvízforrásával kapcsolatban emlegetnek. Kónya Ádám 1 & 5 4 5 6 7 3 9 10 11 15 A" A 46 1?A " 19 is “ A“ 2.3 £ 4A A“ 2? A8A 29 30 31 A sz 33 3.4A„ A“ 3? A ..A A 40 44 A “ 43A tik 45 46A n 48A ** A Af 51A A 54A A 62 A 56 5?A 59 60 61s 63 A 64 65 66i 67 Megyénk szellemi leltárából ez ideig s kimaradtak a színjátszásunk hőskorai és fénykorát emlékezetünkbe idéző színészek. Elodázhatatlan erkölkötelességünk pedig törleszteni valamit az adósságból. Az utókor hajlamos korán elfeledni kedves színészét. Míg a hangrögzítést meg a mozgóképet fel nem találták, a színész művészete elszállt Régi „aktoraink“ tilekmodorát csupán elszórt feljegyzésekből, megsárgult újságokból tudjuk valahogyan felidézni. Pedigokkal tartozunk nekik ! Másfél századdal ezelőtt az osztrák „gyámság“ idején ők voltak anyanyelvünk propagálói. A nyelvvel együtt ők sugározták szét a közönség soraiba a reformeszméket, s a gyámság ellen lázongó függetlenségi-önállósági gondolat magvait is ők szórták a tömegek közé. Haralyi Fejér János, a Fejér testvérek legidősebbike szervezte meg 1792-ben az első erdélyi Jádzó Társaságot öccse, István is tagja volt a társulatnak, segédkezet nyújtott bátyjának a szervezés munkájában. Húguk Rozália volt a társulat első színésznője, akit az alig 1t tagot számláló együttes legjelesebb színésze, Kótsi Patkó János vett feleségül. Fejér Róza szépségének, kedvességének emléke sokáig élt a kolozsváriak emlékezetében. A Fejér-testvérek a Torda megyei Tűr községben születtek, ahová családjuk a háromszéki Haralyból vándorolt ki. Gidófalvi Jancsó Pál (1761 1347) az első magyar komikus, Gidófalván született. Az enyedi kollégium elvégzése után tiszttartó volt Marosvécsen. 1792-bencsatlakozott Fejér János Jádzó Társaságához. Jancsó Pál tragikus színésznek készült, de sajátos arckifejezése és hangja fellépésének első pillanatában ellenállhatatlan nevetésre ingerelte a nézőket. Ettől kezdve csak komikus szerepeket osztottak rá az igazgatók. A közönségcsinálta komikus soha el nem mosolyodva a színpadon, halálosan komoly arccal fakasztotta nevetésre a nézőket. Kolozsvárt halt meg 83 éves korában. Laborfalvi Benke József 1781-ben Kálnokon születért. 1804-ben lépett színi pályára, ő volt Déryné atyai partfogója, igazgatója. A kis Schenbach Rózának ő adta a Széppataki művésznevet, ezért aztán halából a kiváló színésznő keresztapjának, „Benke-atyusnak“ szólította a székely úttörő színészt. Benke József írta az első magyar színházi röpiratot A theátrum célja és haszna (1801 ) címmel. Nevezetes munkája a Magyar Játékszíni Almanach. Nyugalomba vonulása után Miskolcon leányiskolát nyitott, így nőnevelésünk kezdeményezésében is szerepet játszott. Diósgyőrött halt meg 74 éves korában. Leánya, Benke Judit, színésznevén laborfalvi Róza (1817 1886) remek megjelenésű, feltűnő tehetségű tragika volt, Lady Machbeth, Gertrudis és Stuart Mária szerepében aratta legnagyobb sikereit. 1848-ban Jókai Mór felesége lett. Kilyéni Kocsis Dávid (1791- 182) művésznevén Kilényi Dávidnak nevezte magát. Születési helye ismét étien. Kiváló színházszervezőként emlegetik, a sepsiszentgyörgyi Bállinzban 1844-ben sikeres előadásokat rendezett. Kilényi első felesége, Ecseri Jozefa Illyefalván született 1795-ben, ő is a kolozsvári úttörő színészek közé tartozott. Elválásuk után Pall Elek hírneves színész felesége lett. 1827-ben halt meg. Kilényi Déryné húgát, Széppataki Johannát vette el később, Szentgyörgyön is vele lépett fel. Czakó Zsigmond (1820 -1848) Dóson született, de a sepsiszentgyörgyi előnevet viselte. Pály Elek társulatában játszott. Kalmár és tengerész, Végrendelet és Leona című színdarabjait a polgári dráma előhírnökeinek tekinti az irodalomtörténet. 27 éves korában önkezével vetett véget életének. Esztelneki Szacsvay Imre (1854 1939) családja is elkerült megyénkből, ő már Irsán született. Egyik őse, Szacsvay Sándor, a felvilágosodás korának kiemelkedő egyénisége, az első székely újságíró. Szacsvay Imrét a magyar színjátszás klasszikus stílusának jellegzetes képviselőjeként, s a legkiválóbb magyar Shakespeareszínészként tartja számon a színháztörténet. Híres szerepe a Lear király Étdlyn Szakács Andor (1865 -1924) már nem a hőskor, hanem a 20. század színésze, nevét a régi nagyok között említjük mégis. Élfalván született, a gimnázium alsó osztályait a Sepsiszentgyörgyi kollégiumban, a felsőbb osztályokat Kolozsvárt végezte. Szülei papnak szánták, de tanárai, köztük Szász Gerő, észrevették szenvedélyes vonzódását a színpad iránt. A Színi Tanodában Paulay Ede tanítványa, s nemegyszer helyettesítője is volt. 1887-ben Kolozsvárra szerződött, ahol együtt játszott eszményképével, Ecsedi Kovács Gyulával, a hírneves tragikus színésszel, Othello, Bánk Bán megszemélyesítőjével, akinek aztán örökébe is lépett. Szakács Andor a kolozsvári színház utolsó nagy tragikusa. Életének utolsó két esztendejét tüdőszanatóriumokban töltötte. Kolozsvárt halt meg 59 éves korában. A „leltár“ korántsem teljes. A színészeti lexikonban még félszáz színházi embert találunk, aki megyénkből származott, köztük olyan jelentős nev is akad, mint az Uzoni Pünkösti Andoré (1892—1944), aki felejthet Hamlet rendezésével és Pirandello színpadravitelével vált a modern színház úttörőjévé. Az emlékezést tartósítanunk kell elkövetkező nemzedékek számára is. Haraly, Kálnok, Gidófalva, Étfalva kultúrotthonai, könyvtárai nevükben örökíthetnék meg a Fejér-testvérek, Benke József, Jancsó Pál, Szakács Andor nevét. Sombori Sándor raj truttorok színészeink Gidófalvi Jancsó Pál Etfalvi Szakács Sándor megyei TÜKÖR IIi. évfolyam 113. szám