Megyei Tükör, 1970. február (3. évfolyam, 112-115. szám)

1970-02-14 / 113. szám

8 MODERN FESTŐK VÍZSZINTES: 1. Rajzának karikatúra jellege is van, szí­nei kissé agresszívek, modell­jei a Moulin Rouge, az opera, a cirkusz, zenés színházak kis művésznői (1804—1901). — 14. Vajon tüzet szüntet ? — 15 Impresszionista festő (1832— 1883). — 10. Parancs neked az értelmi felfogásra. — 17. Láva azonos betűi. — 18. Romlott. — 20. Rózsa — olaszul. — 22. Engel Aranka. — 23. Moriére­­hős. — 26. Portól megtisztít. — 28. Határozószó. — 29. Két szó: férfinév, háziállat — nyelvjárásban. — 32. Csak részben bukéta ! — 33. El­választ, részeire bont — 35. Rá. 36. Csúnyák. — 38 Vissza , női becenév. — 39. Rebbenő. — 40. Majdnem aludni ! — 42. Part — románul. — 44. Ebben is vannak halak. — 46. Szür­realista festő, aki a primitiviz­must a történelem előtti kor­ban keresi (1893—). — 47. Impresszionista festő (1834— 1917), akit főleg a mozgás ér­dekel. — 49. Matisse, a fau­­vizmus volt rá nagy hatással, kedvenc témái a táj, a szabad­téri jelenetek (1877—1953). — 50. Fél­cipő ! — 51. Az atom­­kutatások összehangolására a­­lakult európai monopolszerve­zet. — 53. Kiejtett mással­hangzó. — 54. Indulatszó. — 55. A munka és energia egyik egysége. — 56. Súlyt megálla­pít. — 58. Nesze — népiesen. — 60. Madaraknak készül. — 62. Régi súlymérték. — 64. Ut­cát tisztít. — 66. A szín mes­tere a modern festészetben (1869—1954). — 67. A XX. szá­zad első felében létező festő­iskolák elődje, akit az előb­biek mesterüknek vallanak (1839—1906). FÜGGŐLEGES: 1. Meghosz­szabbítottam vagy megbővítet­tem. — 2. A hó tévé. — 3. Já­runk rajta. — 4. Magyaráz (leckét). — 5. Umanból való. — 6. Ragadozómadár. — 7. Határozórag. — 8. Sütő. — 9. Írószerszám — névelővel. — 10. Paté betűi keverve. — 11 Azonos mássalhangzók. — 12. Női név. — 13. Az idő is lehet ilyen. — 19. „Egy ideig im­presszionista kubista voltam, s azt hiszem, ez is maradtam" — vallja magáról (1875—1963). — 21. Neoimpresszionista festő (1859—1891). — 24. Előkelő. — 25. Az­ Aranybogár szerzője. — 27. Közlekedési eszköz — ro­mánul. — 30. Elsődleges, köz­vetlen — idegen szóval. — 31. Kiállítás. — 34. Egyfajta a­nyag. — 37. Eleged van belőle. — 41. Délszicíliai város. — 43. Kutyája. — 45. Ólmon — név­elővel — 47. Rejt. — 48. Sa­vanyú gyümölcs. — 51. Nagy­­erejű. — 52. Festésnél hasz­náljak. — 54. Tagadószó. — 55. Csigafajta (ék. h.). — 57. Éktelen vízsz. 35. — 59. Vér­csatornája. —­­61. Mű­vei­te­tő képző. — 62. Nem fel. — 63. Tisztelt címzett. — 65. Póni azonos betűi. Készítette : Vásárhelyi Katalin Vidám sorok című kereszt­­rejtvényünk helyes megfejtése: Hébe, hóba, télen-nyáron, nor­­coc sapkát hord a párom, kis település­lexikon Kézdimartonos A Moldvába is átjárást biztosító szomszédos völgy és az azokban felépült telepü­lések : Bércek és Ozsdola kö­zött, a Háromszéki-medence keleti peremén alakult ki Kéz­­dimartonos. A XVI. században még a legkisebb települések egyikeként jegyezték fel. Völ­gye fölé keleten 1200 méteres tetők emelkednek a martonosi Nagy- és Feketehegy öveze­tében, és zárják el szélesen az Ojtoz-völgyétől. A több ágra szakadó, vi­szonylag rövid patakvölgyek­ben több, értékes ásványvízfor­rás is buzog. Kénes forrásai mellé szerényebb fürdő is é­­pült. A szomszédos völgyben szénsavas borvíz fakad. A falu sokáig Ozsdolához tartozott. Kápolnaszer nevű he­lyén állítólag kolostor állott a XVII. században. Lakossága egészen századunk elejéig ál­landó számbeli gyarapodást mutatott. Az utóbbi évtizedek­ben t­apaszt­alt csökkenés elég­gé elszigetelt fekvésének is tulajdonítható. Kézdiszentlélek tül Felsőháromszék és még egyik legnépesebb fal. Felette a homokkősziklákk. kőfejtőkkel tarkított ol­te­rke magaslik. Tetejét 1685-ből való, gazdagon­­ lett reneszánsz ajtajáról a jeles kápolna közelében, a­mit 1254-ben Gastrum Zenth Le­­lewich néven említett királyi vár alapfalai feltárásra vár­nak, akárcsak a délnyugati lej­tő fokán emelt és reneszánsz stílusban átépített Tarnóczy­­várkastély romjai. Egykori tu­lajdonosának, Tarnóczy Sárá­nak életét Kemény Zsigmond örökítette meg, Özvegy és leá­nya című regényében. A XIV. század elejétől kezd­ve többször emlegetett, s a leg­jelentősebb települések közé sorolt faluban is számos érté­kes épület maradt meg. Legne­­vezetesebb a kerek, védőtornyos várral övezett, gótikus templo­­ma, melynek barokkosan áta­lakított belsejét a közelmúlt­ban megújították. A történelem folyamán, ha­dászat jelentőségű fekvésénél lógva, gyakran vált harcok színterévé. 1241-ben a tatárok foglalták el várát, a Rákóczi szabadságharc idején a magu­kat Szentléleken elsáncoló la­banc csapatok tartották rette­gésben a környéket, míg 1849- ben cári csapatok táboroztak a Perkőn. Sokat szenvedett a falu a legutóbbi világháború folyamán pusztító tűzvésztől is. Azóta azonban a falu kihever­te a károkat, és felépült a 800 személyt befogadó művelődési otthon is. Szentlélektől északra, a Per­­kő északnyugati tövében Kis­­kászon házai húzódnak, melyet elsősorban jóízű borvízforrásá­­val kapcsolatban emlegetnek. Kónya Ádám 1 & 5 4 5 6 7 3 9 10 11 15 A" A 46 1?A " 19 is “ A“ 2.3 £ 4A A“ 2? A8A 29 30 31 A sz 33 3.4A„ A“ 3? A ..A A 40 44 A “ 43A tik 45 46A n 48A ** A Af 51A A 54A A 62­ A 56 5?A 59 60 6­1s 63 A 64 65 66i 67 Megyénk szellemi leltárából ez ide­ig s kimaradtak a színjátszásunk hős­korai és fénykorát emlékezetünkbe idéző színészek. Elodázhatatlan erköl­­kötelességünk pedig törleszteni valamit az adósságból. Az utókor haj­lamos korán elfeledni kedves színé­szét. Míg a hangrögzítést meg a moz­góképet fel nem találták, a színész művészete elszállt Régi „aktoraink“ tilekmodorát csupán elszórt feljegy­zésekből, megsárgult újságokból tudjuk valahogyan felidézni. Pedig­­okkal tartozunk nekik ! Másfél szá­zaddal ezelőtt az osztrák „gyámság“ idején ők voltak anyanyelvünk pro­pagálói. A nyelvvel együtt ők sugá­rozták szét a közönség soraiba a re­formeszméket, s a gyámság ellen lá­zongó függetlenségi-önállósági gondo­lat magvait is ők szórták a tömegek közé. Haralyi Fejér János, a Fejér test­vérek legidősebbike szervezte meg 1792-ben az első erdélyi Jádzó Tár­saságot öccse, István is tagja volt a társulatnak, segédkezet nyújtott bátyjának a szervezés munkájában. Húguk Rozália volt a társulat első színésznője, akit az alig 1t tagot számláló együttes legjelesebb színé­sze, Kótsi Patkó János vett feleségül. Fejér Róza szépségének, kedvességé­nek emléke sokáig élt a kolozsváriak emlékezetében. A Fejér-testvérek a Torda megyei Tűr községben szület­tek, ahová családjuk a háromszéki Haralyból vándorolt ki. Gidófalvi Jancsó Pál (1761 1347) az első magyar komikus, Gidófalván született. Az enyedi kollégium elvég­zése után tiszttartó volt Marosvécsen. 1792-ben­­csatlakozott Fejér János Jádzó Társaságához. Jancsó Pál tra­gikus színésznek készült, de sajátos arckifejezése és hangja fellépésének első pillanatában ellenállhatatlan ne­vetésre ingerelte a nézőket. Ettől kezdve csak komikus szerepeket osz­tottak rá az igazgatók. A közönség­csinálta komikus soha el nem moso­lyodva a színpadon, halálosan ko­moly arccal fakasztotta nevetésre a nézőket. Kolozsvárt halt meg 83 éves korában.­­ Laborfalvi Benke József 1781-ben Kálnokon születért. 1804-ben lépett színi pályára, ő volt Déryné atyai partfogója, igazgatója. A kis Schen­­bach Rózának ő adta a Széppataki művésznevet, ezért aztán halából a kiváló színésznő keresztapjának, „Benke-atyusnak“ szólította a székely úttörő színészt. Benke József írta az első magyar színházi röpiratot A theátrum célja és haszna (1801 ) cím­mel. Nevezetes munkája a Magyar Játékszíni Almanach. Nyugalomba vonulása után Miskolcon leányiskolát nyitott, így nőnevelésünk kezdem­é­nyezésében is szerepet játszott. Diós­győrött halt meg 74 éves korában. Leánya, Benke Judit, színésznevén laborfalvi Róza (1817 1886) remek megjelenésű, feltűnő tehetségű tragi­­ka volt, Lady Machbeth, Gertrudis és Stuart Mária szerepében aratta legnagyobb sikereit. 1848-ban Jókai Mór felesége lett. Kilyéni Kocsis Dávid (1791- 18­­2) művésznevén Kilényi Dávidnak ne­vezte magát. Születési helye ismét ét­ien. Kiváló színházszervezőként em­legetik, a sepsiszentgyörgyi Bállinz­­ban 1844-ben sikeres előadásokat ren­dezett. Kilényi első felesége, Ecseri Jozefa Illyefalván született 1795-ben, ő is a kolozsvári úttörő színészek közé tartozott. Elválásuk után Pall Elek hírneves színész felesége lett. 1827-ben halt meg. Kilényi Déryné húgát, Széppataki Johannát vette el később, Szentgyörgyön is vele lépett fel. Czakó Zsigmond (1820 -1848) Dó­son született, de a sepsiszentgyörgyi előnevet viselte. Pály Elek társulatá­ban játszott. Kalmár és tengerész, Végrendelet és Leona c­ímű színdarab­jait a polgári dráma előhírnökeinek tekinti az irodalomtörténet. 27 éves korában önkezével vetett véget éle­tének. Esztelneki Szacsvay Imre (1854 1939) családja is elkerült megyénk­ből, ő már Irsán született. Egyik őse, Szacsvay Sándor, a felvilágosodás korának kiemelkedő egyénisége, az első székely újságíró. Szacsvay Imrét a magyar színjátszás klasszikus stílu­sának jellegzetes képviselőjeként, s a legkiválóbb magyar Shakespeare­­színészként tartja számon a színház­történet. Híres szerepe a Lear király Ét­dlyn Szakács Andor (1865 -1924) már nem a hőskor, hanem a 20. szá­zad színésze, nevét a régi nagyok között említjük mégis. Élfalván szüle­tett, a gimnázium alsó osztályait a Sepsiszentgyörgyi kollégiumban, a fel­sőbb osztályokat Kolozsvárt végezte. Szülei papnak szánták, de tanárai, köztük Szász Gerő, észrevették szen­vedélyes vonzódását a színpad iránt. A Színi Tanodában Paulay Ede tanít­ványa, s nemegyszer helyettesítője is volt. 1887-ben Kolozsvárra szerződött, ahol együtt játszott eszményképével, Ecsedi Kovács Gyulával, a hírneves tragikus színésszel, Othello, Bánk Bán megszemélyesítőjével, akinek az­tán örökébe is lépett. Szakács Andor a kolozsvári színház utolsó nagy tra­gikusa. Életének utolsó két esztende­jét tüdőszanatóriumokban töltötte. Kolozsvárt halt meg 59 éves korában. A „leltár“ korántsem teljes. A sz­í­­nészeti lexikonban még félszáz szín­házi embert találunk, aki megyénkből származott, köztük olyan jelentős ne­v is akad, mint az Uzoni Pü­nkösti An­doré (1892—1944), aki felejthet Hamlet­ rendezésével és Pirandello színpadravitelével vált a modern szín­ház úttörőjévé. Az emlékezést tartósítanunk kell elkövetkező nemzedékek számára is. Haraly, Kálnok, Gidófalva, Étfalva kultúrotthonai, könyvtárai nevükben örökíthetnék meg a Fejér-testvérek, Benke József, Jancsó Pál, Szakács Andor nevét. Sombori Sándor r­a­j tr­uttoro­k színészeink Gidófalvi Jancsó Pál Etfalvi Szakács Sándor megyei TÜK­Ö­R IIi. évfolyam 113. szám

Next