Megyei Tükör, 1970. április (3. évfolyam, 120-123. szám)
1970-04-04 / 120. szám
konzult«^« A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT GAZDASÁGI VEZETŐ SZEREPE A SZOCIALISTA ROMÁNIA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI-POLITIKAI HALADÁSÁNAK ALAPVETŐ FELTÉTELE A Román Kommunista Párt szerepe Románia részvételében a világgazdasági forgalomban Nemzetközi tevékenységében pártunk abból az elvből indul ki, hogy ma inkább mint valaha — minden ltt. az egész világ biztonságának és békéjének biztosítása szorosan összefügg az összes államok aktív részvételével a nemzetközi kérdések megoldásában — akár nagy, akár kis országról legyen szó. Egyetlen ország sem maradhat távol az általános Iőkéért vívott harctól, minthogy a bel- és külpolitika dialektikusan összefügg. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalmi rend saséi felépítésében elért sikereink értékesen hozzájárultak a szocializmus és a béke, a népek közötti együttműködés és barátság ügyéhez. Abból a követelményből kiindulva, hogy a belső fejlődés — különösen a jelenkori műszaki-tudományos forradalom körülményei között — elválaszthatatlan a szocialista országokkal, a KGST-beli társainkkal, s a más államokkal való szoros együttműködésünktől, tekintet nélkül az illető országok társdalmi rendszerére Románia tevékenyen részt vesz az anyagi javak nemzetközi cseréjében, a különböző formájú együttműködés erősítésében, s egyre hatékonyabban hozzájárul a nemzetközi munkamegosztáshoz. A szocialista Románia jelentős mértékben kiterjesztette világkereskedelmi körét: öt világrész több mint száz országával tart fenn gazdasági kapcsolatokat, részt vesz több mint 70 gazdasági és műszakitudományos nemzetközi szervezet tevékenységében. A külkereskedelem és a gazdasági kooperáció erősítése országunkra nézve objektív szükségszerűség, s minden ország gazdasági és társadalmi fejlődésének fő problematikáját képezi. Az iparosítás megköveteli jelentős mennyiségű nyersanyag, gép és berendezés behozatalát — párhuzamosan az árukivitel növelésével. Külkereskedelmünk dinamikájára jellemző, hogy míg 1960-ban a kivitel, illetve behozatal összértéke 8 139,3 millió lejt tett ki, 1969-ben 20 066,0 millió lej volt külkereskedelmünk összértéke. Szocialista iparunk korszerű struktúrájának megfelelően, a Román Kommunista Párt gazdaságpolitikája biztosítja az ipar fő ágainak oly mérvű fejlesztését, hogy az ipari termékek kivitelének összetétele mindinkább javuljon. Az utóbbi években erősen növekedett a gépgyártóipar — különösen a kőolajipari berendezések, tehergépkocsik, traktorok, vegyipari felszerelések — részarányára külfölddel lebonyolított gazdasági cserénkben. A jelenlegi ötéves terv során lényegesen korszerűsödik külkereskedelmünk felépítése. Növekedett a gépgyártóipar termékeinek — különösen a szerszámgépek, elektrotechnikai felszerelések és műszerek, finommechanikai berendezések, vegyipari termékek, könnyűipari és élelmiszeripari termékek — részaránya. Irtó : Király Károly, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára, a Társadalom és Politikai Tudományok Akadémiájának levelező tagja Külkereskedelmünk évről évre tovább fejlődik, hozzájárulva a termelés, illetve a fogyasztás követelményeinek mind jobb kielégítéséhez. «Mind nagyobb mennyiségű árut értékesítünk a külföldi piacokon. Ebben az évben 11,5 százalékkal növekedett külkereskedelmünk, aminek 17,1 százalékát a kivitel, 62 százalékát pedig a behozatal teszi ki, évi pozitív egyenlegünk körülbelül 320 millió valuta lej. A jelenkori társadalomban a gazdasági kooperáció az országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlett formáját képviseli, s mint ilyen, a béke tényezője, a népek közötti megértés, a különböző társadalmi rendszerű államok és népek közötti jó viszony meghatározó eleme. Ennek megfelelően Románia kiterjesztette gazdasági és műszaki-tudományos kooperációját egész sor szocialista és nem szocialista országgal.E célból kormányközi vegyesbizottságok alakultak minisztertanács-alelnöki, és miniszteri szinten. Ezek rendszeresen elemzik a szerződések teljesítésében felmerülő kérdéseket és felkutatják a kölcsönösen előnyös együttműködés és kooperáció kiszélesítéséek lehetőségeit. Csak az utóbbi időben román központi intézmények és vállalatok számos gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési, illetve kooperációs megállapodást, szerződést és más megegyezéseket kötöttek más országokkal. Az Uzinexport külkereskedelmi vállalat 1970—71-re szóló szállítási szerződést kötött az NDK-val, melynek értelmében 466 tonna fémszerkezetet, 278,2 tonna fémipari gépet és más felszereléseket szállítunk. Jugoszláviával többek között a mozdonyépítés terén kooperál Románia Szocialista Köztársaság : 5100 kilovattos villamos mozdonyokat, cserealkatrészeket és szerelvényeket szállítunk, míg Jugoszláviából 3400 kilowattos villamos mozdonyokat kapunk. Románia és a Szovjetunió között műszaki-tudományos kooperációs megállapodás jött létre: Németország S7, K vala, gyógynövények értékesítése terén kooperálunk. Románia és Ghana préseltlemez-gyárat épít közösen. 1970 februárjában Bukarestben lezajlott a román-tunéziai gazdasági és műszaki-tudományos kooperációs miniszteri vegyesbizottság III ülésszaka. A bizottság az 1968-as kooperációs megállapodás alapján jött létre. A Román Kommunista Párt a nemzetközi együttműködés alapvető elvei szerint fejleszti ki gazdasági kooperációját az összes országokkal, nevezetesen : a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben hatása ; a belügyekbe való be nem avatkozás , a teljes jogegyenlőség , a kölcsönös előnyök elve alapján Ilyen értelemben számos javaslatot tettünk a szocialista országokkal való kooperálás fejlesztésére, élénk tevékenységet fejtünk ki az összes országokkal való gazdasági kooperációnk fejlesztése érdekében, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére. Tekintettel a külkereskedelmi csere növekvő jelentőségére a nemzetgazdaság fejlődésére nézve Az Országos Konferencia dokumentumai egész sor intézkedést irányoznak elő a külkereskedelem megszervezésének és vezetésének javítására, neveztesen : a külkereskedelmi tevékenység nagy részének átruházása a minisztériumok, ipari központok és egyes vállalatok hatáskörébe, közvetlenebb, mozgékonyabb kapcsolatok létesítése a gazdasági egységek és a külföldi ügyfelek között. Mindezek által növekszik a Külkereskedelmi Minisztérium felelőssége Románia gazdasági cseréjének és kapcsolatainak egységes irányításában. A 622/1969 számú dekrétum értelmében, a Külkereskedelmi Minisztérium felelős a külkereskedelmi terv és a valutaterv teljesítéséért, a kormánykötelezettségekből fakadó külkereskedelmi műveletek elvégzéséért, s irányítja a vállalatok összes külkereskedelmi műveleteit. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1969. december 10—13-i plenáris ülésén Nicolae Ceaușescu elvtárs hangsúlyozta : „Úgy véljük, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium felelőssége megnövekszik, minthogy feladatkörébe esik a kivitelre szánt áruk termelésének megszervezésére irányuló égisz irányítási és vezetési tevékenység biztosítása, a piackutatás, áruink értékesítése legmegfelelőbb útjainak felkutatása határainkon túl**. Csakis a külkereskedelmi tevékenység problémáinak szakszerű megoldása révén biztosítható a román termékek versenyképessége a külföldi piacon. A külkereskedelem a nemzetgazdaság fontos ága. Miközben fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a többi államokkal, pártunk és kormányunk figyelembe veszi azt a tényt, hogy külkereskedelmünk konkrét jellege, valamint a közvetlen és sokoldalú kontaktusok által országunk egyre inkább kölcsönt megismerés, a népek közötti bizalom növekedése, az államok közötti békés együttélés tényezőjévé válik. (Folytatjuk) Főbb termékeink kivitele 1960—1968 között I M/E 1960 1965 1968 villamos motorok db 24 965 40 882 74 235 kőolajipari felszerelések millió lej 88,1 237,t 294,6 traktorok db 4 426 3 405 9 384 mezőgazdasági gépek millió lej 73.1 117.9 258 golyósétrapágyak ezer db 276.7 4 099 6 673 a valóságból kiindulva... Sokszor szó esett már — lapunk hasábjain is — a falusi pártoktatás megszervezéséről, eredményességéről. E tanulási forma szükségességét, hasznosságát senki nem vitatja, viszont arról már érdemes szólni, ahogyan egyes helységekben beindították és irányították a különböző köröket, amilyen módszereket kezdeményeztek és alkalmaznak a tagok mozgósítására. Az tény, hogy ebben az évben sokkal jobb körülmények között kerülhetett sor a falusi politikai oktatás megszervezésére, az irányítás, a megyei pártkabinet állandó segítsége sokat lendített ezen a tevékenységen. Most, a zárószemináriumok után, messzemenő következtetéseket nehéz lenne levonni, ezt megtesszük majd akkor, amikor falun és városon intézményeknél és vállalatoknál egyaránt befejeződik a politikai tanév. Viszont menetközben, felmerült egynéhány olyan probléma, amelyeket fel kell vetnünk éppen a jövő évi pártoktatás minél jobb megszervezése érdekében. EGERPATAKON nem volt Szerencsém. Hét órára hívták össze a tagokat de amikor megérkeztem, még mindössze Dimény Ferenc propagandista volt a gyűlésteremben. Illetőleg a kapunál találkoztunk, bizonyára az embereit várta. Nemsokára Maksai Árpád, termelőszövetkezet pártalapszervezeti tár 1 IS előkerült A meghívókkal jött, egészen az utolsó percig próbálta ti ózni az embereket, hogy jöjjenek a szemináriumra. Mégis, a 42 párttag hallgatóból alig 11-en gyűltek össze egy kerek óra leforgása alatt. Nyilván nem lehetett megtartani a vitát. — Higgye el, mi mindent megpróbáltunk,hogy a mozgósítás minél jobb legyen — mondja a propagandista. Felosztottuk több csoportra a hallgatókat — a párttitkár szét is tereget vagy hat meghívót ezekből pipázza, hogy kik vannak jelen —, de Úgy látszik, hiába. Egyébként mi tudtuk, hogy ma nem sikerülhet, az emberek névnapoznak, s a propagandista-felkészítőn egymás között el is mondogattuk, de hát szólni nem mertünk. A múltkor is egy előadást elhalasztottam, valamilyen gős személyes ügyem akadt, meg soris kaptam érte a magamét. — A létszámmal van a legnagyobb baj — veszi át a szót a titkár. Mi annak idején összeállítottunk egy névsort, 22 személlyel ,akikről biztosan tudtuk, hogy rendesen eljárnak. De aztán azt mondták, hogy ennyi nem elég, s a nyilvántartó alapján felírták az összes párttagokat. De egész esztendőben úgyis csak az a 20—25 ember járt, akiket előbb mi felírtunk. Sok olyan van, aki egyszer sem jött errefele, de a nevük szerepel a listán. A mi hibánk, hogy nem hívtunk meg pártonkívülieket. Arra a kérdésre, hogy milyen jelenlétet szoktak a megyének jelenteni egyegy pártoktatási lecke után, a propagandista és a párttitkár is ,csak mosolyogtak ... A BITAI propagandistával véletlenül futottam össze. Nála csak 17 hallgató van, aznap 14-en voltak jelen, s általában ennyien szoktak lenni. Egyébként már Egerpatakon mondták, hogy Bitán és különösen Szacsván mindig jól szokott menni a pártoktatás. Valaki megjegyezte, hogy talán azért, mert nincs annyi televízió .. — Maguknál hogy ment az idén a pártoktatás ? —■ kérdezem Dimény Jánostól, a NAGYBACONI pártbizottság titkárhelyettesétől. — Hát menegetett — mondja mosolyogva. Átlagban véve. a látogatás 80— 85 százalékra tehető, a termelőszövetkezetben viszont sovány szokott lenni a jelenlét. Még ha Szárazajtán és Kisbaconban el is megy, de Nagybaconban még a 60 százalékot is alig haladja meg. — Ha Öntől függne, hogyan szervezné meg a falusi pártoktatást ? —Az lenne a legjobb, ha az időszerű párt- és kormányhatározatokat alapszervezeti gyűlésen vagy utána ismertetnék, tárgyalnék meg. Ez feltételezné azt is, hogy minden alapszervezetnek lenne külön propagandistája. Mi márkét alkalommal próbálkoztunk ezzel a módszerrel, mindkét alkalommal jól sikerült. Az ilyen eljárással, nyilván, a szervezési buktatókat is ki lehetne kerülni. Viszont az sem lenne elvetendő, hogy minden hónapban egy délutánt szánjunk a pártmunkának, tartsuk meg akkor az alapszervezeti gyűlést, a politikai kört, a politikai ismertetőt. Az öregek is inkább eljönnének így. Mi BODOKON Tamási Gábor, a közsőpártbizottság titkára szintén a jelenlétre panaszkodik. (Erről annyit én is elárulhatok, hogy pár hírnappal ezelőtt Bod ok ép a politikai oktató megnyitóján nekem kellett volna részt vennem. Az első lecke elmaradt, mert a 165 tagból mindössze ötön jelentek meg : a párttitkár, a helyettese, a propagandista, az iskolaigazgató és a termelőszövetkezet elnöke. Persze, az óra sem volt a legmegfelelőbb, ugyanis megyei utasításra kora délutánra tették, abban az órában az emberek a ház körüli munkájukat végezték. Két kört szerveztek, de teljes létszámmal egyetlen leckét sem tudtak megtartani Amikor a termelőszövetkezetben bevezetett új normázási rendszerről volt szó, akkor voltak a legtöbben. De a 80 százalékot akkor sem érték el ... — A témák sokszor annyira elvontak, hogy a propagandista jóformán maga sem tudja, mit kell róla mondani. S ha anyagot nem kap hozzá — ami egyébként elég nehéz dolog —, s a felkészítőre sem tudott elmenni a megyéhez, akkor valóban felkészületlenül áll a hallgatók elé. Nem tudom, máshol hogy voltak vele, de Baróton, a termelőszövetkezetben soha nem tudtunk megfelelő létszámot biztosítani. Azt is megtudom Körtvélyfáy Csabától, a BARÓT városi pártbizottság instruktorától, hogy olyanok is kerültek fel a névsorba, akikről a propagálniisták már az elején tudták, hogy nem fognak eljárni, mégis felírták őket. Úgy gondolom, a fentiekhez nem szükséges kommentárt fűzni. A kép, amit ezek után kialakíthatunk magunknak a falusi pártoktatásról, nem éppen rózsás. Viszont figyelmeztet arra, hogy a jövőben sokkal körültekintőbben, sokkal nagyobb igényességgel kell hozzákezdenünk — idejében — a pártoktatási tanév megszervezéséhez. Péter Sándor 2 megyei TÜKOR ill. évfolyam 120. szám