Megyei Tükör, 1970. május (3. évfolyam, 124-128. szám)
1970-05-23 / 127. szám
MOST EMBER KELL A GÁTRA (Folytatás az első oldalról) Tibor növénytermesztési Pakuts Sándor állattenyésztési-, és Szász Károly tervezési problémákkal foglalkozó aligazgatók. A mezőgazdasági banktól részt vett Stock Tibor igazgató. — itt a tennivaló az áradás alaól elszabadult szántóföldeken, kaszálókon, legelőkön, a belvíztől veszélyeztetett területeken ? Németh László: A megyében, két fő zónában — az Olt és Feketeügy árterülete — van a legtöbb feladat. De a nagyobb (Kormos, Barót) és rendes évjáratban jelentéktelennek számító patakok is sok munkát adnak a termelőszövetkezeti tagoknak. Az elárasztott mezőgazdasági területről a víz aránylag gyorsan visszahúzódik a mederbe, de a hegyoldalról leszaladó, csapadékkal is kipótolt pangó víz, belvíz, csak lassan szivárog és párolog el, még jó idő esetén is. Tehát haladéktalanul meg kell kezdeni a levezető árkolást, vagy ahol lehetőség van, a kiszivattyúzást. Bardócon, Fülében, megkezdték a munkát. Egerpatakon pumpával avatkoztak be Szentkatolnán és Kőröspatakon dolgoznak a lecsapolással. Bodokon az öntöző pumpával szívatják le a belvizet. Kovács Ferenc: A mélyfekvésű földekről a foltokban álló vizet barázdákkal a legalkalmasabb helyre kell összegyűjteni, ahonnan gépekkel ki lehet pumpálni. Szász Domokos : Igaz, hogy a legtöbb egységben megindult a munka, de az eddig tapasztalt ütem nem kielégítő, és nem is foglalkoznak mindenütt a legsürgősebb tennivalókkal. Ma reggel Rétyen a vezetők éppen gyülésezni készültek, s az emberek nem a vízlecsapoláshoz mentek, hanem közmunkázni az utakra Bitán egy burgonyatáblán áll a víz, de még mindig nem intézkedtek a levezetéséről. Szentkatolnán kiástak egy sáncot belvízvezetésre, de ott is hagyták őrizetlenül, ahelyett, hogy állandó szolgálatost állítottak volna az árok mellé, aki szükség esetén mélyítse, terelje a vizet, amíg teljesen le nem szalad. Imecsfalván nem kezdték meg a lecsapolást, Egerpatakon is egy lóheretáblán zavartalanul áll a víz. — A vetés befejezése és az újravetés érdekében mi a javaslat és a tennivaló ? Kovács Ferenc: Minden gazdaságban meg kell kezdeni a vetések azonnali ellenőrzését. A feladatokat három szempontból csoportosíthatnám : 1. Hol lehet megkezdeni a munkát ? 2. Milyen a vetések állapota ? 3. Átvészeli e a még földben nyugvó vetőmag a vízfelesleget ? Az 1498 hektár elárasztott árpaterület nagy veszélyben van. Ha éppen kikelt, akkor is megvan az eshetőség arra, hogy kipusztul. Mikóújfaluban egy ellenőrzött parcellában a földben fekvő árpa nem kelt ki A burgonya megsemmisül, ha a víz hosszú ideig rajta áll. Éppen ezért az egész vetésterületet fölül kell vizsgálni. Itt egyelőre nem gondolunk a csapadék következtében túl nedves táblákra, mert ott még nincs baj. Űrnavetés szempontjából a lenai 10 hektár károsított zöldségesben pedig a melegigényes zöldségfélék (uborka, paradicsom, paprika, bab), azonkívül a murok, őszi káposzta, a dughagyma jöhet számításba, ami még megfelelő termést biztosít. A kiveszett répaés burgonyaterületet az utasítások értelmében újra kell vetni. A többi kultúráikat a silókukorica helyettesíti, de lényeges szempont az, hogy minél több burgonyát is ültessünk. Főleg a zab, árpa, mák, kömény vetésekre gondolunk, amelyeknek az újravetése az előrehaladott idő miatt nem javasolható Szász Károly : Javasoljuk nagyobb területen a babvetést, szemesbabtermesztés céljából. A talajszikkadástól függően nem kell megvárni amíg egy egész táblára rá lehet menni, például a burgonya-ültető géppel, hanem kisebb fogásokban, kézikapával. sorhuza nyomában meg kell kezdeni az ültetés. Ugyanígy kell végezni a részben elárasztott burgonyaterületek hiánypótlását. Künczcl Tibor : A gazdaságok kérték az igazgatóság közvetítését a vetőmag beszerzés érdekében, mert amit igényelnek, ha egyszer lehetséges, mindent biztosítunk. Az ISF-nél is van ültetésre alkalmas burgonya. Kölcsön kehet kérni a tagoktól, vagy a gazdaságok egymás közöl bonyolíthatnak le vetőmag beszerzést. Németh László: A kiszántás szükségességét a helyi vezetőség megállapítja, nyilvántartásba veszi a parcellákat, de az eddigi gyakorlatnak megfelelően, csakis az igazgatóság megbízott szakemberének kiszállása után véglegesítik a döntést. Amennyiben saját termesztésű kukorica vetőmagot használnak, a próbacsíráztatásról semmiképpen sem szabad megfeledkezni. Szász Domokos: Egyetlen négyzetméter se maradjon kihasználatlanul. A mezőgazdasági igazgatóság a még vételien és árvízsújtott területekre részletes vetési tervet kell kidolgozzon a gazdaságok részére. — A munkálatok nagyon összetorlódtak. Milyen irányvonalat kell követni a növényápolás megszervezésével kapcsolatban ? Szász Domokos : A gazdaságok ne válasszák a könnyebb megoldást. Ha felveri a gyom valamelyik kultúrát, rendszerint azonnal kiszántják. Csak körültekintő ellenőrzés és a megyei bizottság véleményezése után lehet ilyen kérdésekben intézkedni. Bozsóiban a gyomlálás jön számításba, majd a kézi- és gépi kapa, akár mákról, cukorrépáról, cikóriáról, burgonyáról vagy valamelyik zöldség kultúráról van szó. Csernátonban a vízáteresztő talajokon csakhamar esedékes a gépi munka. A növényápolást egybe kell kapcsolni a hiánypótlással, ismerve a hektáronkénti optimális növénysűrűség döntő jelentőségét hozam szempontjából. Könczei Tibor : A lennél, árpánál (de csak ahol nem heréztünk !) esedékes a vegyszeres gyomirtás. A búzavetések vegetációja szórványos esetektől eltekintve, előrehaladt, mțgy lenne a taposási kár. A védőnövényes here, lucerna elvetése, esetleg az árpa jöhet számításba, hanem csak az augusztusi vetés a megoldás. Kovács Ferenc : A növényvédelemre alaposan elő kell készülni. A gyengén induló burgonyában a kolorádóbogár nagy kárt tehet, hiszen pár hét alatt már a mohó lárvák is megjelennek. Éppen ezért ne várjunk a repülőgépre, hanem főleg a saját fogatos gépekre, kézi kiszórásra és a gépesítési vállalat növényvédelmi gépeire alapozzunk, mind a közös, mind a háztáji vetésterületen. Detox 5 és Lindatox 3-as porból 30 kilogrammot, a Detox 10-esből 15 kilogrammot, a Detox 35-ös és Lindatox 20-as folyadékból 1 százalékos oldatot használjunk hektáronként. A meleg, páradús légkör kedvezni fog a burgonyavésznek, ezt 1 százalékos bordós lével, vagy 0,3 százalékos Zineb oldattal kell megelőznünk. Németh László: A leiszapolódott, sok esőtől cserepesedő talajokon igen nagy szerepe lesz a küllős kapának és a könnyű boronáknak, mert feltétlenül szükséges az alapos talajszellőztetés minden szempontból. A gyengén fejlett, nehezen induló kultúrákat erősítsük fel fejtrágyázással, különösen a lemosott talajok esetében. Műtrágya kellő mennyiségben áll rendelkezésre. Használjunk 300—350 kilogramm ammónium-nitrátot hektáronként kiegészítő trágyaképpen. Ahol pedig istállótrágyát hordtak a földekre, gondoskodjanak annak mielőbbi eltérítéséről. Bukszádon például a 2H0 hektár burgonyával beültetett területen eddig csak öt hektáron terítették széjjel a trágyát, s a mezőn alig lézeng néhány ember. Az állattenyésztési üzemágban és a takarmányaiul biztosítása terén mi a gazdaságok feladata ? Pakuts Sándor : Az állatlétszámot közvetlenül nem veszélyeztette a természeti csapás. A juhállományból veszítettünk. A hideg, esős idő miatt a gyengébb egyedek több helyen elhullottak, mint például Bardócon, Olaszteleken, Torján, Csernátonban. Éppen ezért ajánlatos különválasztani a leromlott állatokat minden állatfajnál és korcsoportnál, s azokat később hajtsuk ki a legelőre. A növendék szarvasmarhákra, tehenekre, késői bárányokra, gyenge juhokra gondolok. Kis létszámról van szó, de ezt se veszélyeztessük feleslegesen. A nyári szálláshelyek még mindig nincsenek teljesen rendbeszedve. A Hatodon is meggyőződhettünk erről, pedig még elég az idő, s az állatoknak fedélre hűvös van szüksége. A vízjárta kaszálókat minél hamarább vágni kell, hogy az iszapos fű ne gátolja a másodsarjadzás fejlődését. Ugyanez vonatkozik a pillangós területekre, amiből 365 hektárt öntött el az ár. Németh László : Lényeges, hogy a pillangósokat ne a tarlón szárítsuk, hanem csak állványokon, ellenkező esetben nagy a minőségi veszteség. Silózás esetén részesítsük előnyben a föld végi, felszíni silókat, mert ezzel időt nyerünk és a tapasztalat szerint jól beváltuk. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy 1250 tonna szénafélét kell átadnunk olyan megyéknek, ahol a takarmánytermesztő terület még nagyobb károkat szenvedett, mint nálunk. — Milyen feladat vár a termelőszövetkezetek gépészeti osztályaira a jelenlegi szakaszban ? Kästner Gerhard : Rendkívül sokoldalú előkészület szükséges, mert egy időben kell végezni az ismételt talajelőkészítést, növényápolást, vegyszeres gyomirtást, növényvédelmet és takarmány betakarítást, illetve silózást. Az időt jól ki kell használni és a műhelyszemélyzet is traktorra kell, hogy üljön, hogy kiegészítsük a keretet, mert hosszabbított műszakban és két váltásban kell dolgozzanak gépészeink. — Milyen munkaszervezési szempontokat kell figyelembe venni a rendkívüli körülmények következtében ? Stock Tibor : A vetőmag utánpótlás kiadásaira számítva, ellenőriztük a gazdaságok pénzügyi helyzetét és megállapítottuk, hogy a Kézdivásárhely környéki egységek számára Zabola és Esztelnek kivételével van még hitelkeret. Szentgyörgy vidékén a helyzet kritikusabb Most egyszerűbbnek tűnik azonnal hitelt kérni, de hogy az ősz folyamán a visszatérítéssel ne adódajanak kellemetlenségek, tanácsos, hogy vezetőtanácsok lehetőleg saját erejükből oldják meg a vetőmagszükséglet fedezését, gazdaságok közeli csere, vagy kölcsönök útján. Ne feledkezzenek meg az áru értékesítéséről sem, mert Illyefalva 120 növendék szarvasmarha hizlalására kért előleget, de ezidáig mindössze egyet adott át, így pénzforgalom sem lehet. Szász Domokos : Most mindenkinek terepen a helye ! A megyei szakemberek tartózkodjanak a kijelölt községekben, mert nagy szükség van rájuk. A községek, gazdaságok vezetői és a szakemberek ejtsék meg a legsürgősebb ellenőrzéseket, és a napirendnek megfelelően intézkedjenek. A munkabeosztás időpontját lehetőleg estére kell kitűzni, hogy napközben ne veszítsünk értékes órákat. Ugyancsak időkihasználás érdekében a termelőszövetkezeti tagok számára gondoskodjunk járművekről, mert gyakori, hogy a szekér üresen szaladgál, az emberek meg gyalogszerrel, hátukon cipelik a saraboló kapákat. Most a félóráknak is jelentősége van. Ebben a nehéz szakaszban az idősebb termelőszövetkezeti tagok támogatására is számítunk. A gondozók vegyék ki részüket a takarmánykészítésből. Segíteni fognak a nagyobb iskolás gyerekek is a növény ápolásába— természetesen a szülők mellé beosztva és tanári felügyelet mellett tekintettel a munkaszakasz döntő fontosságára. A kérdést jól oldották meg Torján, ahol az iskolások a spenót betakarításánál adtak értékes segítséget. A határpásztorok terepjárásaik alatt ne otthon a kapát, mert nagyon feledjék sokat tehetnek a felesleges víz levezetésért. A takarmányok kaszálását gépesítjük, hogy kevés munkaerőt vonjunk el a növényápolástól. A magán járó gépkaszák kezelői részére körzetenként felkészítőt tartunk, hogy hozzáértés hiánya miatt ne tegyék tönkre a kaszákat, és szakszerűen használják a gépeket. Annál is inkább, mert a napokban kaptunk újabb húsz ilyen kapát. Az észszerű takarmánygazdálkodás érdekében különösen ragaszkodjunk a szakaszos legeltetés szabályaihoz. A tenyészállatokra, fedeztetésre, elletésre, fordítsunknagy gondot, mert országos viszonylatban sok állat esett áldozatul az árvíznek, s a létszámkiesés pótlásához mi is hozzá kell járuljunk. A magas születési arányszám biztosítása most fontosabb, mint bármikor. Az intézkedések hatékonysága a magasabb hozamokban kell megmutatkozzék. Mindannyian ismerjük a megyei pártbizottság bírójának és a megyei néptanács végrehajtó bizottságának határozatait a vízgazdálkodásra és az állattenyésztésre vonatkozóan. Az országnak több mezőgazdasági termékre van szüksége, rá kell térnünk az előirányzatok gyakorlati kivitelezésére, s ennek érdekében még a munkára alkalmas ünnepnapokat is ki kell használjuk. Ebben a szép és nagy horderejű munkában elsőrendű szerepük van a párttagoknak, akiknek az egész termelőtevékenység élén kell járniuk. Lejegyezte : TOMPA ERNŐ* 5 megyei TÜKÖR minden kezdet nehéz . Április 25-én a sepsiszentgyörgyi piacon önkiszolgáló zöldségüzletet avattunk. Fél egyet mutatott az óra. Az ajtó előtt gyűltek a kiváncsi vásárlók, bent ott bábáskodtak a szervezők. Egy órára tervezték a nyitást. Az eladási osztály főnökének éppen égnek állott a haja, mert a hagyma helyet paradicsom kellett volna az egyik polcra, üzembe kellett helyezni a számológépet, s az utolsó pillanatban beszaladt egy teherautó a csomagoló ládákért. Egy órakor általános lett az izgalom, ami átragadt az újságíróra is, s könnyedén összetévesztette a spenótot a salátával. De akkor már mindenki tépte a haját. ..A népek nyugtalankodnak“ — szólott közbe az őrtálló bácsi az ajtóból. Rövid vita következett, hogy hová kerüljön a panaszkönyv. Valaki beszólott kintről, hogy „kérjük csak ide, amíg nyitnak, írunk bele valamit". Aztán egyszerre megszűnt a feszültség. Ropogósra keményített zöld köpenyt öltöttek az elárusítók, egy marék aprópénzt dobtak a kaszsafiókba, mosolyra igazodtak az arcok, és elhangzott a „nyitunk“ jelszó. Tíz perc alatt akkora sor kunkorodott az üzletfelelős előtt, mint egy régi, tapasztalt „önkiben“. Az áru egy része tetszetősen várta a vásárlókat, előrecsomagolva az ömlesztett áruból annyit raktak a kosárba, amennyit éppen jónak láttak, azt utólag a kasszánál lemérték. Volt, aki éppen csak kíváncsiságból két darab csípős paprikával „púpozta“ meg a kosarat, de a legtöbb vásárló csak úgy cipelte a zöld- és fejeshagymát, a markot, petrezselymet, uborkát, almát, salátát, spenótot, paradicsomot, szemesbabot. Az első percekben — ki tudja hányadszor — felvetődött a kérdés : Beválik-e a próbálkozás, kifizetődő lesz-e? Azt hiszem, egyszerű a válasz. Ha állandósítani sikerül az áru minőségét és frisseségét, úgy ahogy a megnyitó alkalmával volt, akkor nem lesz fennakadás, mert a piacos áruért a vásárló mindig hajlandó betérni ide. Egy lényeges hiba azonban rövidesen kitűnt. Apró a helyiség, csúcsforgalomban : lélek az ajtón se ki, se be. A tisztelt vásárlók valóságos dunsztba kerülnek. Nagyon bánkódott az egyik áruszakértő, mert nem volt kéznél fényképész, aki a kiállítási gondossággal elrendezett polcokat megörökítse, ígérjük, hogy egy bizonyos idő múlva visszatérünk és fényképet készítünk az üzletről, ha akkor is olyan lesz, mint az első nap. Addig is elismerésünk a zöldség- és gyümölcsforgalmi vállalat munkaközösségének az ötletért. Munkálkodjanak sikerrel a vásárlók megelégedésére, mert végső fokon, a kísérlet életrevalóságát ők döntik el. Fülöp Zoltán III. évfolyam 127. szám