Megyei Tükör, 1970. június (3. évfolyam, 129-132. szám)
1970-06-06 / 129. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! #TÜKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NEPTANÁCS LAPJA 1970. JÚNIUS 6., SZOMBAT ARA 50 BAMI III. ÉVFOLYAM 129. SZÁM AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉT ÖSZTÖNZŐ HATÁROZAT A mezőgazdasági termelés keretében az állattenyésztési ágban lehet legrövidebb időn belül bevezetni az új szervezési eljárásokat, a korszerű technológiát. Nagy lehetőség nyílik a munkatermelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére és a gazdasági hatékonyság biztosítására. Fontos szerepe van az állattenyésztésnek abból a szempontból is, hogy a növénytermesztés termékeinek kedvezőbb értékesítését szolgálja. Minél több terményt alakítunk át ilyenformán állati eredetű termékké, annál magasabb mezőgazdasági egységeink termelő munkájának gazdasági hatékonysága. Megyénk mezőgazdasági termelésében jelentős helyet foglal el az állattenyésztés, úgy az állami, szövetkezeti, mint magángazdálkodás vonalán. Az állami mezőgazdasági vállalatokban több mint hét és fél ezer, a termelőszövetkezetekben 37.000 szarvasmarha van. Ezenkívül fejlett a háztáji állat (Folytatása a 4. oldalon) SÜRGET AZ IDŐ június eleji mezőgazdasági gondok Hiába hivatkoznánk arra, hogy az előző évek megegyező időszakában jóval előbbre állottunk a munkákkal. A rendkívüli időjárás rendkívüli helyzetet teremtett gazdálkodásunkban, ennek megfelelően újszerű szervezésre, komolyabb hozzáállásra van szükség. Na, és nyilván, valamivel több hozzáértésre, szorgalomra, mint ahogy azt a sok évi átlag megkívánta tőlünk. Az időjárás javulásáról - legalább pár napra - nem beszélhetünk. Továbbra is lopkodni kell a munkára alkalmas órákat. Június elsején megyeszerte esett. Baráton 8,5, Sepsiszentgyörgyön 16,1 mm csapadék Tompa Ernő (Folytatása az 5. oldalon) SZAVAK A TETTEKRŐL A vizekkel viaskodik még a Dunamente, reménnyel és bizakodással figyeli az ország a gigászi harcot a vén folyam példátlan erejének megfékezésére. Tervszerű, elkeseredett, de higgadt háború ez minden talpalatnyi föld, minden ház, minden gyár megvédésért .A veszélyeztetett értékek szinte felbecsülhetetlenül nagyok, nem lehetnek a vad vizek martalékaivá. A partok és a folyam harcában tízezrek álltak a partok védelmére, hogy ki ne nyújthassa pusztító karjait a víz a vetések felé, az otthonok felé. A Duna mentén kikötőket, falvakat és városokat, hatalmas vízierőművet, gyárakat, termékeny földek tízezer hektárait védik a védők, az ország odafigyel, és minden eszközzel segít, mert az egész ország dolga most minden veszélyeztetett érték dolga. Az ország érzi. Nem szabad engedni, hogy eddigi veszteségeink újakkal tetéződjenek. Az ember felébredt a bénító megrendülésből és győzni fog. TÜKÖR (Folytatása a 2. oldalon) Kff-' ,. T,,. V* iy': A színes kréták mesevilágot álmodnak a város aszfaltjára Bortnyik György tervodese MEGYÉNK IPARI VÁLLALATAI az árvizek ellenére is sikerrel teljesítették öt havi tervüket : az össztermelés mutatója 102,4 százalékban, az árutermelési tervet 100,7 százalékban teljesítették, öt hónap alatt 10 1116 tonna lignittel, 502 köbméter fenyőfűrész áruval, 00 000 négyzetméter gyapotszövött áruval, 40 tonna hússal, 3 tonna hentesáruval és 71 tonna sajtféleséggel termeltek többet előirányzataiknál. A munka termelékenysége vállalatainkban 542 lejjel növekedett a tervezettel szemben. A megye vállalatai exportfeladataikat 2 046 000 lejjel túlteljesítették. Május végéig a központosított alapból történő évi beruházások 35,9 százalékát, az építkezések - szerelések 40,8 százalékát valósították meg. úgy tűnik - a vadvizek medrükbe visszatérnek mondom nagyon keserű és megrendítő tapasztalatok bizonytalanságával, hisz most is csurog ablakomra az eső, dobol a pléhpárkányon, s aggaszt nagyon, hogy virrasztanak-e mind a harangozók a messzi vizek mentén. Nagyon magánérdekes bizony az én aggódásom, minthogy szomorúságomból és gyászomból sem épülnek újjá a falvak, városok, de még a holtak sem kapnak életmagra , — úgy, hogy Poszediónnak, a vizek urának lassú megnyugvásakor dolgunk a lapát nyelével, no meg az önmagunkkal való kíméletlen szembenézéssel függ össze. Gyütt, iszappal rakott méltóságunkhoz illő a romeltakarítók és újjáépítők országszerte hősies munkája, s az önvizsgálat is. Hisz örök emberi jelszavaink is vizsgáztak az elmúlt hetekben, bizonyság esett arra, hogy a „helytállás“ csak helyben maradás azokban a percekben, mikor davad fejünkre a tető, s ha pánikkal tör életünkre az ár, pánikkal vagy anélkül, de mentenünk kell magunk. Helytállani ott kell, ahol van hol, a gátakon, elemeken való felülkerekedésben s a társadalmi szolidaritás hatalmas frontjain. És szomorúan kell visszapillantanunk, miként meredeztek ki itt-ott az árból káros közösségi beidegződöttségeink satnya romjai: a közömbösség az állatgondozóból, ki nem volt hajlandó állatait a vízből menteni, míg „a mérnök úrtól Parancs nem érkezik a pusztíthatatlan bürokrácia a raktárosból, ki csak leltári szám bejegyzésre és aláírásra volt hajlandó zsákot és szerszámot kiadni, míg zúzták szét városát a vizek ; — az ár visszahúzódtával ők is ránk maradtak, dolgunk van velük, dolgunk van magunkkal. Dolgunk van eljövendő gyáraink tervezésével, hogy csak az ősi tapasztalatok s korszerű számításaink találkozási pontjain építkezzünk, hol nem veszélyeztetik javainkat többé az elemek, dolgunk van, gátakat kell magasítanunk, medreket szabályoznunk, s elkészítenünk mindenütt a víz- és tűzvédelmi térképeket. Legsürgősebb azonban a romok eltakarítása, az újjáépítés odakint s a lélekben idebent. Az elmúlt hetek fáradhatatlan hősiessége kezesség arra, hogy az országot önzetlen népek lakják,az ország helyreáll. S meg is kell mindannyiunknak értenünk : nem CSAK a vízöntötte vidékeket, de általuk az EGÉSZ ORSZÁGOT sújtotta a katasztrófa, s a víz áldozatokat kér azoktól is, kiknek cipője talpát nem mosta. A szocialista társadalom belső struktúrájából. (Folytatása a 3. oldalon)