Megyei Tükör, 1970. június (3. évfolyam, 129-132. szám)
1970-06-06 / 129. szám
. Ismét átadásra készülődnek a kézdivásárhelyi ipari negyedben. A tervek szerint e hónap végén helyezik üzembe a keményítőgyárat. Néhány héttel a, átadás előtt a hangulat egy csöppet sem bizakodó. Azt mondja ugyan mindenki, hogy az átadásra idejében sor kerül, de hangjukból hiányzik a meggyőződés, érzik, hogy a válasszal csak a további érdeklődést akarják elkerülni. A munkálatok értékben még úgy ahogy megfelelnek az ütemtervnek, sőt az építési-szerelési munkálatok vonatkozásában talán túl is teljesítették a tervet. Fizikailag azonban az üzem egy cseppet sem kelti a néhány hét múlva átadásra kerülő termelőegységek benyomását. Jelentős gépi berendezések szerelése még hátravan, teljesen hiányoznak az automatizálási felszerelések, még elég nagy mennyiségű építési munkálat is hátravan. Az átadást különben már eleve megkérdőjelezi a víz alá kerülő vastalanító állomás szerelési munkálatainak megkésése, valamint az a tény, hogy a fermentáló tartályok többletesítése legalábbig két hetet vesz igénybe. Függetlenül attól, hogy az átadásra sor kerül-e a hónap végén, tény, hogy már eddig is kitolódott az átadási határidő mert a munkálatok tervezésekor nem vették figyelembe, hogy július elsejéig már a technikai próbáknak is be kellene fejeződniük. A keményítőgyár építése eddig sem volt rendhagyó. Ugyanúgy, mint a legtöbb esetben, az építők itt is megkésik a munkálatokkal, nem biztosították idejében a munkát a szerelők számára, a szereléssel párhuzamosan tovább kellett dolgozzanak hogy pótolják addigi lemaradásaikat. És ezen még az sem segített, hogy a többi munkálattól is elvonták embereiket, s hónapok óta már ide összpontosították. A legnagyobb baj nem is ott van, hogy még sok gépet kell felszerelni, hanem abban, hogy az építő-szerelő vállalat munkásai, alkalmazottai feladatuk végzése helyett gyakran elbeszélgetik az időt. Ottjártunkkor például láttuk, hogy míg egy-két ember lyukat vésett a falba, öten-haton körülállva nézték a műveletet. Pedig tennivaló éppen elég akadna, ha egyéb nem, akkor a felesleges építőanyagok elszállítása. Úgy látszik, hogy ezeket a munkálatokat átadás után akarják elvégezni, holott a természetes az lett volna, hogy a szerelési munkák beindulása után az építők bronti munkája a minimálisra csökkenjen. Érthetetlen, hogy az új fizetési rendszer bevezetése után hogyan találnak lehetőséget sokan az alkalmazottak közül, hogy beszélgetéssel töltsék a munkaidőt. Nyilván, csak arról lehet szó, hogy nem alkalmazzák megfelelőképpen a fizetési rendszert. Eddig még nem került sor a globális akkordbérezés bevezetésére, pedig ez az anyagi érdekeltség növelésének leghatékonyabb módja. Természetesen a gyár átadásának, a munkálatok késlekedésének okát a pártmunkában is keresnünk kell. Úgy véljük, hogy sem az építtetők, sem az építők pártalapszervezete, az alapszervezet bürója nem tett meg mindent a munka zökkenőmentes biztosításáért. Nyáguly elvtárs, az építtető vállalat munkatelepi megbízottja, a pártalapszervezet titkára sokat vállalt, problémákat oldott meg, de ezeket elsősorban — legalábbis így éreztük ki szavaiból — nem mint alapszervezeti titkár, hanem mint adminisztratív alkalmazott végezte. Gyűlésen valóban foglalkoztak a beruházás kérdésével, viszont a két alapszervezet — az építők és építtetők — között nincs meg az a szoros kapcsolat, aminek lennie kellene. Jakab elvtárs, a keményítőgyár igazgatója vett részt alapszervezeti gyűlésen az építőknél, de "ezt másoknak is meg kellett volna tenniük. Sőt, attól sem kellett volnavisszariadniuk, hogy az építtetők és építők kommunistáival közösen tartsanak alapszervezeti gyűlést, és ne csupán az igazgató, párttízkár, főmérnök és még néhányan mondják el véleményüket az építők munkájáról. Most már a gyárnak egyre több az alkalmazottja, akik kétségtelenül szívükön viselik az üzem sorsát. Talán még most sem ártana ilyen közös megbeszélést tartani. Nyáguly elvtárs mondotta, hogy párttitkári minőségben vajmi keveset tartja a kapcsolatot az építők párttitkárával. Pedig innen kellett volna elindulni, a két titkárnak közösen kellett volna mozgatni a dolgokat, s akkor valószínűleg, a munkálatok minőségi és mennyiségi mutatói is mások lennének. Azt is el kell ismernünk, hogy egyelőre a gyár alapszervezetének nincsen olyan beleszólása az építés és szerelés menetébe, mint az építők alapszervezetének. Ennek ellenére, egyes kérdések megoldásában sokkal határozottabban kellene fellépniük, annál is inkább, mert a beruházási munkálatok időbeni elvégzéséért egyaránt felelős építő és építtető. Nem kívánjuk elvitatni az itt dolgozó kommunisták érdemeit, hisz nekik is szerepük van abban, hogy az építéssel és szereléssel legalább ennyire állnak. Az indulást azonban megkérdőjelezi a munkálatok jelenlegi állása. Az építőknek megfeszített munkát kell végezniük, a munkaidőt és a rendelkezésre álló emberi, gépi erőt maximálisan ki kell használni, ha nem akarják újból kitolni az átadási határidőt. Az emberekkel való foglalkozás, a munkaidő kihasználása, a munkaüzem és a minőségi munka biztosításáért sokat, nagyon sokat tehetnek a kommunisták. Nem elégséges azonban csupán gyűléseken foglalkozni a legsürgősebb tennivalókkal, hanem végre is kell hajtani, és nyomon kell követni megvalósításukat Bode László, a megyei pártbizottság aktivistája mondotta, hogy a párttitkárnak van tekintélye az emberek előtt, habár nem mindig bizonyul a legerélyesebbnek. Beosztásánál fogva állandóan a munkások között van, de ezt, a mindennapi érintkezést nem mindig hasznosítja. Több energiával kellene irányítani a partimunkát — és ez vonatkozik az é építtetők párttitkárára is —, hogy a kommunisták jelenléte minden munkahelyen érezhetővé váljék. Csakis így érhetik el, hogy a kitűzött átadási határidőt tiszteletben tudják tartani, hogy az átadás ne csak ünnepélyes aktus, ne csak ünnepi látványosság, hanem a termelés valódi kezdete legyen. Gajzágó Márton Péter Sándor : ELKÉSZÜL-E HATÁRIDŐRE A KEMÉNYÍTŐGYÁR? AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉT ÖSZTÖNZŐ HATÁROZAT (Folytatás az első oldalról) tartás és a magángazdák is hagyományszerűen ragaszkodnak az állattenyésztéshez. A szarvasmarha-tenyésztés mellett a juhtenyésztésnek is régi gyökerei vannak nálunk. Országos hírnévnek örvendett mindig a Kovászna és Zabola környéki juhtartás, de nagyüzemi viszonyok közt is rohamosan fejlődik ez az ágazat például Erdővidéken, a bordóci gazdasághoz tartozó falvakban. Abrakhiány miatt inkább a háztáji termelés színvonalára szorult vissza a sertés- és baromfitenyésztés, de a közeljövőben tág fejlesztési lehetőségeket biztosítanak a keveréktakarmányt gyártó üzemek, az abraktakarmány-ellátás és szétosztás vás formáinak gyakorlatba léptetése. Az erőteljes állattenyésztő szektor a belterjes, korszerű mezőgazdaság egyik legsajátságosabb ismérve — hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs a március 17—19 i plenáris ülésen. A legfontosabb célkitűzés tehát ennek az üzemágnak a fejlesztése, ösztönzése minden szempontból. Különös jelentősége van az ilyen irányú intézkedésnek most, amikor súlyos természeti csapás érte a mezőgazdaságot, és ennek keretében az állattenyésztést mind a létszám, mind a szálláshelyek, berendezések, takarmányalap tekintetében. Csak megyénkben 8 275 hektár kaszálót, 829 hektár legelőt árasztottak el, iszapoltak le a folyók és patakok, de 366 hektár pillangós takarmánytermesztő terület is áldozatul esett a fékevesztett elempusztításnak. A víz alól lassan szabaduló területen csak rossz minőségű, etetésre részben használhatatlan s elöregedett elsőszálas takarmánytermésre számíthatunk. Az árvíz és a hideg, kedvezőtlen idő következtében számszerű veszteség is érte az állatállományt, mert több mint 400 juh, szarvasmarha, sertés pusztult el május hónapban. Figyelembe véve a csak alig érintett közvetlen és közvetett károkat, melyeknek az utóhatása még ezután bontakozik ki, nem tévesztve szem elől, hogy a lakosság igénye, a kereslet állandóan nő az állati termékek iránt, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is. örömmel üdvözölhetjük az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és aMinisztertanácsnak az állattenyésztés fejlesztését ösztönző intézkedéseit. A Határozat ismerteti, hogy 1960-al szemben 1969-ig a globális termelés 32 százalékkal nőtt, viszont ugyanebben a szakaszban a fogyasztás is emelkedett minden téren. Húsból 38, húskonzervből 94 százalékkal, tejből 3,2-szer, tojásból 2,6-szor fogyasztott többet múlt évben az ország lakossága, mint egy évtizeddel ezelőtt. A közellátáshoz alaposan hozzájárultak megyénk termelőegységei is, mert 310.980 hektoliter tehéntejet, 2128 tonna marhahúst, 506 tonna sertés-, és 335 tonna juhhúst adtak át a kereskedelemnek. A Határozat szerint június elsejétől a szarvasmarha-hús felvásárlási ára élősúlyban 1,7, illetve 1,4 lejjel emelkedik. A sertéshúsért kilogrammonként 1, illetve 1,5 lejjel kap többet a szövetkezet, a szövetkezeti tag vagy magángazda A juhtejet 0,5, a tehéntejet 0,1 — 0,45 lejjel — évszaktól függően — értékesíthetik előnyösebben ezután a termelők A létszámemelés hús- és tejtermelés szempontjából egyaránt jelentős, hogy az előhasú üszők borjazásáért fajtától függően 300—500 lej jutalmat kap a tulajdonos Elősegíti a termelést, enyhíti az abrakhiányt és érdekeltté teszi, a termelőt a kukoricavásárlási lehetőség a leszerződött tej után. Az adókedvezmény és mentség elősegíti a növendékállat-szerződést, az építőanyagellátást, az állattenyésztést és takarmányozást szolgáló gépek berendezését, felszerelését. Országos viszonylatban a felvásárlási árak emelésével, a földművesek 850 000 000 lejjel jutnak több jövedelemhez. Ha Kovászna megye termelőszövetkezeteinek költségvetési tervét újra felülvizsgáljuk, az alábbi eredményt kapjuk : tehéntejért 2 600 000, a juhtejért 500 000, szarvasmarhahúsért 438 000, sertéshúsért 380 000 lejjel kapnak több pénzt, mint ahogy eredetileg tervezték. Újabb 200 000 lej bevételt jelent majd az első borjakért járó pénzösszeg, s így összesítve 4,1 millió lejjel emelkedik a bevitel. Átlagosan 82 000 lejjel folyik be több pénz a termelőszövetkezetek kasszájába. Az anyagi előnyök biztosítása mellett természetesen sor kerül a többi tenyésztési, takarmányozási, szervezési intézkedések széles körű alkalmazására is, amit a távlati fejlesztési programok előirányoznak. A közvetlen ellenőrzés, támogatás, irányítás nyomán, a tömegek lelkes hozzájárulását figyelembe véve megvannak az adottságok, hogy állattenyésztésünket minden szempontból valóban korszerű színvonalra emeljük, és a lakosságot bőségesen ellássuk állati termékekkel. MEGELÉGEDÉSSEL FOGADTÁK Június elsején tették közzé a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának Határozatát az állatok és állati termékek felvásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről. E rendkívül fontos határozat 830 millió lej többletjövedelmet irányoz elő dolgozó parasztságunknak. E többletjövedelem a felvásárlási árak emeléséből, különböző jutalmak nyújtásából, adócsökkentésből és adómentesítésekből származik majd. Kovászna megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek tagjai nagy megelégedéssel fogadták és nagy érdeklődéssel tanulmányozták ezt a fontos dokumentumot, amelyből kitűnik, hogy a párt és az állam megkülönböztetett figyelmet fordít az állattenyésztésre, szem előtt tartva ennek fontos szerepét mezőgazdaságunk belterjes és hatékony fejlesztésében, valamint a lakosság ellátásának további javításában. A megyei mezőgazdasági igazgatóságnál végzett hozzávetőleges számítás alapján az év hátralevő részében Kovászna megye MTSZ-einek jövedelme több mint négymillió lejjel fog növekedni az új felvásárlási árak következtében. A Határozat ösztönző ereje kézenfekvő. Most már a termelőkön a sor, hogy megvalósítsák az egész állattenyésztési tevékenység magasabb színvonalra való emelését, az állattenyésztési üzemágban végzett munka megjavítását és mindazokat a feladatokat, amelyek egyenes következményeiként több hús, több tejtermék, több tojás kerül a dolgozók asztalára. (csata) MINDKÉT FÉL ÉRDEKE Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának Határozata az állatok és az állati termékek felvásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését célzó egyéb intézkedések mezőgazdasági egységeinket, a termelőket arra ösztönzi, tegyenek meg mindent az állattenyésztési részleg tevékenységének megjavítása érdekében. Az a tény, hogy emelik a termelőktől átvett termékek felvásárlási árát, hatványozott mértékben ösztönöz minden gazdaságot, szövetkezeti tagot , mezőgazdasági üzemág fejlesztésére. E nagy jelentőségű dokumentum különös fontosságot tulajdonít az átvett állati termékek minőségének. A határozat ugyanis mindkét fél érdekét szem előtt tartja. Mind a termelőkét, akik jobb minőségű termék esetén biztosítják a nagyobb bevételt, mind a ságét, amelynek ellátása ezáltal jobb lesz. Rendkívül kedvező a termelők száámára a határozatnak az az előirányzata, amelynek megfelelően jutalmat kapnak az MTSZ-ek, a tagok, valamint az egyéni termelők minden először borjazott üszőért. E jutalom 300 -300 lejt tesz ki ,a minőségtől és a fajtól függően. Ez a többletjövedelem, valamint más engedmények és ösztönző intézkedések lehetővé teszik, hogy növekedjék a mezőgazdasági egységek, a szövetkezeti tagok és az egyéni termelők érdekeltsége. Kocsis András, a polyári MTSZ állattenyésztési mérnöke . a székelyudvarhelyi pedagógiai líceum igazgatósága az érdeklődök tudomására hozza, hogy az 1970—1971-es iskolai évre szóló felvételi vizsgákat a romanes magyar nyelvű tanítóképző tagozatának első évfolyamára június 22 i kezdettel tartják meg a következő tantárgyakból : — román nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli); — számtan (írásbeli és szóbeli); — Romania történelme (szóbeli) ; — Magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli). A jelentkezők számára kizáró jellegű az orvosi vizsga és a zenei halláspróba. Részletes felvilágosítáeum titkársága nyújt. (Cím : Székelyudvarhely, Sarbadság tér 21. Telefon : 367.) megyei TÜKÖRHI. évfolyam 129. szám