Megyei Tükör, 1970. július (3. évfolyam, 133-136. szám)
1970-07-04 / 133. szám
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉS MUNKA MEGSZERVEZÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET MARGÓJÁRA A Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének Tanácsa törvénytervezetet dolgozott ki a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről. A törvénytervezet 3. szakasza, hat fejezetben foglalja össze az irányító szervek, gépesítési vállalatok, kísérleti állomások, szakemberek, állami és szövetkezeti egységvezetők, mezőgadasági dolgozók jogait és kötelezettségeit. Mindez hozzájárul a földalap tökéletesebb kihasználásához, az állattenyésztés és növénytermesztés gazdasági hatékonyságának fokozásához. Különösképpen előtérbe kerül az anyagi felelősség kérdése. A törvénytervezet alapos áttanulmányozása után, a megyében nyilvános vita bontakozott ki pártbizottsági és alapszervezeti gyűléseken, a brigádok termelési értekezletein, ahol az érdekeltek a gyakorlati életből merített javaslatokkal igyekeztek alkotó módon hozzájárulni a véglegesítéshez. A szakemberek, termelőszövetkezeti vezetők hozzászólásaiból közlünk néhány szemelvényt. 3 hiányjelek A nyilvántartások szerint több mint 500 termelőszövetkezeti tagunk van, de mintegy 70 személy eltávozott tőlünk, és mint alapító, csak időnként tért vissza, követelve a jogait. Az ilyen esetekre nézve még mindig sok lehetőséget hány mind a törvénytervezet, mind az alapszabály. Például a község belterületében több névleges tagunk rendelkezik bizonyos bennvalóval, melynek tulajdonjogát telekkönyvvel is igazolja, ami viszont a használatot illeti a 9. szakasz előírásainak mindenben eleget tesz. Pulugor Tamás iminkaüléson imitoltuk Június 29-én ismét mozgalmas lett az árkosi agronómus ház I m munkaülésre jöttek össze az emlészek főmérnökei. A soron levő munkálatok, az aratási előkészületek megtárgyalása mellett szóba került a napokban megjelent, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos törvénytervezet, és a vita során több szakember fejtette ki álláspontját. Petres Károly, Bárót A 18. szakasz a tagok jogai közt az 1. pontban említi a személyi parcella használatának jogát az alapszabályban előírt feltételek mellett, de még mindig nem világos a bekerített 1— 1,5 hektáros bennvalók helyzete. Ilidre, az alapszabály érthetően előírja az udvar, beépített terület és kerthelyiség nagyságát, de a gazdaságok nagy részében a vezetőség mégsem háborgatja a tulajdonosokat. Orbán József, Tízen ! A 12. szakasz 1. pontja szerint, a mezőgazdasági szövetkezetekből csak a közgyűlés vagy vezetőtanács jóváhagyásával toborozhat más vállalat munkaerőt. Az erre vonatkozó szakaszt részletesebben kellene kidolgozni, mert ilyen határozat eddig is létezett, s mégis az ment el, aki akart, ha bármelyik egység jobb fizetést ígért. Tókos József, Mikóújfalu : Első lépésnek azt tisztázzuk, hogy ki a tag. A termelőszövetkezetek megalakulása óta a belépési nyilatkozatokat nem vizsgáltuk felül. Az alapuló családtagok fokozatosan kimaradtak, nyugdíjba kerülnek, elhaláloznak. A fiatalokat jogilag már kevés szál fűzi a gazdasághoz, mert nagykorúvá válásuk után nem írtak alá semmiféle kötelezvényt, és csak formailag válatnak részt a közösség életéből. Szabó Dezső, Illyefalva : A 27. szakasz szerint, az anyagi felelősség egyéni. A 20. szakasz e. pontja említi, hogyha a szövetkezeti tagok nem végzik el a növényenként és az időszakonként megállapított munkálatokat, nem gondozzák a rájuk bízott állatokat, vagy nem tartják karban a termelőeszközüket, szankciót alkalmaznak. Ez túl általános jellegű. Csak akkor lenne erre lehetőség, ha év elején mindenkivel termelési szerződést kötünk. Bartos Endre, Kőröspatak : Az egyesütett termelőszövetkezetekben alapvető kérdés, hogy a tagság falvanként a termelés arányában kapja a javadalmazást. Az egyenlő elosztás több egységben az ellentétek, széthúzás, kiéleződését vonta maga után. (fülöp) csernátoni hozzászólás Az alapszabály előírja a tagok háztáji állatlétszámát. Nálunk mégis vannak igásállatok ,a tulajdonukban amivel fuvaroznak és ez elvonja az illetőket a közös gazdaságtól. Egyesek több haszonállatot is tartanak. Megváltozott feltételek közt, újabb korlátozó intézkedés kellene, mert nem tudjuk milyen eljáráshoz folyamodjunk. A nem megfelelő minőségű munkavégzésért 10 százaléknál nagyobb levonást is megérdemelnének a felelőtlen szövetkezeti tagok, mert emiatt évente nagy terméskieséssel számolunk. A mezőgazdasági gépesítési vállalat gépparkját ki kell bővíteni sáncoló, talajegyengető, gyaluló, simító gépekkel, mert ez az öntözéses, gazdálkodás esetén, igényes kapáskultúrák termesztésénél már nélkülözhetetlen. Ezzel párhuzamosan a növényvédelmi repülőgépszolgálatot is állandó jellegűvé kell tenni, hogy megfelelő időpontban rendelkezésünkre álljon, s ne csak késve, amikor sorra kerülünk, és a felfedezett betegség vagy kártevő már elhatalmasodott. Ugyanígy áll a helyzet a talajerő visszapótlásával is. Az egyes munkálatok idényjellegét számításba kell venni, ez a mezőgazdasági termelés egyik sajátossága. Az igényelt gép mindenkor „bevetésre kész“ állapotban kell legyen. Ha nincs biztosítva ez a feltétel, a kötelező agrotechnikai munkák elvégeztetése alól mindig találhat kibúvót a vezetőtanács. Nincs mivel ? Minden egység részére a szükséges számú felső- és középfokú szakember biztosítása alapvető feltétel. Ezt megkívánja a termelés korszerűsítése, a legújabb eljárások, technológia alkalmazása mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés vonalán. Makó Béla megyei TÜKÖR ti igények és követelmények szintjén Szívesen tanulmányoztam a törvénytervezetet munkatársaimmal együtt, sőt a körzetem több MTSZ-tagjával is megvitattam. Bár az a véleményem, hogy még ennek a törvénynek az életbeléptetése sem jelentheti a végleges szervezési formát, szükségesnek tartom a módszerek állandó tökéletesítése mert az eddigi intézkedések csak bizonyos időszakban feleltek meg a követelményeknek. Mindenki számára világos az, hogy akői Románia mezőgazdálkodása évszázadok alatt se tudta megvalósítani azokat az eredményeket, melyeket szocialista gazdálkodási rendszerünkben értünk el. Az iparosodás mellett a mezőgazdaság korszerűsítése igen-igen nagy jelentőségű, s a jelen törvénytervezetet éppen kellő időben bocsátották megvitatásra az érdekeltek elé. Több szakasz csak felújítja a már eddig is használt módszereket, de sok újat is beiktat. A földalap tökéletesebb kihasználására megyénkben is nagy szükség van. Nagyobb mezőgazdasági területeket használnak csekély hozammal Nagyajtán, Nagybaconban, Szárazajtán, Bibarcfalván, Málnáson és még sok mezőgazdasági termelőszövetkezetben. I ha ezeket ismét visszaadjuk a termelésnek, új feltételek mellett, termelőképességük jó lehet, s a tulajdonos MTSZ nagyobb jövedelemre tesz szert, az ország központosított alapjához is jobban hozzájárulhat. Ebből a célból a földnyilvántartást szigorú keretek közé kell fogni. A tervezet kötelezővé teszi a szakemberek számára hogy alkalmazzák az új termesztési módszereket, és ne csak száraz tudomány maradjon, hanem gyakorlati igazolássá is váljék. Ha bizonyos vállalkozás sikerül, a szakemberé legyen az elismerés, de ha nem vezet eredményre, azért is ő feleljen. Most is, de a jövőben csak az lehet a fő szabály, hogy ahol fegyelem van, és az érdekeltség is biztosított, ott eredmény is várható. Végeredményben ezt már mindenki tudja, csak újra kell kezdeni. Számos szövetkezeti tag, aki eddig nem a mezőgazdasági termelés után élt, most térjen haza, és ott fejtsen ki termelő munkát, hisz ez a hivatása. Lehetővé válik a pénzbeli javadalmazás — ami ideális dolog — a szakmunkások alkalmazása tekintetében, főleg a melléküzemek beindításával. Hovatovább fejlődik a gépesítés, nő a géppark, ez pedig hozzáértő embereket kíván, ugyanis az igazság az, hogy szakemberhiány miatt sok értékes gép ment tönkre. Ennek egyik oka az elvándorlás. Nagyajtán a kilenc kitanított kovácsinasból egy maradt, az öt lakatos közül szintén egy, de a könyvelők sem állapodtak meg az őket taníttató egységben. Ugyanez a helyzet más gazdaságokban is. Úgy érzem, szükséges lenne néhány módosítás is. Például, minden tag csak olyan arányban kapjon háztáji parcellát, amilyen arányban teljesítette megelőző évben a megszabott kalendáriumi napokat így kihangsúlyozódna az elvégzett munka arányában történő értékelés. A többletterületek használatának egyszer és mindenkorra meg kell szűnnie. Az emtéesz-tagok kötelesek elvégezni a rájuk háruló feladatokat, és csak előzetes közgyűlési, illetve vezetőtanácsi engedéllyel távozhatnak el, és alkalmazhatók más munkahelyeken. Ez a szakasz csak akkor vezet eredményre, ha életbe is léptetjük. A törvénytervezet a mezőgazdasági termelés fokozását sürgeti és biztosítja. A határozott intézkedést várták és várták sokan, most napvilágot látott, s az a véleményem, hogy a földművesek öntudatos rétege kellőképpen is értékeli ezt az újabb támogatást. Német-Kányádi Mihály •A Földalap esszens használata nemcsak az MISZ-ek dolga A harmadik fejezet részletesen tárgyalja a mezőgazdasági egységvezetők kötelezettségeit. Kitér az öntözőberendezések üzemképességének biztosítására is, ami a termésfokozás alapvető tényezője. Minket különösképpen érint ez a kérdés, mert 470 hektár szántóval kapcsolódtunk be a szépmezői öntözőrendszerbe, de mintegy 1000 hektáron halad át a fővezeték. Itt az öntözővállalat gépei, vontatói átjárnak, jobban mondva rájárnak a földjeinkre. A központi pumpaház és főcsatorna fenntartási költségeihez évente komoly összeggel járulunk hozzá. Az idén félévig nem használtuk a berendezést, de a személyzet természetesen fizetést kap. A csatornák mentén az utakat, ahová eredetileg hengerelt kőutat terveztek —, de takarékossági okokból elmaradt — mégsem tartják karban. Ha egy héjcsatorna lehull, amíg elzárják a vizet, és amíg helyettesítik a hibás szakaszt, hogy területeket árasztanak el, ahol a vontatók és a beemelő daru elsülyednek. Károsodik a termőföld, mert az út néhol 50 méterre szélesedik. Véleményem szerint a földalap használatának ilyen értelmezése helytelen, és a felelősséget ki kell terjeszteni a velünk szerződéses viszonyban álló öntöző vállalatokra is, mert az említett munkafolyamat már meghaladja a mezőgazdasági gépesítési vállalatok és az MTSZ-vezetők jól meghatározott hatáskörét. A vállalat tartson rendet az építményei körül, mert a termőföld védelmének törvénye rájuk is érvényes. A szakosítás kérdését most már véglegesíteni kellene a talaj, éghajlatig a társadalmi-gazdasági feltételeknek megfelelően, úgy ahogy az általános rendelkezések említik. Gidófalván a szántóterület fele búza és takarmánynövény termesztésre alkalmas. Az igényes kapáskultúrák számára nem biztosítja a kívánt feltételeket. Minden évben készültségi állapotban vagyunk, mert változó tervszámokat kapunk, s ha nő a kapáskultúrák területe, ismét módosítani kell eredeti elgondolásainkat. Sajnos az is előfordul, hogy harmadszor vetünk búzát, vagy másodszor cukorrépát ugyanabban a parcellába. Ez ellenkezik gyakorlati tapasztalataimmal, mert még a gondosan trágyázott és ápolt kerthelyiségekben is megbosszulja magát ez a termesztési módszer. A vetésforgót, a kultúrák arányát végre állandósítani szeretnénk. Csak ebben az esetben válhat kiegyensúlyozottá az átlagtermés, és csak így nevelhetünk hozzáértő szakmunkásokat. A mezőgazdaság gépesítési vállalat gépparkja lemaradt a követelmények mögött. A gyomirtószerek — eltekintve attól, hogy borsos áruk van — kiszórására kevés alkalmas gépünk van. Az SPG 6-os munkája lassú, nehezen ellenőrizhető, üzemeltetési hibák aldódnak. A vegyszerek használatának mind nagyobb jelentősége van a cukorrépatermesztésben, figyelembe véve a munkaerőhiányt. Ugyanez vonatkozik a növényápolás gépesítésére is, mert mindössze egy erre alkalmas traktorunk van. Tankó Árpád III. évfolyam 133. szám