Megyei Tükör, 1970. augusztus (3. évfolyam, 137-141. szám)
1970-08-01 / 137. szám
SZAPORODNAK A KALANGYÁK ÉS A KOMBÁJNOK A BÚZAFÖLDEKEN . (Folytatás az első oldalról) A barátosi középút A gabonatáblák várják a, embert, a gépeket. Ahol valamilyen okból nem lehet bevetni az arató cséplőt, suhog a kasza hajladoznak a marokszedők. Máshol megkerekítették a parcellákat, nyomot vágtak, hogy a kedvező időpontban semmi akadálya ne legyen a kombájnozásnak. Barátoson már kora reggel ott találtuk a székház előtt az agrármérnököt, könyvelőt, a brigádost és néhány tagot. Megelőző este futó zápor látogatta meg a határt, s kémlelték az eget, hogy hány órakor indulhatnának a mezőre. Legtöbb gazdaságban két véglet létezik : vagy kombájn vagy kézikasza. Előfordul az is — amit a traktorosok huncutságnak tartanak —, hogyha nem igyekszik az MGV embere, a lábán álló tiszta gabonát is lecsipkedik előle. Ebben a gazdaságban valahol a középúton járnak. A tagság a marokrakóvá átalakított 15 darab fogatos fűkaszára alapoz, és mindöszsze20 kézi kaszás dolgozik a teleki brigádban. Ezen kívül egy marokrakó gép és hét kombájn fogyasztja az aratnivalót. A teleki részlegen az ezüstös gépek sorba állítva várják az utasítást (itt a legtisztább a gabona, a homoktalajon), csak az egyiken igazgat két gépész. Ezek az utolsó simítások, de a felvilágosítások szerint a megyei gépjavítást ellenőrző bizottság sem talált komolyabb hibát a javítás, karbantartás körül. A traktoristák mind idevalók, s szégyen is lenne a vezetőség, tagság előtt, ha a folytonos üzemzavarok, időkiesés miatt kárba menne valami is a telt kalászokkal biztató termésből. összesen 765 hektár területet kell learatni, amiből 530 hektár kenyérgabona. Normális időjárást véve alapul, 60 hektáros napi ütemmel, 13—14 munkára alkalmas nap szükséges, hogy részben lakásokba, részben raktárba kerüljön a termés. A tárolási, szárítási feltételeket az öt raktárban megteremtették. A bukaresti fertőtlenítő, rovar- és rágcsálóirtó vállalat embere ott forgolódott egy házi permetező géppel a gabonatárolók, istállók körül. Csak azt rótták fel hibájának, hogy féltékenyen őrzi titkait, még az elnöknek is csak annyit engedett meg, hogy időnként beleszagoljon a „büdös porba“ A vállalat tekintélyét mindenesetre emeli, hogy miután megfordult a könyvelőségen, utána elhullottak a legyek. Pedig csak bemutatkozott, s egy kicsit letette a masináját. A kenyérgabona-termés jónak mutatkozik. Becslés szerint megadja a tervezett 2 500 kilogrammos hektáronkénti átlagtermést. Július 29-ig 33 hektár búza került rakásodba. Ellenben a 200 hektár sörárpa szenvedett az esős, hideg időjárás miatt. Sok helyen életmagra kaptak a gyomok, főleg ott, ahol a kultúrnövény megsínylette a „lábvizet“. Alacsony hozamra számítanak, pedig a termelőszövetkezet több mint 1 900 hektár szántójából csak 600 hektár nincs csatornázva. A Nagyborosnyó-kovásznai rendszerhez tartozó, tavalyelőtt befejezett telkesítési munka ebben az évben nem tudott megbirkózni a talajba szivárgott rengeteg vízzel. Az aratással párhuzamosan gondot 2—_____________________/____________ kell viselni 280 hektár pillangós és 352 hektár kaszáló szénatermésére is, mert a jó minőségű takarmányalap egyik alapfeltétele annak, hogy a 8,9 literes takarmányozott tehenenkénti hozam továbbra is állandósuljon. A helyes időbeosztástól, munkaszervezéstől és a tagok munkába való részvételétől függ tehát, hogy alaposan kihasználnak minden alkalmas órát, ne hiányozzon sok a 26 lejes összmunkanorma-értékből. Két férfi, plusz huszonkét asszony Lehet, hogy az asszonyok megsértődnek, mert nem ők kerültek a cím elejére, dehát meg lehet érteni : a Barátos melletti, malomúti búzatáblában a sor Kovács Feri bácsival, a csoportfelelőssel kezdődött, s a tábla legbelső felénél ott volt a másik férfi. Ők ketten vették közre a 22 marokszedő asszonyt, talán azért, hogy csak egyik oldalról hallják a perlekedést. Ilyen csoportban igazán érdemes felelősnek lenni. Ezt Feri bácsi is elismeri, márcsak azért is, mert a munkából nem szokta magát senki kihúzni. Most is két lókasza után kötik a kévét, s kevés idő marad a beszélgetésre. Alig megy el az egyik fogat, máris nyomában a másik. A brigádos is odakerül valahonnan. Az asszonyok nem szalasztják el az alkalmat. — Én nem tudom, hogy ez a brigádos miért osztott be ide két fogatost ? Hogy még szusszanni se legyen időnk ! — Becsek Lászlóné úgy tesz, mintha nekünk mondaná, de azért a szeme sarkából figyeli, hogy a brigádos hallotta-e. Persze, hogy hallotta, el is mosolyodik, szokva van már az ilyen ugratásokhoz. Aztán a kollégánkat kacagják, ugyanis felültették a kaszálógépre, s a eereblyével való kapálózása szívderítő látvány volt. Egyébként ő nem is búzát, hanem inkább sikert aratott, mert mindenkit lefényképezett, aki útjába került. Jómagunk a barátosi köldsvetés fortélyát lessük el, majd egyikünk megtanítja a mellettünk álló asszonyt az otthoni fifikára... Csodálkoznak is erősen, amikor szedni kezdi a markot, s a bekötött kévét felüti a bütüjére. Mondván, hogy ez „nálunk így szokás“. Helytállnak a párttagok A látottak és hallottak alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a barátosi pártszervezet vezetői mindent megtesznek a munkálatok mielőbbi elvégzéséért. Beder Györgytől, a községi pártbizottság titkárától tudtuk meg, hogy pár nappal ezelőtt megalakították a nyári betakarítási irányító parancsnokságot — 11 emberből — s mindegyiküknek megvan a jólkörülhatárolt feladata. A jobb irányítást, a kölcsönös tájékoztatást szolgálja a minden esti rövid megbeszélés az aznap végzettekről és a másnapi teendőkről. Az emberek szorgalmasan járnal a mezőre, brigádonként átlag 50 személy kapcsolódott be a munkába. Sőt, Pákán kedden annyian voltak, hogy jóformán még munkát sem lehetett adni mindenkinek. Persze, ezért nem fő a brigádosok feje, valahogy csak eligazítják a dolgot... Az emberek mozgósítását elősegítette az, hogy a júliusi alapszervezeti gyűléseken mindhárom alapszervezetben a nyári munkálatok elemzését tűzték napirendre. Ugyanakkor a pártbizottság bürótagjait is beosztották egy-egy brigád mellé, hogy támogassák a brigádvezetőt. Fazakas Imre, a termelőszövetkezet pántlikája nemigen tud közvetlenül bekapcsolódni a mezei munka irányításába Segédkönyveim beosztása reggeltől estig irodához köti. „A mezőn is kellene lenni, másként nem tudhatom, mi történik ott.“ Ez tényleg így van. Viszont Fazakas elvtársnak, mint párttitkárnak még a szabad ideje terhére is kell pár órát szakítania, hogy a sürgős munkálatok idején a mezőn is megfordulhasson. A rétyiek elsők akarnak lenni Sugár Istvánnal, a Réty községi pártbizottság titkárával, az egerpataki termelőszövetkezet udvarán futunk össze. Kihasználjuk az alkalmat, s a rétyi gazdaságról érdeklődünk. A községi pártbizottság közvetlenül irányítja a hozzá tartozó két termelőszövetkezet munkálatait. Dicséretükre válik, hogy már a megyei felkészítő előtt létrehozták a parancsnokságot, ellenőrizték az aratási előkészületeket, s intézkedési tervet is készítettek erre az időszakra. Kedden, a próbanap délutánján, négy kombájn dolgozott, és több mint másfél vagon búzát csépeltek. Szerdán még beindítottak két aratócséplőt, de ha szükséges, a rendelkezésükre áll még egy arató-kötöző gép, s persze, a kézi erőt sem lehet lebecsülni. Az ütemterv szerint el kell érniük a napi 30—35 hektárt, kedvező esetben még többet is. A 360 hektár búza és rozs, a száz hektár árpa mellett még 46 hektár zab is levágásra vár. A traktoristákat és gépkiszolgálókat az is sarkallja, hogy a napi egy vagonon felüli teljesítményt a lehetőségekhez mérten jutalmazni fogják. Előreláthatólag a gabona tárolásával sem lesz fennakadás. A búza minősége megengedi, hogy a kombájntól közvetlen az átvevő központokhoz szállíthassák a gépesítési vállalat munkadíját. Az tény, hogy Rétyen is voltak és vannak nehézségek a begyűjtéssel. Igyekezetük azonban feljogosít arra, hogy velük együtt mi is reméljük , ebben az évben is az elsők közt lesznek a megyében a nyári betakarítási munkálatok elvégzésében. Reális munkaütem Ezelőtt néhány héttel határjárásunk során vigasztalan kép fogadott mindenhol : a nedves, latyakos földdel és a gyommal való küzdelem sivársága. Csupán az erőteljesen fel-feltörő búzafejek előlegeztek némi optimizmust. Azóta sok minden megváltozott. A fordulat a kaszálókon és a takarmánynövény-táblákon kezdődött. Az emberek bizalmát a gabonaföldek előre látható hozama térítette meg, ami megközelíti az előzetes számításokat. Egerpatakon is, ahol búzából 2 200 kilogrammos termésátlagot terveztek. Különösen szép ezen a vidéken a rozs. Egy kísérleti parcellán magassága meghaladta az 1,80 métert, de máshol sem maradt sokkal alább. Becslések szerint ebből is jó termés lesz. Hogyan szervezték meg a betakarítást ? Itt évek óta kombájnnal vágják és csépelik a búza legnagyobb részét. Az idén 310 hektárt bíznak ezekre a nagy hatásfokú gépekre. A napi ütemterv is hozzájuk igazodik, öt kombájn áll rendelkezésükre, valamint 60 kaszás — így naponta 35—40 hektáron végezhetnek az aratással. A technikai ellenőrzéskor meggyőződhettek arról, hogy minden gép megfelelő állapotban van. A gabona egy részét közvetlen az átvevő központhoz szállítják, ezt a gazdaság két teherautója biztosítja. Az árpa betakarítására hét, aratásra átalakított, kaszálógépet használnak , csupán a rozsot és a búza egy részét kell kézi erővel learatniuk. A három mezei brigádban összesen 200 embert tudtak mozgósítani. Bíznak abban, hogy idejében és veszteség nélkül befejezik az aratást. Péter Sándor Tompa Ernő Zsehránszky István ■—— három falu Ezekben a napokban nálunk is sor került a kenyér biztosítására, akkor, amikor a déli megyékből már a kampány befejezésének híre érkezik. Megtörtént a gépek, a szerszámok javítása, az emberek felkészítése a különböző idényjellegű feladatok betöltésére. Vártuk azt a napot, amikor ismét felzúgnak a kombájnok és kézikasza pétidül a búzatáblákban. Többször meggyőződhettünk arról, hogy azok a termelőegységek, melyek jól felkészültek az aratásra és megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy a termésből semmi ne vesszen el, kellő időben kezdték meg a betakarítást és korán is végeztek ezzel a munkával. A három, falut egyesítő illyefalvi MTSZ-ben is számoltak azzal, hogy a kaszások száma kevesebb mint tavaly volt, az idő elég bizonytalan, az 500 hek főpróbája 44 tár búza 10—12 nap alatt mégis le kell fogyjon a lábáról. Július 27-én a brigádosok intézkedtek. Az öt növénytermesztő brigád 10 gabonakombájnnal, 10 marokrakóvá alakított fűkaszáló géppel és 100 kézikaszással indult. Az elnök és a főmérnök részvételével a falu melletti búzatáblába állították a 10 aratócséplőt, megtartották a főpróbát. Minden gépen ott állt a kiszolgáló személyzet ,akik az egész szezonra jelentkeztek. A szakemberek, vezetőtanács-tagok a szalmát, polyvát és a kicsépelt magot vették szemügyre. A traktorosok meg-megálltak, megigazítottak egyet-mást és figyelték gépeiket. Miután a próbajáratás megtörtént, a gépészek, zsákosok, ellenőrök, éjjeli- és nappali őrök a brigádosokkal együtt összegyűltek a tábla szélén, ahol felújították a munkavédelmi, tűzoltási és más szervezési tudnivalókat. Másnapra ki-k. a maga területére rendelte gépeit. Gyöngyösi István, szentkirályi brigádos reméli, hogy elsőnek végez az aratással, mert a próbacséplés alatt az ő területén már sorakoztak a lakások a kaszálógépek, és a kézikaszák nyomában. Zsuzsa József, a negyedik számú brigádból kissé békétlenkedett, mert nincs elég gépe, s lemaradhat, viszont a kézi munkaerő mozgósításával gyorsíthatja az illemet Az illyefalvi első és harmadik számú brigádban a kilátások kedvezőtlenebbek. A munkaerőt nem mozgósították kellőképpen. (A széna és here szárításánál nem volt különbség a többi brigádokhoz viszonyítva !) Munteanu János és Tökhandi János brigádosok mindent el kell kövessenek a veszteségek elkerüléséért. Az elnök szavai szerint : „meglopják az időt, de semmi szín alatt sem teszik fel veszélynek a termést“. Németh-Kányádi Mihály 4 III. évfolyam 137. szám megyei TÜKÖR