Megyei Tükör, 1970. szeptember (3. évfolyam, 142-145. szám)
1970-09-19 / 144. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG PLENÁRISA Hétfőn, szeptember 1-jén tartották mert a megyei pártbizottság plenáris ilései a következő napirenddel: •Mentes az erdészeti szervek tevékenységétől az erdőalap ésszerű felhasználásáért, .1/ erdőértési terv teljesítéséért, a melléktermékek kitermeléséért és felhasználásáért ,• e gazdasági szektor tevékenységének javítását célzó intézkedési terv. Intézkedési terv a Román Kommunista Párt félévszázados évfordulójának megünneplésével kapcsolatosan. Tájékoztató a megyei pártbizottság bürójának tevékenységéről. plenáris munkálatait KIRÁLY KÁROLY elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke vezette, részt vettek a megyei pártbizottság tagjai és póttagjai, a revíziós bizottság póttagjai, megelöltként a városi és községi pártbizottságok titkárai, a városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, valamint intézményt ezdők, az erdészeti szervek vezetői, az INUL és CVF egységek alapszervezeti titkárai. A plenáris vitájában felszólalt: Tunate Liviu, Pandelea Gheorgiu, Bardócz Ignác, Veres László, Kán Mihály, Horea Gheorghe, Kovács Ödön, Boci János, Kurika András, Molnár László, Tudorán Aurél, Fekete Károly, Stanciu Ioan, Buric Iajos, Magos Gheorghe, Fazekas Lajos, Bularca Gheorghe, Giurgiu Niculae és Socea Remus. A részvevők mély felelősségérzettel vitatták meg a kifejlett tevékenységet, az idevonatkozó pártdokumentumok fényében elemezték a pártszervezetek és az igazgatói bizottságok munkáját, megvizsgálták, mit tettek az erdészeti szervek az erdőalappal való ésszerű gazdálkodásért, az erdősítés hatékonyságáért, az erdők kártevőinek leküzdéséért, a lakosság és az intézmények zmartalan és folyamatos tüzifaellátásáért, a legelők gondozásáért. A plenáris munkálatainak befejezéseként felszólalt Király Károly elvtárs. A plénum egyhangúlag elfogadta a Román Kommunista Párt megalakulásának félévszázados évfordulójával kapcsolatos rendezvényekről szóló határozati javaslatot, valamint az erdészeti szervek munkájára vonatkozó intézkedési tervet, mely elsősorban az ésszerű kitermelést, a hatékony újraerdősítést, az erdők összes kincseinek magas fokú értékesítését tartja szem előtt. Elvtársak ! A plenárisan megvitatott problémák igen nagy jelentőségűek megyénk erdőgazdálkodásának fejlődésében. Mind az előterjesztett jelentés, mind pedig a hozzászólások kiemelték a faanyaggal való gazdálkodás és magas fokú értékesítés eredményeit, de ugyanakkor felmutattak néhány olyan negatív jelenséget is, amelyek még mindig léteznek az erdőgazdálkodási szervek tevékenységében. Az intézkedési terv, amelyet a plenáris majd jóváhagy, olyan feladatokat tartalmaz, amelyek kétségtelenül hathatósan hozzájárulnak e szektor munkájának a megjavításához. Tudvalevő, megyénk összterületének 50 százaléka erdővel borított. Ezzel a fontos kinccsel, amellyel bőségesen rendelkezünk, jobban kell gazdálkodni, az erdőgazdálkodási szervek állandó tevékenységet kell, hogy kifejtsenek az erdőalap ésszerű kiaknázáért, az erdősítési feladatok teljesítéséért, a melléktermékek hasznosításáért és értékesítéséért. Elmondhatjuk, hogy a megyei erdőgazdálkodási felügyelőség, az erdőgondnokságok, amelyek felelnek e kincsekért, nagyrészt teljesítették feladatukat. Az erdőgondnokságok munkájában javulás észlelhető, amióta elválasztották ezeket a kitermelő egységektől, a régi f! -ektől és a Faipari Minisztériumtól, de különösen észlelhető ez a javulás az ország területi-adminisztratív újraszervezése után. A megyei erdőgazdálkodási felügyelőségeknek, mint gazdasági szervezeteknek a létrehozása, jó irányba befolyásolta a faanyag magasabb fokú értékesítését, inkább érdekeltté tette e tevékenységi szektor dolgozóit. Ez konkretizálódott az erdőalap fenntartása és gondozása terén kifejtett (Folytatása a 2. oldalon) KIRÁLY KÁROLY elvtárs beszéde VIIAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK» KIS TÜKÖR A/, RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA IK1. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT ARA 50 BAMI III. ÉVFOLYAM 144. SZÁM MEGVALÓSUL A SZÁZADOS TERV (Gál védi az Olt sepsiszentgyörgyi szakaszait) Tikkasztó nyári napok melegét hiába enyhítette szelíd hűvösséggel az Olt, hiába táplálja életadó vizével a Szépmezőt, ez a név egyet jelent az idei májussal is. Az álmatlanul töltött éjszakákkal, elöntött búza- és krumpliföldekkel, vízbe „gyökerezett" házakkal, kilakoltatott családokkal, javaikat sirató öregekkel Ésegyet jelent egy akaratot feszítő érzéssel : tenni kell valamit. Fel kellett tehát készülni a nagy ütközetre, amelyből, tudtuk, csak mi kerülhetünk ki győztesen ... Szeptemberben kezdték elfoglalni hadállásaikat a, építők. Felszántottták a majdani gát helyén a földet, tizenötödikén megjelentek a nehéz,gépek, és délután 3-tól este 7-ig egy 60—70 méteres szakaszon már egy métrerre emelkedett a gát magassága. Megkezdődött az Olt sepsiszentgyörgyi szakaszán a gátépítés! A megyei Gajzágó Márton (Folytatása az 5. oldalon) UTAK ÉS ÚTÉPÍTŐK 3. olda, IRODALOM—MŰVÉSZET 6—7. oldal DÁLNOKTÓL CEGLÉDIG 8. „Ide MIT ÉR AZ EMBER, HA Z ALÁ NI ? 10. oldal Az első iskolai nap BORTNYIK GYÖRGY felvétele merre rázódnak azok az életek ! Egy tizennyolc éves bikfalvi fiatalembernek, a brassói állomáson, mindkét lábát levágta bokából a vonat. Szemem előtt történt, de nem kívánom szívbemarkáló, érzelmes hatásra hegyezni ezt az írást, így hát nem részletezem, miként lépett a fiú a mozgásban lévő vonat lépcsője mellé, a zúzott csont és hús véres látványáról sem festek naturalisztikus képet. Baleset történt, ahogy ezt az „impegát“ is rögtön megállapította, a döbbenet és részvét fájdalmától üvöltő tömegben tárgyilagosan megjegyezte: „Úgy kell neki, legalább most megtanulja, hogy mozgó vonatra nem szállunk“. A hivatal hangja néha embertelenül józan. Némán zötyögnek a szerelvény utasai, hazafelé rázkódnak az életek, haza az éjszakai váltás. A férfiak mereven ülnek, fáradt arcuk ránca se moccan. A sarokban felszipog egy asszony : „Igen, mert mindig az indulás percében áll be a szerelvény" — aztán kihűl a szó is —, én is megkísérlem kikapcsolni az imént történteket. Kikapcsolni ? Kamera elé valók az arcok. Ezekről az emberekről sokat írtak az utóbbi időben, a részvét és sajnálat hangján. Úgy látszik, gyorsabban szalad az idő, minthogy a toll utolérni tudná. Néhány esztendővel ezelőtt joggal lelkesedtünk azért, hogy duzzad az ipari munkásság, terebélyesednek az üzemeink, a falu embere kiszakad a félfeudális kötelékekből, s engedve a korszerűsödő munkakörülmények hívásának, igyekszik felszívódni a munkásosztályba. Világjelenség ez, de mintha errefelé nagyobb lenne az ára. Az errefelé- arrafelé értem, hol a föld urai századokon át ipar nélkül hagyták a népet, s most, hogy gyárkéményt lát végre, bármily messzi is pipálni, fut a füstje után. A gyáraknak, üzemeknek persze, igen nagy szükségük van a messziről rázódó munkaerőre is, utazási kedvezményekkel. ^.\ ’ / k (Folytatása a 3. oldalon) \ ^ ^V* ^