Megyei Tükör, 1970. október (3. évfolyam, 146-162. szám)

1970-10-18 / 151. szám

VASÁRNAPI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I ITÓKOR az irki* ko­­aszna r.MeGYEi bizottsága es a megyei neptanács lapja 1370. OKTÓBER 18., VASÁRNAP A KA 30 BANI­­ III. ÉVFOLYAM 151. SZÁM K­IADÁS NICOLAE CEAU­ŞESCU­ ELVTÁRS LÁTOGATÁSA KALIFORNIÁBAN Nicolae Ceauşescu, Románia Állam­tanácsának elnöke és kísérete San Fran­­ciscóból a kaliforniai Fresnóba utazott. A jeles román vendégeket elkísérik a Fresino székhelyű Food Machinery Cor­poration élelmiszeripari és öntözőberen­dezéseket gyártó cég képviselői Hu­­bier Byrd első alelnök, Jack Ratjens és Jimer Anderson alelnökök. A vendéglátó szerepét Shyrley Temple Bloc­k, a környezetvédelmi hivatal alelnö­­ke, az USA ENSZ-küldöttségének volt tagja, a Romániában is ismert volt film­színésznő látja el. A Fehér Ház által a román államfő rendelkezésére bocsátott kabinrepülőgép öntözőcsatornák és gyűjtőtavak hálóza­ta felett repül. Nemrégiben még kopár vidék volt ez, de az öntözőművek termő­földdé változtatták. Citrusfélék, főként narancs-, szőlő-, gyapotültetvények, gyü­mölcsösök, gabonatáblák váltogatják egy­mást. Nicolae Ceauşescu elnök behatóan érdeklődik az öntözőrendszer jellemzői­ről, és részletes felvilágosításokat kap az öntöző- és vízgazdálkodás-ellenőr­zési rendszer főtervezőjétől. A repülőgép maga mögött hagyja Is­land Valley vidékét és leszáll a fresnói repülőtéren. Ceauşescu elnök fogadására kijött Paul Wasemiller, a város ideig­lenes polgármestere és a helyi hatóságok más képviselői. A polgármester a nagy­rabecsülés jeléül átnyújtja a román ál­lamfőnek a díszpolgári oklevelet, vala­mint a város kulcsát. Számos újságíró (Folytatása a 2. oldalon) AMIT AZ EMBERISÉG ÉRTÉKEI írta : CONSTANTIN STANCA, a megyei pártbizottság titkára Az­ egész emberiség tisztelete és meg­becsülése fordul e napokban a negyed­százados tevékenységét számbavevő vi­lágszervezet, az ENSZ felé. Glóbusunk legmagasabb nemzetközi fórumán 25 év mérlegéről beszélnek, s a remény hangján szólnak a jövőről, melynek el kell hoz­nia­ az emberiség örök törekvését, a béke, az együttműködés, a biztonság megvaló­sulását. Országunk legmagasabb szinten képviselteti magát az ünnepi ülésszakon, Nicolae Ceauşescu elvtárs személyében. Az ENSZ 25. évének története a háború utáni legújabbkori történelmi, társadalmi és politikai problémák tükre. A hatalmas erőfeszítéseket, áldozatos munkát igénylő tevékenységben olyan szerepet vállalt hazánk és kormányunk, mely méltán biz­tosítja a haladó emberiség megbecsülé­sét. Hosszú lenne elsorolni azt a számta­lan építő kezdeményezést, mellyel Romá­nia hathatósan támogatta a világszerve­zet munkáját, tevékenysége eredményes­ségét. A béke megőrzésének nemes esz­méje, a népek közötti gyümölcsöző együttműködés gondolata jellemezte or­szágunk külpolitikájának etikai vonalát. Következetesen harcolt azért, hogy az államközi kapcsolatokban mind zavarta­lanabbik érvényesülhessen a törvényes­ség, a kölcsönös tisztelet szelleme, a nem­zetközi jog Ez korunk termékeny világ­­politikájának alapvető feltétele, az ENSZ- alapokmány vezérelve. Valamennyi or­szág, így hazánk érdekei és törekvései is egybeesnek az államközi kapcsolatok méltányosságának szükségével. Románia szakadatlanul harcolt azért, hogy az ENSZ dokumentumai tükrözzék a nemzetközi jog elveit, az államok szabad, szuverén, független létének gondolatát, a nemzet­közi béke és biztonság építő eszméjét (Folytatása a 2. oldalon) köszöntő és jó­­kí­vánság A hír vételekor, hogy Bukarestben új, magyar nyelvű szemle indul kö­zelebbről, óhatatlanul felidéztük nemzetiségi szellemi életünk talán legforróbb vitáját, mely hónapokon keresztül gyűrűzött át lapjainkon, ahol csak teret kap­hatott. Úgy csaptak össze a vélemények, olyan hévvel, hogy hinni lehetett jó­­előre, a vita elcsitul ugyan, de döntést nem hozhat a pengék szikrázása, s a poroszló szerkesztőségek is csupán megállíthatják, de igazságot nem tehetnek benne. Két fogalom került köztudatba, s függetlenül attól, hogy valóságos je­lenségeket takarnak-e, vagy sem, egy egész gondolatsort és vélemény­lavinát in­dítottak el a hazai magyar tudományos gondolkodás és munkálkodás állapotá­ról. Akik mégoly hevesen tiltakoztak is az irodalomcentrikus szellemi életünk ténye — szerintük fikciója — ellen, egy-egy kitérőben azok is elismerték kész­séggel, mert tény, hogy műszaki-tudományos gondolkodásunk eredményeiben s lehetőségeiben is messze elmaradt a szépirodalmi, publicisztikai mögött, s az áthidaló, többnyire ismeretterjesztő szintű közírás tartalékai bizony kimenthe­­tők, ha a forrásokat saját portánkon keressük. A vita fellobogó lángjai kialudtak, a parázs maradt, bár a helyzeten, a jelek szerint, igen hathatósan segít könyvkiadásunk belső arányának módosulása a magyar nyelvű dokumentációs irodalom javára. Miért kapcsolódik e vitához A HÉT, illetve a laphoz e vita ! Az előzetes politikai ,társadalmi, művelődési hetilapot hirdet. Összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőséget tehát a gyűrűző kérdések elvi tisztázására, s majd gyakorlati orvoslására, mint bármelyik la­punknak lett volna ez idáig. Olyan fórumot tehát, melyben az atomfizikus Toró Tibor, a történész Csetri Elek, a filozófus Tóth Sándor, a pszichológus Zörgő Benjámin s bármelyik irodalomi kritikus is tudósként, szakemberként szólhat a szakterület dolgairól — anyanyelvén. Annyit és úgy, hogy az igényt tarthasson a közérdeklődésre, mely, hiszem, régen túlnőtt már az ismeretterjesztés zsurna­lisztikai kis karámjain és sablonjain. Ha újat, értékeset, izgalmasat termel a hazai magyar műszaki-, tudom­ányos-, filozófiai gondolkodás, úgy megérdemli az, hogy tájékozódhasson róla érdemben és idejében az olvasó. Ez A HÉT feladata, pontosabban egyetlen pászma a feladatok sűrűjé­ből, melyet azért említenénk fel külön, mert ama vita villódzásai még mindig élesen bevilágítják. Legyen ez egyszerre köszöntő s talán — egy jó kívánság. Magyar­ Lajos • A NÉVTELEN TANYA Czegő Zoltán riportja • PULZUS Dali Sándor publicisztikája • LAPSZEMLE Kalandozás egy riport körül • MŰ ÉS ESZME A vállalt sors • MEMENTÓ Bartók Nyárádköszvényesen

Next