Megyei Tükör, 1970. október (3. évfolyam, 146-162. szám)
1970-10-18 / 151. szám
VASÁRNAPI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I ITÓKOR az irki* koaszna r.MeGYEi bizottsága es a megyei neptanács lapja 1370. OKTÓBER 18., VASÁRNAP A KA 30 BANI III. ÉVFOLYAM 151. SZÁM KIADÁS NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA KALIFORNIÁBAN Nicolae Ceauşescu, Románia Államtanácsának elnöke és kísérete San Franciscóból a kaliforniai Fresnóba utazott. A jeles román vendégeket elkísérik a Fresino székhelyű Food Machinery Corporation élelmiszeripari és öntözőberendezéseket gyártó cég képviselői Hubier Byrd első alelnök, Jack Ratjens és Jimer Anderson alelnökök. A vendéglátó szerepét Shyrley Temple Block, a környezetvédelmi hivatal alelnöke, az USA ENSZ-küldöttségének volt tagja, a Romániában is ismert volt filmszínésznő látja el. A Fehér Ház által a román államfő rendelkezésére bocsátott kabinrepülőgép öntözőcsatornák és gyűjtőtavak hálózata felett repül. Nemrégiben még kopár vidék volt ez, de az öntözőművek termőfölddé változtatták. Citrusfélék, főként narancs-, szőlő-, gyapotültetvények, gyümölcsösök, gabonatáblák váltogatják egymást. Nicolae Ceauşescu elnök behatóan érdeklődik az öntözőrendszer jellemzőiről, és részletes felvilágosításokat kap az öntöző- és vízgazdálkodás-ellenőrzési rendszer főtervezőjétől. A repülőgép maga mögött hagyja Island Valley vidékét és leszáll a fresnói repülőtéren. Ceauşescu elnök fogadására kijött Paul Wasemiller, a város ideiglenes polgármestere és a helyi hatóságok más képviselői. A polgármester a nagyrabecsülés jeléül átnyújtja a román államfőnek a díszpolgári oklevelet, valamint a város kulcsát. Számos újságíró (Folytatása a 2. oldalon) AMIT AZ EMBERISÉG ÉRTÉKEI írta : CONSTANTIN STANCA, a megyei pártbizottság titkára Az egész emberiség tisztelete és megbecsülése fordul e napokban a negyedszázados tevékenységét számbavevő világszervezet, az ENSZ felé. Glóbusunk legmagasabb nemzetközi fórumán 25 év mérlegéről beszélnek, s a remény hangján szólnak a jövőről, melynek el kell hoznia az emberiség örök törekvését, a béke, az együttműködés, a biztonság megvalósulását. Országunk legmagasabb szinten képviselteti magát az ünnepi ülésszakon, Nicolae Ceauşescu elvtárs személyében. Az ENSZ 25. évének története a háború utáni legújabbkori történelmi, társadalmi és politikai problémák tükre. A hatalmas erőfeszítéseket, áldozatos munkát igénylő tevékenységben olyan szerepet vállalt hazánk és kormányunk, mely méltán biztosítja a haladó emberiség megbecsülését. Hosszú lenne elsorolni azt a számtalan építő kezdeményezést, mellyel Románia hathatósan támogatta a világszervezet munkáját, tevékenysége eredményességét. A béke megőrzésének nemes eszméje, a népek közötti gyümölcsöző együttműködés gondolata jellemezte országunk külpolitikájának etikai vonalát. Következetesen harcolt azért, hogy az államközi kapcsolatokban mind zavartalanabbik érvényesülhessen a törvényesség, a kölcsönös tisztelet szelleme, a nemzetközi jog Ez korunk termékeny világpolitikájának alapvető feltétele, az ENSZ- alapokmány vezérelve. Valamennyi ország, így hazánk érdekei és törekvései is egybeesnek az államközi kapcsolatok méltányosságának szükségével. Románia szakadatlanul harcolt azért, hogy az ENSZ dokumentumai tükrözzék a nemzetközi jog elveit, az államok szabad, szuverén, független létének gondolatát, a nemzetközi béke és biztonság építő eszméjét (Folytatása a 2. oldalon) köszöntő és jókívánság A hír vételekor, hogy Bukarestben új, magyar nyelvű szemle indul közelebbről, óhatatlanul felidéztük nemzetiségi szellemi életünk talán legforróbb vitáját, mely hónapokon keresztül gyűrűzött át lapjainkon, ahol csak teret kaphatott. Úgy csaptak össze a vélemények, olyan hévvel, hogy hinni lehetett jóelőre, a vita elcsitul ugyan, de döntést nem hozhat a pengék szikrázása, s a poroszló szerkesztőségek is csupán megállíthatják, de igazságot nem tehetnek benne. Két fogalom került köztudatba, s függetlenül attól, hogy valóságos jelenségeket takarnak-e, vagy sem, egy egész gondolatsort és véleménylavinát indítottak el a hazai magyar tudományos gondolkodás és munkálkodás állapotáról. Akik mégoly hevesen tiltakoztak is az irodalomcentrikus szellemi életünk ténye — szerintük fikciója — ellen, egy-egy kitérőben azok is elismerték készséggel, mert tény, hogy műszaki-tudományos gondolkodásunk eredményeiben s lehetőségeiben is messze elmaradt a szépirodalmi, publicisztikai mögött, s az áthidaló, többnyire ismeretterjesztő szintű közírás tartalékai bizony kimenthetők, ha a forrásokat saját portánkon keressük. A vita fellobogó lángjai kialudtak, a parázs maradt, bár a helyzeten, a jelek szerint, igen hathatósan segít könyvkiadásunk belső arányának módosulása a magyar nyelvű dokumentációs irodalom javára. Miért kapcsolódik e vitához A HÉT, illetve a laphoz e vita ! Az előzetes politikai ,társadalmi, művelődési hetilapot hirdet. Összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőséget tehát a gyűrűző kérdések elvi tisztázására, s majd gyakorlati orvoslására, mint bármelyik lapunknak lett volna ez idáig. Olyan fórumot tehát, melyben az atomfizikus Toró Tibor, a történész Csetri Elek, a filozófus Tóth Sándor, a pszichológus Zörgő Benjámin s bármelyik irodalomi kritikus is tudósként, szakemberként szólhat a szakterület dolgairól — anyanyelvén. Annyit és úgy, hogy az igényt tarthasson a közérdeklődésre, mely, hiszem, régen túlnőtt már az ismeretterjesztés zsurnalisztikai kis karámjain és sablonjain. Ha újat, értékeset, izgalmasat termel a hazai magyar műszaki-, tudományos-, filozófiai gondolkodás, úgy megérdemli az, hogy tájékozódhasson róla érdemben és idejében az olvasó. Ez A HÉT feladata, pontosabban egyetlen pászma a feladatok sűrűjéből, melyet azért említenénk fel külön, mert ama vita villódzásai még mindig élesen bevilágítják. Legyen ez egyszerre köszöntő s talán — egy jó kívánság. Magyar Lajos • A NÉVTELEN TANYA Czegő Zoltán riportja • PULZUS Dali Sándor publicisztikája • LAPSZEMLE Kalandozás egy riport körül • MŰ ÉS ESZME A vállalt sors • MEMENTÓ Bartók Nyárádköszvényesen