Megyei Tükör, 1970. november (3. évfolyam, 163-187. szám)
1970-11-01 / 163. szám
VASÁRNAPI KIADÁS VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I TŰKOR A/ KKI* KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPI ANS LAIMA 1970. NOVEMBER 1., VASÁRNAP ARA 30 BANI III. ÉVFOLYAM 163. SZÁM — A névtelen tanya (111.) Czegő Zoltán riportja — Horváth István és Marin Sorescu — Bartók sem örvendett volna — A kirakat mögött versei Kolozsvári levél — Paraszt vagy földműves ? Egyed Ákos cikke A profisport világából a középszer lakomája Leginkább az önelégültektől tartok. A történelem, közlekedett légyen bár harci szekéren, lovon vagy szuperszonikus gépen, mindig felhizlalta őket az örök Galileik idegein s Dózsák húsán, magával hurcolta, de hasznukat nem vette mégsem. A szellemi élet mindig elégedettjeitől, puhártyáitól ugyancsak félek. Mint mikor medrükben a vizek unottan visszafele folynak, a tenger meg tengerszemnyi csöndet játszik, oly természete ellen való a szellemnek is az impotens béke. Petőfik és Heinék szaladgáltak a földön intézni az emberiség dolgát, Adyk, Coșbucok és József Attilák rágták tövig le öklük, de hogy a kultúra terén kiváló eredményeket értünk el, nem mondta senki. Tyúkot és biciklit lopnak, embert ölnek, és kézzel eszik a juhhúst, nos, ne is mondjuk. Nem tudom elképzelni Bartók Bélát a Cantata Profana komponálása után felállni a zongorától — tenyerét összevallva — azzal, hogy : ez Ís megvolt ! Kézösszedörzsöléseink pedig szaporodóban. Az önelégültség növekedőben. Dicsérnek egy fiatal művészt, hogy milyen gyorsan beilleszkedett, hozzásimult új környezetéhez. Úgy kell neki ! Gálickő sem válik belőle, mondom. (Folytatása a 3. oldalon) ■Lm ERKÖLCS ÉS PÁRTTAGI MINŐSÉG Interjú KOROD! ISTVÁN elvtárssal, a Kovászna megyei pártbizottság titkárával • Tudósi dolog, hogy társadalmi előrehaladásunk alapvető feltétele a párt vezető szerepének állandó erősítése. Az Ön véleménye szerint a kommunisták, mint a közösségek közeten tagjai, erkölcsi magatartásukkal, munkához való viszonyulásukkal mennyiben járulhatnak hozzá e vezető szerep erősítéséhez. ? — Az emberi társadalom fejlődése során létrejöttek, változtak, állandóan csiszolódtak bizonyos erkölcsi értékek, amelyek aztán egyetemes emberi jelentőségre tettek szert. Azt is mondhatnék, hogy az emberiség morális haladását tulajdonképpen az emberek erkölcsi tulajdonságainak, normáinak, erkölcsi elméleteinek egyre fejlődő pozitív tartalma alkotta és alkotja ma is. Az is ismert, hogy a történelem folyamán minden kornak megvolt a maga uralkodó erkölcse. És minden korban az uralkodó, a humanitásnak nem egyszer ellentmondó erkölcsi normák mellett voltak olyanok, amelyeknek megteremtője maga a dolgozó nép, s amelyek az emberiség legjobb, legmaradandóbb erkölcsi értékeinek bizonyultak. Ez értékeket a nép nehéz munka és harcok során alkotta meg, vitte tovább, mentette át egyik történelmi korból a másikba. Tehát az erkölcsi haladás szerves összefüggésben van a néptömegek történetével, munkájuk, a felszabadulásért vívott harcuk, öntudatuk és műveltségük fejlődésének történetével. Az erkölcs pozitív jellegének, bizonyos körülmények között betöltött haladó szerepének objektív kritériuma éppen abban rejlik, hogy mennyiben segíti elő a társadalmi haladás, az emberi felemelkedés ügyét. Mindezeket azért véltem szükségesnek elmondani, mert csak így érthetjük meg valójában azoknak az erkölcsi követelményeknek, tulajdonságoknak fontosságát, amelyeknek napjaink emaberét kell jellemezniük. Az tény, hogy korunk uralkodó erkölcse a kommunista erkölcs, legigazibb hordozói a kommunisták. Mindazoknak tehát, akik kommunistáknak vallják magukat, tiszteletben kell tartaniuk a leghaladóbb, a legigazságosabb és legnemesebb erkölcs normáit, előírásait. Csakis ebben az esetben valósul meg az, amit a felvetett kérdés is érintett, hogy a kem(Folytatása a 2. oldalon) Fekete ég BARTHARPA felvétele