Megyei Tükör, 1970. november (3. évfolyam, 163-187. szám)

1970-11-21 / 180. szám

+ * ' • Nem csupán a löcstej minősége (tehát a vemhes tehenek takarmányo­zása) határozza meg az újszülött bor­jak életképességét. Van még egy igen fontos tényező, mely az utóbbi időben mind komolyabb méreteket ölt, habár sokfelé pillanat­nyilag mellőzik. Ez a tényező: a gyengeség és az ellenállóképesség hiányának öröklődése. Bármennyire furcsán hangzik, álta­­l­­am a spitnya, gyenge, életképtelen borjak születése teljesen természetes és megmagyarázható folyamat. Csak­­ arra kell gondolnunk, hogy a nor­mális születési súlyon aluli és lábra­­állni nem tudó, szerencsétlen borjak, olyan tehenek vagy inkább üszők iva­dékai, melyek hasonlóképpen gyen­gék voltak születésükkor, és csak a­­zért maradtak életben, mert valame­lyik állategészségügyi szakember jó­indulatból, sajnálatból, vagy utasítás­ra addig kezelte, amíg életmagra ka­pott. Milyen is lehet az olyan borjú u­­tódja, amelyiknek az elődei, a gene­rációk hosszú sora alatt gyengén jöt­tek viMtffe, gyenge minőségű és ke­vés fecstejet kaptak, s már az első napokban csak a sok drága antibio­tikum mentette meg életüket? Ez a kérdés csak akkor válik iga­zán aggasztóvá, ha arra gondolunk, hogy hiányvaló az állategészségügyi szakember erőfeszítése és felesleges kiadás­a sok drága gyógyszer. A lét­szám érdekében valahogy életben tartják a gyenge borjakat, melyek végül nehezen válnak megterméke­nyíthető üszőkké és csak 5—6 éves korukban hc^^ak satnya borjakat a Világra. 0^ Ismeret^­, —így nem az életképte­len borjak léte okoz fejtörést. Min­den állattenyésztő tudja, hogy a tu­lajdonképpeni veszteségeket — lega­lábbis látszólag — egy jellegzetes tünetcsoport, egy tipikus „borjú- be­tegség" okozza. A borjú néha a születés utáni órákban *• de minden esetben élete első napján — bágyadttá, kedvte­­lenné, étvágytalanná válik, lefekszik, nyög és kezdődik a hasmenés. Álla­pota egyre romlik, a láza nő, szemei beesnek és a hasmenés kezdete után rövidesen, vagy legtöbb egy-két nap­ján elpuszul. Mi történt ? Mi okozta a halálos betegséget ? A sepsiszentgyörgyi állategészség­ügyi laboratórium szakorvosait kö­­zel két évtUljdn foglalkoztatja a fen­­t-betegség^ heteinek tulajdonkép­peni oka. £ Nincs a megyében olyan egység, ahol a betegség előfordulása után ne végeztünk volna pontos la­boratóriumi vizsgálatokat, az előidé­ző okokat kutatva. A vizsgálatok alapján világosan kimutattuk, hogy az esetek 80—90 százalékában, a beteg állatok szer­vezetéből, (főleg a bélcsatornából) ki­zárólag „kondicionált patogén bakté­riumtörzseket lehetett kitenyészteni. (Kondicionált patogénnek azokat a baktériumokat nevezzük, melyek min­den állati szervezetben megtalálhatók normális körülmények között, és ame­lyek káros — patogén — voltuk el­lenére nem mindig okoznak bajt, mert a normális szervezetet védik a speci­fikus fertőzésgátló anyagok). E bak­tériumok fertőzőképessége (patoge­­a­nitása) tehát kötött, mivel kizárólag szervezet ellenállóképességétől függ. Ide tartozik a kóli-bacilus, ame­lyik rendes körülmények között min­­­den emberi és állati szervezet bélcsa­­tornájában megtalálható, anélkül, hogy kóros tüneteket idézne elő. Viszont a kondicionált patogén baktériumok és főleg a kóli, ha ellen­anyag hiányában nincs féken tartva — megbomlik a szervezet és bakté­rium közti egyensúly — a bélcsator­nából kiindulva elárasztja az egész szervezetet és vérfertőzést okoz. U­­gyanakkor a kitermelt mérgező anya­gok (toxinok) által vérmérgezést előidéz, így jelennek meg az emlí­ti tett tünetek. A kondicionált patogén törzsek a legyengült szervezet megbetegedése után növelik fertőzőképességüket és tovább terjednek, kialakítva az úgy­nevezett „istálló fertőzést". A kóli­­fertőzés, (kólibacillózis) tipikus istálló­­fertőzés. Komoly tümegmegbetege­­déseket idéz elő és általában egyet­len borjút sem kímél. A baj gyorsan terjed borjúról-borjúra, elsősorban az ürülék útján. A direkt fertőzés a leg­gyakoribb, de az indirekt fer­tőz­és is éppen olyan veszélyes. A fertőzött alom, tárgyak (kannák, vedrek, sep­rűk, lapátok villák, cuclik stb.) és nem utolsósorban a legyek, a gon­dozók ruházata, (főleg a mosatlan kéz) a leggyakoribb terjesztők. Gya­korlatilag minden borjú megkapja a fertőzést, habár klinikailag nem min­degyiken mutatkoznak a tünetek. En­nek ellenére tovább terjeszthetik a kórokozókat. Helytelen szokás, hogy az újszülött borjakat nagyobb, néhány napos, e­­setleges pár hetes borjakkal közös boxba teszik. Világos, hogy az újszü­löttek sokszor még a föcstes szopás előtt (vagyis minden ellenállóképes­ség hiányában) fertőzést kapnak az idősebb , sokszor tünetmentes bor­jaktól és már életük első napján meg­betegszenek. Majdnem minden újszülött borjú kezelésre szorul, de nem mindegyik menthető meg (sokszor a borjú érté­két meghaladó adag) antibiotikumok segítségével. Miért ? Mert csak a legalább minimális ellen­állóképességgel rendelkező, a föcstej­­jel elegendő fertőzésgátló anyagot fel­szedett és ellenálló­ szervezetű egye­­dek menekülhetnek meg. A születé­süknél fogva gyenge, vagy éppen­séggel a gondozó jóindulatából föcs­tej helyett teával itatott borjak („hogy el ne rontsa a gyomrát ... " ) szinte kivétel nélkül menthetetlenek. A kezelés útján életében tartott bor­jak zöme baktérium — tehát fertő­zésterjesztővé válik, még akkor is, ha már nem mutat betegségi tünete­ket. Az elmondottakkal még nem zártuk le a kérdést. Nem említettük még a szervezetet legyengítő egyéb ténye­zőket, melyek fertőzésre fogékonyab­bá teszik az újszülöttet. Legfontosabb a hideg levegő, hatására lehűl a szer­vezet, és a test hőmérsékletének fenn­tartása érdekében (38—39 fok) a szer­vezet nagyobb mennyiségű meleget termel. Ez komoly igénybevétel, mi­vel az elhasznált energia minden esetben a szervezet legyengülését hozza. A megterhelés annál nagyobb, minél nedvesebb a környezet leve­gője, tehát minél magasabb az istálló páratartalma. Megyénk mezőgazdasági egységei­ben a borjak nem egy helyen olyan istállókban születnek, ahol a telített páratartalom miatt a hideg hónapokban a mennyezetről cse­peg a kicsapódott vízgőz. Elképzel­hetjük mennyire legyengíti a hideg légáramlat az újszülöttek szervezetét. Másik hasonló tényező, mely a bor­jak szervezetének legyengülését hoz­za, az istállók kedvezőtlen mikroklí­mája. Az istállók levegője, az el­használt oxigén, a kilélegzett széndi­oxid és az ürülékekből elpárolgott gázok miatt nemcsak alkalmatlan, de egyenesen mérgező az állatok, de el­sősorban az újszülött borjak részére. A széndioxid nagyfokú jelenléte előbb-utóbb az ellenállóképesség ro­vására megy. Az istálló levegőjét szennyező többi iritáló gázok jelen­léte (kénhidrogén és főleg az ammó­­­niák) a tüdőre káros, ami ugyancsak szervezet ellenállóképességének általános csökkenését hozza maga után. A mérgező gázokkal szennyezett páradús levegő izgató hatása, páro­sulva a hideg légáramlattal, igen könnyen légcsőhuruthoz vagy tüdő­­gyulladáshoz vezet. Ez a magyaráza­ta a sok esetben észlelt, meg nem szűnő köhögésnek. Ezek után világos, hogy a megol­dás nem a drága kezelés, hanem min­denek előtt a betegségek megelőzése . Az eredményes borjúnevelés érde­kében tartsuk szem előtt az alábbia­kat : az életerősen született, az első két-három hónapban négy-ötször jó­­minőségű föcstejhez jutott, megfele­lő istállózási feltételek közt tartott borjaknál semmiféle kóli fertőzés nem tovább­ léphet fel és nem is terjedhet Ezekből lehetnek a jó te­­nyészértékű egyedek. Ha nincsenek meg e feltételek, fokozatosan­­ lerom­lik az állatállomány. Dr. Cserni János Mi okozza a borjak elhullását ? (Folytatás) Is mert aludni se hazamenni. Hát én úgy gondolom, Attila ezért nem mer­te hazavinni és megmutatni a sok né­gyest." • * A­­* községi körorvos, dr. Müller Martin ezzel fogad : Nézzük meg, mit is mond gyerek nyilvántartó lapja. Igen, gya­­­kori és többféle betegség. Többször kiu­taltunk neki Tonofert, M-12-et. Kép­zelheti, milyen lehetett, ha 14 éves korára a harminc kilogrammos súlyt se érte el. A családról egyebet nem mondhatok, nem va­gyok itt elég régóta ahhoz, hogy mindenkit személyesen ismerjek, csak annyit, hogy szülei soha nem jöttek hozzám a gyerekkel, az vagy magá­tól jött panaszkodni, hogy beteg, vagy az iskolából küldték". A ^entkirályi négyosztályos iskola igazg^ója im­ nyilatkozik : „Nálam járta ki a gyerek az­ alsó osztályok3** mindig gyenge volt a ta­nulásban, olyan végezt ® az­ éveket. 6—7-es általánossal Aztán, őszintén szólva, nem is érdekelt különösebben a gyerek. Az apja ? Sepsiszentgyörgy­­re jár dolgozni, a barna egyenruhát viselő őrségben teljesít valahol szol­gálatot, pontosan azt se tudom, hol. A felesége is Szentgyörgyön dolgozik, a nagyobb lány, meg a nagyujjjj fiú szintén. Építették a házat, azt tudom, s a gyerekek hordták napirenden fát 0#^roltír«, ezt is tudom. Az em­­a­­ere«TM0"'’)'TM, hogy az apa inni is szokott, de nem iz­gágáskodott soha nyilvánosan, állítólag otthonivó. Hogy aztán ilyenkor szokott-e diktá­­toroskodni a családban, nem szo­kott-e, nem mondhatom, ha nem tu­dom. Hallomásból tudok annyit, hogy a feleségével néha kocogása van". N­em idézek több véleményt, nem is vagyok illetékes arra, hogy milícia, ügyészség, bíró­ság helyett mondjak ítéletet, azt hiányolom valahogyan, hogy Csak a környező embertársak erkölcsi tör­vényszéke se látszik mozdulni az ügyben, pedig ez mégis kellene. Ha megérdemli, hát emeljen vádat az apa egoizmusa ellen, s ha nem az apa érdemli mégse, hát az ellen, aki vé­tett. De mintha szentkirályi viszony­latban nem létezne ilyen, hivatalosan valójában ki sem nevezhető, ítéleteit éveken és hónapokban nem osztogat­ható, mégis ítélni hivatott törvény­szék. Ennyit tudhattam meg a temetés m­inlapj­a­i körülményekről, ame­lyek végső kétségbeesésbe kergettek egy csenevész, tizennégy éves, az iskolában mindig gyengén tanuló le­génykét. Ügyészségi, törvényszéki aktacsom­ó nincsen, hivatalos ügy te­h­át nem is maradt utána Csak a nagy-nagy tanulság maradt, a szo­morú tanulság, hogy felnőtt emberek megakadályozhatták volna szörnyű tettében ! Majas István VÍZSZINTES : 2. „Mondják, hogy születési helye Dalnok lenne,... ahol szilaskemény emberek kellett hogy szüles­­senek, mert úgy akarta a föld, hogy hasonlítsanak hozzá mind, akik szűk ajándékain felnőnek" — Magyari Lajos so­rait idéztük. Itt tehát, dalnoki szülőháza helyén, a ... András bácsi kertje sarkában áll majd emléktábla. 7. Épült vala. 13. Ilyen tevékenység is van. 15. Szép és dicsérő szavakat mon­dó. 17. Hangszeren játszott. 19. Mesékt. 20. Formai. 21. MOB. 23. Megvéd. 24. Vés. 25. Titok­ban figyelik. 27. Vég bőg. 28. Lám betűi. 30. nélkül Ihlet jelképévé vált szárnyas ló. 32. Szomorú. 33. Tornaszik. 35. Évü­lés. 37. Kiejtett mássalhangzó. 38. ... Sándor, Dózsa első élet­rajzírója. 39. Izomkötőszalag. 41. Ilyen beszéd is van. 43. Ta­­nította. 46. Vizi emlős. 47. Tes­ted bizonyos részén. 49 OUU. 50. Észak-európai nép. 52. Őzi­kék. 54. Numero. 55. Védünk. 58. ... Károly, építész, festő, műtörténész, író. 59. Finoman áthatja. 61. Ütnek. 63. Közben elege lesz belőle. 64. El­tűnni. 66. Füzérvirágzatú. 67. a. a. a. 68. ... Gyula (1894— 1934), kiváló forradalmi festő, grafikus, aki fametszetsorozatot készített a paraszt hősről. FÜGGŐLEGES : 1. . ..V­iktor (1830 —1917) kompozíciója Dózsa ki­végzését jeleníti meg. 2. Ali ... és a negyven rabló. 3. Vajon föld­­mélyedés ? 4. Férfi becenév. 5. Helyhatározószó. 6. Módosító­­szó. 7. Ilyen ínség is van. 8. „Arcdísz" 9. Gyár. 10. Füvet eszik. 11. Több nem kell. 12. ... József (1813—1871), a re­formnemzedék írója Magyaror­szág 1514-ben címmel regényt ír a Dózsa-felkelésről. 14. Ha­rangféle. 16. Földgolyó. 18.... Fe­renc, az ítélet című Dózsa-film rendezője. 21. Észrevettük. 22. Optimizmus. 25. Ledölés. 26. A bagolyalkatúak rendjébe tar­tozó madarak. 29. Kezében him­bál. 30. Pata hasonnemű hang­zói. 31. Vég nélkül súg ! 32. Sértő (megjegyzés). 34. A múlt­ban. 36. Női név. 40. ... István Stauromachia című műve e­gyike a több száz művészeti alkotásnak, amely próbálta megeleveníteni az eszmévé lényegült hős emberi arcát. 41. Célszerűen elgondol. 42. Indulatszó. 44. Üres tan! 45. Nép a Szovjetunió északi ré­szén. 46. Paolo ... olasz kró­nikás is beszámol az 1514-es eseményekről, s akárcsak a kor sok más történetírója, el­ítéli az uraik ellen fellázadt pa­rasztokat, de a kivégzésről a legmélyebb döbbenettel ír. 48. Energia-fajta. 51. Nem ennek. 53. Rájön (hibára). 56. Üvölt, románul. 57. Népies megszólí­tás. 59. Nem ... helyét. 60. A Megvesztegethetetlenek hőse. 62. Össze-vissza ken ! 63. BAV. 65. Azonos a vízszintes 50-nel. 66. Csak részben okos! Készítette : Vásárhelyi Katalin Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Vizsz. 1. Balogh Edgár, 11. Látni szeretném, 68. Márialak. Függ. 18. Apa mesél, 25. Huszár Anna, beküldendők: a vízszintes 2, 38, 68, és a függőleges 1, 12, 18, 40, 46. A borítékon tüntessék fel : Keresztrejtvény 1 DÓZSA GYÖRGY N

Next