Megyei Tükör, 1971. január (4. évfolyam, 215-239. szám)
1971-01-26 / 234. szám
ELLENŐRIZZÜK A KÖNYVELÉSI BESZÁMOLÓKAT Ha a 12-es számlának tartozik egyenlege van, akkor a vezetőtanács felülvizsgálja a kár eredetét (alapeszköz, termelési anyag stb.), s ennek figyelembevételével zárunk. Ha beruházási eszközökről, anyagokról van szó : 7/2 Felhalmozási alap 12. Árvízkárok Ha termeléshez tartozó javak és anyagok károsodtak 1 11/5. összjövedelem és egyéb jövedelmek szétosztása, 12. Árvízkárok (folytatás az első oldalról) Az állattenyésztés összjövedelme szintén felöleli a fő- és melléktermékek értékét a tehén és juhtejtől kezdve a viaszig és istállótrágyáig. Ide számít az év folyamán született növendék állatok értéke, s a növendék és hízóállatok súlygyarapodásának értéke. Mindez a l1/2-es alszámla követel oldalán szerepel. A melléküzemek és szolgáltatások összjövedelme magába foglalja a növényi és állati eredetű termékek feldolgozásából származó többletjövedelmet, vagyis a 11-es számlán szereplő érték és l/3 számlán lévő értékkülönbözetet. Az összjövedelemből levonjuk a nyersanyag értékét. Ha saját anyagról van szó, 4 megvalósítási középárat, ha vásárolt anyagot dolgoztunk fel, a beszerzési árat vesszük alapul. A nyersanyag értékét a 8/3-as alszámlán találjuk meg. A szolgáltatásokból eredő jövedelembe beleszámítjuk nemcsak a más intézményektől, vállalatoktól befolyt összeget, hanem a szövetkezeti tagok részére végzett munkák után járó pénzt is. A 11/3-as alszámla szolgáltatja az adatokat. A termelési anyagköltségek megállapítása Az évi anyagköltségeket az alábbiak fedezik : 11/1. Összes növénytermesztési jövedelem : 11/2. Összes állattenyésztési jövedelem : 11/3. Összes melléküzemi és szolgáltatásokból eredő jövedelem A 11/1, 11/2, 11/3, 11/4-es számlák oldalára kerülnek. Az átmenő tartalékalap, ami vetőmagvakból, takarmányalapból, apróleltári tárgyakból áll. Ezeken kívül az év folyamán létrehozott saját termelés és a vásárlás útján beszerzett anyagok. Figyelemmel kell lenni a következő évek befejezetlen növénytermesztési, állattenyésztési és melléküzemi költségeire, mert azokat magától értetődően nem a folyó évi jövedelem biztosítja. Ezek egyenlegként maradnak a 8/1, 8/2, 8/3 alszámlákon. A közös, általános költségek magukba foglalják (8/5, 8/6 alszámla) az olyan költségeket amelyeket az év folyamán nem lehetett közvetlenül terményekre vagy állatfajok szerint szétosztani. A 8/7-es alszámla a következő évek terhére eszközölt költségeket tartalmazza, vagyis amit elvégeztünk, de a kiadásokat több év leforgása alatt fedezzük. Ami nem a folyó évet illeti a költségeikből, az egyenlegképpen marad a 8/7- es alszámlán. A 8/8-as alszámla a gazdaság által kifizetett díjakat, biztosítási díjakat tartalmazza, melyeket növények vagy állatfajok szerint nem lehet elkönyvelni. Nem számíthatjuk ide a tagság jövedelmi adóját, mert az szerepel a javadalmazásukban. Végeredményben a számlák lezárása az alábbiak szerint történik : A tiszta jövedelem szétosztásánál a következőket kell figyelembe venni : Például a tiszta jövedelem 9 miiA felhalmozási alapnál vetőmag, takarmány, valamint más termelési szükségletek szerepelnek. A fogyasztási alapnál a részletezés: Végül kiszámítjuk a tagok járandóságának százalékát (az osztóalap tényleges teljesítését). Terv, mondjuk két millió, megvalósítás 1,8 millió, vagyis 90 százalék. Az elszámolás nyilvántartó lapján az összegeket tehát 10 százalékkal kellett csökkenteni. A tagok jövedelme utáni adó kiszámítása személyenként történik. Az évközben átutalt ideiglenes adó, s a végleges adókülönbözetre a következő tételt szerkesztjük : Abban az esetben, ha a végleges adó nagyobb , 6/13. A tagok jövedelmi adójának elszámolása ló. A közgyűlés határozata szerint 23 százalék felhalmozási alapra, 77 százalék a fogyasztási alapra kerül. Egyezményes munkanormákra, részes javadalmazás, pótjavadalmazás, segélyalap, szociális-kulturális alap, élelmezési- tartalékalap, nyugdíj hozzájárulás pénzben. 6/7. Elszámolás az állami költségvetéssel szemben. Ha a végleges adó kisebb mint az átutalt ideiglenes adó összege, a tételt storzóval készítjük. A jövedelmi adó végleges lekönyvelése személyenként akkor történik, amikor a tagokkal teljesen elszámolunk. A 6/13-as számla a mérlegben jelentkezik, melyet december 31-e bezárólag készítettünk. Az 5/1-es számla (tagokkal szembeni elszámolás) magába foglalja a jövedelmi adó összegét is. Kocsis Endre 8/1. A növénytermesztés költségei. 8/2. Az állattenyésztés költségei. 8/3. A melléküzemek és a szolgáltatások költségei, egyenlegei a 11/5-ös számla követel A nem direkt költségek (közös és általános) az alábbiak szerint zárulnak. 11/5. Összjövedelem és egyéb jövedelem szétosztása 8/5. Közös termelési költségek 8/6. Általános költségek 8/7. A következő év terhére eszkü>7 z/ 1 f sztarlácok 8/8. Adók, illetékek, biztosítási díjak. Vannak gazdaságok, melyeknél a 12-es számlán árvízkár szerepel. Ennek a helyes lezárása nagyon lényeges. 12. Árvízkár (követel egyenleg) H/5. Összjövedelem és egyéb jövedelmek, melyből : természetben pénzben átutalva átutalva átutalás átutalás ezután ezután Felhalmozási alap 23%>/o 2 070 000 Fogyasztási alap 77% 6 930 000 ÖSSZESEN :........................ 9 000 000 1 070 000 300 000 500 000 200 000 2 030 000 1 000 000 2 900 000 1 000 000 3 100 000 1 300 000 3 400 000 1 200 000 8/11. Alapokra szétosztva. 7/2. Felhalmozási alap Beruházás, vetőmag, takarmány, segélyezés. 7/3 Segélyalap termelési tartalék. 7/4 Szociális-kultúralap szociális-kulturális 7/5 Élelmezési tartalékalap alap, élelmezési tartalékalap, javadalmazás. 51. Tagokkal szembeni elszámolás MIT TESZ A HÉTEN ? KOVÁCS SÁNDOR muzeológus Vasárnap délelőtt a múzeumban. Itt a „csúcsforgalom" nem valamiféle zsibongó-tolongó emberáradatot jelent : egyre több a látogató, de a beszéd halkan omlik szét a hűvös falakon, senki sem töri meg élénk szóval az elpihent idők nyugalmát é — komorságát .. . Kovács Sándor muzeológus tíz éve munkatársa e nagytekintélyű intézménynek. Éppen szolgálatos, a természetrajz-teremben tartózkodó közönségnek magyaráz: az élővilág titkairól beszél, népszerűen és mégis tudományos precizitással. Előadásában a természetrajz tanár módszerességét szerencsésen egészíti ki a tudományos kutatómunka sokrétű tapasztalata. Megkérdeztük, miként érvényesül az utóbbi időben a természetrajzi osztály szerepe a megye közművelődésében ? Most került sor — világosít fel a muzeológus - a terem átrendezésére. Új társadalmi igények szabják meg a természetrajzi anyag kiállításának koncepcióját. Ugyanis, az emberek — kisiskolásoktól nyugdíjasokig egyaránt — túljutottak azon, hogy „elcsodálkozzanak" egy konzervált állatsereglet látványán. Szóval, tanulni, tudni szeretnének valamit az élővilág sajátosságairól, rejtettebb megnyilatkozásairól. — És mi az új koncepció lényege? — Az anyagot, elsősorban, harmonikus környezetbe kell illesztenünk. Ennek számos feltétele van, kezdve az anyag természetéhez igazodó bútorzattól, egészen az igen nagy körültekintést, szakmabeli tapasztalatot igénylő diorámák berendezéséig. (Az élővilág valós környezetét idéző térbeli elrendezés.) — Ezek szerint, a héten is lesz mit tenniök az említett átrendezés vonalán (?). — Igen, heti munkaidőm jelentős részét a terem további korszerűsítése tölti majd ki. — És még mit tesz a héten ? — A muzeológus tevékenységének szükségszerű velejárója a szakadatlan kutatómunka. Egyféle alkalmazott kutatásnak tekinthetjük például azt az előterjesztést, melyet a héten szándékszom a megyei néptanács végrehajtó bizottságához benyújtani. Ugyanis erősen sürget a megye területére vonatkozó természetvédelmi tárgyú végzés kidolgozása. Meg kell mondanunk őszintén, hogy a természetpusztítás jegyei megyénkben is aggasztó méretet öltöttek ... — Nevezetesen ? — Például, meg kell mentenünk a Kormos forrásvidékén elterülő övezet, a Lúcs élővilágát. A maguk nemében páratlan életközösségek tenyésznek itt s az említett végrehajtó-bizottsági végzés nemcsak a törvény szigorával hatna az emberekre, hanem meggyőzné őket e terület növény- és állatvilágának felbecsülhetetlen értékéről. Még mindig oktalan pusztítás nyomja rá bélyegét erre a vidékre, s most elkészítettem a leginkább veszélyeztetett fajok pontos, tudományosan indokolt jegyzékét. Veszély fenyegeti például a jégkorszakbeli maradvány-növényfajtákat, a fellépi növényzetet ékesítő törpe nyírt (Betula nana)... — Az állatvilág ritkaságait illetően kedvezőbb a helyzet ? — Sajnos, nem. Pusztul a siketfajd, a baglyok, a sasok. És, ami talán a legszomorúbb, végzetesen megritkult állatvilágunk „királya", a hiúz-állomány is. — Miben látná, Kovács elvtárs, heti munkatervének legfőbb sikerét ? — Elsősorban abban, ha a lakosság és az intézményesített természetvédelem összefogásából valóban elmondhatnánk, hogy egy lépést tettünk előre szépséges környezetünk megőrzésében. Hiszen ettől is függ Kovászna megye jó hírneve... Tompa Barna A tönktől az exportáruig Bortnyik György felvétele