Megyei Tükör, 1971. január (4. évfolyam, 215-239. szám)

1971-01-13 / 223. szám

a tanuló is követelhet... — Sokszor nehéz kimondani hogy, AZ IGAZSÁG NAGYON FÁJ, de egyszer ideje lenne már — mondta a beszélgetés során Bodó Attila. Iga­zat kell adnunk neki, s a többieknek is, mert amit elmondtak, nem a ma­guk, hanem az őket követők érde­kében tették. Véleményeik sokszor még egymásnak is ellentmondanak, de őszinték, s a segítőkészség szán­dékával fogalmazódtak. Nyolc egyetemi polgárral (mind­nyájan Kovás­na megyében jártak iskolába, s egy kivételével, filológus tanárjelöltek) ültük körbe az asztalt. A beszégetés — mely percek alatt vitajelleget öltött — re. Mit kap a középfokú problémakö­oktatástól a főiskolára készülő diák ? Harkó Gyöngyvér, IV. éves, angol­német szakos: A líceumban „lidér­ces messzi fénynek" tűnt az egye­tem. Mindegyikünk félt a felvételitől. A szorongás részben a követelmé­nyek­ ismeretének hiányából szárma­zott. Pontosan senki sem tudta meg­mondani, hogy mit kérnek a felvéte­lin. Akik évekkel előttünk felvéte­liztek, azt hajtogatták, hogy sokat kérnek, tanáraink egy része azzal nyugtatott, hogy bőven elég a kö­zépiskolai anyag, mások hozzátanu­­lásra ösztönöztek. Valóban a tan­könyvi ismereteknél többet várnak­, általános áttekintést. Vajna Tünde, III. éves magyar-német szakos : Vannak olyan tanárok, akik ezt elősegítik. Például Kovásznán Gazda József, óráin, a tankönyvben találhatóknál többet adott le, fel­hívta figyelmünket a sajtóban meg­jelenő szakcikkekre stb. Markó Béla, I. éves, magyar-fran­cia szakos : Emlékszem, amikor át­tértünk a 12 osztályos oktatásra, azt ígérték, kevesebb lesz a tananyag. A várt nagyobb szabadságot nem kaptuk meg. Bodó Attila, II. éves, magyar-fran­­cia szakos : A középiskolában nem tanítanak meg gondolkozni. A diák útmutatást vár, az iskolában pedig ritkán kapja meg. A köri tevékeny­ség sokat segíthetne, közvetlenebb kapcsolat alakulhat, ki a tanuló és a tanár között. Alkalmat­ ad a tanár­nak megismerni a diákot, tisztázni képességeit s ennek alapján jó irányba vezetni. Minden egyes tan­tárgyból legyen köri tevékenység is. Kerekes Mária, III. éves, magyar­­német szakos . A tanárok nagy­­ ré­­sze utasítást tud adni, helyesen irányít. Én mindig magamban keres­ném a hibát. A tanulás a mi köteles­ségünk, más nem teheti meg helyet­tünk. Imre Márta, II. éves, magyar-orosz szakos : Formálisak a köri tevékeny­ségek, aki szavalni tud, annak köte­lező irodalmi körre járni — ez nem vezet a kívánt eredményhez. Bodó Attila:­ Az önállósodási fo­lyamatot megfelelő vitaszellem ki­alakításával lehetne­ elősegíteni. A vita, a klub, a társaság hiánya a gondolkozás megrekedéséhez vezet. Egészséges vita-fórummal középisko­lás körökben csak elvétve találko­zunk. Markó Béla: Némely tanár nem csak elzárkózik, hanem kizártnak te­kinti a vitatkozást. Szász Attila: II. éves, német-ma­gyar szakos : Vannak tanárok, akik szívesen vitatkoznak, Czeglédi Eni­kő tanárnő többször ő maga kezde­ményezett vitát. Sőt, meghallgatta véleményünket oktató munkájáról is, a k­övetkező órán már változás tör­tént. Ettől csak nőtt a tekintélye. Harkó Gyöngyvér : Az egyetemre kerülünk és nem tudunk tanulni. Ne mint egy gép tanulj ! — mondják a középiskolában, de mégis arra ne­velnek, hogy gépek legyünk. A dik­­­tátás, az anyag szó szerinti vissza­kérdezése ellaposítja az embert. Ezek után nehezen szokja meg az egyetemi oktatási rendszert. Az is­kolában az idegen nyelvek tanításá­nál nem a beszélgetésre fektetik a súlyt a felvételin mi egy let kellett angolra fordítsunk — leve­ha nem egyénileg készülök, nem sike­rül. Liberciuc Andreila, IV. éves jogász : Helytelen, hogy sokan még az érett­ségi előtt­ sem tudják, hogy hova, milyen szakra akarnak felvételi, vizs­gát tenni. Ezért a tanárok is hibásak, hisz kötelességük lenne a tanulók hajlamait tisztázni és megfelelő irányba fejleszteni. A tanárnak nem szabad elfelejtenie, hogy ő is ült is­kolapadban, sőt egyetemet is vég­zett, néha nem ártana felújítani az egyetemi oktatásról kialakított véle­ményét, és azt átadni a tanulóknak. Bodó Attila : Néhány követel­ményt szeretnék felvázolni : — Dik­­tálás helyett, a logikai rendszer ki­építésére fektessenek súlyt. — Az ismeretek szó szerinti visszakérdezé­se helyett az összefüggések felisme­rése nagyobb mértékben nyomjon a latban. Egy gyengébb tanuló is rendelkezhet képességekkel, azokat ki kell fejleszteni. — A matematika tanár is törődjék a helyesírással. — A tanárok, de a diák is a maga mód­ján, teremtsenek összefüggést a kü­lönböző tantárgyak között. Markó Béla : A tanuló ne szégyell­jen kérni, sőt követelhet is. Az igaz­ság az, hogy passzívak. Azok vol­tunk mi is, sajnos ezt csak későre vettük észre. A tanulás mellett aján­latos sokat olvasni. Ismereteinket pedig mindig rendszerezni kell. Az elmondottak a négyórás be­szélgetés szemelvényének tekinthe­­­tők, ennél sokkal több megállapítás,­ kérdés és kérés hangzott el. Kezdet­nek ennyi is elég, gondolkozhat raj­ta tanár, diák egyaránt. Vörös Előd 99 csakazértis“ Párbeszéd dr. Bogdán R. Zsolt szakorvossal a toxikus élvezeti cikkekről — Három toxikus (mérgező) élve­zeti cikk hódít minálunk: a nikotin, a koffein és az alkohol. Magyarán szólva: sok millió ember dohányzik, szürcsöli a feketét, de mértéket nem ismerő iszákos is akad éppen elég. Milyen hatással van a szervezetre az említett méreg-triász ? — A nikotin erős méreg, kis ada­gokban kellemes hatású, főleg étke­zés után elüti a fáradtságot és az ál­mosságot. A megszokás után azonban jelentkeznek a káros mellékhatások, elsősorban szív- és érbetegségek, va­lamint idegrendszeri zavarok. Közis­mert a dohányzók gyakori tüdőrákja, tízszer többen betegednek meg közü­lük, mint a nem dohányzók közül. A koffein élénkítően hat a központi idegrendszerre, nagyobb mennyiség­ben álmatlanságot, ingerlékenységet okoz, a kávéfogyasztás következmé­nyeként azonban súlyos koffeinmér­gezés nem fordulhat elő. Más a helyzet az alkohollal. Kis mennyiségben ugyan kedvező hatású, étkezés előtt például fokozza az ét­vágyat, nagyobb mennyiség elfo­gyasztása után azonban rögtön je­lentkeznek a káros mellékhatások , vérkeringési zavarok, az egyensúly­­érzék csökkenése vagy teljes meg­szűnése, krónikus idegrendszeri bán­talmak. Csalóka érzés, hogy hidegben az alkohol felmelegít. Ellenkezőleg: a kitágult hajszálerek megsokszoro­zódott hőleadáshoz vezetnek, aminek elkerülhetetlen következménye a test­­hőmérséklet hirtelen csökkenése. Egy szó mint száz, fogyasztását egyetlen komoly érv sem indokolja. Káros következményű élvezeti cikk, semmi több­. - Milyen párhuzamot lehetne von­ni egy cigaretta, egy deci konyak és egy csésze fekete között ? — Legkevésbé veszélyes, mondhat­nám veszélytelen, egy kis csésze fe­kete — különösen amilyent cukrász­dáinkban kotyvasztanak. Nem do­hányzó embernek akár egyetlen ci­­­garetta is okozhat szédülést, reme­gést, sőt hányingert is. Egy deci ko­nyak tünetei is azoknál jelentkeznek elsősorban, akiik még nem szoktak hozzá, s ezért az ideg- és szív­műkö­dési rendellenesség erőteljesebben mutatkozik. A krónikus alkoholista, régi dohányos ,és mindennapos feke­téző jól tűri, sőt egyre inkább igényli a mérget még akkor is, ha állandóan tapasztalja a kellemetlen utóhatást. — Az idős vagy a Halal korosz­tályra veszélyesebb a három élvezeti cikk ? — Amikor fogyasztásuk szenve­déllyé vált, mindenkinél rontja az egészséget. A fiatalok azonban óva­kodjanak, ne szokják meg. Az első cigaretta füstjének leszívása után például mindenki szédül, a gyomra émelyeg, s ha már akkor abbahagy­ja, talán nem fogja újrakezdeni so­ha. A kamaszos ,, csat­azúr­áis" azon­ban biztos alapja a későbbi megszo­kásnak. Ugyanez vonatkozik az első deci rumra vagy konyakra is — a feketekávé azonban lényegesen ve­szélytelenebb, adagonként általában 0,05 gramm koffeint tartalmaz. — A megrögzött alkoholistákon az elvonó kúrákkal igyekeznek segíteni. De mit­­ egyeli a gyenge akaraterejét nikotinista ? — A gyógyszeres kezeléssel folyta­tott kísérletek kudarcot vallottak. Marad az akaraterő, emberi mivol­tunk egyik legnehezebb próbája. Bár félmegoldás, de nem­ rossz a kompro­misszumos út sem : csökkentsük a napi adagot öt-hat cigarettára, s le­hetőleg egyiket se szívjuk végig, u­­gyan­is­ a csikk jóval nikotindúsabb. Ajánlatos füstszűrőt és szipkát hasz­nálni. Véleménye szerint mikor mond le végleg a társadalom a nikotin-, k­oliein- és alkoholfogyasztásról ? — Biztos vagyok benne, hogy kö­zelebbről nem. De, hogy időben mi­nél közelebb hozzuk a toxikus élve­zeti cikkek teljes kiküszöbölését, át­fogó egészségügyi nevelőmunkára van szükség, s elsősorban a fiatalság körében. Lejegyezte Galbács Pál bálványos! táborozás Sok havat, s jó időtöltést! — ezt kívánták szüleink, mikor elindultunk Bálványosfürdőre, a sepsiszentgyör­gyi sportiskola által szervezett edző­táborba, amelyben több mint 60 tanu­ló vett részt, kézilabda-, torna-, lab­darúgó- és atlétikai csoportokra oszt­va. A tíznapos tábort Román Vilmos, Csíki Sándor, Domokos Sándor és Csorna Sándor tanárok vezették. A nagy álmok és remények, hogy reggeltől estig sízünk, szánkózunk, a me­diteráni meleg légáramlat miatt „megcsúsztak". Sebaj ! Elvégre egy sportoló nem csügged el ! Kirándultunk, edzettünk. Bebarangoltuk az Apor-család egykori fellegvárának környékét. A XI. szá­zadbeli Bálványosvár nem volt új­donság számunkra. Meglátogattuk az 1052 méternyi ma­gasságban lévő torjai Büdösbarlangot, majd a Timsós-barlangot és a Madár­­temetőnek nevezett kénfeltöréses, szakadékos mélyedést, a Gyilkos-bar­langot és a Buffogó nevű borvizekben gazdag, érdekes növényzettel­­ borí­tott fellápot. A következő napok szintén „feke­ték" voltak, s így ismét túráztunk. Néhány órai járás után Cserepes-, Borsikás- és Csoma-pusztán át elér­tünk a Tekenyős borvízhez, ahonnan a Begyenkő konglomerát szírt­hez ju­tottunk. Ezután a Bodoki-havas észa­ki nyúlványára, a Kőmögére láto­gattunk el, majd az ellenkező irány­ban lévő Cecelére, ahonnan megkapó kilátás nyílik a kászoni medencére. A jó kaja, a friss erdei levegő, na meg a „cikóriás" viccek és a jókedv megkönnyítette az utat. Mikor meg­untuk a gyaloglást, nekiiramodtunk, s így a futóedzések sem maradtak el. Otthon várt a kényelmes szállás és a klub. Kártyáztunk, sakkoztunk. Esténként pedig „döci" (bál, a gyen­gébbek kedvéért). A társaság jól összeszokott, emlé­kezetes szilveszterestét töltöttünk a táborban. Az új évet favágóedzéssel kezdtük. S ami még szenzációsáél­ : Csíki tanár elvtárs favágóversenyt rendezett. Nagyon tetszett nekünk, de még jobban a fürdő személyze­tének, hiszen egy hónapra való tűzi­fát aprítottunk fel! A lelkes társaság örömmel végzett minden munkát, még akkor is, ha Miska beköpte néha : — Hát mi van ? Sztrájkolunk ? ! (Ez volt a szójárás a táborban. Utá­nozta egyik tanárát, s mi nagyokat nevettünk rajta.) A kilencedik napon Aki tud, az nyer-versenyt rendeztünk. Elsősorban Bálványosfürdővel és környékével kapcsolatos kérdések hangzottak el, majd, hogy változatos legyen, sport­ról, zenéről és a művészetekről. Ér­dekfeszítő volt, mindenkit elragadott a versenyláz, mintha a pályán lettünk volna. Végül is a kézilabdás lányok nyerték meg. A táborozás utolsó estéje — ilyen­kor senki nem alszik. Előkerül a fog­­pasztás tubus és a cipőkrém, a má­zolás és a megszokott csínyek. Jól esett a borvízkúra, tíznapos tü­­­dőszellőztetés. Bárhogy telt, kissé örültünk a hazajövetelnek . . . Pethő Zsolt, az­ 1. számú líceum tanulója ^ SPORT—== JÉGKORONG a meglepetések napja Brassói Dinamo—Csíkszeredai Akarat 4 : 3 Mozgalmas első harmaddal kezdődik a mérkőzés. A Dinamo szerzi meg a vezetést Szabó Tibor révén (3. perc). Két perc sem telik el, s Gecző egyenlít, majd Derzsi előnyhöz juttatja az Akarat Együttesét. A brassóiakon a sor, Szabó Tibor újabb gólt üt — 2—2-re alakul a mérkőzés állása — de Jakab, az Akarat játékosa is megzörgeti a hálót. 3—2-es ered­ménnyel ér véget az első 20 perc. Szünet­ után Sza­bó Tibor újra egyenlít. Több gó­l aztán nem esik. Nagy akarattal, de sok hibával játszanak a csapa­tok. Az utolsó harmad dönt. Elég volt egy pillanat­nyi figyelmetlenség, és Vass Imre, a torna legjobb hátvédje egyéni akció révén megszerzi a Dinamo negyedik és egyben győztes gólját. Következett a nap szenzációja, a kézdivásárhelyi Szövetkezetek — a Csíkszeredai Sportiskola talál­kozó. Nem számítottunk győzelemre. Annak ellené­re, hogy a Dinamó ellen már láttuk megingani „csikócsapatot". Akkor azt mondtuk : Ah, véletlen, a későre melegedtek játékba a srácok. Tisztes ered­ményt elérni — mondogattuk a mérkőzés előtt. Tar­talékoljuk erőnket az Akarat elleni mérkőzésre. Elkezdődött a küzdelem, s már a második perc­ben Holló beüti az első gólt. Ötödik percben jár az idő, és Kulcsár zörgeti meg a hálót 2—0. Megismét­lődik a Dinamó- Sportiskola eset? A tizedik perc­ben Holló újabb gólt üt. 3—0. Ekkor tér magához a Sportiskola. Kedves révén szépít. Valóban megfor­dul az eredmény — gondoltuk — most kezdtek el játszani... A harmad végét jelző sípszó megtöri a csikócsapat lendületét. A második harmad hetedik percében Sárkány alap­vonalról lő a kapu előterébe s a széléről a hálóba pattan a korong. 4:1. Ez volt a lélektani pillanat. Holló Csaba két és Illés egy gólja 7:1-re módosítja az eredményt. Már nem izgulunk. Ezt a mérkőzést nem lehet elveszíteni. Valóban, a gyerekek lelki­leg összetörnek és szépítésük helyett hat kézdivásár­­helyi gól születik. Holló Csaba hármat, Sárkány ket­tőt és Simon egyet üt. Végeredmény 13:1. Kettős meglepetés. Először a győzelem, másodszor a nagy gólarány. De lehet kettős öröm is. A váratlan győ­zelemnél is nagyobb csapatunk jó játéka. Dicséret érte az­­ egész csapatnak, de különösen Hollónak, Sár­kánynak, Csorbának, Vargának és Kulcsárnak. Brá­­vó, kézdi vásárhelyiek ! Brávó ! Az utolsó versenynap eredményei: Kézdivásár­­helyi Szövetkezetek—Csíkszeredai Akarat 6:3 (0:1, 2:0, 4:2). Góllövők : Holló 2, Varga 2, Simon és Kul­csár, illetve Jakab 2 és Derzsi. Udvarhelyi Kü­küllő —Csíkszeredai Sportiskola 7:3 (2:1, 3:2, 2:0) Áros Károly

Next