Megyei Tükör, 1971. január (4. évfolyam, 215-239. szám)

1971-01-13 / 223. szám

ÉRVÉNYESÜLHET A KEZDEMÉNYEZŐ SZELLEM Az AGRICULTURA hetilap egyik decemberi számában vezércikk je­lent meg, mely a termelési tervek összeállításával foglalkozik. A cikk­ben tárgyalt kérdések most, a terve­zés idején, igen fontosak minden ter­melőszövetkezeti tag, vezető és­ szak­ember részére, mert a sokoldalú fel­adatok között jelentős szerepe van a tervezés tökéletesítésének. A terme­lési és költségvetési tervnek tükröz­nie kell a termelés fokozása érdeké­ben felhasználható tartalékokat. Tar­talmaznia kell a szövetkezetközi ta­nácsok egybehangolt határozatait, szoros összefüggésben a mezőgazda­sági gépesítési vállalat tervével. Vég­eredményben a terv­­ a készítők és a megvalósítók alkotó gondolatainak összesítőjévé kell hogy váljék. Az 1971-es tervek egyik fő sajá­tossága a tervezés decentralizálódása. Más szóval ez azt jelenti, hogy nő a termelőegységek felelőssége a ter­vek kidolgozásában és megvalósítá­sában. A tervezés kötetlenebb kivite­lezése a megjelölt irányvonalnak megfelelően, széles utat nyit a ter­melőegységek és a szakemberek alko­tó kezdeményezése előtt. Feltétele­ket teremt a tervfeladatok és a ter­melőegységek, vagy termelési zónák lehetőségeinek ésszerű egybehangolá­sára. Az 1971-es évtől kezdve a termelő­­szövetkezetek kevesebb tervmutató számot kapnak, csak azokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a me­zőgazdaság szövetkezeti szektora és a nemzetgazdaság más ágainak har­monikus fejlődéséhez. Megyénkben a kötelező mutatószámok a követke­zők : művelésben lévő szántóterület, öntözött terület, búzaössztermés ; búzából, őszi burgonyából, sörárpá­ból, cukorrépából, zöldségből az ál­lami alaphoz való hozzájárulás; az év végi állatlétszám törzsállomány fajonként, és ebből a valamint a főbb állati termékekből előirányzott (tej, hús, gyapjú) közpon­tosított alap. A más terményekből (egyéb­ ipari növények , rostlen, gyógynövények, magtermő növények) a központosított alaphoz való hozzájárulás mutatóit az illető minisztériumok és központi szervek kapják.Ezeknek a feladata leszerződni a terményeket azokkal a termelőszövetkezetekkel, melyeknek lehetősége van az illető termények megtermelésére és átadására. A tervezés új formája megszabja a termelés biztosításában alapvető sze­repet játszó műszaki-anyagi alapok fontosabb elemeit, így a műtrágyael­látást, hosszú lejáratú hitelek nyúj­tását és a tervezett beruházások vég­rehajtását. Az eddig használatos módszertől eltérően a megye és a mezőgaz­dasági gépesítési vállalatok az összberuházás összegét és a trak­torok számát kapják­­ mint terv­mutatót. A gépesítési vállalat­­ok a termelőszövetkezetközi taná­csokkal közösen döntik el, hogy mi­lyen gépekre van szükség az adott körülmények között, és csak ezeket a gépeket rendelik meg, de közvet­lenül a gépgyártó vállalattól. Ez igen lényeges tényező a helyes gépellátás szempontjából. Mostanáig többször visszás helyzetnek voltunk tanúi. Is­meretes, hogy megyénk nem szőlő- és gyümölcstermesztő vidék. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi gépesí­tési vállalatnak olyan trágyaszóró gépeket adtak át,melyek a szőlő- és gyümölcstermesztés sajátos munkái­ra voltak szerkesztve. Ezért kihaszná­latlanul álltak éveken át, s más vidéken valószínű hiányolták őket. Nem foglalkozunk rizstermeléssel sem, de gépesítési vállalatainknál vannak kultivátorok, amelyek a rizstermelés­nél használatosak. Nyilván, ezek is a gépudvarok állandó kiállítási tárgyai. Az eddig alkalmazott tervezési módszert az jellemezte, hogy min­den termelőegység csaknem minden növényre megkapta a kötelező ve­tésterületet, a közpitosított alaphoz való hozzájárulást minden termény­re és termékre néz., megjelölve azt is, hogy melyik szgődő vállalat ve­szi át, melyik évn<yG­yben. Ez vég­ső fokon oda­­ vezett, h­ogy a ter­melőegységek­,csak megism­ételték az előregyártott számisokat. A terve­zés tehát eddig gyak­olt kivitelezése általában a mezőgaiaságban, de kü­lönösképpen a term­őszövetkezetek­­ben, fékezte azok­ a nagyszabású akciókat, amelyek­en egységek fej­lődését, gazdasági m­gerősödését, va­lamint fokozatosan az állami mező­­gazdasági vállalata szintjére való emelését biztosítják Az utóbbi időben untós intézkedé­sek történtek a tmelőszövetkezet­­közi társulások lét]eozása céljából. A meglévő társaság eredményei igazolják a termek­ összevonásának és szakosításának etk­épességét. Ez olyan szervezési foka ahogy azt Nicolae Ceaușescu e­lvtárs hangsú­lyozta —, amelyet kell terjeszteni a szövetkezeti mezgazdaság minden tevékenységi terü­lete. Ebben az ér­telemben szerveztük meg a termelő­­szövetkezetközi Rácsokat, ennek alapján kell életbeptetnünk a sza­kosítást. A szövetkezetköztanácsok egy­be­hangolják a közélekti intézkedése­ket, megállapítják legmegfelelőbb termesztési szerkezet, a növények elhelyezését, megsr­ják a beruházá­­sok irányát, a term­ég összevonását és a maximális hatlnnyságot bizt 0_ sító termelt ág­i fejlegfftisét. Ezt a nagy jelen­­ségű iráska c­­­­sak ak­kor tudják l teni,a a aságok csak kevés számú ti, mutatni kapnak. A terv­mutatók bikában minden egység külön, de idősen is, a szö­­vetkezetközi tanács, keretében, az adott éghajlat- és tájviszonyok, va­­lamint a meglévő ársadalmi-gazda­­sági körülmények­özött rátérhet a távlati és az évi teek kidolgozásá­ra. Ilyen alapon ért­esíth­etik a ren­delkezésükre álló italékokat. Kovács Irén a Nigard berendezést ellenőrzi gyárban a kézdivásárhelyi keményítő-Szakács Sándor felvétele A Kalász helyi ipa­ri vállalat borví­z­­töltödéjének most végzik főjavítását. — Az 1971-es termelés folytonos­sága, zökkenőmentessége függ at­tól, hogy mennyire javítjuk ki a for­rások gépeit, felszereléseit, — mondta Guth István, a vállalat főmérnöke. — Minden évben igyekeztünk tö­kéletes főjavítást végezni. A vállalat tevékenysége ebben az időszakban a főjavítás lebonyolításának szolgá­latába van állítva. — Miért választotta a vállalat a főjavítás időszakának a téli hónapo­kat ? A töltedék főjavítási periódusa azonos mindenütt ? •— Borvízforrásaink szám szerint hét, szét vannak szórva a megye egész területén, Polyántól Vargyasig. Min­den egyes forrásnak, töltődének meg­vannak a maga sajátosságai, így nem tehetjük egy kalap alá őket. f e­zeket a sajátosságokat az illető bor­víz tulajdonságai, a forrás fekvése (könnyen vagy nehezen megközelít­hető) és felszerelése határozza meg. Közös sajátosságuk viszont, hogy a hideg időszakban a munkakörülmé­nyek rosszabbodnak. Mind a szállítá­si, mind a raktározási és termelési feltételek. Mi több, némely forrásnál lehetetlen a téli műszak. Ez a tény teszi indokolttá első­sorban azt, hogy a töltődék fel­szereléseinek főjavítását télire ter­vezzük. De ez nem valami újkeletű dolog, hiszen az ország minden bor­­víztöltödéjében télen végzik ezt a munkát. Mint már az előbb említettem, bor­­víztöltőink sokban különböznek egymástól, technikai felszerelésük nem ugyanaz. Bodok, Bibarcfalva nagy kapacitású félautomata gépsor­ral rendelkezik. Málnás, mechanizált, de kapacitásuk Élőpatak jóval kisebb. A borvíztöltöde kapacitását az illető forrás hozama határozza meg, és ennek függvényében lehet nagyobb vagy kisebb. Természetesen, a felszerelések is más és más típu­súak. Ezenkívül a piac a döntő té­nyező, elsősorban ez határozza meg a főjavítás határidejét. — Hogyan történik egy borvíztöl­töde főjavítási időszakának meghatá­rozása ? — Minden esetben a borvíztöltö­­de termelési tervéből indulunk ki. Ismerve a kapacitását és a megren­delőket (a megrendelők elosztását negyedévenként), megállapítjuk a főjavítás kezdetét és végét jelző dá­tumot. A vevő megrendelései mellett egy sor más tényezőt is figyelembe kell vennünk, mint például a fagyás­­veszélyt. A kovásznái borvízforrás fő­javítási idejét igyekszünk mind job­ban tavasz felé kitolni, hiszen Ko­­vásznán nemegyszer még áprilisban is m­ínusz 3, mínusz 4 Cel­ius fokot mutat a hőmérő. Az idén a borvíztöltedék egy ré­sze november elején termelt utoljá­ra, és előreláthatóan január 15 és 20 között fognak újra termelni. A legtá­volabbi beindulási határidő a var­­gyasié és a nemeréé : március 15, il­letve március 5. A főjavítás ideje átlag egy és fél—három hónap kö­zött váltakozik. — Hogyan készül el egy borvíz­­forrás főjavítási terve ? — Minden egység még a múlt év folyamán benyújtott a vállalat főgé­­pészi osztályára egy főjavítási terv­­javaslatot. Ez tartalmazza az elvég­zendő munkákat, a szükséges nyers­anyagot, cserealkatrészeket. A főgé­­pészi osztály ezeket a terveket tö­kéletesíti felosztja különböző felsze­relés-csoportra, és az elvégzendő munkákat csoportosítja, természete­sen ezt mind vállalati szinten, figye­lembe véve a források sajátos szük­ségleteit. Ezután beosztja a munká­kat, határidőket tűz ki. Hogy a mun­kálatok zökkenőmentesen folyjanak, a központ technikai személyzetéből minden forráshoz kineveztek egy főjavítás felelőst, aki szorossá teszi a kapcsolatot a vállalat és a borvíz­töltöde között, felügyel a határidő betartására, és ő az, aki a felmerülő nehézségekről először tudomást sze­rez. — Mi az új az idei főjavítási mun­kálatokban, a múlt évhez viszonyít­va ? — A hét borvíztöltöde közül csak a háromnak, Kovásznának, Málnásnak és Élőpataknak van a tavalyival na­gyobb mértékben azonos főjavítása, a polyári Nemere forrást a tavaly vette át a vállalat a kézdivásárhelyi Poliprodtól nagyon elhanyagolt álla­potban, így az 1970-es év folyamán többször a bezárás fenyegette. A ter­melő- és raktározótermeknek a higé­­niája, sem a belső kanalizálása, sem a ventilláció nem volt kielégítő, a munkások nem rendelkeztek megfe­lelő öltözővel és fürdővel. A villany­­hálózat nem volt az előírásnak meg­felelő. Ez idáig a kovásznál Építők kisipari szövetkezet megrendelésünk­re kibetonozta a termelőtermet, és a villanyhálózatot behelyezte az előírá­soknak megfelelően a falba. Még hátravan a töltődék és a fürdők ki­javítása. A polgári töltődő felszere­lését a vállalat központi műhelyében javítjuk ki. Március ötödikére, talán még hamarabb, elkészülünk a javí­tásokkal, s így a polyáriak egy tisz­ta, új egységben kezdhetik el a mun­kát. Vargyason a főjavítás egybeesik a Csehszlovákiából kapott új töltővo­­nal felszerelésével. A gép­ek a töltő­dő udvarán vannak még becsomagol­va. A beszerelési munkálatok meg­kezdése attól függ, hogy a megyei tervezőintézet mikorra tudja kidol­gozni a szerelés és az épület módo­sításainak tervét. A terv témája, a megfelelő jóváhagyásokkal együtt, a tervezőknél van. A beszerelésre ke­rülő új vonal kapacitása nagy, éven­te két váltással 12 milllió liter bor­víz. — A borv­íz minőségét is javítják Vargyason az új gépek felszerelésé­vel ?­­— Sajnos erre tagadó választ kell adnom. A borvíz túl vasas, rászorul­na a vastalanításra. A vastalanító berendezés megtervezését és kivite­lezését megrendeltük a kovas­­nai É­­pítő szövetkezetnél, ők meg is­ ígér­ték, hogy még a tavaly elvégzik, de az ígérettel maradtunk. Jelenleg nincs kilátás arra, hogy a gépek be­szereléséig elkészüljön a vastalaní­tó berendezés. — A vargyasi víz minősége körül eddig is jócskán voltak panaszok. Mi lesz most, amikor ugyanolyan mi­nőség mellett a termelés háromszo­rosára nő ? .. . — 111 — A bibarcfalvi forrás lőjavítási határidejét március 1-ről január 1-­re, a bodok­iét pedig február 15-ről január 20-ra tették át. Miért csök­kentették le a lőjavítási időszakot ezeknél a töltedéknél ? — A főjavítás idejének lecsökken­tése elsősorban az évi termelési ka­pacitás növelését szolgálja. Felettes szerveink utasítására változtattuk meg a javítási munkálatok idejét. — Mi tette szükségessé az évi ka­pacitás növelését ? — Erre az időszakra van egy 40 000 literes export megrendelésünk, és Kovászna megye szükségleteit is ki kell elégítenünk (körülbelül 80— 100 000 liter). Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kitűzött határidőt betartsuk. — Milyen előre nem látott nehéz­ségekkel küzdött a vállalat ebben az évben a főjavítás szempontjából ? — Előre nem látott nehézségünk kevés volt, de előre láttuk, hogy nagy nehézségeink lesznek a anyag­­beszerzés terén. Az­ előrelátásaink sajnos beigazolódtak, mert most is komoly anyagbeszerzési problémák­kal küzdünk. Nincsen megfelelő mi­nőségű csavarunk. Hogy a beszerzé­se milyen nehéz, azt a részlegek ve­zetői tudják a legjobban. * ' Németh József, a­ bibarcfalvi töltő­dő vezetője, elmondta, hogy­ a lerö­vidített időszak még jobban megne­hezítette az anyagbeszerzést. — December végén és január ele­jén a cserealkatrész központok lel­tároznak, vagy éppen nincsen meg­felelő készletük. Nincsen csavarunk, karbidunk, oxigénünk. Ezekért aztán koldulni járunk a szomszédba. Ezért nem a vállalat beszerzési osztálya a hibás — nem lenne semmi pénzért a beszerzési oszty főnöke — Hrițcu Dumitru döbben — ő min­dent megtesz, hog­y­­ egyen csereal­katrész, anyag, de lin­ket mint he_ lynpan vállalatot, indig csak úgy mellékesen kezelne Mindent­­ teszünk, hogy janu. 15.én megin­­duljunk a legutoljó: kitűzött határ­időn. De nagyon sok, hogy ez­ az összecsapott főjavít, nehogy aláás­sa a folyam tenelé nyáron. Azt a borvíz—mnyéget, „mi a fő­­ja­­vtas lecsökkentés telte szü­ksé­­ge­ssé­ két-három m­ alatt letermel_ jük. Meg lehetett vlna úgy szervez­ni a dolgokat, hog ne december 10-én, hanem mérjuk, december 13-án állítsuk le a­z emelést, és így könnyűszerrel letereltü­k volna a fent említett vízmenyiséget. A mesteremm é­­­p­aszkodnak: Ördög Endre, a­z*Me k­­épé mond­ja. ■ A javítás lezökkentésével a mi hátunkon csattan majd az ostor. Újak hiányában vissza kell tennünk olyan alkatrészeket,amelyek kopot­ FŐ­AVÍTÁSBAN A BORVÍZTÖLTŐK

Next