Megyei Tükör, 1971. január (4. évfolyam, 215-239. szám)

1971-01-13 / 223. szám

Az új feltételek között lehetőség nyílik a saját és a tagság részére szükséges termékek előállítására, va­­lamint arra, hogy biztosítsák az álla­mi központosított alap részére a nö­vényi és­­ állati termékek eladását, a­­melyek ugyanakkor szükségesek lakosság, az ipar ellátásához és a a kivitel fedezéséhez.­­ A­z új típusú tervezés lehetővé te­szi a szövetkezeti szektor részére, hogy megfelelő egyensúly­ alakuljon ki a növénytermesztés és az állatte­nyésztés, a takarmánytermesztés és az állati termékek előállítása között. Vidékünkön központosított alapból biztosítva a kukoricát, lehetőség nyí­­lik arra, hogy javuljon az arany, az árpa, zab és takarmányborsó javára. A szabadabb tervezéssel párhuzamo­san érezhetően nő a mezőgazdaság­ban dolgozók felelőssége. Ha mosta­náig egyes termelőegységek csak odáig jutottak el, hogy a megyétől kapott tervszámokat a termelési és költségvetési tervbe egyszerűen be­vezették, a jövőben a vezetőtanácsok a szakemberek segítségével alapos tanulmányokat kell hogy készítsenek a termelés megszervezésére, a növé­nyi kultúrák szerkezetének legéssze­rűbb megválasztására, valamint arra vonatkozóan, hogy milyen állatfajok és kategóriák tenyésztése a legmeg­felelőbb legyen az adott körülmé­nyek között. A valóság, a gazdasági jelenségek és a lehetőségek alapos ismerete el­engedhetetlen a jelen időszakban. A tartalékok értékesítése, a munkater­melékenység­­ és a mezőgazdasági ter­melés magas színvonalú megvaló­sítása szorosan összefügg az alkotó kezdeményezés állandó fejlesztésével. Az alkotóképesség kezdetben a ta­nulmányokban és számításokban kell hogy megmutatkozzon, melyek lehe­tővé teszik a nagy termések eléré­sét minimális befektetéssel. A valóságot figyelembe vevő, kez­deményezéseken alapuló tervezés kétségkívül a mezőgazdaság gyors fellendítéséhez, az ország általános előrehaladásához, a termésbőség meg­teremtéséhez járul hozzá. Könczei Tibor, a mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója tak, és aztán pont akkor adják be a kulcsot, amikor éppen legjobban szükség lenne rájuk. * A vállalat vezetősége vajon kellő­en elemezte a főjavítás lecsökken­tése, az évi termelési kapacitás meg­növekedésével járó k­érdéseket ? Biztosították a többlettermeléshez szükséges üvegmennyiséget ? Biztosították az eladást, szállítást? — Rendelkeznek a vagontervvel ? Biztosították vajon a raktározás téli feltételeit (mi lesz, ha hirtelen beáll a hideg) ? Számoltak-e a munkások alkalma­zása körüli nehézségekkel ? Íme, néhány kényes kérdés a sok közül — vajon ezeket kellőképpen dokumentálva tudomására hozták-e a határozatot hozó felettes szervnek ? A Kalász helyiipari vállalatnak hírneve van a főjavítás megszerve­zésében, és lelkiismeretes kivitelezé­sében. Mindent meg kell tenniük, hogy ezt ne veszítsék el mások, de elsősorban saját maguk előtt. Vajna Géza Jövőkutatás a Szovjetunióban Bár alig több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a jövőkutatás tudománya — melyet röviden futuro­lógiának nevezünk —, máris tekinté­lyes irodalma van, számos tudomá­nyos konferenciát rendeztek e témá­val kapcsolatban, több futurológiai folyóiratot alapítottak. A szovjet tu­dósok véleménye szerint a jövőkuta­tás négy fő szakaszra oszlik : a­ spe­cializált részprognosztika (közgazda­sági, műszaki, tudományos, demog­ráfiai stb.). Ennek jelentősége a 70-es évek második felétől kezdve a Szov­jetunióban erősen csökkenni fog, mert növekszik a részrendszerek kölcsön­hatása és meggyorsul az általános fejlődés. b) Általános prognosztika. Elsősor­ban a futurológia módszertani kérdé­seivel foglalkozik, feltárja a tudomá­nyos prognózis-készítés általános módszereit. Szovjet szerzők tanulmá­nyai szerint ez a terület a műszaki fejlesztés előrejelzésével azonosítha­tó. c) Társadalomprognosztika, illetve futurológia. A társadalmi fejlődés perspektíváival foglalkozik, egyesíti az általános prognosztikát és a jövő­­vel kapcsolatos filozófiai-kibernetikai elgondolásokat, továbbfejleszti és konkretizálja a tudományos kommu­nizmus elméletét. d) Futurológiai­ filozófia. Különös­nek tűnik a kifejezés, mert most ta­lálkozunk vele először. Magának a futurológiának az önreflexéről (hely­­zetmeghatározásáról) van szó, legál­talánosabb vonásainak jellemzésé­ről. A szovjet tudósok megállapították, hogy a filozófiai kérdések hiányos kidolgozása akadályozza a kutatások előrehaladását is. Ezért számos eset­ben a jövőt inkább mint állapotot, nem pedig mint folyamatot vizsgál­ják, nagyobb figyelmet fordítanak a részprognosztikára, mint az általános prognosztikára. Több szakember azon a véleményen v­an, hogy a jövőkutatás módszerei közül elsőbbséget élveznek a mate­matikai módszerek, pontosabban az ún. kvalitatív matematikai módsze­rek. A Szovjetunióban részprognosztiká­val a különböző minisztériumok, ku­tatóintézetek, tervhivatalok, és a nagy vállalatok külön osztályai foglalkoz­nak. Minthogy a prognosztika és fu­turológia társadalmi igény, egymás után jönnek létre azok a tudomá­nyos szervezetek, amelyek e társadal­mi rendelésnek kívánnak eleget ten­ni. A Szovjetunióban központi intéz­mény, a Társadalomprognosztikai In­tézet, amely a Szociológiai Társaság mellett működik és összefogja a jö­vőkutatással foglalkozó különböző kutatócsoportokat. G. M. vi töltődő főgépésze Bortnyik György felvétele a brassói METRÓM ü­zem ■ Vízvezeték- és egészségügyi berendezés sze­relőket ; ■ Szivattyúkezelőket ; H Karbantartó villany- és autószerelőket H Csiszolókat ; ■ Lakatosokat ; I Darukezelőket ; ■ Segédmunkásokat. A SEPSISZENTGYÖRGYI TEXTILMŰVEK­­ (Február 16 űt, 19 szám) a­zonnal alkalmaz főkönyvelőt FIZETÉS a 914/ 1968-as Minisztertanácsi Határozat előírásainak megfelelően. Részletes felvilágosítással szolgál a válla­lat személyzeti osztálya a 1290 telefonon. C.E.I.L. BRAȘOV A brassói fakitermelő és fafeldolgozó kombinát (CEIL, Zajzoni út 109 bis) AZONNAL ALKALMAZ szakképesített és gyakorlattal rendelkező asztalosokat az autókarosszériákat és a bútorokat gyártó részlegén lakást biztosítunk ! C.E.I.L. B­RAȘOV

Next