Megyei Tükör, 1971. február (4. évfolyam, 240-263. szám)
1971-02-24 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 24., SZERDA ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Befejeződött az ipari fővállalatok és fővállalati státusú egységek vezetőinek tanácskozása Kedden befejeződött az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozása. A munkálatokon részt vettek a következő elvtíirsak : Nicolae Ceaușescu, Manea Mănescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Trofin, Ilié Verdef, Florian Dănălache, Virgil Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Iosif Banc, Fetrc Blajot ici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Vasile Patilineț, Ion Stănescu, Mihai Marinescu, Ion Pățan. Mint már jelentettük, hétfőre a tanácskozás minisztériumonként és termelőágazatonként folytatta munkáját, széleskörűen megvitatta az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység tevékenységének legfontosabb kérdéseit. A felszólalók kidomborították az új szervek tevékenységének lényeges vonásait hatáskörük ellátásában, feladataik teljesítésében. Egyidejűleg kollektív vita alá bocsátották az ipari fővállalatok státusáról, az állami gazdasági egységek vezetésének megszervezéséről és a nemzetgazdaság műszaki-anyagi ellátásáról szóló törvénytervezeteket, rámutatva szóban forgó tevékenységi területeken kilátásaba helyezett fontosabb javításokra. Kedden a munkálatok részvevői — ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetői, miniszterek és minisztériumi vezető káderek, vállalatigazgatók, megyei pártbizottságok gazdasági titkárai, vállalati párttitkárok, ágazati szakszervezeti szövetségek és vállalati szakszervezeti bizottságok elnökei, kutató, és tervezőintézetek szakemberei, műszaki és gazdasági főiskolák tanerői — plenáris ülésre jöttek össze. Ez alkalommal ismertették a minisztériumi vita megállapításait, s javaslatokat tettek a fővállalatok és a fővállalati státusú egységek tevékenységének, valamint ezek és vállalataik, illetve a minisztériumok közötti kapcsolatoknak a tökéletesítésére. A vita keretében felszólaltak a következő elvtársak : Mihail Florescu vegyipari miniszter, Ioan Avram gépipari miniszter, Costache Trotuș, a vajdahunyadi ipari fővállalat vezérigazgatója, Ion Crăciun, könnyűipari miniszter, Eugen Luca, a húsipari fővállalat vezérigazgatója, Traian Ispas építőanyagipari miniszter, Florian Dănălache közlekedésügyi miniszter, Alexandru Necula, az elektrotechnikai gép- és anyagipari fővállalat vezérigazgatója, Iulian Cohn, a moinești-i kitermelés mélyfúró ipari csoportjának vezérigazgatója, Gheorghe Constantinescu, a pitești-i fakitermelő és -feldolgozó kombinát vezérigazgatója, Matei Ghigiu, az ipari építkezések minisztere, Pavel Diniș, a bukaresti selyemkombinát vezérigazgatója, Soós Manea Carol, az RKP Kolozs megyei bizottságának gazdasági titkára, Virgil Adarian, az Állami Tervbizottság első alelnöke, Florea Dumitrescu pénzügyminiszter, Bujor Almășan bányaipari és geológiai miniszter és Dumitru Niculescu, a Termékminőségellenőrzési Állami Főfelügyelőség főfelügyelője. A vita munkalégkörben folyt le. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú gazdasági szervezetek létesítése beigazolta a pártunk és államunk vezetősége által a gazdasági tevékenység megszervezésére, tervezésére és vezetésére tett intézkedések helyességét. Külön kiemelték azt a körülményt, hogy az új gazdasági szervek nagymértékben előmozdították a túlzott centralizmus és a párhuzamosságok jelenségeinek felszámolását, biztosították az ipar és a többi ág jelenlegi fejlődési stádiumának megfelelően — a tevékenységek nagyobb volumenének jobb átfogását Ennek folytán sikerült nagyobb operativitással, hozzáértéssel és rugalmassággal megoldani a nagy fontosságú termelési kérdéseket, hiszen a vezetés közelebb került a termeléshez, a szakvezetőket jobban fel lehetett használni a gazdaságban. A vita során számos felszólaló indítványozta az ipari fővállalatok és kollektív vezető szerveik hatáskörének és feladatainak jobb meghatározását. Egyben bírálatok hangzottak el az említett szervek felépítésének és működésének még fennálló hiányosságairól, néhány minisztérium és központi szerv munkamódszereiről és munkastílusáról. Vitazáró beszédet tartott Nicolae Ceaușescu elvtárs. A jelenlévők megkülönböztetett érdeklődéssel hallgatták végig, többször is élénken, hosszasan megtapsolták a beszédet. ! A törvény betűje Alkotó módon alkalmazni a törvényeket, utasításokat — de sokat beszéltünk már erről. Mindent az emberért, mindent a dolgozó érdekében — alapvető elve társadalmi rendszerünknek. Végső fokon ezért jelennek meg az utasítások, ezért hozzák a törvényeket. És éppen ezért fájó érzés (talán ez a legalkalmasabb kifejezés), ha azt látjuk, hogy felelős, tenni tudó emberek pont a humanitás jelszavával gáncsolják az emberséget. Nem, nem rosszindulatból, hiszen akkor könnyen felelősségre lehetne vonni őket. Feltartott kézzel, mindig a törvény betűjére hivatkozva. Valami rosszul értelmezett „törvény tiszteletből“. Ők „védik“ a vállalat érdekeit, őket irányítják az I.instrukciók De nem veszik észre, hogy paradox módon éppen ez a vonalas ügyintézés gyakran nemhogy védené, de rombolja a vállalat érdekeit. A megyei építő-szerelő vállalat munkaerő-gondokkal küzd. Nehéz ezreket költ évente munkás-kereső hirdetésekre. Lakást ad, legényszállást, kitűnő étkezdét bocsát rendelkezésükre — csak jöjjenek. És akkor . Kertész Győző víz- és fűtőberendezés szerelő, Marosvásárhelyről jött ide, haza szüleihez. Saját kérésére az ottani tröszt jóváhagyta az áthelyezést. Megérkezése után az építészeti vállalat munkaszervezési osztályán közölték vele, hogy mivel nem szolgálati érdekből, hanem saját kérésére történt az áthelyezés (megjegyzendő, hogy a vállalat is kérte a marosvásárhelyi trösztöt : engedje át Kertészt, tehát szüksége volt rá az illető fizetési kategórián belül, elveszti a fokozatokat. Tehát csak kisebb fizetéssel tudják alkalmazni. Nem egyezett bele, és ekkor kezdődött — Kertész Győző — hét napig tartó kálváriája a törvénycikkek, paragrafusok között. A vállalat jogtanácsosához fordult. Nem kapott megfelelő felvilágosítást. Elutazott Marosvásárhelyre. Ott azzal biztatták: meg kell kapnia az addigi fizetését. Vissza Szentgyörgyre, újabb elutasítás, új jogtanácsosok véleménye, Tükör szerkesztősége ... Végre a megyei munkaügyi igazgatóságon sikerült tisztázni: pontosan a törvények és kiegészítő utasítások értelmében Kertész Győző — még ha saját kérésére helyezték is át — megkaphatja, egy rövid (6 napos) próbaidő után, az illető bérkategóriában a fokozatokat, amelyeknek előzőleg birtokában volt. Megkaphatja — tehát a törvény a vállalatnak engedi át az ítélkezés jogát. És éppen itt bukkan fel az ellentmondásos tény ■ egyrészt a vállalat munkaerőhiánnyal küzd, másrészt pedig nem igyekszik törvényadta jogával élve — a munkás javára dönteni. Kertész Győző esete nem túl gyakori, és most már nem is túl jelentős, hiszen végül is kérését teljesítették, és ma már dolgozik. Szimbólummá a hétnapos lótás-futás, huzavona — ami alatt nem dolgozott — emeli; megírásra méltónak pedig az a tény, hogy amikor — véleményt kérve — különböző jogtanácsosokkal beszélgettünk, más helyről is kaptuk azt a kategorikus választ : nem, kérem, az önök kérése sajnos, nem teljesíthető ! Tőke Csaba KÖZLEMÉNY Kovászna megye ipari vállalatai közötti szocialista verseny és a helységek jobb községgazdálkodásáért szervezett hazafias munkaverseny 1970-es évben elért eredményeiről A köpeci bányavállalat 1970 januári felhívására válaszolva, Kovászna megye ipari vállalatai és állami szocialista egységei jelentős munkasikerekről számoltak be, számottevő megtakarítást valósítottak meg, emelték az egész gazdasági tevékenység minőségi mutatóit. Állandóan szem előtt tartva a munkatermelékenység fokozását, a termelési költségek csökkentését, új termékek előállítását, az exportkötelezettségek példás teljesítését, a termelés minőségi javítását és a jövedelem növelését, a munkások, mérnökök és technikusok munkakollektívái — románok, magyarok és más nemzetiségűek — a pártszervek és -szervezetek vezetésével és irányításával, a szakszervezet és a KISZ- szervezet által mozgósítva, kiváló eredményeket értek el, az 1970-es évre és az 1966-1970-es időszakra vonatkozó tervfeladatok és vállalások teljesítésében és túlszárnyalásában. ján Az elért eredmények elemzése alapA szocialista munkaverseny élenjáró vállalata 1970-ben címet és zászlót a következő vállalatoknak és gazdasági egységeknek ítéltük oda: — A KÖZTÁRSASÁGI IPARBAN I. helyezett — Köpecs bányavállalat 11. helyezett — Olt textilművek ; Kézdivásárhelyi készruhagyár. A HELYIIPARBAN I. helyezett — kézdivásárhelyi Poliprod helyiipari vállalat. A városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságai által szervezett és vezetett hazafias munkaverseny jelentős helyet foglal el a néptömegek mozgósításában és szocialista nevelésében, lényegesen hozzájárul a helységek jó gazdálkodásához, szépítéséhez, általános arculatuk esztétikusabb alakításához azáltal, hogy jelentős helyi érdekű munkálatot végeztek el. Az 1970-ben elért eredmények és vállalások alapján A hazafias mum(Folytatása a 4. oldalon) A napokban alakult meg a sepsiszentgyörgyi 1-es számú líceum rajztermében a Kovászna megyei zene- és rajztanárok egyesülete, amelynek elnökévé Ördög Zoltánt, a 2-es számú líceum rajztanárát választották. Az alakuló gyűlésen megyénkből 32 rajz és zene szakos tanár vett részt és mintegy 100 olyan tanár, akik bár nem szakosok, de zenét és rajzat is tanítanak. Ezenkívül képviseltette magát a megyei tanfelügyelőség, a már megalakult megyei társaságok — filológiai társaság, biológiai társaság, a tanügyiek háza stb. Az egyesületben részt vesznek az olyan szaktanárok és képzőművészek is, akik a tanügytől eltérő területen fél- egy percre tik ki tevékenységüket. — Mi a célja az új egyesületnek ? — kérdeztük Ördög Zoltántól.— A zeneszerzők egyesülete, a képzőművészek szövetsége és a Tanügyi Minisztérium koordinálása mellett minden megyében létrehoznak egy ilyen fiókegyesületet, amely önálló folyóirattal fog rendelkezni. Feladat lesz összehangolni a megye zene- és rajztanárainak munkáját. . — És a távlatok ? — Hogy a legközelebbit említsem : a pártévforduló tiszteletére rendezett gyermekrajz- és képzőművészeti kiállításokat már egyesületünk koordonálja. Zenei téren pedig felvesszük a kapcsolatot a brassói filharmóniával, hogy a helyi zenei élet fellendítése érdekében újra rendszeresítse hangversenyeit Sepsiszentgyörgyön. Ezenkívül zeneaudíciókat és koncerteket szervezünk helyi erőkből. (hajas)