Megyei Tükör, 1971. február (4. évfolyam, 240-263. szám)

1971-02-24 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 24., SZERDA ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Befejeződött az ipari fővállalatok és fővállalati státusú egységek vezetőinek tanácskozása Kedden befejeződött az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozása. A munkálatokon részt vettek a következő elvtíirsak : Nicolae Ceaușescu, Manea Mănescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Trofin, Ilié Verdef, Florian Dănălache, Virgil Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Iosif Banc, Fetrc Bla­­jot ici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Ge­re Mihály, Vasile Patilineț, Ion Stănescu, Mi­hai Marinescu, Ion Pățan. Mint már jelentettük, hétfőre a tanácskozás minisztériumonként és termelőágazatonként folytatta munkáját, széleskörűen megvitatta az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység tevékenységének legfontosabb kérdé­seit. A felszólalók kidomborították az új szer­vek tevékenységének lényeges vonásait hatás­körük ellátásában, feladataik teljesítésében. Egyidejűleg kollektív vita alá bocsátották az ipari fővállalatok státusáról, az állami gazda­sági egységek vezetésének megszervezéséről és a nemzetgazdaság műszaki-anyagi ellátásá­ról szóló törvénytervezeteket, rámutatva szóban forgó tevékenységi területeken kilátás­a­ba helyezett fontosabb javításokra. Kedden a munkálatok részvevői — ipari fő­­vállalatok és a többi fővállalati státusú egy­ség vezetői, miniszterek és minisztériumi ve­zető káderek, vállalatigazgatók, megyei párt­­bizottságok gazdasági titkárai, vállalati párttit­károk, ágazati szakszervezeti szövetségek és vállalati szakszervezeti bizottságok elnökei, kutató, és tervezőintézetek szakemberei, mű­szaki és gazdasági főiskolák tanerői — plená­ris ülésre jöttek össze. Ez alkalommal ismer­­tették a minisztériumi vita megállapításait, s javaslatokat tettek a fővállalatok és a főválla­lati státusú egységek tevékenységének, vala­mint ezek és vállalataik, illetve a minisztériu­mok közötti kapcsolatoknak a tökéletesítésére. A vita keretében felszólaltak a következő elv­társak : Mihail Florescu vegyipari minisz­ter, Ioan Avram gépipari miniszter, Costache Trotuș, a vajdahunyadi ipari fővállalat vezér­­igazgatója, Ion Crăciun, könnyűipari miniszter, Eugen Luca, a húsipari fővállalat vezérigazga­tója, Traian Ispas építőanyagipari miniszter, Florian Dănălache közlekedésügyi miniszter, Alexandru Necula, az elektrotechnikai gép- és anyagipari fővállalat vezérigazgatója, Iulian Cohn, a moinești-i kitermelés mélyfúró ipari csoportjának vezérigazgatója, Gheorghe Con­stantinescu, a pitești-i fakitermelő és -feldolgo­zó kombinát vezérigazgatója, Matei Ghigiu, az ipari építkezések minisztere, Pavel Diniș, a bukaresti selyemkombinát vezérigazgatója, Soós Manea Carol, az RKP Kolozs megyei bizott­ságának gazdasági titkára, Virgil Ad­arian, az Állami Tervbizottság első alelnöke, Florea Du­­mitrescu pénzügyminiszter, Bujor Almășan bá­nyaipari és geológiai miniszter és Dumitru Ni­culescu, a Termék­minőségellenőrzési Állami Főfelügyelőség főfelügyelője. A vita munkalégkörben folyt le. A felszó­lalók hangsúlyozták, hogy az ipari fővállala­­tok és a többi fővállalati státusú gazdasági szervezetek létesítése beigazolta a pártunk és államunk vezetősége által a gazdasági tevé­kenység megszervezésére, tervezésére és veze­tésére tett intézkedések helyességét. Külön kiemelték azt a körülményt, hogy az új gaz­dasági szervek nagymértékben előmozdították a túlzott centralizmus és a párhuzamosságok jelenségeinek felszámolását, biztosították­­ az ipar és a többi ág jelenlegi fejlődési stádiumának megfelelően — a tevékenységek nagyobb volu­­menének jobb átfogását Ennek folytán sikerült nagyobb operativitással, hozzáértéssel és rugal­massággal megoldani a nagy fontosságú terme­lési kérdéseket, hiszen a vezetés közelebb ke­rült a termeléshez, a szakvezetőket jobban fel lehetett használni a gazdaságban. A vita során számos felszólaló indítványozta az ipari fővállalatok és kollektív vezető szer­veik hatáskörének és feladatainak jobb meg­határozását. Egyben bírálatok hangzottak el az említett szervek felépítésének és működésének még fennálló hiányosságairól, néhány minisz­térium és központi szerv munkamódszereiről és munkastílusáról. Vitazáró beszédet tartott Nicolae Ceaușescu elvtárs. A jelenlévők megkülönböztetett érdeklődés­sel hallgatták végig, többször is élénken, hos­­­szasan megtapsolták a beszédet. ! A törvény betűje Alkotó módon alkalmazni a törvényeket, utasításokat — de sokat beszéltünk már erről. Mindent az emberért, mindent a dolgozó érdekében — alapvető elve társadalmi rendsze­rünknek. Végső fokon ezért jelennek meg az utasítások, ezért hozzák a törvényeket. És éppen ezért fájó érzés (talán ez a legalkalmasabb kifejezés), ha azt látjuk, hogy felelős, tenni­ tudó emberek pont a humanitás jelszavával gáncsolják az em­berséget. Nem, nem rosszindulatból, hiszen akkor könnyen felelősségre lehetne vonni őket. Feltartott kézzel, mindig a törvény betűjére hivatkozva. Valami rosszul értelmezett „tör­­vény tiszteletből“. Ők „védik“ a vállalat érdekeit, őket irá­nyítják az I.instrukciók De nem veszik észre, hogy paradox módon éppen ez a vonalas ügyintézés gyakran nemhogy véde­né, de rombolja a vállalat érdekeit. A megyei építő-szerelő vállalat munkaerő-gondokkal küzd. Nehéz ezreket költ évente munkás-kereső hirdetésekre. Lakást ad, legényszállást, kitűnő étkezdét bocsát rendelkezésükre — csak jöjjenek. És akkor­ . Kertész Győző víz- és fűtőberendezés szerelő, Marosvásár­helyről jött ide, haza szüleihez. Saját kérésére az ottani tröszt jóváhagyta az áthelyezést. Megérkezése után az építészeti vállalat munkaszervezési osztályán közölték vele, hogy mivel nem szolgálati érdekből, hanem saját kérésére történt az át­helyezés (megjegyzendő, hogy a vállalat is kérte a marosvásár­helyi trösztöt : engedje át Kertészt, tehát szüksége volt rá­ az illető fizetési kategórián belül, elveszti a fokozatokat. Te­hát csak kisebb fizetéssel tudják alkalmazni. Nem egyezett bele, és ekkor kezdődött — Kertész Győző — hét napig tartó kálváriája a törvénycikkek, paragrafusok között. A vállalat jogtanácsosához fordult. Nem kapott meg­felelő felvilágosítást. Elutazott Marosvásárhelyre. Ott azzal biztatták: meg kell kapnia az addigi fizetését. Vissza Szent­­györgyre, újabb elutasítás, új jogtanácsosok véleménye, Tükör szerkesztősége ... Végre a megyei munkaügyi igazgatóságon sikerült tisz­­tázni: pontosan a törvények és kiegészítő utasítások értel­mében Kertész Győző — még ha saját kérésére helyezték is át — megkaphatja, egy rövid (6 napos) próbaidő után, az illető bérkategóriában a fokozatokat, amelyeknek előzőleg birtoká­ban volt. Megkaphatja — tehát a törvény a vállalatnak engedi át az ítélkezés jogát. És éppen itt bukkan fel az­ ellentmondásos tény ■ egyrészt a vállalat munkaerőhiánnyal küzd, másrészt pedig nem igyekszik törvényadta jogával élve — a munkás javára dönteni. Kertész Győző­ esete nem túl gyakori, és most már nem is túl jelentős, hiszen végül is kérését teljesítették, és ma már dolgozik. Szimbólummá a hétnapos lótás-futás, huzavona — ami alatt nem dolgozott — emeli; megírásra méltónak pedig az a tény, hogy amikor — véleményt kérve — különböző jog­tanácsosokkal beszélgettünk, más helyről is kaptuk azt a ka­tegorikus választ : nem, kérem, az önök kérése sajnos, nem teljesíthető ! Tőke Csaba KÖZLEMÉNY Kovászna megye ipari vállalatai közötti szocialista verseny és a helységek jobb község­gazdálkodásáért szervezett hazafias munkaverseny 1970-es évben elért eredményeiről A k­öpeci bányavállalat 1970 janu­ári felhívására válaszolva, Kovászna megye ipari vállalatai és állami szo­cialista egységei jelentős munkasike­­rekről számoltak be, számottevő meg­­takarítást valósítottak meg, emelték az egész gazdasági tevékenység mi­nőségi mutatóit. Állandóan szem előtt tartva a mun­katermelékenység fokozását, a ter­melési költségek csökkentését, új termékek előállítását, az exportköte­lezettségek példás teljesítését, a ter­melés minőségi javítását és a jöve­delem növelését, a munkások, mér­nökök és technikusok munkakollek­tívái — románok, magyarok és más nemzetiségűek — a pártszervek és -szervezetek vezetésével és irányítá­sával, a szakszervezet és a KISZ- szervezet által mozgósítva, kiváló e­­redményeket értek el, az 1970-es év­re és az 1966-1970-es időszakra vonat­kozó tervfeladatok és vállalások tel­jesítésében és túlszárnyalásában. ján Az elért eredmények elemzése alap­A szocialista munkaverseny élenjáró vállalata 1970-ben címet és zászlót a következő vállalatoknak és gazdasági egységeknek ítéltük oda: — A KÖZTÁRSASÁGI IPARBAN­­ I. helyezett — Köpecs bányavállalat 11. helyezett — Olt textilművek ; Kéz­­divásárhelyi készruhagyár. A HELYIIPARBAN I. helyezett — kézdivásárhelyi Po­­liprod helyiipari vállalat. A városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságai által szervezett és vezetett hazafias munkaverseny jelentős helyet foglal el a néptöme­gek mozgósításában és szocialista ne­velésében, lényegesen hozzájárul a helységek jó gazdálkodásához, szé­pítéséhez, általános arculatuk esz­­tétikusabb alakításához azáltal, hogy jelentős helyi érdekű munkálatot vé­geztek el. Az 1970-ben elért eredmények és vállalások alapján A hazafias mum­(Folytatása a 4. oldalon) A napokban alakult meg a sepsiszentgyörgyi 1-es számú líceum rajz­termében a Kovászna me­gyei zene- és rajztanárok egyesülete, amelynek el­nökévé Ördög Zoltánt, a 2-es szám­ú líceum rajztanárát választották. Az alakuló gyűlésen me­gyénkből 32 rajz és ze­ne szakos tanár vett részt és mintegy 100 olyan ta­­nár, akik bár nem szako­sok, de zenét és rajzat is tanítanak. Ezenkívül képviseltette magát a megyei tanfelügyelőség, a már megalakult megyei társaságok — filológiai társaság, biológiai tár­saság, a tanügyiek háza stb. Az egyesületben részt vesznek az olyan szaktanárok és képzőmű­vészek is, akik a tanügy­től eltérő területen fél- egy percre­ tik ki tevékenységüket. — Mi a célja az új egyesületnek ? — kér­deztük Ördög Zoltántól.­­— A zeneszerzők egye­sülete, a képzőművészek szövetsége és a Tanügyi Minisztérium koordiná­­lása mellett minden me­gyében létrehoznak egy ilyen fiókegyesületet, a­­mely önálló folyóirattal fog rendelkezni. Feladat lesz összehangolni a me­gye zene- és rajztanárai­nak munkáját. . — És a távlatok ? — Hogy a legközeleb­bit említsem : a pártév­forduló tiszteletére ren­dezett gyermek­rajz- és képzőművészeti kiállí­tásokat már egyesületünk koordonálja. Zenei téren pedig felvesszük a kap­csolatot a brassói filhar­móniával, hogy a helyi zenei élet fellendítése ér­­dekében újra rendszere­sítse hangversenyeit Sep­­siszentgyörgyön. Ezenkí­vül zeneaudíciókat és koncerteket szervezünk helyi erőkből. (hajas)

Next