Megyei Tükör, 1971. február (4. évfolyam, 240-263. szám)
1971-02-25 / 260. szám
AZ UKI KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM TÁVIRAT AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRÁNAK A sepsiszentgyörgyi városi pártaktíva ülése, mely a lelkesedés és az alkotó munka légkörében ült össze, felelősségtudattal elemezte, miként léptették életbe a városi pártkonferencián kijelölt feladatokat, melyeket a X. pártkongresszus Határozatai és a Központi Bizottság által kidolgozott többi dokumentumok alapján jelöltek ki. A megvalósítások ez alkalomból összeállított mérlege a sokoldalú és komplex tevékenység megkoronázását jelenti. A városi pártbizottság, az alapszervezetek, a kommunisták, minden dolgozó, románok és magyarok gyümölcsöző munkát végeztek a párt bölcs politikájának következetes, maradéktalan megvalósításáért. Az ország adminisztratív-területi felosztásának javítása óta Sepsiszentgyörgy, akárcsak az ország minden városa, története során eddig nem ismert ütemben fejlődött. Új üzemcsarnokokat építettek, korszerűsítették a régieket; az ipari objektumokat új, magas technikai színvonalú gépekkel és berendezésekkel látták el. Növekedett a város urbanizálódási foka a szociális-kulturális létesítmények építése következtében, melyek közül megemlítjük a pos(Folytatása a 3. oldalon) A SEPSISZENTGYÖRGYI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG AKTÍVÁJÁNAK ÜLÉSE Tegnap tartották meg a sepsiszentgyörgyi városi pártbizottság ülését a következő napirenddel ! I. Évi beszámoló a városi pártbizottság tevékenységéről : II. Szervezési kérdések. A beszámolót Koós János, a városi pártbizottság első titkára terjesztette elő. Beszélt a megyeszékhely dolgozóinak eredményeiről, amelyeket a pártszervezetei irányításával és vezetésével értek el, kidomborította a Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédében kijelölt, 1975-re előirányzott feladatokat, melyek a pártszervek és -szervezetek előtt állnak, valamint gazdasági és társadalmi-művelődési egységekre hárulnak 1971-ben. Az első napirendi pontba foglalt kérdésekhez hozzászólt Szőcs Ferenc, Bán Mihály, Radu Pozna, Elisabeta Bod, Biszok Mihály, Gheorghe Micu, László Károly, Márk József, Ferencz Rozália, Wilman Jolán, Vasile Saban, Kovács István, Orbán Gábor, Kapus Irén, Ferencz Margit és Mircea Buceleanu. A hozzászólók hivatkoztak azoknak a munkaközösségeknek és pártszervezeteknek múlt évi tevékenységében megnyilvánuló pozitív és negatív jelenségekre, amelyek jellemezték az általuk képviselt vállalatokat és intézményeket. (folytatása a 3. oldalon) Az állami mezőgazdasági vállalatok országos tanácskozása Szerda reggel a fővárosban megkezdődött az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak első országos tanácskozása. Az összejövetel szerves része azoknak, a párt- és államvezetőség által rendezett , időszakonkénti széleskörű tanácskozásoknak, amelyeken a nemzetgazdaság különböző szektorainak dolgozóival és szakembereivel megvitatják a termelési tevékenységet, a termelés és a gazdasági hatékonyság növelésére fennálló lehetőségek minél ésszerűbb és teljesebb hasznosításának módját. A tanácskozáson csaknem 2 600 küldött — munkások, technikusok, agrár- és állattenyésztési mérnökök, állatorvosok, állami mezőgazdasági vállalatok közgazdászai —, valamint számos meghívott — pártaktivisták, minisztériumok és központi intézmények képviselői, kutatóintézeti és mezőgazdasági főiskolai tudományos dolgozók — vesz részt. A tanácskozás első napján a rész>»ők a következő szakosztályokban dolgoztak : szántóföldi növénytermesztés ; zöldség és burgonya ; gyümölcstermesztés ; szőlőtermesztés ; fejőstehenek ; vágómarha ésjuhi sertés, szárnyas és kisállat. Úgyszintén megvitatták azokat a legkorszerűbb technológiai eljárásokat, termelés- és munkaszervezési formákat, amelyekkel biztosítani lehet az állami mezőgazdasági vállalatok minél nagyobb hozzájárulását, a nemzetgazdaság fejlődéséhez. Csütörtökön, a részvevők plenáris ülést tartanak és meghallgatják a szakosztályok vitájából levont következtetéseket, majd a szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésére kidolgozott pártirányelvek szellemében megállapítják a jövőbeli tevékenység tökéletesítését szolgáló intézkedéseket. A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa elemezte az ifjúsági szervezetek tevékenységét a legutóbbi kongresszus óta, s megállapította a következő időszakra a Kommunista Ifjúsági Szövetség célkitűzéseit és feladatait. A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa, amely munkálatait a dicsőséges évforduló küszöbén folytatta , 50 éve lesz annak, hogy megalakult a Román Kommunista Párt, a nép kipróbált vezetője a nemzeti és társadalmi eszmények valóra váltásáért, a szocialista forradalom és építés végrehajtásáért vívott harcban — újabb alkalom arra, hogy az ifjú nemzedék kifejezze egyöntetű csatlakozását a párt bel- és külpolitikájához. A kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottság által a jelentésbe foglalt időszakban kifejtett tevékenységet, s úgy véli, hogy az RKP KB 1967 novemberdecemberi plénumán és a KISZ országos konferenciáján elfogadott intézkedések teljesítése nyomán általánosan javult az ifjúság körében kifejtett politikai nevelőtevékenység, gazdagodtak és változatosabbá váltak a munkaformák és -módszerek, fokozódott a fiatalok, a KISZ-szervezetek kezdeményezőkészsége, növekedett munkájuk hatékonysága. Az a körülmény, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetséget átfogó feladatkörrel, közvetlen feladatokkal és felelősséggel ruházták fel a kulturális-nevelő tevékenységben, a sport-, a turisztikai tevékenységben és az ifjúságnak a honvédelemre való felkészítésében, hogy az ifjúság képviselői részt vesznek a gazdasági egységek és az oktatási intézmények, a gazdasági és az állami közigazgatási szervezetek vezetőtanácsaiban, azt eredményezte, hogy gazdagodott a KISZ-szervezetek élete és tevékenysége, növekedett befolyásuk és tekintélyük az ifjúság soraiban. Az utóbbi három esztendő tapasztalatai, az elért eredmények teljes mértékben igazolják, hogy a párt helyesen irányította a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját, s hogy a kommunista pártközvetlen vezetése és állandó irányítása egész tevékenységünkben zálogát jelenti a romániai ifjúság forradalmi szervezete jövőbeli sikereinek. A kongresszus megállapítja azonban, hogy fogyatékosságok is mutatkoztak a KISZ-szervek és -szervezetek tevékenységében, a pozitív tapasztalat általánosításában, a többi nevelő tényezővel való együttműködésben, a saját akciók megtervezésében és kibontakoztatásában. 11. A kongresszus a Kommunista Ifjúsági Szövetség jövőbeli tevékenysége alapvető politikai feladataként jelöli meg az egész városi és falusi ifjúság részvételét az ország gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életében, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése művében. Szocialista iparunk és mezőgazdaságunk gyorsütemű fejlesztése megköveteli, hogy valamennyi KISZ-szervezet fokozottabban járuljon hozzá a gazdaságfejlesztési tervek teljesítéséhez, a termelőtevékenységhez. Egyszersmind a KISZ(Folytatása a 2. oldalon) BARÓT 1966-1970 (4—5. oldal) A baráti tejsímítőgyár egyik részlege