Megyei Tükör, 1971. február (4. évfolyam, 240-263. szám)

1971-02-25 / 260. szám

AZ UKI­ KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM TÁVIRAT AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRÁNAK A sepsiszentgyörgyi városi pártaktíva ülése, mely a lelkesedés és az alkotó munka légkörében ült össze, felelősségtudattal elemezte, miként lép­tették életbe a városi pártkonferencián kijelölt feladatokat, melyeket a X. pártkongresszus Határozatai és a Központi Bizottság által kidolgozott többi dokumentumok alapján jelöltek ki. A megvalósítások ez alkalomból összeállí­tott mérlege a sokoldalú és komplex tevékenység megkoronázását jelenti. A városi pártbizottság, az alapszervezetek, a kommunisták, minden dolgozó, ro­mánok és magyarok gyümölcsöző munkát végeztek a párt bölcs politikájának következetes, maradéktalan megvalósításáért. Az ország adminisztratív-területi felosztásának javítása óta Sepsiszent­­györgy, akárcsak az ország minden városa, története során eddig nem ismert ütemben fejlődött. Új üzemcsarnokokat építettek, korszerűsítették a régieket; az ipari objektumokat új, magas technikai színvonalú gépekkel és berendezé­sekkel látták el. Növekedett a város urbanizálódási foka a szociális-kultu­rális létesítmények építése következtében, melyek közül megemlítjük a pos­(Folytatása a 3. oldalon) A SEPSISZENTGYÖRGYI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG AKTÍVÁJÁN­A­K ÜLÉSE Tegnap tartották meg a sepsiszent­györgyi városi pártbizottság ülését a kö­vetkező napirenddel ! I. Évi beszámoló a városi pártbizottság tevékenységéről : II. Szervezési kérdések. A beszámolót Koós János, a városi pártbizottság első titkára terjesztette elő. Beszélt a megyeszékhely dolgozóinak e­­redményeiről, amelyeket a pártszerveze­tei­ irányításával és vezetésével értek el, kidomborította a Nicolae Ceaușescu elv­társ beszédében kijelölt, 1975-re előirány­zott feladatokat, melyek a pártszervek és -szervezetek előtt állnak, valamint gazdasági és társadalmi-művelődési egy­­­ségekre hárulnak 1971-ben. Az első napirendi pontba foglalt kérdé­­sekhez hozzászólt­ Szőcs Ferenc, Bán Mi­hály, Radu Pozna, Elisabeta Bod, Biszok Mihály, Gheorghe Micu, László Károly, Márk József, Ferencz Rozália, Wilman Jolán, Vasile Saban, Kovács István, Or­bán Gábor, Kapus Irén, Ferencz Margit és Mircea Buceleanu. A hozzászólók hi­vatkoztak azoknak a munkaközösségeknek és pártszervezeteknek múlt évi tevékeny­ségében megnyilvánuló pozitív és negatív jelenségekre, amelyek jellemezték az ál­taluk képviselt vállalatokat és intézmé­nyeket. (folytatása a 3. oldalon) Az állami mezőgazdasági vállalatok országos tanácskozása Szerda reggel a fővárosban megkezdő­dött az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak első országos tanácskozása. Az összejövetel szerves része azoknak, a párt- és államvezetőség által rendezett , időszakonkénti széleskörű tanácskozások­nak, amelyeken a nemzetgazdaság külön­böző szektorainak dolgozóival és szakem­bereivel megvitatják a termelési tevékeny­séget, a termelés és a gazdasági haté­konyság növelésére fennálló lehetőségek minél ésszerűbb és teljesebb hasznosítá­sának módját. A tanácskozáson csaknem 2 600 kül­dött — munkások, technikusok, agrár- és állattenyésztési mérnökök, állatorvo­sok, állami mezőgazdasági vállalatok köz­gazdászai —, valamint számos meghívott — pártaktivisták, minisztériumok és köz­ponti intézmények képviselői, kutatóin­tézeti és mezőgazdasági főiskolai tudomá­nyos dolgozók — vesz részt. A tanácskozás első napján a rész­>»ők a következő szakosztályokban dolgoztak : szántóföldi­ növénytermesztés ; zöldség és burgonya ; gyümölcstermesztés ; szőlő­­termesztés ; fejőstehenek ; vágómarha és­­juh­i sertés, szárnyas és kisállat. Úgy­szintén megvitatták azokat a legkorsze­rűbb technológiai eljárásokat, termelés- és munkaszervezési formákat, amelyek­kel biztosítani lehet az állami mezőgaz­dasági vállalatok minél nagyobb hozzá­járulását, a nemzetgazdaság fejlődéséhez. Csütörtökön, a részvevők plenáris ülést tartanak és meghallgatják a szakosztá­lyok vitájából levont következtetéseket, majd a szocialista mezőgazdaságunk to­vábbfejlesztésére kidolgozott pártirány­elvek szellemében megállapítják a jövő­beli tevékenység tökéletesítését szolgáló intézkedéseket. A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa elemezte az ifjúsági szer­vezetek tevékenységét a legutóbbi kong­resszus óta, s megállapította a következő időszakra a Kommunista Ifjúsági Szö­­­­vetség célkitűzéseit és feladatait. A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa, amely munkálatait a dicső­séges évforduló küszöbén folytatta , 50 éve lesz annak, hogy megalakult a Ro­mán Kommunista Párt, a nép kipróbált vezetője a nemzeti és társadalmi esz­mények valóra váltásáért, a szocialista forradalom és építés végrehajtásáért ví­vott harcban — újabb alkalom arra, hogy az ifjú nemzedék kifejezze egyöntetű csatlakozását a párt bel- és külpolitiká­jához.­ ­ A kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottság által a jelentésbe foglalt idő­szakban kifejtett tevékenységet, s úgy véli, hogy az RKP KB 1967 november­decemberi plénumán és a KISZ orszá­gos konferenciáján elfogadott intézkedé­sek teljesítése nyomán általánosan ja­vult az ifjúság körében kifejtett politi­kai­ nevelőtevékenység, gazdagodtak és változatosabbá váltak a munkaformák és -módszerek, fokozódott a fiatalok, a KISZ-szervezetek kezdeményezőkészsége, növekedett munkájuk hatékonysága. Az a körülmény, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetséget átfogó feladatkörrel, közvetlen feladatokkal és felelősséggel ruházták fel a kulturális-nevelő tevé­kenységben, a sport-, a turisztikai tevé­kenységben és az ifjúságnak a honvéde­lemre való felkészítésében, hogy az if­júság képviselői részt vesznek a gazda­sági egységek és az oktatási intézmé­nyek, a gazdasági és az állami közigaz­gatási szervezetek vezetőtanácsaiban, azt eredményezte, hogy gazdagodott a KISZ-szervezetek élete és tevékenysége, növekedett befolyásuk és tekintélyük az ifjúság soraiban. Az utóbbi három esztendő tapasztala­tai, az elért eredmények teljes mérték­ben iga­zolják, hogy a párt helyesen irá­nyította a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség munkáját, s hogy a kommunista párt­­közvetlen vezetése és állandó irányítása egész tevékenységünkben zálogát jelenti a romániai ifjúság forradalmi szerveze­te jövőbeli sikereinek. A kongresszus megállapítja azonban, hogy fogyatékosságok is mutatkoztak a KISZ-szervek és -szervezetek tevékeny­ségében, a pozitív tapasztalat általánosí­tásában, a többi nevelő tényezővel való együttműködésben, a saját akciók meg­tervezésében és kibontakoztatásában. 11. A kongresszus a Kommunista Ifjúsági Szövetség jövőbeli tevékenysége alapve­tő politikai feladataként jelöli meg az egész városi és falusi ifjúság részvételét az ország gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életében, a sokoldalúan fej­­lett szocialista társadalom felépítése mű­vében. Szocialista iparunk és mezőgazdasá­gunk gyorsütemű fejlesztése megköveteli, hogy valamennyi KISZ-szervezet foko­zottabban járuljon hozzá a gazdaságfej­lesztési tervek teljesítéséhez, a termelő­­tevékenységhez. Egyszersmind a KISZ­(Folytatása a 2. oldalon) BARÓT 1966-1970 (4—5. oldal) A baráti tejsím­ítőgyár egyik részlege

Next