Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-08 / 296. szám
—KÜLPOLITIKA -Az SZKP XXIV. kongresszusának munkálatai MOSZKVA — A Kreml kongresszusi termében P. M. Maserovnak, az SZKP KB Politbürója póttagjának, a Belorusziai KP KB első titkárának elnökletével szerdán folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. P. Sz. Nyeporozsnij, a Szovjetunió energetikai és villamosításügyi minisztere, a Szovjetunió 1971—1975-ös nemzetgazdaságfejlesztési ötéves tervének irányelveiről szóló jelentés vitája során vázolta az országnak a múlt ötéves tervben elért energetikai fejlődését. Jelenleg a Szovjetunió erőműveinek beszerelt teljesítőképessége 166 millió kilowatt. Tavaly az erőművek 740 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek. Lendületesen épülnek a Larján—Susenszkoje-i, Uszty—Ilimszki, nureki, toktogulszki és más vízierőművek, valamint számos nagy kapacitású hőerőmű és atomerőmű. A felszólaló a továbbiakban taglalta a Szovjetunió európai része több mint 100 millió kilowattos energetikai rendszerének kialakítását, a falvak villamosításának kiterjesztését. Mint közölte, a következő 10—12 évben új energetikai kapacitások épülnek összesen 200 millió kilowatt teljesítőképességgel, amiből 67 millió kilowatt a jelenlegi ötéves tervben készül el. Újabb nagyfeszültségű légvezetékek épülnek, hozzálátnak a Szovjetunió európai része, Szibéria, Közép-Ázsia és Transzkaukáziai energetikai rendszereink összekapcsolásához, a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének kialakításához. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa nevében felszólalt V. I. Prohorov, az SZKT titkára. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók széles körűen megvitatták az iránytervezetet, számos értékes javaslatot terjesztettek elő, majd taglalta a szakszervezeti munkát, a szocialista verseny szervezésének javítását, az újítók szerepét jelentős anyagi eszközök megtakarításában, a szakszervezetek tevékenységét a munkakörülmények javítása és a társadalombiztosítás terén. K. M. Geraszimov, az OSZSZSZK Minisztertanácsának alelnöke, az OSZSZSZK Állami Tervbizottságának elnöke sokatmondó számokkal példázta azokat az átalakulásokat, amelyek a szövetségben a ötéves terv során végbe mentek. Az ipari termelés 1,5-szörösen, a nemzeti jövedelem több százalékkal növekedett. Üzembe helyeztek 950 új vállalatot. A munkatermelékenység növelésével biztosították a termelési növekedés 80 százalékát. Ezután a felszólaló a szövetség mezőgazdasági eredményeiről beszélt. Ami a jövőt illeti, kifejtette, hogy a jelenlegi ötéves terv alatt az OSZSZSZK ipari termelése 44—47 százalékkal növekszik. Gyorsan fejlődnek majd a keleti vidékek és a szovjet Távol-Kelet. A könnyűipar eredményeiről és időszerű kérdéseiről N. N. Taraszov, a Szovjetunió könnyűipari minisztere beszélt a kongresszuson. Rámutatott a készruhagyártásban, a kötöttáruk, a divatcikkek szektorában elért jelentős termelési növekedésekre, és hangsúlyozta, hogy az ilyen áruk nem elégítik ki teljesen az igényeket, a könnyűipari termékek minősége nem mindig felel meg a vevők igényeinek. A felszólaló ezután ismertette az iparág gyors fejlődési kilátásait a jelenlegi ötéves tervben. G. 1 Csirjajev, az SZKP jakutiai tartományi bizottságának első titkára a szibériai köztársaság gazdag ásványkincseiről beszélt, s rámutatott, hogy az ipari termelés az elmúlt ötéves terv során 18,8-szorosan növekedett. Ezután a felszólaló az északi vidékek vállalatainak maximális gépesítéséről és automatizálásáról, valamint arról beszélt, hogy a vállalatokat el kell látni a mostoha éghajlati viszonyoknak megfelelő kölönleges berendezésekkel. M. A. Prokofjev, a Szovjetunió oktatásügyi minisztere a többi között rámutatott, hogy a jelenlegi ötéves terv folyamán általánosítják a középfokú oktatást. A Vili. osztály végzettjeinek 92 százaléka tovább tanul. N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke, vázolta az új téves terv átfogó, tudományos előkészítő munkáját, rámutatott, hogy több tervváltozat készült el, kidomborította a terv strukturális változásait, hangsúlyozta a közfogyasztási cikkeket termelő ágazatok gyorsított ütemű fejlődését, az egész gazdaság műszaki korszerűsítését. Mint mondotta, a két utóbbi a legfontosabb előirányzat. A felszólaló részletesen foglalkozott a munkatermelékenység és a termelési hatékonyság növelésének lehetőségeivel. A Kazah SZSZK dolgozói teljesítették a Vili. ötéves tervét, több mint másfélszeresen növelték a termelést — hangsúlyozta B. Aszimov, a köztársasági kormány elnöke. Megemlítette, hogy a hatalmas kazahsztáni sztyeppen nagy ipari kombinátok és komplexumok épültek és épülnek, majd rámutatott : a köztársaság a Szovjetunió egyik legfontosabb gabonatermesztő és állattenyésztő övezete lett. Felszólalt még P. Borogyin, a moszkvai Lihacsov tehergépkocsigyár igazgatója és V. Monahova, Moszkva tartományi szovhozigazgató. Szerdán az alábbiak köszöntötték kongresszust: H. del Canto, a Chilei Szocialista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, Tomio Nisizava, a Japán KP KB Elnöksége Állandó Birójának tagja, Amilcar Cabral, Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára, Marc Drumaux, a Belgiumi KP elnöke, N. Saui a Libanoni KP KB főtitkára, Franz Muhri, az Ausztriai KP elnöke, Aziz Mohammed, az Iraki KP KB első titkára, J. Colle, a Bolíviai KP KB első titkára, M. Wilner, az Izraeli KP KB főtitkára, E. Papajoannu, a Ciprusi Dolgozók Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára és Kosztasz Koliannisz, a Görögországi EP KB első titkára. A kongresszus jóváhagyta az irányelvtervezet javító és kiegészítő bizottságának összetételét. Az SZKP XXIV. kongresszusa folytatja munkáját. A DÉL-VIETNAMI hazafias erők sorozatos támadásokat hajtottak végre a saigoni csapatok 5. számú tüzérségi állása ellen , megtámadták a Tan Canh-i rancsnokságot, saigoni pas súlyos károkat okoztak az ellenségnek. A FELLÁZADT tisztek követelésének engedve, Jose Maria Velasco Ibarra, Ecuador elnöke menesztette Jorge Acosta Velasco minisztert, s ezzel hadügyegyidejűleg a Garca Moreno börtönből télt a múlt héten kiengedletartóztatott b tisztet, köztük Luis Jacome Shavezt az Akadémia volt rektorát, akinek lemondatása váltotta ki a válságot. VARSÓBAN aláírták a Lengyel NK és a Né- mondatban metország SZK közötti árucsere 1971. évi jegyzőkönyvét. AZ ELMÚLT 24 órában Jordániában csak vidéken voltak incidensek a kormánycsapatok és a palesztinai ellenállók között, a fővárosban nyugodt a helyzet. SALVADOR ALLENDE elnök nem fogadta el a kormánya radikális párti minisztereinek lemondását ■ — közli a France Presse, mivel a szóban forgó miniszterek teljes bizalmát élvezik, s nincs szándékában átszervezni a kormányt a közeljövőben. NIXON elnök kedden jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely az alaszkai benszülött lakosságának a szövetségi kormánnyal szemben támasztott több követelését rendezi. Egy A számok játéka. Az USA saigoni titkoshír-szerző központjának van egy kisméretű, japán gyártmányú „nevető készüléke", amely zseblámpa-elemmel működik és 18 másodpercen át egyszerű gombnyomásra harsány kacagást hallat. A kis készülék beszerzésével a Pentagon lélekbúvárai valószínűleg arra törekedtek, hogy derűs légkört teremtsenek az amerikai katonák körében és felvidítsák azokat, akik a hazafias erők egyre ádázabb ellenállása következtében mind többször kerülnek életveszélyes helyzetbe. Egy idő óta azonban, a saigoni központ tisztjei akkor indítják meg a nevetőgépet, amikor összpontosítják az amerikai expedíciós „harctéri győzelmeiről“ szóló hadtest híreket. Noha a számadatok általában tükrözik a valóságot, a kis japán készülék keltette „vidámság" ez alkalommal nyilván azt fejezi ki, hogy már az amerikai tisztek sem hisznek a saigoni „Us Command"-hoz a harcterekről beérkező jelentéseknek. múlt héten például a nevetés ragályos betegségként terjedt, amikor bejelentették, hogy Dél-Vietnamban 1961 óta 708 644(!) „ellenséges“ katonát öltek meg. A Time című amerikai folyóirat szerint az igazság az, hogy az amerikai titkosszolgálat az álló mennyiségi kimutatás szerint hamarosan megnyerjük a háborút" . Csakhogy azóta kilenc esztendő telt el, s az Egyesült Államok még mindig nem nyerte meg a háborút. HÍRMAGYARÁZAT évek során soha sem közölt többet egész Indokína viszonylatában (és nem csupán Dél-Vietnamban) 650 000 „ellenséges katonánál" . Márpedig a jelenlegi adatok szerint a megölt ellenséges katonák száma oly nagy, hogy tulajdonképpen már nem volna, ki harcoljon az idegen betolakodók kiűzéséért. Ha viszont ezek a számadatok igazak, akkor félelmetes ellenséges erők bevetéséről tanúskodnak. A Kambodzsával kapcsolatosan meghamisított adatok ugyanígy visszaütöttek a saigoni USA-parancsnokságra. A tavalyi áprilisi invázió óta az amerikai parancsnokság 22 500 khmer hazafi elestéről számolt be .Ha minden megölt ellenséges katona után két sebesültet veszünk — írja az említett folyóirat —, a hazafiak összes vesztesége 67 500 ember lenne. Márpedig az amerikai titkosszolgálat adatai szerint a kambodzsai invázió megkezdésekor mindössze 40 000 khmer harcos létezett, s a mai egész állományt 60 000 emberre becsülik . David Greenway, a Time haditudósítója, akit felháborított az amerikaiak indokínai „győzelmeit" bizonyítani hivatott számadatok ellentmondásossága, utánanézett, hogyan változnak az hadsereg különböző szintű köreiben az ellenség veszteségeiről szóló kimutatások. Jelen volt, amikor egy amerikai járőr az ellenség csapdájába esett, s megállapította, hogy az összetűzésben az amerikai katonák három ellenséges katonát öltek meg. A zászlóalj parancsnoka, miután meghallgatta a járőr beszámolóját, 20 áldozatot jelentett feletteseinek. De amikor Da Nang-ba érkeztem — írja Greenway — az áldozatok száma már 32-re kerekedett. A „számok játéka" azonban nem áll itt meg. A laoszi invázió során két saigoni zászlóalj kaitonái csaknem mind odavesztek, de a US Commandnak senki sem tett jelentést az esetről. A múlt héten Laoszban az amerikaiak 200 helikoptert vesztettek, de Saigonban csak 38-ról tudnak. A számok szándékos meghamisítása nyomán keletkező helyzetek nevetséges voltán túl felmerül a kérdés, hogy ezek a számok áldatlanul befolyásolják a politikai döntéseket is. Amint a Time írja, ezek a számok már túlságosan sokszor játszottak megtévesztő szerepet a vietnami háború történetében ilyen értelemben sokat mondó McNamara volt honvédelmi miniszter egyik 1962. évi nyilatkozata, amelyben fejlengősen közölte [UNK] „minden rendelkezésünkre ★ J. J. S. s. szabadságon Kétségtelen, hogy Jean Jacques Servan-Schreiber, a francia politikai élet egyik legérdekesebb figurája. Újságíró volt, csak a közelmúltban hagyta ott az újságírást és politikai pályára. Pontosabban lépett egy esztendővel ezelőtt történt : a L’Express című közismert hetilap alapítója búcsút mondott az igazgatói széknek és elfogadta a radikális párt főtitkári tisztségét. Servan Schreiber az új tisztségben azt szerette volna elérni, hogy a párt „valóhbi félúton legyen" a kormány és az ellenzék között. Elképzelését legelőször a radikálisok tavaly decemberi országos kongresszusán próbálta keresztül vinni. Jean Jacques Senan- Schreiber, vagy röviden J.J.S-S. volt a radikális párt itt ismertetett kiáltványának fő sugalmazója és megszövegezője. A Kiáltvány szerette volna az állandóan belső ellentétekkel, sőt személyi kvalitásokkal küszködő pártnak visszaadni a régi tekintélyét. J.J.S.S.-t megválasztották nancy-i képviselőnek, ami csak öregbítette hírnevét. S az Amerikai kihívás című könyv írója megpróbált még egy parlamenti mandátumot szerezni — amire a francia törvények szerint van mód, ha az előbbit egyik elvbarátjának adja át — de sikertelenül. A bordeaux-i választókerületben ugyanis magával a miniszterelnökkel, Chaban-Delmas-val került szembe. J.J.S.S a bordeaux-i választási kampánynak mindenképpen igyekezett országos jelentőséget kölcsönözni, de mindhiába, mert a közvélemény szemében nem volt egyéb gladiátorharcnál, amelyet a radikális vezér elvesztett. Servan Schreiber politikai karrierje kezdett hanyatlani. Legutóbb a márciusi községi választásokon a radikálisok, s velük együtt természetesen J.J.S.S. is kudarcot szenvedett. Senan Schreiber azonban nemrégiben olyan lépésre határozta el magát, amelynek folytán ismét a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokterébe került. A radikális párt igazgatói bizottságának legutóbbi összejövetelén bejelentette, hogy az őszi pártkongresszusig szabadságot kér. A bejelentést sokféleképpen kommentálják sajtókörökben, annál is inkább, mert a párt meglehetősen zavaros időket él. Két tendencia áll szemben egymással: az egyik szerint a radikálisoknak közeledniük kell a szocialista párthoz és a republikánus intézmények konvenciójához, a másik szerint a főtitkár által megjelölt „reformvonalat" kell követniük. Schreiber — aki a Le Figaro szavaival élve a drámai fordulatok kedvelője — szeretne hasznot húzni a bejelentése körüli kavarodásból Egyben igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy szükség esetén minden áldozatra kész. Egyes hírmagyarázók szerint Servan Schreiber „vakációja" megkönnyíti Maurice Faure pártelnök erőfeszítéseit a szocialistákkal való kapcsolatok újrafelvételére. Elvileg tehát a radikálisok, a szocialisták és a republikánus intézmények konvenciója közeledését most könnyebben meg lehetne valósítani. Tény és való — írja a L’Aurore —, hogy a radikálisok utolérhetetlenek a gordiusi csomó elvágásában. A vezetőségi összejövetelen annyira elfoglalta őket a szocialistákkal való dialógus újrafeltétele, hogy a már-már kirobbanni készülő drámai fordulat nem következett be Más hírmagyarázók nem tartják kizártnak, hogy Servan-Schreiber „szabadsága" előjátéka lesz a pártelnöki jelöltségnek. Megint mások feltételezik, hogy a radikálisok újabb elméleti dokumentuma kerül megszerkesztésre. Servan-Schreiber ugyanis a Kiáltvány megszerkesztése idején is szabadságot kért a L’Express-től Abban mindenki egyetért, hogy J.J.S.S. nem ok nélkül ment „szabadságra" .