Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-08 / 296. szám
f A kezdeti munka igen óvatosan indult. A segédek között alig volt olyan, aki már előzőleg gépekkel dolgozott volna, a mesterek féltek a nagy felelősségtől. A drága gépek többet álltak, mint jártak és a műhelyben ezután is nehéz fizikai munkával végezték a gyalulást, vésést, fűrészelést. A helyzet csak akkor változott meg, amikor a Kisegítő Takarékpénztár jóvoltából egy idegenből jött ember, Beliczei Lipót bútorgyárat épített a Hatolykai utcába. Ez gondolkozóba ejtette a mestereket és most már ők is szerződtettek néhány géphez is értő segédet. Kóstolgatták a gépi munkát és lassan megismerték, megszerették. Az első világháború kitörésekor már majdnem minden mester ott végeztette el a gyalulást, ami elég nehéz munkát adott az inasoknak azért, mert kézikocsin cipelték a nehéz deszkát a gépműhelybe és vissza. Néhány makacs konzervatív csak a világháború után, a deszkapiaci új gépműhely felépítése után vette igénybe az akkor már kicsit elavult gépeket. Érdekes, hogy kényesebb rendelés esetén, amikor kifejezetten dráiga munkát végeztek, mindig mellőzték a gépeket. Makacsul kitartottak abban a hitükben, hogy a gép csak tömegmunkára jó és hasznos. Társadalmilag az asztalosok a város köztiszteletben álló polgárai voltak. Beleszólásuk volt a város ügyeibe, mert néhány tekintélyes mester tagja volt a Városi Tanácsnak. Az Az asztalos ipartársulat — amelynek minden mester tagja volt — a hivatásos asztalosok mellett mindig meghívott néhány értelmiségit is a soraiba, helyesebben mondva az értelmiségiek közül azokat, akiknek szülei asztalosok, vagy más mesteremberek voltak, szívesen beléptek az ipartársulati tagok sorába és főleg írásbeli, műszaki, jogi dolgokban sokat segítettek a tagságnak. Ilyen szellemi irányítók voltak: Tóth Balázs, a gimnázium matematika-fizika szakos tanára, Vajna Károly az elemi iskola igazgatója és Fekete András ügyvéd, aki az egyesület ügyészi tisztét is betöltötte. A kereskedő társadalmat képviselte az asztalosok között Hamar Zoltán vaskereskedő, rendkívül ügyeskezű ezermester, gépszakértő. Ezeket nagy tiszteletben tartották, véleményüket még családi ügyekben is kikérték és kétségtelenül sokban hozzájárultak ahhoz, hogy sosem volt súlyosabb nézeteltérés a tagság sorain belül. Kedves kifejezése volt az irántuk tanúsított tiszteletnek az, hogy hagyományos ceremóniával, a régi céhszokások felújításával mesterekké avatták mind a négyet. Talán ebből a lenti példából az is megérzik, hogy Vásárhelyen milyen megértő együttműködés volt a különböző társadalmi rétegek között. Félreértés azonban ne essék. Gőgös, elbizakodott és úrhatnám természetű gazdagok s főleg hivatalnokok Vásárhelyen is voltak, de egészen biztos, hogy kisebb számba, mint másutt az országban. S ez, hogy így volt, sokban annak tulajdonítható, hogy tényleg tiszteletre méltó, okos, józan, becsületes mesteremberek képviselték a különböző foglalkozási ágakat. Mészárosok A varga nem zúgolódott, ha egy héten háromszor puliszka került az asztalra kenyér helyett, kenyeret pótolt az ún. csizmadiapankó, a sültpityóka is, de az, hogy péntek kivételével legyen olyan nap, amikor a hús hiányozna az asztalról, egyenesen elképzelhetetlen volt. Reggel már öt óra után nyitva voltak a mészárszékek, ahova előző este már behozták a kettőbe hasított sertéseket, marhákat és a bőrükben hagyott, véres fejjel, kilógó nyelvvel ágason lógó borjakat. A gyéren népes hajnalon a piacon ácsorogtak a hússzakértők és vitték a hírt szerte a város különböző utcáiba, hogy Győrfinél olyan malac van, hogy „kívánság" Szűcs Mihály kövér tehenet vágott. Vegyél belőle sárpecsényét. Jane sóhajinál szopóborjút mérnek. Még nézni is kívánság ... A cselédlányok különösen a mészáros legényeknek tetszelegtek. Az volt a felfogás, hogy egy kis csipdelözést megér egy jó kiszolgálás és voltak „úri helyek“, ahol a nagyságos asszonyok megmondták a fehércselédnek, hogy csak mészáros legény vizsza járhat a házhoz. Hogy ez az erkölcsi felfogás miben lesedzett, könnyű megérteni. Kati mindig a legszebb húst kapta a mészárszékben és súlyra is volt valami többlet, amit ugyan nem akart hivatalosan tudomásul venni a nagyságos asszony, de kiszámította magában, hogy napi 10 dekával számítva is készpénzben lényegesen csökkenti a cselédbért s még az az előnye is megvan, hogy jóképű cseléd van a háznál, akire a vendégek is szívesen néznek. Nyolc óra körül a mészárszékekben már csak a vidékiek és a szegény emberek, iskolai internátusok s a kéménysepr öné, vásárhelyi köznyelven a Kicsimama vásárolt. Ők vitték el azt a húst, ami a vargáknak nem volt piacos, s amit a mészáros maga is csak úgy, fölényesen dobott a mérlegre, aztán pedig a nagy, bevásárló kosárba. Ilyenkor a mészárszékben már vagy kaszinóztak, viccelődtek, játszottak — ahogy ők mondták — vagy csak a mészáros felesége maradt a pad végén, a pénzes asztal mellett, a mesterek pedig a következő napi árut vásárolták s az inasok, legények kötényesen vezetgették a marhát, nyitott szekérben nyivogtatták a szép disznókat, hogy ezzel is reklámot csináljanak az üzletnek. Ha sovány, nyeszlett volt az állat, akkor a kertek mögött hajtottak a vágóhidra. Vágóhíd... Egy ilyen városban, ahol naponként 3—4 szarvasmarha, 8—10 sertés, 5—6 borjú került vágásra, valami nagyobb és jobban felszerelt vágóhidat képzelt el az ember s bizony kicsit kiábrándító volt a valóság. A vágóhíd egy nagy csürforma tákolmányból állott a várostól 3 km-re a Kászon és Torja vize közötti réten. A nyolcszázas évek derekán talán még elfogadható lehetett, mert erre enged következtetni a Kászon patakból kis gáttal, zsilippel épített csatorna, melynek azonban a 900-as évek alatt már csak roncsai maradtak. A vágószinekben, istállókban évtizedek alatt felgyült a trágya, aludt vér, bélhulladék s azon a patkányok százai lakmároztak. A különösen szép, évtizedes nyírfákkal övezett terület ilyen miliőben nem nagyon vonzotta a kiváncsiakat s a vágóhídon lassan egészen külön élet alakult ki, külön réteg képződött, a vágók, nyúzok rétege, a nyers erő birodalma, ahol félelmetes izmú legények, emberek nap mint nap versenyre keltek egymással abban, hogy ki, milyen formában győzedelmeskedik a vágásra ítélt állat fölött. (folytatjuk) 1971. április 8 . csütörtök Napkelte 5,45 Napnyugta 18,51 Eltelt 98 nap Hátravan 267 nap 25 éve halt meg Sava Athanasiu román geológus 150 éve született Charles Baudelaire francia költő Bizonytalan idő várható, változóan felhős égboltozattal. Helyenként csapadék lehetséges, gyenge eső formájában. Időnként megélénkülő déli-délnyugati légáramlás. Hőmérsékleti határértékek : Maximum: 18 és 23 fok között, minimum : 3 és 7 fok között. MOZI SEPSISZENTGYÖRGY Művész mozi (tel. 14 45) MIHAI VTTEAZUNI (román film) 10, 15 és 19 órai kezdettel. Vasile Roaită mozi (tel. 17 55) SPESSARTI SZÉP NAPOK (NSZK film) 17 órai kezdettel. KÜLÖNÖS VÉLEMÉNY (bolgár film) 19 órai kezdettel. KEZDI VÁSÁRHELY Május 8 mozi (tel. 391) A FELÜGYELŐ ÉS AZ ÉJSZAKA (bolgár film), 10, 15, 17 és 19 órai kezdettel. KOVÁSZNA Győzelem mozi (tel. 13) PATRÍCIA ÉS A ZENE (spanyol film) 18 és 20 órai kezdettel. BARÓT (tel 113) HUGO ÉS JOZEFINA (osztrák film) 16 és 20 órai kezdettel. BODZA FORDULÓ (tel 48) A KRÉME TORONYÓRÁJA (szovjet film) 19 órai kezdettel. Szász Ferenc, esztelneki olvasónk kérésére és nevében, a gyászoló szülők részéről köszönetet mondunk mindazoknak, akik az esztelneki Szász Lacika tragikus halálakor részvétüket nyilvánították, és sírjára virágot helyeztek. A pártévforduló tiszteletére A zabolai preventorium alkalmazottai április 1-én részt vettek a pártalapszervezet bürója által szervezett rendezvényen. Az összegyűlt közönség meghallgatta A Román Kommunista Párt megalakulása történelmi jelentőségű mozzanat hazánk életében című előadást. Ezután a preventorium alkalmazottaiból összeállított agitációs brigád — Ciora Maria tanítónő irányításával — román és magyar szövegű műsort mutatott be, amely nagy sikernek örvendett. Az agitációs brigád műsorát román és magyar táncbetétekkel gazdagította a preventorium tánccsoportja, amelyet Hagiu Ileana és György Jolán vezet. László János Ki hitte volna, hogy Sepsiszentgyörgyről egy hivatalos levél Uzonba 14 napig utazik. Pedig ez így van. A megyei pionírtanács és tanfelügyelőség közösen 1971. III. 17-én a postázta a 331. és 332. sz. körlevelet. (A borítékon levő sepsiszentgyörgyi postai bélyegzőn is ez a dátum áll.) Azokat az uzoni általános iskola igazgatósága 1971. március 31-én kapta kézhez. A boríték hátlapján lévő, az uzoni postahivatal pecsétjén 1971. március 31 -i dátum áll. Az eset hihetetlennek tűnik, de aki kételkedik, az meggyőződhetik róla, mivel az iskola igazgatósága a borítékot megőrizte igazoló papírként. Az eset annál is inkább bosszantó, mivel a körlevél szerint március 29- ig kellett volna jelentkezniük azoknak az iskoláknak, amelyek az április 14-i kerékpártúrán akarnak részt venni. A tanulók, tanáruk vezetésével, rendszeresen részt vettek az edzéseken, s most valakinek hanyag munkája miatt maradjanak ki a benevezésből ? Ki felel ezért ? A pionírtanács jelentkezésünket már nem fogadhatja el. Megjegyzem, az uzoni postahivatal, amikor az esetet reklamáltuk, tájékoztatott, hogy 31-én kapta a leveleket, a többi iskolák is — amelyek innen kapják a postai küldeményeket — ezen a napon kapták meg. Veress Gyula körzeti igazgató RÁDIÓ A marosvásárhelyi rádióstúdió műsora Április 8 — csütörtök 6—6,30 Időjelzés. Reggeli zenés beszélgetés: 18—19,30 Hírek, tudósítások. Petőfi-dalok ! Tóth Erzsébet, Madaras Gábor és Szélyes Sándor énekel. Szocialista hazánk tájain s Tengerpart ’71, Fiatalok híradója : A KISZ kongresszus szellemében. Levél érkezett a X. C osztályból. Új foglalkozási ágak falun. Maria Arsene : A tanonc (rádiójáték). Tánczene. TÉVÉ Április 8 — csütörtök 18.00 : Magyar nyelvű műsor. Csütörtöki jegyzet: A tavaszi kampány, szerkesztő Simonka László, a Falvak Dolgozó Népe felelős szerkesztője, Dr. Nagy Miklós ankétja. Dalaink — László Ferenc muzikológus összeállítása; 18.30 : Autósoknak ; 18.50 : Beszéljünk helyesen románul; 19,15 : Hirdetések ; 19,20 : Ezeregy este a gyermekeknek ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : Élő történelem; 20,40 : ötven év, ötven visszaemlékezés ; 20,50 : Versek ; 21,10 : Folklórműsor ; 21,20: Dokumentumfilm; 22,00: Híradó ; 22,10 : Enrico Macias énekel. Bartha Árpád sikere Bartha Árpád, a Cuvintul Nou fotóriportere, a temesvári festőművész szövetség és a Vînătorul și Pescarul Sportiv szerkesztősége által rendezett Vadállatok és életük fotóművészeti pályázaton második díjat nyert. Innen is látszik, hogy megyénk fotósai dolgoznak, szép eredményeket érnek el. Talán nekik is lehetne szervezettebb művészi tevékenységet biztosítani. PRONOEXPRESSZ-NÚZAS 14. verseny, 1971. április 7. I. húzás : 45, 17, 26, 10, 2, 8 Nyereményalap : 1 843 680 lej. II. húzás : 11, 40, 39, 41, 19 Nyereményalap : 1 057 039 lej. MEGYEI TÜKOR Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 10. szám Telefon : Főszerkesztő 15 04 Tájékoztatás 13 44 Titkárság 13 84 Nyomda 14 Ifl Műszaki kivitelezői A brassói nyomkaipari vállalat sepsiszentgyörgyi részlegc