Megyei Tükör, 1971. június (4. évfolyam, 342-367. szám)

1971-06-01 / 342. szám

A megyei párbizottság prtenária ü­­lésére röviddel a történelmi jelentő­ségű pártévforduló után került sor, amely dolgozó népünk teljes alkotó erejét mozgósította a sokrétű gazda­sági, politikai és társadalmi-kulturá­lis feladatok megvalósítására, fokoz­ta a szocialista öntudat fejlesztését célzó nevelő tevékenységet. Megyénk dolgozói — románok és magyarok — testvéri egységben az elmúlt ötéves terv idején, de főleg a megye megalakulása utáni három esztendőben minden tevékenységi területen kiemelkedő sikereket ér­tek el, töretlenül küzdve a párthatá­rozatok és szeretett vezetőnk, Nicolae Ceauşescu elvtárs értékes útbaigazí­tásainak életbe ültetéséért. Sikerrel teljesítették a lezárult ötéves terv előirányzatait. A megye globális ipari termelésének értéke terven felül 650 millió lej, a globális termelés növekedésének több mint 72 százalé­kát a munkatermelékenység emelke­dése tette lehetővé. Az ipari összter­melés évi átlagnövekedése ezekben az években magasabb volt az elő­irányzottnál, s így 1970-ben 51,2 szá­zalékkal haladta meg az 1965. évit. Jelenleg megyénk dolgozói egész népünkkel együtt, az új ötéves terv feladatainak teljesítésén munkálkod­nak. Az első négy hónap kimagasló eredményei a dolgozók magas szocia­lista öntudatát tükrözik, ami biztosí­téka annak, hogy az erre az évre szóló tervfeladatokat nemcsak telje­sítik, de túl is szárnyalják. Az 1970-es év kedvezőtlen időjárá­sa és az árvíz okozta károk ellenére is a megye földművesei­­szép eredmé­nyeket értek el, jelentős mennyisé­gű terménnyel járultak hozzá az ál­lam központosított alapjához. A párt félszázados évfordulója tiszteletére az első negyedévben a szövetkezeti szektor és az egyéni termelők a tervmutatókon felül 148 tonna húst és­­ 858 hektoliter tejet adtak át az államnak. Jelentős eredmények születtek más tevékenységi területeken is. A me­gye fogyasztási és kisipari termelő­szövetkezetei 3 582 000 lej értékű ipari és nem ipari közszolgáltatási munkálatokat végeztek terven felül.­­A megye külkereskedelmi tervét az év első négy hónapjában a vállalt­nál hatszor magasabb értékben való­sította meg. A Román Kommunista Párt X. kon­gresszusának határozatai, az ideo­­lógiai és kulturális-nevelő kérdésekkel foglalkozó bizottság két tanácskozá­sának következtetései, a megyei párt­bizottság propaganda, oktatásügyi, tudományos és kulturális kérdések­kel foglalkozó bizottságának, a me­gyei pártbizottság és büró elemzései és intézkedései kijelölték a politikai és nevelő tevékenység irányvonalait, új lehetőségeket teremtve a tömegek szocialista öntudatának a jelenlegi követelmények színvonalára való emeléséhez. A párt félszázados évfordulója tiszteletére a kultúrotthonokban, klubokban, iskolákban, városi műve­lődési házakban előadásokat, szimpo­­zionokat, verses estéket szerveztek. A megyei pártbizottság bárójának tagjai, illegalisták előadásokat tar­tottak a kommunista párt megalaku­lásának történelmi jelentőségéről, ha­­zánk nagyszerű megvalósításairól, az RKP vezető szerepének növekedésé­ről.­­ A pártoktatás nagyban hozzájárult a kommunisták szocialista öntudatá­nak fejlesztéséhez, serkentette az em­berek kommunista gondolkodását, e­­lősegítette a különböző természeti és társadalmi jelenségek megértését. E­­lősegítette, hogy minden kommunista tevékenyen vegye ki részét a párt és a kormány politikájának megvalósí­tásából. Példának idézhetjük a sep­siszentgyörgyi textil- és cigaretta­­gyár, a kézdivásárhelyi készruhagyár pártalapszervezeteit, amelyek a párt­oktatást alárendelték egységük sajá­tosságainak, azoknak a problémáknak, amelyek a termelési folyamathoz kapcsolódnak. A gazdasági hatékony­ság növeléséről tartott vita során a kézdivásárhelyi POLIPROD vállalat­nál a hallgatók több javaslatot­ is tet­­tek a nyers- és segédanyag takaré­koskodással, valamint a munkaidő teljes kihasználásával kapcsolatosan. Az erkölcsi és állampolgári neve­léssel foglalkozó körökön és tanfolya­mokon igen fontos problémákat vitat­tak meg : a szocialista társadalom er­kölcsének elvei, a munka társadalmi és etikai értéke, az egyén és munka­közösségek közötti kapcsolat, a szo­cialista hazafiság, családi élet a szo­cialista társadalomban, a közvéle­mény szerepének növekedése, az e­­gyéniség sokoldalú fejlődése. Az eredmények ellenére mind a pártoktatásban, mind az ifjúság poli­­tikai nevelésében még találkozunk formalizmussal, olyan tevékenységgel, amely­ nem felel meg a kitűzött cél­nak. Egyes körök és tanfolyamok megbeszélései — mint például a kéz­­divásárhelyi szállító vállalatnál, a ko­­vásznai fogyasztási szövetkezeteknél, a köröspataki téeszben, a sepsiszent­györgyi bútorgyárnál, Saramas falu­ban és máshol — nem ösztönzik az alkotó gondolkodást, nem mozgósít­ják a hallgatókat a párthatározatok életbe léptetésére. Úgy véljük, a jövőben a pártokta­tásnak és az ifjúság politikai neve­lésének a pártpropaganda alapvető tevékenységét kell képeznie. Annak érdekében, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga 1969. decemberi plenáris ülésének határozatai a dolgozóknak a párt ak­tuális politikájáról, a megyei pártbi­zottság tevékenységéről való időnkén­ti tájékoztatását illetően megvalósul­janak, szükséges, hogy a megyei, a városi és a községi pártbizottságok lektorai állandóan tökéletesítsék te­vékenységüket. A továbbiakban a jelentés foglal­kozik a műszaki-ipari propaganda feladataival, elmélyítésének szüksé­gességével ,eddigi eredményeivel. A sepsiszentgyörgyi Olt textilüze­mek, a kézdivásárhelyi készruhagyár, a helyiipari vállalatok, az állami me­zőgazdasági egységek fiataljainak szakmai versenyén kitűnt, hogy a dolgozókat foglalkoztatja a szakmai képzés problémája. Néhány ilyen jel­legű verseny országos döntőjén, mint például az Ügyes kezek, Ura a volán­nak, valamint a vendéglátóipar dol­gozóinak versenyén a mi megyénkből is több fiatal bekerült az országos el­ső helyezettek közé. Felélénkült az újító mozgalom, szá­mos jelentős gazdasági hatékonyságú javaslatot alkalmaztak. Ezek 1970-ben , megyénkben 4 millió­ lej megtakarí­tást eredményeztek. A villámújságok, brosúrák, falraga­szok, mozgósító jelszavak, az élenjá­rók és újítók pannója, az ipari ter­meléshez kapcsolódó kisfilmek hozzá­járultak a műszaki-gazdasági ismere­tek terjesztéséhez. Az eddig elért eredmények azon­ban nem érik el a jelenlegi követel­mények, valamint az elkövetkezendő időszak feladatainak színvonalát. E­­zeknek alapos felméréséből kiderül, hogy az igazgató bizottságok, a szak­­szervezetek, a KISZ-szervezetek nem követik figyelemmel a műszaki pro­pagandára vonatkozó tervekből szár­mazó feladatok időbeni megvalósítá­sa­­. A 119,1 ezer ember/óra igazolatlan hiányzás, a 105 ezer ember/óra iga­zolt hiányzás és más, a fegyelemmel kapcsolatos kihágások a vállalatok­ban, intézményekben, és az építőte­lepeken a múlt évben az év első négy hónapjában megannyi bizonyí­tékai a szocialista öntudat kialakí­tására irányuló nevelő tevékenység­ben mutatkozó fogyatékosságoknak. A jobbára minőségi okokból történt visszautasítás (272, összesen több mint 5 285 000 lej értékben) rávilágít a pártszervek és -szervezetek, a szakszervezetek és a KISZ elégtelen politikai tömegnevelő munkájára. Jól­lehet kidolgozták a műszaki propa­ganda munkatervét, tapasztalatcseré­ket ,szknpozionokat és kiállításokat rendeztek, néhány vállalat — a Ba­zalt, a bodzafordulói fafeldolgozó ü­­zem, a megyei építő-szerelő vállalat, a bútorgyár — máig sem tért rá a tanfolyamok rendszeres megszervezé­sére, a szakmai ismeretek állandó tö­kéletesítésére, elhanyagolják a mű­szaki és a tudományos újdonságok megismertetését. A pártszervezetek­nek­, a sz­ak­szer­vezeteknek, a KISZ-nek, az igazgató bizottságoknak kötelessége irányíta­ni és szervezni a vállalatokban a műszaki propagandamunkát, biztosí­tani annak hozzájárulását a dolgozók szocialista öntudatának fejlődéséhez. A jövőben e téren a rendezvények számát elsősorban a termelőegysé­gekben kell növelnünk. A X. kongresszusnak a mezőgaz­daság erőteljes fejlesztésével foglal­kozó határozatai, azok az intézkedé­sek, amelyekről Nicolae Ceauşescu elvtárs 1970 novemberi expozéjában beszélt, s amelyek a mezőgazdaság tervszerűsítésével, szervezésével és vezetésével foglalkoznak, eddig is és ezután is a mezőgazasági propaganda hatékony eszközei a párt agrárpoliti­kájának ismertetésében. E dokumen­tumok népszerűsítéséért számos ak­ciót szerveztünk. Az árkosi agronó­­musház sokat tett azért, hogy a me­zőgazdasági vezető káderek és szak­emberek hozzáértését és felelősség­­érzetét növelje.­­ A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy a jövőben még többet kell ten­ni a termelőszövetkezeti dolgozók po­litikai-ideológiai nevelésének elmélyí­téséért. A megyei pártbizottság propagan­damunkájának és politikai­ nevelő te­vékenységének központjában a párt és a haza iránti szeretetnek, a szo­cializmus ügye melletti elkötelezett­ség szelleme ápolásának, a román és magyar dolgozók közti barátság el­mélyítésének, a megye lakossága kö­rében kifejtett állampolgári-erkölcsi nevelés erősítésének kell állnia. E nevelő munkának számos formája — tudományos ülésszakok, történelmi jelentőségű helyekre szervezett ki­rándulások, nagy ipari objektumok meglátogatása, ,a párt és a nép har­cának ismeretéből rendezett verse­nyek, irodalmi és művészeti tevé­kenység stb. — kiváló alkalmat nyúj­tottak a szocialista hazafiság ápolá­sára, az új típusú ember erkölcsi arcu­­latának alakítására. Az erdővidéki bányászok, a textil­gyári dolgozók, a baróti tejüzem munkásai, a tamásfalvi, rétyi, kökö­­si, kézdivásárhelyi földművesek, a ha­zafias alakulatok tagjai és sokan má­sok bizonyságát adták hazafias érzü­letüknek és fejlett öntudatuknak a múlt évi tavaszi nehézségek idején. Az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak az 1970. évben hozott határoza­tai alapján a megyei pártbizottság, a párt- és tömegszervezetek tevé­kenységi tervet készítettek a tömegek tudományos nevelésének fokozására. Intézkedéseket hoztak a kulturális­­tudományos ismeretek terjesztésének növelésére, ideológiai és tudományos tartalmat biztosítottak az összes ren­dezvényeknek, bekapcsolva ezekbe a tevékenységekbe jelentős számú ér­telmiségit, párt- és állami aktivistát. Véleményünk szerint a tudományos nevelés fokozásában érvényesítenünk kell a megyei pártbizottság munka­tervének előírásait, a propaganda­­bizottság következtetését és javasla­tait, az RKP KB brigádjának észrevé­teleit a tudományos nevelés formái­nak és eszközeinek javítására vonat­kozóan. A pártalapszervezetek mellett létre­hozott agitátor csoportok hozzájárul­tak a párt- és állami dokumentumok, a soron lévő feladatok ismertetésé­hez, mozgósították a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésére és túl­szárnyalására. A politikai munka hatékony esz­közei között említjük meg a szati­rikus faliújságokat, az agitációs bri­gádokat és villámújságokat. A kö­­peci bányavállalat ,a kézdivásárhelyi készruhagyár, a zabra­tói fakitermelő egység, a kovásznál kisipari temető­­szövetkezet, a zágoni, polyári, zabo­­lai, bölöni, bardóci, nagybaconi, cser­­nátoni faliújságok karikatúrákat, e­­pigrammákat, jegyzeteket, táviratokat, híreket közölnek a munka legfonto­sabb problémáiról, állást foglalnak a még fennálló hiányosságokkal szem­ben. Azonban még nem mindegyik pártszervezet, szakszervezet és KISZ- bizottság fejt ki állandó és rendszeres munkát ez irányban. A román nép és az együtt élő nem­zetiségek kulturális hagyományainak ápolása terén a megyei kultúrbiz­ott­­ság különös gondot fordított egyes történelmi évfordulók megünneplésé­re, haladó hagyományaink felelevení­tésére, nagy személyiségek emléké­nek ápolására. A párt félévszázados­­ünnepsége, Lenin születésének 100. évfordulója, Engels születésének 150. évfordulója, az 1920-as általános sztrájk ötven é­­ves évfordulója, a párt első országos konferenciájának huszonötödik, Dózsa György születésének 500., Lucretiu Pătrăşcanu születésének 70., az első demokratikus kormány kikiáltásának 25. évfordulója, a munkásmozgalom emlékét idéző emléktáblák leleplezé­se mind a munkásosztály, pártunk békéért, a szocializmusért vívott har­cának felidézését szolgálták. Pártunk vezetőségének, személye­sen Nicolae Ceauşescu” elvtársnak a megyénk történelmi múltja iránti meg­becsülését fejezi ki a Benedek Elek és Gyárfás Jenő emlékházak felava­tása, Körösi Csom­a Sándor születésé­nek 150., Gábor Áron halálának 120. évfordulója alkalmával rendezett ün­nepségek, Barabás Miklós mellszobrá­nak leleplezése, valamint Bölöni Far­kas Sándor születésének 175., az e­­gyes számú líceum fennállásának 110., a múzeum 90 éves évfordulója alkal­mával rendezett ünnepségek. A fokozott igényesség eredménye­ként a sepsiszentgyörgyi Állami Szín­háznak az­ utóbbi két évben sikerült emelnie az előadások művészi szín­vonalát, színpadra vitte a világiroda­lom jelentős alkotásait, a hazai ro­mán és magyar szerzők műveit. A közös és egyéni kiállítások, me­gyei, megyeközi és külföldi tárlatok eredményeként a képzőművészet te­rén jelentős élénkülést tapasztalha­tunk. A művészek alkotásai elisme­rést szereztek megyénk képzőművé­szetének. A megyei népi alkotások házának kötelessége, az eddiginél is mélyre­hatóbban foglalkoznia, távlatokban is, a szépirodalmi és képzőművészeti alkotókkal. A megyei lapok, a Megyei Tükör és a Cuvântul Nou napilappá vál­ása után, hasábjain fokozottabb mérték­ben népszerűsítik a párt dokumentu­mait, cikkeikkel hozzájárulnak a Ko­­vászna megye fejlesztésében nagy jelentőséggel bíró tartalékok felfedé­séhez és értékesítéséhez. A jövőben azonban a két szerkesz­tőségnek nagyobb figyelmet kell szentelnie a dolgozók problémáinak, kritikailag kell viszonyulnia az összes hiányosságokhoz, többet kell írniuk a dolgozók életéről és tevékenységéről, hozzájárulva ily módon a szocialista öntudat fejlesztéséhez ,az állampol­gárok sokoldalú neveléséhez. A kulturális-nevelő munka foko­zásának egyik alapfeltétele, hogy a megyei pártbizottság tökéletesítse e­­zen a téren a vezetést. A titkársági elemző üléseken, valamint a megyei pártbizottság bürójának és a propa­ganda, tanügyi, tudományos, valamint kulturális kérdésekkel foglalkozó bi­zottság elemző ülésein alkalom nyí­­lik arra, hogy felszínre hozzák a hiá­nyosságokat megállapítsák azokat az eszközöket, amelyek hozzájárulnak a politikai és ideológiai nevelő munka tökéletesítéséhez. A megyei pártbizottságnak fokozott figyelmet kell szentelnie a szakszer­vezetek, az ifjúsági szervezetek, a nőbizottságok, a magyar nemzetiségű dolgozóik tanácsa ,az összes kulturá­lis és nevelő intézmények politikai és kulturális nevelő munkája iránt, meg kell javítania e szervezetek vezetését­­ és tevékenységük összehangolását. Meggyőződésünk, hogy a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom megalkotásának szakaszában a ter­melő munka lendülete, a társadalmi élet komplexitása állandóan növeli az öntudat szerepét a mindennapi é­­letben. Biztosítjuk a megyei pártbi­zottság plenárisát, hogy fokozott erő­feszítéseket fogunk tenni annak érde­kében, hogy a leghatékonyabb eszkö­zöket és formákat alkalmazzuk a po­litikai kulturális és tömegnevelési munkában, állandóan fokozzuk a dol­gozók szocialista öntudatát, hozzájá­rulva ily módon hazánk, Románia Szocialista Köztársaság egyre maga­sabb csúcsokra való emeléséhez. JELENTÉS A pártszervek és -szervezetek, a tömegszervezetek és kultúr­intézmények tevékenysége a dolgozó tömegek szocialista öntudatának fejlesztéséért — Rövidített szöveg —

Next