Megyei Tükör, 1971. szeptember (4. évfolyam, 422-447. szám)

1971-09-01 / 422. szám

GAZDASÁGI ÉLET Vállalatvezetés és demokrácia (folytatás az első oldalról) járulni, részt tudnak vállal­ni a vállalatvezetés legigénye­sebb kérdéseiben is. A me­gyei építészeti vállalat alkal­­mazottai javasolták, hogy az igazgatói bizottság vizsgálja felül a vállalat szerkezeti fel­építését, és dolgozza ki azt a formát, amely megfelel az egy­re növekvő feladatoknak, az igényesség minőségi és meny­­nyiségi szempontjainak. Ja­vasolták és elhatározták, hogy az új szempontú vállalati fel­építést már ez év negyedik év­negyedében kísérletezzék ki. A kézdivásárhelyi faipari kom­binát alkalmazottai is lényeg­bevágó kérdésekben hoztak ha­tározatot. Javasolták, hogy a szállítóeszközök kihasználását és az utak építését jobban összhangba kell hozni a ter­melési terv előirányzataival, figyelembe kell venni a külön­böző munkálatok idény jellegét. Ugyancsak a kombinát alkal­mazottainak közgyűlésén java­solták, hogy korszerűsítsék a kézdivásárhelyi és kovásznai bútorgyárakat , melynek ré­vén 20 százalékkal növelni tudnák az exportot. Határoza­tot hoztak, hogy az igazgató­tanács év végéig pontosan meg­határozza a korszerűsítés pénz­ügyi fedezetét. — Mi a véleménye a tit­kár elvtársnak, milyen té­nyezők játszottak közre ab­ban, hogy a vállalati köz­gyűlések egyre jobban töl­tik be vezetési funkcióju­kat, hogy a Vállalatok al­kalmazottai egyre nagyobb részt vállalnak a vezetés­ből, hogy a­­szocialista de­mokrácia lehetőségeivel egyre inkább megtanulnak élni a vállalatok dolgozói ? — Mindenekelőtt pártunk főtitkárának, NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak, az ideológiai-nevelő munka meg­javítását célzó javaslatait és expozéját emelném ki. Pár­tunk főtitkárának lényegre ta­pintó megállapításait elmélyí­tette a vállalatok vezetőségé­ben és alkalmazottaiban azt, hogy a gazdasági egységek ép­pen, mert szocialista társadal­munk legösszeforrottabb kis közösségeit képviselik, a gaz­dasági problémák mellett az alkalmazottak kommunista szellemű nevelésével is foglal­kozniuk kell. Az alkalmazot­takban elmélyítették azt a tu­datot, hogy egy személyben tulajdonosok és termelők is. E kettős minőségükben az al­kalmazottak személyi és kö­zösségi érdekei fedik egymást. Elsősorban a munkásöntudat ilyen értelmű elmélyülésében látom az előrelépést, a foko­zottabb társadalmi igényesség, a gazdasági demokrácia kitel­jesedése felé. Külön ki szeretném hangsú­lyozni, hogy a részlegek, egy­ségek közgyűlésein, ott, ahol az alkalmazottak az őket köz­vetlenül érintő kérdéseket vi­tatták meg, hogy úgy mond­jam, hiányzott a mellébeszé­lés, a legmesszebbmenően ér­vényre juttatták a tulajdonosi és termelői minőségüket. Az itt elhangzott kérdésfelvetéseket, problémákat vitték azután to­vább az alkalmazottak képvi­selői az alkalmazottak köz­gyűléseire. — Miben látja a titkár elvtárs a legfontosabb te­endőt a vállalati demokra­tizmus további elmélyítésé­ben, kiszélesítésében ? — A legsürgősebb feladat, azonnal hozzálátni a közgyű­lésen megfogalmazott javasla­tok valóra váltásához, hogy úgy mondjam, térben, idő­ben, személyben konkretizálni a feladatokat. Általában na­­­gyobb hangsúlyt kell helyezni a közgyűlések közötti időszak­ban az igazgató bizottságok kollektív vezetői tevékenységé­­re, biztosítani kell azt a kere­tet, amely lehetővé teszi a ha­tékony kollektív vezetést. A vállalatok vezetőinek sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyez­niük a dolgozók marxista-le­ninista nevelésére, és messze­menően tudatosítaniuk kell azt, hogy a szakképzés mellett ez is a vállalatok feladata. Véle­ményem szerint, a vállalatok igazgató bizottságának felada­ta, tovább mélyíteni a vezetés funkcióit. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni mind a programálásra, mind a ha­tározathozatalra és ellenőrzés­re. A vállalatok vezetőségei sok esetben csak egyetlen célt tűznek maguk elé : a terv­­mutatók teljesítését, és emel­lett sok helyen egyáltalán nem foglalkoznak a kutatással, fej­lesztéssel. És ez vonatkozik a vállalati tevékenység szinte minden formájára, kezdve pél­dául a termékek felújításától egészen a káderképzésig. Na­gyon fontos, hogy a vállalatok vezetőségei a fejlesztésre, a problémák megoldására vo­natkozó elképzeléseiket pontos, konkrét döntésekben fogal­mazzák meg és ellenőrizzék e­­zeknek a végrehajtását. Szük­ségtelen, hogy példákat említ­sek, ahol olyan vállalatokat idéznék, amelyeknél a válla­latvezetés alapvető funkcióit nem teljesítették , szinte vala­mennyi vállalatnál találnánk ilyen példát. Szükségesnek tartom újból felhívni a figyelmet a szocia­lista törvényesség, a pénzügyi fegyelem tiszteletben tartásá­ra. Több vállalatunknál úgy tekintik, hogy a pénzügyi fe­gyelem betartásáért egyedül a főkönyvelő felel. Szükséges, hogy a vállalatok műszaki szak­emberei közgazdaságból is meg­tanulják a leckét, hogy ne csak a műszaki szakemberek szemével, hanem a közgaz­dász szemével is lássák a vállalatok problémáit, hogy messzemenően tudatosítsák azt, hogy a termelés célja mi­nél kisebb­ költséggel minél na­gyobb mennyiségű anyagi ja­vakat előállítani, hogy az ő te­vékenységüket is elsősorban a pénzügyi mutatókban meg­nyilvánuló hatékonysággal mérik.­­ A Kovászna megyei ipari vállalatok az év eltelt időszakában szép eredmé­nyeket értek el. Milyen fel­adatok hárulnak vállalata­inkra az év hátralevő idő­szakában ? A legfontosabb az, hogy vál­lalataink az elkövetkező négy hónapban is tartsák, illetve to­vább fokozzák a tervfeladatok túlteljesítésének eddigi üte­mét. Külön fel kell hívnom a figyelmet az export- és a be­ruházási tervfeladatok teljesí­tésének fontosságára. Még ma is vannak olyan vállalataink, amelyek nem fedezték le ex­port tervüket szerződésekkel. Ezek közé tartozik a Local­­prod helyiipari vállalat, a zöldség-, gyümölcsforgalmazó vállalat és az erdőgazdálkodá­si felügyelőség. Mondanom sem kell, hogy elsőrendű fel­adatuk tervfeladataikat szer­ződésekkel lefedezni. A helyi­ipari igazgatóságnak pedig kü­lönös gondot kell fordítania külföldi kötelezettségei teljesí­tésére. Mindenekelőtt koncentrálni kell az elkövetkező periódus­ban a beruházási terv telje­sítésére, mégpedig úgy, ahogy azt a kivitelezési grafikonok meghatározzák. Vállalataink vezetőségeinek nem szabad el­feledniük, hogy az évi beru­házási tervet csak akkor tel­jesíthetjük, ha a kilencedik hó­nap végére az évi terv 711 százalékát megvalósítjuk, hi­szen még így is a lakások 40 százalékát a negyedik évne­gyedben kell átadni. A napi feladatok teljesítése mellett a vállalatok vezetősé­gének nagy gondot kell fordí­taniuk a jövő évi tervfelada­tok telje- .­lésének előkészítésé­re, mindenekelőtt az eladási és beszerzési szerződések megkö­tésére. Már eddig is bebizo­nyosodott, hogy azok a válla­latok, amelyek megfelelőkép­pen előkészítették termelésü­ket, zökkenőmentesen, különö­sebb akadályok nélkül teljesí­tik tervfeladataikat. Meggyőződésem, hogy vál­lalataink sikerrel teljesítik a rájuk háruló feladatokat, hogy év végéig, vállalásaik­nak megfelelően, legalább 56 millió lejjel túlteljesítik össztermelési tervüket. Ezt éppen az alkalmazottak ön­tudatos munkája, lelkiisme­retes szorgalma alapozza meg. A silótakarmányok készí­tése nálunk az utóbbi két év­tizedben hódított teret. Ma­napság silótakarmány nélkül elképzelhetetlen a nagyüze­mi szarvasmarhatenyésztés. A jó minőségű silótakar­mányt, amelyet az állatok nagy adagokban, szívesen és jó étvággyal fogyasztanak, a tejsavas erjedés jellemzi. E­­cetsav nagyon kevés, vajsav pedig egyáltalán nem lehet a takarmányban. A jó siló szaga enyhén savanyú és za­­mata kellemesen savany­­kás. Gyakran a friss házike­nyér illatára is emlékeztet. A takarmány erjedés előtti szaga rendszerint erjedés u­­tán is megmarad, csak ke­veredik a tejsav illatával. Színe egy árnyalattal söté­­tebb, mint erjedés előtt. Szöveti szerkezete épségben megmarad, színe pedig, ku­korica esetén, citromsárga. A SÍ­LÓZÁS FŐBB ELŐNYEI — ízletes, jó tápértékű és jó étrendi hatású tömegta­­karmány, elsősorban a ké­rődzők számára ; — tartalékot jelent a nyári hónapokban váratlanul be­álló (például aszály idején) átmeneti takarmányhiány i­­dőszakára ; — eltartható akár évekig is. a bő termésből képzett tartalék enyhíti a szűkösebb esztendő gondjait ; — a szénaszárítás során bekövetkező, alig elkerülhető veszteségek (levélpergés, ki­­lúgozódás) veszélye nem áll fenn ; —m olyan takarmányok is tartósíthatók silózással, me­lyeknek szállítása nehézkes és nem gazdaságos ; friss ré­paszelet, burgonya, takar­mánytök stb. ; gazdaságos, mert nagy termést adó takarmányok termeszthetők erre a célra, a munkafolyamatok jól gépe­síthetők és csekély a tartó­sítással járó tápanyagveszte­­ség ; ~ az időjárás korántsem befolyásolja olyan mérték­ben a siló minőségét, mint például a szénáét; — a kevésbé ízletes takar­mányok tulajdonsága siló­zással javítható (kukorica­­szar) ; a karotinlebomlás ki­sebb, mint szénakészítéskor; — egyes mérgező növények elvesztik káros hatásukat, a gyommagvak pedig csírázó képességüket, továbbá a parazita lárvák is megsem­misülnek a tejsavas közeg­ben ; — a jól összeállított siló megfelelő adagja kevés ki­egészítéssel (széna abrak) fe­dezi az állat táplálóanyag le­gényét (növendékmarha, hí­­zómar­) ,­­ a takarmá­ny­oz á­s­T -‘Vnu­­ I k­flP^ leegy­s­zer­ű­­síthető. A SILÓZáS GYAKORLATI KIVITELE A megyében körülbelül 70—80 ezer tonna kukorica vár silózásra. Ez hatalmas mennyiség, de szarvasmarha­­állománya­tk szükséglete több mint 200000 tonna. A hiányt némiképp pótolhatjuk a minőséggel. A feltételek meg­vannak. Az MGV megfelelő számú silókombájnnal és szállít­óeszközzel rendelkezik, s így a munkálatot optimális időben lehet elvégezni. A silókukorica silózását ak­kor kezdjük, amikor a csö­vek tejes érésben vannak, és a növény víztartalma 75—80 százalék. A siló zöme akkor kerüljön be, amikor a csövek viaszérésbe kerülnek. Lé­nyeges a jó munkaszervezés, egyrészt, hogy a silótöltőgép ne álljon szállítóeszköz hiá­nya miatt, másrészt, hogy a szállító traktorok Szauna se legyen túl nagy. A ma használatos Zeggya- Tifriir , ami nem igényel nagyobb beru­házást, s a takarmány is jó minőségű, a föld feletti siló­zás. Erre a célra, megfelelő helyen, olyan területet vá­lasztunk ki, amelynek lejté­se 2—3 százalék, s nincs víz­veszélynek­­ kitéve. Itt a mennyiségtől függően kimé­rünk egy 40 méter hosszú, 10—15 méter széles területet, amelyet megtisztítunk, ha van munkaerő, ledöngöljük, esetleg nehéz hengerrel le­hengereljük, utána mésztej­­jel fertőtlenítünk. A föld fe­letti silót 3—4 méter magas­ra rakhatjuk. Egy köbméter siló súlya 800 kilogramm, s így a fenti területen 960— 1 920 tonna silótakarmányt tárolhatunk. A silótöltő kom­bájn teljesítménye (­16 000 kilós átlagtermést feltéte­lezve) 80—90 tonna naponta, ami azt jelenti, hogy egy gép­től 20—25 utánfutó anyagot kell beszállítani. Egy utánfu­tó megtöltéséhez 25—30 perc szükséges, ismerjük a szál­lítási távolságot, valamint a járművek sebességét, s az a­­datokism­eretén­­ke kiszarv­ázhatjuk, t­ny hány utánfutó beállítására van szükségünk­ Ésszerű, ha egy traktor két utánfutóval van ellátva. A beszállított siló ü­­­r­ítése ma már nem probléma. Könnyen el lehet végezni egy 20—25 méteres drótkötéllel. Az utánfutó oldalait leereszt­ve két munkás körülfogja a takarmánytömeget a drótkö­téllel, s azt a traktor lehúz­za. Az egyengetést gépesít­jük vagy pedig kézi erővel végezzük el. Az erjedéshez nem szüksé­ges levegő, éppen ezért rö­vidre (3—5 centiméter) szecs­kázzuk a takarmányt. A fo­lyamatos, erőteljes tömörí­tés már csak azért is szüksé­ges, mert az elmulasztása e­­lősegíti a nagy táplálóanyag elhasználódással járó felme­legedést. Ha a hőmérséklet az önmelegedés révén 30—35 Celsius fok fölé emelkedik, akkor csökken a tejsavképző­­dés és fokozódik az ecetes s még inkább a vajsavas er­jedés. A levegő kiszorítását általában traktorokkal szok­tuk megoldani. Ha van, lánc­talpas traktort használunk taposásra, ha nincs, gumi­abroncsos gépet. Ellenkező esetben a hézagokban levegő marad, ami penészedéshez és ecetesedéshez vezet. A silók szélén a tömörítés a legtöké­letesebb kell legyen. Miután elértük a 3—4 méteres ma­gasságot és befejeztük a tö­mörítést, a takarmány szélé­ből 15—20 centiméteres vas­tag réteget lefaragunk és feldobjuk a siló tetejére, majd ismét megpréselj­ük . A széleket mésztejjel meszel­jük le, hogy megelőzzük a romlást. Hosszú ideig a siló­kat vastag földréteggel fed­ték a romlás megakadályozá­sa érdekében. Kazalsilónál ez a munka felesleges. Fe­désre 20—30 centiméteres nedves polyvaréteget haszná­lunk, amibe árpát, rozsot vagy zabot vetünk. A gyökér­­zet, nemezszerű szövedéket képezve, jól védi a silót a külső, nem óhajtott, káros be­hatásoktól, főleg a beázástól. A veszteség, az ÁMV tapaszta­latai alapján, alig 3—5 szá­zalék, míg a föld- és beton­silókban, földtakarást alkal­mazva, 8—10 százalékra is felemelkedik. A gyorsan végzett silózás fél siker. Egységeinkben mégis túl sokáig elhúzódik a hordás és tartósítás. Néha többszöri megszakítással he­tekig silózunk. A silózás meg­kezdésével inkább várjunk néhány napot, de ha már be­indítottuk, akkor minden e­­rőt mozgósítani kell a gyors befejezés érdekében. A siló­­kukorica silózásának elhú­zódása nem kedvez a tejsav­­képződésnek, viszont az e­­cetsavas erjedésnek annál inkább, a vajsavképződés pe­dig ugrásszerűen nő. Ez a minőségi leromlás egész té­len át befolyásolja a tejhoza­mot, s a gazdaság jövedelmi tervének a megvalósítása is nehézségekbe ütközik. Urbanovics Ernő, agrármérnök • Új eljárás a silótakarmány nagyüzemi előállítására MOST KELL BIZTOSÍTANUNK A TÉLI TAK­ARMÁNYALAPOT Büszkén mondjuk magunk­ról : turisztikai megye va­gyunk. A borvizek és a mofet­ták egyedülálló varázsával próbáljuk idecsalogatni a tá­voli idegent, hogy aztán für­dőhelyeink állapota láttán próbáljunk huncutul újrafogal­mazni : turisztikai megye va­gyunk ... de csak lehetősége­inkben. Majd csak a folyamat­ban lévő beruházások befeje­zése után leszünk igazán az­zá. És, ha ezzel a vendéget nem is tudjuk megvigasztalni, számunkra világos, hogy né­hány év múlva legjelentősebb fürdőhelyeink országos rangra tesznek majd szert. De épp­en a meglévő turisztikai létesít­ménnyel való gazdálkodás az, ami akarva, akaratlanul meg­kérdőjelezi bennünk : vajon fogunk-e tudni kellőképpen gazdálkodni új, nagyobb le­hetőségeinkkel ? Aggodalmunkat egyetlen e­­settel, a bibarcfalvi borvízfür­dővel támasszuk alá. Augusztus első napjaiban, rekkenő kánikulában négy ko­csi poroszkál az épülőben lévő hatodi úton, Bibarcfalva felé. Kettő közülük külföldi jelzésű, egy brassói, a negyedik pe­dig jómagunk. Bibarcfalva kö­zepén a külföldiek megállnak, érdeklődnek, merre van a bor­­vízfürdő ... Hát igen, sem a faluban, sem az országút mel­lett egyetlen reklám, egyetlen felirat sem hívja fel a figyel­met arra, hogy ebben a falu­ban borvízfürdő van. A külföl­diek csodálkoznak, mondják, ők azért jöttek erre, mert megtudták, hogy itt borvízben lehet fürdeni. Már indulnának tovább, amikor arra vetődik egy odavalósi ember, útba i­­gazít. A fürdő kapuján visszauta­sító tábla : Leltár miatt zár­va. Restellem magam és meg­döbbenek : vajon a fürdő vi­zét veszik számba az ellen­őrző szervek ? A külföldiek közben már meg is fordultak, s poroznak kifelé az ország­úton. Döngetjük a kaput, sem­mi válasz. A brassóiak meg­unják a várakozást, s mert­­a réseken látszik, hogy a me­dence tele van vízzel, úgy gondolják, valami tévedés van a dologban, és átugorják a kerítést. Mi pedig tartjuk az illemet, döngetjük a kaput, az­tán megunjuk. Két óra múlva újra kezdődik az egész, beki­áltjuk a cég címét, erre ide­gesen előkerül a felelős, s ma­gyarázza, hogy mi megfüröd­­hetünk, nem bánja, de leltár van, és ugyebár a fürdőgond­noknak is jár egy szabadnap. Kiderül, hogy valójában a fürdő büféjét veszi át a megyei turisztikai hivatal, az új gaz­da , a kéttagú személyzet pe­­dig nem tudna megbirkózni a leltár és a fürdőjegyek kibo­csátásának gondjaival. Egy óra múlva azonban már nem lehet ellenállni az ostromnak, a für­dő szélesre tárja kapuit a lá­togatók előtt. .. Hát igen, jelentéktelen apró eset ez, talán nem is lenne ér­demes elmondani, ha nem tudnók, hogy mögötte jelentős dolgok húzódnak meg. Nem akarom, hogy Bibarcfalva nemzetközi fürdőhely legyen, de az már mégiscsak bosszan­tó : ennyire helyi érdekűként kezelik, hogy még csak­ tudo­mására sem hozzák az át­utazónak, hogy van egy ilyen is. És az is bosszantó : any­­nyira helyi érdekű, hogy a gondnok csak úgy, a saját sza­kállára, felettesei előtt önké­nyesen szabadnapot „csinál“ magának. Ezért merül fel a kérdés : egyáltalán komolyan vesszőig turisztikai adottságain­kat, meglévő fürdőhelyeinket ? Nos, végére járunk a tényle­ges fürdőidénynek, és kezdő­dik a felkészülés a jövő évire. Ezt a holt szezont hasznos len­ne felhasználni ennek az alap­vető kérdésnek a tisztázására. (­to­l) Javaslat a holt idényre A Drumul Taberei-i iparnegyed jelentős létesítménye - az Electrotehnica gyár új rész. • A ZERNYESTI MÁRCIUS 6 ÜZEM szakiskolája szeptember 1—10 között verseny­­vizsgát tart, amelyet szeptember 1—2-án or­vosi vizsgálat előz meg. A versenyvizsgára jelentkezhetnek az ország bármely részéről a 8—10. osztályos általános iskolák végzettjei, akik 1971-ben nem töltik be 18. életévüket. Más megyéből származó fiú-jelentkezők kérését, az iskola titkárságán keresztül, a zernyesti Március 6 üzem vezér­igazgatójának kell jóváhagynia NAPPALI TAGOZAT Hároméves iskoláztatási időtartammal : — MAROS ; — LAKATOS ; — ESZTERGÁLYOS ; — VILLANYSZERELŐ (javító és karbantartó). Kétéves iskoláztatási időtartammal . — KAZÁNKOVÁCS. — HEGESZTŐ. Munkahelyi kiképzés, összevont elméleti oktatással. A zernyesti Március 6 üzem tanulókat toboroz elektrokémiai és termikus fémbevonó szakmára, kétéves iskoláztatási időtartamra. A versenyvizsga időszakára az iskola szállást, és fizetés ellenében, étkezést biztosít. Az iskoláztatás idején a tanulók az érvény­ben lévő törvények által előírt jogokat élve­zik . Az iskoláztatás idején az elsőéves tanulóknak nem biztosítanak szállást. Bővebb felvilágosítással szolgál naponta az iskola titkársága 12—15 óra között. Telefon : 125-88, belső 39. PD D­DDDD D­DDDDD D[I DDDD DB DDaatZDC=lC=lC=lC=lC=lC=IEIDi=ISI­ZICZ3 A BUKARESTI PIPERA FAIPARI KOMBINAT Raktári készletéből ELAD 1. A 466—66-os és 5 333—66-os szabvány szerin­ti furnírozott préseltlemez-ajtókat réteges fe­nyőfakerettel, 12 mm-es béleléssel, vagy anél­kül, a következő méretekben : — 884­­#B4­90 — 784 X 2 090 — 684 X 2 090 2. A 466—66-os és 5 333—66-os állami szab­vány szerinti szokásos külső fenyőfa ajtókat, tölgyfa keretéllel, a következő méretekben : — 984 X 1 890, 1/3 vagy 2/3 rész üveggel — 1 484 X 1 890, 2/3 rész üveggel. 3. A fenti állami szabvány szerinti kettős fe­nyőfa ablakot, tölgyfa keretéllel, a következő méretekben : — 1 184 X 1 280 — 2 szárnnyal — 1 584 X 1 280 — 3 szárnnyal 4. Kiutalás nélkül, rendelésre szállít : — hengereletlen préslemezt — zománcozott préselt lemezt — tapétapapírt. A lemezek különböző színekben és mintákkal válogathatók, fúrnirutánzat is kapható. r—T g—I □ I—11—7» m I—I r—i dJ EZ3 O O i—»dí CJ '00DDD0DDQűDDDöö D DDD Q D I 1 I I ! ! S í i I is ! i í 1 A SEPSISZENTGYÖRGYI LOCALPROD IPARI VÁLLALAT — ALKALMAZ —1 8 osztályt végzett, 15—18 év közötti szakkép­zetten munkásokat, egy 2 éves munkahelyen való vasölsző-formázó és géplakatos szakma elsa­játítása érdekében, az MTH 981/1967. számú rendelete értelmében. Beiratkozási határidő 1971. szeptember 5. A jelentkezők magukkal hozzák­­ kérésü­ket és születési, valamint iskolai bizo­nyítványuk eredeti példányát. Bővebb felvilágosítást a Localprod vállalat személy-­­zeti osztályán (Sepsiszentgyörgy, Február 16 út, 5/a szám, telefon 16-72.). P I I­­ I E I I I I Dobrogea bányaipari vállalat KONSTANCA, N. Titulescu utca, 7. szám, telefon : 22-9501 H­U § IR LÉ 0 Konstanca és Tulcea megyei alegységei számára; az Altin Tepe-i és somova­i bányakitermeléshez szakképzetlen munkásokat szakképesítésre, rövid időtartamú tanfolyamok keretében ; — bányász- és segédbányász­mesterségekben. A vállalat szállási és étkezést fizetés ellenében biz­tosít. Fizetési besorolás a 914/1968. MTH alapján : — szakképesített bányász • 87—102 lej ; — segédbányász — 78—91 lej ; — szakképesítetten munkások • 60—70 lej. Bővebb felvilágosítással a vállalat bérelszámoló osztá­lya szolgál, ahová a felvételi kérést kell benyújtani. ••••••••••••••••••••••••••••• A FOGARASI UPRUC 8—10 osztályos végzettségű jelölteket toboroz beiskolázásra a következő szakmákban : a nappali tagozatra : — esztergályosokat (az iskoláztatás időtartama 3 év) ; munkahelyi kiképzésre : — hegesztőket; — öntőket; — kazánkovácsokat;­­ felvételi vizsgát 1971. szeptember­­10 között tartják­észletes felvilágosítást nyújt a vállalat emélyzeti osztálya 7—15 óra között a 17-10 telefonon (belső szám 148).

Next