Megyei Tükör, 1971. december (4. évfolyam, 500-526. szám)

1971-12-01 / 500. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V­ p UTÓKOR 166.szám IV. ÉVFOLYAM 1971. DECEMBER 1., SZERDA ÁRA 30 BANI ÖTSZÁZADIK LAPSZÁM AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése Az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kom­munista Párt főtitkárának el­nökletével 1971. november 30-án ülést tartott. Meghívottként miniszterek és más részt vettek központi szervek vezetői. Az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága törvénytervezetet vizsgált meg a vízgazdálko­dásról Románia Szocialista Köztársaságban, valamint tör­vénytervezetet az árak és díj­szabások rendszeréről. megállapításának Mindkét terve­zetet nyilvános vita tárgyá­vá teszik és törvénybe iktatás végett beterjesztik a Nagy­ Nemzetgyűléshez. Megvizsgálták továbbá az Állami Biztosító Hivatal megszervezéséről és működé­séről szóló törvényerejű ren­delet tervezetét, amelyet jó­váhagyás végett beterjeszte­nek Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsához. A Végrehajtó Bizottság el­határozta, hogy 1971. decem­ber 1-től a hazai gyártmányú rádiókészülékek helmi árát átlag kiskereske­22 száza­lékkal és a televíziókészülé­kek kiskereskedelmi árát át­lag 18 százalékkal leszállít­ják. A Végrehajtó megbízta a Gépipari Bizottság Minisz­tériumot, dolgozzon ki in­tézkedési programot a rádió- és televíziókészülékek önkölt­ségének csökkentésére és gyár­tásának fejlesztésére, vala­mint az e téren működő ja­vító központok tevékenységé­nek jobb megszervezésére. A Végrehajtó Bizottság ha­tározatokat fogadott el to­vábbá a jelenlegi ötéves terv­ben üzembe helyezendő­­ e­­gyes beruházási munkálatok fő műszaki-gazdasági mutatói­ról és leszögezte, hogy a mi­nisztériumoknak, ipari fő­­vállalatoknak és vállalatok­nak milyen intézkedéseket kell tenniük a termelőkapaci­tások jobb kihasználására, a szükséges munkaerő felké­szítésére és az ahhoz szüksé­ges műszaki-szervezési fel­tételek iparban biztosítására, hogy az kiterjesszék a má­sodik és a harmadik váltást. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága az ülés végén fo­lyó ügyeket oldott meg. 500 Hány újságot jelent az 500-as sorszámot vi­selő TÜKÖR ? Nem ke­vesebb, mint öt és fél­milliót. Ha a felhasz­nált papírhengereket egymás után legönyölí­­tenénk, közel egy mé­ter széles és 3700 kilo­méter hosszú papírjár­dát rögtönöznénk. A több mint 3 és fél év alatt 800 ezer sornyi írás került a nyomdá­ba. Begépelésükhöz és kiszedésükhöz mintegy 120 millió ujjmozdulat­ra volt szükség. S ha már a szedésről volt szó, beszéljünk nyomdatechnikában nél­­­külözhetetlen ólomról is, amiből egyetlen lap­szám kinyomtatásához hozzávetőleg fél tonnát használnak fel, a vasár­napi kiadásoknál pedig — a színnyomás miatt — ennél is többet. Az első szám óta tehát ös­­­szesen 250—300 ólmot olvasztottak volna be és öntöttek újra a Tük­röt készítő nyomdászok. Ha kivágnánk az öt­száz lapszámban jelent fényképeket, még­há­rom és fél hektáros te­rületet takarhatnák be velük anélkül, hogy a legkisebb földdarab is fedetlen maradna. Befejezte munkálatait a megyei néptanács ülésszaka Tegnap, Sepsiszentgyörgyön plenáris ülésen folytatta mun­kálatait a megyei néptanács XII. rendes ülésszaka. Az ü­­lésszakon DRAGOȘ IOAN elv­társ, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke elnökölt. A tegnapi nap folyamán ta­nulmányozott, valamint az ülésein elemzett dokumentu­mok kapcsán számos képvise­lő és meghívott szólalt fel. A vita során hangsúlyozták az ülésszakon megvitatásra ke­rült problémák rendkívüli je­lentőségét, elemezték a megye városai és falvai rendezése, fejlesztése terén elért ered­ményeket és az előttünk álló feladatokat. Számos javaslat hangzott el a határozati ja­vaslat bővítésére, valamint a megyei, városi és községi nép­tanácsok szakszervei munkájá­nak megjavítására. A vita végén Dragoș Ioan szólalt fel. Az ülésszak egyöntetűen el­fogadta a városok és a közsé­gek harmonikus fejlesztésére, területrendezésére, gazdasági, társadalmi-kulturális és köz­­­művesítési ellátására vonat­­­kozó, a javaslatokkal kibő­vített határozati javaslatot. (A határozatot lapunk egy későbbi számában közöljük.) Tisztes szolgálat Ma adjuk az olvasó kezébe a MEGYEI TÜKÖR öt­századik számát. Talán illett volna erre az alkalomra ünnepi köntösbe öltöztetni a Tükört és úgy küldeni az olvasóval való öt­századik találkozóra. S hogy mégis hétköznapi színben állítunk Önök elé, az nem azért van, mintha az első szám megjelenésétől errefelé valamelyest is megfogyatkozott volna bennünk az olvasók iránt érzett szeretet és tisz­telet. Annál is inkább nem, mivel sajnos, a heti Tükör napivá válása óta több mint kétezerrel fogyatkozott meg az előfizetők száma. Ha pedig kevesebben olvassák la­punkat, nekünk még nagyobb szeretettel és tisztelettel kell adóznunk a megcsappant tábornak, mert ahogy közmondás tartja, „ki a kicsit nem becsüli, az a sokat a nem érdemli“. Ha a tiszteletnél tartunk, elmondanám ,hogy közel négyesztendős sajtómunkásságunk során legfőbb törek­vésünk az olvasó tisztes szolgálata volt. Előbb hetente, majd — a múlt esztendő­­ októberétől — naponta hordoz­zuk megyénk városaiban, községeiben, építőtelepein, is­koláiban az értelmes szót. Intézményről-intézményre, házról-házra, embertől-emberig járunk és népszerűsítjük azt a felelősségteljes, sokoldalú tevékenységet, amelyet a párt végez társadalmunk átalakulásáért, népünk és kö­zös hazánk javára. Hordtuk, hordjuk a dicsérő és bíráló szót. Igyekeztünk tudásunkat és tehetségünket az épí­­tő-alkotó munka, az erkölcsöt, a kommunista tást formáló nevelőmunka szolgálatába állítani. magatar­­észesei voltunk annak a gazdag tevékenységnek, amelyet a me­gyei pártbizottság, a pártszervezetek fejtettek ki me­gyénk gazdasági, társadalmi, politikai életének fellendí­téséért. Gondosan ápoltuk a­ román nép és az együtt lakó nemzetiségek testvériségét, mely mindennapi dolgos éle­tünk kötőanyaga, és nem feledkeztünk meg nemzetiségi életünk sokszínűségének tükrözéséről, a nemzetiségi tu­datformálásról sem. Ma, amikor az olvasó kezébe adjuk a TÜKÖR ötszá­zadik számát, tudatában vagyunk annak, hogy munkánk nem volt tökéletes. Olykor meg-megbotlottunk, kiabál­tunk olyankor is, amikor csak halkan kellett volna szól­nunk, és hallgattunk, amikor szólni kellett volna. Egy azonban bizonyos : hivatásunk gyakorlása közben téved­tünk. Nem öltöztettük ünneplőbe az ötszázadik Tükört. Nem, mert korai volna még az ünneplés. Ennél most sokkal lényegesebb, hogy a párt messzemenő gondosko­dása folytán új szerkesztőségi épületben, korszerű, saját nyomdánkban írjuk, illetve nyomtatjuk a lapot. Tudjuk, az új feltételek, az elkövetkező számok újabb feladatok­ra köteleznek. Eltökélt szándékunk ezeknek maradéktala­nul eleget tenni. Dali Sándor 1971-1975 a gyors ütemű fejlődés útján Gépesítés, kemizálás és öntözéses gazdálkodás A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa, valamint a Központi Bizottság plená­ris üléseinek határozatai kije­lölték a feladatokat, amelyek az 1971-1975-ös ötéves terv­ben a nemzetgazdaság egyik fontos ágára, a mezőgazdaság­ra hárulnak. A feladatokból megyénk mezőgazdasága is kiveszi a részét, állandóan növelve a termésmennyiséget, a minőségi árutermelést, ezen keresztül az ország és a me­gye lakosságának ellátását tartva szem előtt A mező­­gazdasági egységek előtt álló tervszámok magasnak tűnnek ugyan, azonban megvalósítha­tók, sőt túl is szárnyalhatjuk. Megyénk szövetkezeti gazda­ságai és az állami mezőgaz­dasági vállalat sikeresen zár­ták az ötéves terv első évét a növénytermesztési üzemág­ban. A terméseredmények ál­talában megfelelőek voltak. Különösen egyik fő kapásnö­vényünk, a burgonya fizetett bőségesen a ráfordított mun­káért. Ennél a kultúránál a termelési tervszámokat 114 százalékban teljesítettük, míg az állami központosított alap­hoz való hozzájárulást 107 százalékban. Az ötéves terv feladatait e­­lemezve, az alábbi mutatószá­mok állanak előttünk. A nö­vénytermesztési üzemág glo­bális termelése, megyei szin­ten, az ötéves terv folyamán 14 százalékkal fog növekedni, ami évi 2,8 százalékos ütem­nek felel meg. Ennek keretén belül a növekedés aránya el­térő. A növekedési ütem legna­gyobb a termelőszövetkezetek­ esetében, ami annak tulajdo­nítható, hogy pártunk és kor­mányunk minden feltételt biz­tosít annak érdekében, hogy a termésátlagokat a szövetke­zeti egységekben is az állami mezőgazdasági vállalat szint­­jére emeljük. A növénytermesztési üzem­ág jövedelmezőségét a termés­­eredmények mellett az is meg­­szabja, hogy a termésből mennyit értékesítsünk és annak hány százalékát használjuk fel belső fogyasztásra, így az URBANOVICS ERNŐ, a mezőgazdasági főigaz­gatóság tervosztályának vezetője (folytatása a 4—5. oldalon) Növekedési százalék összesen Állami évente egységek Termelőszö­r4 2,8 vetkezetek Magángáz­17 3,4 daságok 102

Next