Megyei Tükör, 1972. március (5. évfolyam, 576-602. szám)

1972-03-01 / 576. szám

IVC/I­V ­) ­YEI. . .. TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Erdei kaszálók — úrtéri legelők Az erdős legelő és kaszáló még mindig nagy területet fog­lal el. Több szövetkezetben ,100—100 hektárokról beszélhe­tünk, így Száraza­jtán, Bardó­­con, Kovásznán, Esztelneken, K.lelencén, Z­emhényben, Nyúj­tódon, Mikóújfaluban, Ozsdo­­lán, Papolcon, Polyánban, Kéz­­di­szen­tl­éleken, H­argyason és Zabolán. A beerdősödött terü­let alig fogy, akár ha a dzsun­gel közepén lennénk, ahol az őserdő állandóan elnyeléssel fenyegeti az emberi települé­seket. Ez, amiről elismerjük, hogy erdősödön, de ami nem így szerepel a statisztikában, az is nagyobbrészt bokros bo­rókával, galagonyával, köké­nyesekkel megtarkázva, víz­mosásokkal szabdalva és gyomfoltokkal éktelen­ítve. Ez a kérdés már a földalappal való ésszerű gazdálkodásba is beletartozik, amit törvénycik­kek szabályoznak. Az évről évre gyarapodó szakaszos min­­talegelők a Hatodon, Ulyefa­l­­ván, Or­sdolán, Sepsiszentgyör­­gyön, Szentkatolnán mutatják a követendő példát, mert a­­ránylag rövid idő alatt, szak­szerű legeltetéssel, felülvetés­­sel, ápolással, műtrágyázással sikerült az eddigi zöld tömeg­hozamot megtöbbszörözni. Ez­zel nyilván együtt jár az ott legelő állatok hozamnövekedé­se, akár tejről, akár súlygya­rapodásról beszélünk. A pél­dát mégsem követjük annyi­ra általánosan, ahogy ezt a jó gazdálkodási szellem és a ha­gyományok megkívánják. Ha­gyományokról beszélünk, mert emlékezünk olyan erdei ka­szálókra, ahol az asztalsima felület nem gátolta a betaka­rítást, s a széna minősége rá­szolgált a „jó erdei kosz“ ér­tékrendre. Azóta a jó kaszá­lókat átvette az erdészet, s ma már senki nem hinné, hogy ott valaha vastag rendeket vá­gott a kasza. A rendszeres á­­polás elmaradásának követ­kezménye lett az is, hogy gyorsabban öregedett a gyep, s eluralkodott az értéktelen szörfő, a cápszakáll, ahogy még népiesen nevezik. A természetes gyepek kar­bantartása azért vetődik ép­pen most fel­sürgetően, mert Tompa Ernő (folytatása a 3. oldalon) ­Áj Sim­ítozzák az őszi szántást az ozsdolai határban (Bortnyik György felvétele) Nők a fjú ti­­lékesek n dpi Mint minden évben, a kereskedelem az idén is meg­rendezte a nők ajándékdekádját, amely tegnap kezdő­dött meg és március 8-ig tart. Együtt jár ez az üzletek női árucikkekkel történő ellátásával : e napokban mennyiségileg is és minőségileg is nagyobb választék áll a vásárlók rendelkezésére, mint az év bármely más időszakában. Petke László, a helyi kereskedelmi szervezet ke­reskedelmi osztályvezetője, arról tájékoztatott, hogy a női készruhaüzletben megkezdték a tavaszi felöl­tők, kosztümök, bőrkabátok, jersey-kétrészesek, szövetnadrágok és háziruhák árusítását. Sok újdonság kapható a kötöttáru-részlegeken is: blúzok bő válasz­tékban, női alsónemű, kabátkák, pamut-kétrészesek stb. Cipőből 4 új modell érkezett, ajándéktárgyak és piperecikkek, valamint írószerekből is bő a választék. De válogatni lehet a kézitáskák, selyem- és gyapot­mintás anyagok, kézzel szövött keleti szőnyegek között is. (—*ts) VILÁG PROLETÁR LM­­CIYESÜUJTP.RU H­írsoros tea­est P­apolcon A papolci Vöröskereszt ez év­ben is megtartotta szokásos tea­estjét, amelyre a papolci nőbi­­zottság szolgáltatott szórakoz­tató műsort. Az összejövetel elején dr. Duka Dezső tartott előadást az önkéntes véradás fontosságáról, majd a műsor után reggelig­­tartó tánc kö­vetkezett Átalakítás miatt zárva Február 28-tól kezdve átala­kítás miatt zárva tart Sepsi­­szentgyörgyön a Lenin utcai 2-es számú csemegeüzlet. A lakosok bevásárlásaikat a két legközelebbi üzletben, a főté­ri önkiszolgálóban (itt árusít­ják a tejet is) és az 1-es szá­mú élelmiszerüzletben bonyo­líthatják 1c. Őrjárat NEM AKARÓDZIK leírni a szót : kultúr munka. Sokan ..bajba keverték " , tartalmá­tól megfosztották — hát vala­hogy nehezen írom le, különö­sen azért, mert szerepel a szóösszetételben a munka, ezt pedig nem minden alkalommal észleltem terepjáró útjaimon. Meg aztán a falusi ember műveltségének gazdagítását nem lehet néhány tanügyi munkaterv meg jegyzőkönyv alapján elintézni, azt végezni kell, nem pedig rohamszerű­en kiosztani ősszel, s úgy hagyni. Sok adatom van a példatár­ban.­­Gyarapítsuk még eggyel, szétnézvén Arafatokon a kul­túrotthon háza táján. Úgy gon­doltuk, nehéz lesz délután, hétköznap megtalálnunk a kultúr­igazgatót. Tévedtünk. A nagy teremben ült a fiatal, bajuszos, mongolos ábráza­­tú tornatanár, ölében irattás­­ka. Féltucat fiatalember ve­télkedését figyelte a ping­­pongasztal mellett. Nem azt kérdeztük, mit terveztek mára ? Az érdekelt, hogy mit végeztek eddig, mi­vel foglalatoskodik szabad i­­dejében a lakosság. Sorolja : — Egy csoportunk megjár­ta a vidéket vegyes műsorá­val. Tánc, ballada, dalcsoport meg egy színmű szerepelt ben­ne, bemutatták kétszer Ara­rat­al­on, Krizbán, Erősdön, Hidvégen. Ez a csoportunk vagy 20 személyt foglalkoz­tat. Egy másik társaság a Csalódások című színművet játssza. Ezzel a darabbal je­lentkeznek március 12-én a Gidófalván megrendezendő versenyen. Örvendetes, hogy min­den csoportjuk járja a vidé­ket, nem zárják le a hosszú előkészítő időszakot egyet­len itthoni előadással, mint sok községben teszik. Igen, jó ez így, jó szétnézni más fal­vakban is ... Aztán megüti a fülem egy kijelentés: Mi csal, más helyen érezzük jól ma­gunkat. — Mi az oka ? Hogy érti ezt Molnár elvtárs ? — Igen nehéz körülmények között próbálunk szórakozni, játszani. A kultúr­ott­honunk valamikor gabonaraktár volt, abból alakították át. 1957-ben sokat költöttek rá, de ma sincs öltöző egyáltalán, a színpadunk sem megfelelő. Más községekben a jó előadás­hoz megadnak minden felté­telt. Visszamegyünk a nagyte­rembe. Egyetlen nagy, hideg hodály. Az egyik végébő­l be­építettek egy részt színpad­nak. Azon most is ott állnak egy darab díszletei. A szerep­lők saját kezűleg készítették el, munkaidő után, éjjel vagy vasárnap és ünnepnapokon. Kezd tetszeni ez a nyüzsgés, ahogy körülveszik Molnár Sándor kult­úr­igazgatót a fia­talok, idősebbek egyaránt.­­ Az asszonyok román meg magyar lánccal is készült­ek március 8-ra, mint minden esztendőben. Annyian jelent­keztek az idén, hogy válogat­nunk (ne mondjuk, hogy ros­tálnunk) kellett a csoportot. Álarcos karnevált szervez­nek, műsor után az iskolában álarcokat, idegen ruhákat öl­tenek magukra, aztán sorban szoktak bevonulni a kultúr­­otthonba. Bemutatjuk őket K. Kovács Imre (folytatása a 2. oldalon) Arapataki példázatok 576. szám V. ÉVFOLYAM 1972. MÁRCIUS 1., SZERDA ÁRA 30 BANI E­gészségügyi in­ézkedések Az Egészségügyi Miniszté­rium rendeletével higiéniai szabályokat állapítottak meg az egészségügyi személyzet, valamint az egészségügyi egy­ségek látogatói számára azzal a céllal, hogy megelőzzék a fertőzéseket a kórházi egysé­gekben. Több más intézkedéssel e­­gyü­tt leszögezték, hogy az e­­gészségügyi egységek személy­zetét csupán tüzetes orvosi vizsgálat után sorolják be. Úgyszintén előírják a kötele­ző megelőző oltásokat, az i­­dőszakos orvosi és laborató­riumi vizsgálatokat, tisztsé­gek és munkahelyek szerint differenciáltan. Ugyanakkor szabályokat állapítottak meg a személyzet ruházatára, e­­gészségügyi felszerelésére. Az egészségügyi egységek­ben tett látogatásokkal kap­csolatosan új szabályokat fek­tettek le. Négy év múlva ünnepük első születés­napjukat Tegnap, február 29-én a sepsiszentgyörgyi megyei kór­házban négy gyermek született. A négy boldog anya : Sorban Mária (D­obolló), Ganea Ana (Dobolló), Szabó Ilona (Élőpa­tak) és Hatos Ilona (Sepsiszent­­györgy) négy fiúnak adott éle­tet. Mindnyájuknak sok boldog­ságot és egészséget kívánunk. Vetési hír Gidófalván a hét elején 40 hektár tavaszbúzát vetettek. A 044 hektár szerződött mák-ve­tésterületre a vállalat minden egységbe kijuttatta a vetőma­got. Több gazdaságban előké­szítették a talajt a mák elve-

Next