Megyei Tükör, 1972. március (5. évfolyam, 576-602. szám)
1972-03-01 / 576. szám
Találkozó a bardóci fiatalokkal Egyik februári napon, a déli órákban Bardócon lelkes ifjúság várta a KISZ két veteránjának, a sepsiszentgyörgyi Dudás házaspárnak érkezését, akik 40 évvel ezelőtt lettek tagjai a szervezetnek. Az általános iskola tanulói meleg szeretettel köszöntötték Antal bácsit és Mária nénit, akik azért keresték fel őket, hogy elbeszélgessenek velük a múlt nehéz küzdelmeiről, buzdítsák a fiatalokat a szocialista építésben való minél tevékenyebb részvételre. A találkozó végén az új KISZ-tagok ünnepélyes keretek között kapták meg tagsági könyvüket. Innen az erdőfülei iskolába vezetett az út. A tanulók itt is lelkesedéssel fogadták az idős házaspárt. Énekszóval, ünnepélyes hangulatban vártak bennünket. A tantestület részéről az úttörők egységparancsnoka köszöntötte és bemutatta a Dudás házaspárt, majd az iskolai KISZ-alapszervezet titkára, Csog Julianna mondott köszöntő beszédet. Anti bácsiék szeretettel beszélgettek el a tanulókkal a KISZ illegális tevékenységéről. Dudás Mária kidomborította a 30-as évek küzdelmes harcát. Beszélt arról, hogy milyen nehéz körülmények között tevékenykedtek a háború kitörése előtti években, amikor a fasizmus hatalomra jutott Európa-szerte. Beszélt a sztrájkok szervezéséről, kitért a temesvári öt hétig tartó sztrájkra, amikor őt is letartóztatták és öt éven át hurcolták börtönről börtönre. Beteg volt, életét elvtársai odaadó ápolása, önuralma, a párt iránti szeretete és bizalma mentette meg. Erdőfüléről ismét Bordócra mentünk, ahol a Dudás házaspár este a községhez tartozó négy falu ifjúságával találkozott. Az ünnepélyes fogadtatást rövid díszelőadás követte. A terem zsúfolásig megtelt. A jelenlévők érdeklődéssel hallgatták meg a két veterán KISZ-tag előadását, hosszasan tapsoltak, amikor Dudás Antal bácsi átadta az új KISZ- tagoknak tagsági könyveiket. A díszgyűlés után Aki tud, az nyer versenyt rendeztek. A négy falu versenyzőn közül a legjobbaknak bizonyultak: Buksa Mihály és Csog Julianna — Erdőfüle, Fazakas Mihály — Bardóc. A KISZ félszázados évfordulója tiszteletére rendezett találkozó megszervezéséért dicséretet érdemelnek mindazok az ifjak, akik a községi KISZ- bizottság hívására segítséggel válaszoltak. Sükösd Ferenc, a megyei KISZ-bizottság munkatársa Márton Lajos, a megyei építé-szerelő vállalat könyvelője A farsangi szokások Európa-szerte kapcsolatosak a termékenység, a házasság ,a szerelem képzeletével. Régebb a lakodalmakat is farsangkor tartották. Farsang végéig tartottak a fonók, ahol a nehéz, unalmas munkát játékokkal, lakomákkal, táncokkal tették változatossá. A fonók mulatságai közé tartozott az esti maszkjárás is. Farsang végén a nappali maszkjárás, mint színjátékszerű népszokás, régebb népünknél általános volt. Megtartásának időpontja, valamint a szokás sok esetben falvanként változott. Az említett szokás alapja talán még a pogány hitben gyökerezik (szalmabábú-eltemetéssel, zajjal elűzni a rossz szellemet, a telet, a farsangot). A hétfalusi csángók kiabálva, ostoraikkal pattintva járták a falvak utcáit. Gyergyóban a bábú temetése előtt húshagyó délutánján nagy csapat alakoskodó kíséretében meghurcolták a forgó bábokat, kerékre helyezett fiú- és lányalakokat. A kereket rúdjánál fogva gyereksereg hurcolta, s mögötte az alakoskodók pattogtattak ostorukkal. Orbán Balázs szerint egyik székely faluban a felcifrázott bábbal együtt gyalogszánon vagy targoncán húshagyói ételek maradékait is kivitték a temetés helyére, s az eltemetett farsang torát ott ülték meg. A farsangi maszkokat Hétfaluban kukáknak, Barcaújfaluban csudáknak, Krizbán bacsókoknak, Ürmösön batyukáknak, Bölönben farsangoknak nevezik. Örömmel értesültünk, hogy megyénkben Uzon után az idén Kökösben és Bikfalván is felújították ezt a szokást, bejárva vele a környező falvakat. Bölön azon ritka falvak egyike, ahol a farsangtemetés megszakítás nélkül napjainkig fennmaradt. Erre az idén, február 20-án került sor. Itt sincs a nappali farsangnak meghatározott napja. Általában február egyik vasárnapján tartják, lehetőleg hóolvadás előtt. Megtartás előtt már 1—2 héttel megkezdődnek az előkészületek. Közös megegyezéssel kijelölik valamennyi résztvevő szerepét. Megválasztanak egy „parancsnokot“, akinek szavára minden részt vevő legénynek hallgatnia kell. A lóháton felvonuló 8—10 pár legény idejében elindul nyerget szerezni. Ha kell, a szomszédos Apácára vagy Nagyajtára is elmennek nyeregért. A legények a legjobb lovakkal rukkoltak ki. A jól telelt ló egyben gazdáját dicsérte. Sokszor legény kellett legyen ám a talpán, aki a kipihent, csintalan lovat megülte. Csak a musztikás hátaslovának, s a bábok vontatására illik sovány gebét befogni. Régen, akinek nem volt lova, kért kölcsön. A kölcsönkért ló használatáért a tulajdonosnak a legény egy nap kaszálni tartozott. Jelenleg a helyi emtéesz lovait kérik el erre az alkalomra. A „fársángok“-nak benevezett legényeket a leányok vagy rokonok öltöztetik maszkának, s lovaik fejére, nyakára virágkoszorút fonnak. A lovak nyakára zergőket, csengőket is kötnek. Az indulás a megszabott gyülekezőhelyről, reggel 8 óra körül történik, hogy aznap még Bölönpatakot is megjárhassák. Elöl a parancsnok halad, aki régen székely ruhába, jelenleg katonatiszt ruhába öltözik, és sípszóval irányítja a maszkacsapatot. A parancsnokot kéthárom ,csendőrt követi. Feladatuk a rendfenntartás, a pénzadomány összegyűjtése, valamint az adományozó nevének feljegyzése. Az említett résztvevők nem viselnek álarcot, és komoly, jó megjelenésű legények. Ezek után kettes sorban a lovas maszkok következnek, élükön a bő ingujjas, bő gatyás betyárral és a stájeres menyasszonynyal. A menyasszonynak lehetőleg kistermetű legényt választanak. Rendszerint két menyasszonyt és két vőlegényt öltöztetnek, amelyekből az egyik pár székely ruhába öltözik. Újabban az együttélés jelképeként román népviseletbe is öltöztetnek egy párt. Öltöztethetá cilinderes urat és úri dámát. Ezeket scarincás, vagy vegyes öltözetű lovasmaszkok követik. Rendszerint egy bundákba göngyölőző lovas musztikás is ott andalog a menet szélén, nadrágba öltöztetett, szánalmasan sovány gebéjével. A musztikás a nyakába akasztott bőrtáskából borsikát árul bors gyanánt, egy fejért vagy egy tojásért egy szemet. Valamennyi lovasnak arcát csipke-, selyem- vagy stájerfátyol takarja. A lovasmaszkok után viszik a két lóval vontatott, szekérelőre szerelt nyújtórudat, aminek földön húzott hátsó végére egy függőlegesen álló szegbe szekérkerék van helyezve. Ennek két ellentétes oldalára szerelt, karóba húzott két „bába“ (szalmabábú) menet közben a kerékkel forog. A női alakot Évának, a férfit pedig Vándornak nevezik. Az öregek mesélik, hogy régen a maszkok „csudalátást“ is vittek magukkal. Ez kóboros szekérben rendezett, pénzért látogatható drasztikus mutatvány volt. A menet körül két-három cigányasszonynak öltözött álarcos okvetetlenkedik: fakanalat vagy seprűt árul, leveszi a járókelők sapkáját, s csak váltságdíjért adja vissza, és az udvarokon összeszedi a tyúkfészkekről a tojást, amíg a gazda észrevenné. Régen a mészárosok marhatüdőt adtak a kezükbe, amit tréfálkozva hurcoltak végig a falun. A maszkacsapatot a falu fúvószenekara zárja, amely a múlt század elejétől, illetve megalakulásától minden évben zenével kíséri végig a nappali farsangot. A maszkoknak öltözött legények zenekísérettel, vagy anélkül dalolva járják Bölön utcáit: Szép a harmincnégyes huszár, Ha fel, ha felül a lovára. Belevágja sarkantyúját lova Mind a két oldalába. Kantárszára hosszúra van eresztve, Ne sírj, csárdás kisangyalom Soha nem leszel elfelejtve. Ezt a csárdás kiskalapot, Babám, felakasztom a szegre. Három kerek esztendeig, Tudom nem kerül a fejembe. Felteszem a negyedik október elején, Szabadságos kék nefelejts Virágzik a csákóm tetején. A felköszöntést ma a néptanácselnöknél kezdik. Bemennek minden házhoz, magyarhoz, románhoz, ahol kaput zárnak, illetve beengedik őket. Az udvaron a maszkacsapat a kijárat irányába fordul, míg a parancsnok alkalmi köszöntőt mond a gazdának : Ház népéhez szólók a fársáng hevében. Minden jót kívánok csapatunk nevében, Termése földjének legyen bőséges, S aki azt használja, legyen egészséges. Meg ne üresedjék kamráik, pajtájik, Tejik, vajuk fejjék egész Nagyajtait, De sohase jusson el a patikáig A 76 éves Bajor János szerint a parancsnok régen is „feláldotta“a gazdát verses mondókával, de hozzátette, hogy disznó sohase túrja fel az udvarát, s kemencéjében se süljön más töknél, ha nem ajándékozza meg a csapatot. A felkeresett házaknál a maszkokat pálinkával és kürtöskaláccsal kínálják meg. A gazdától kapott élelmet, a „kénalmádót“ , tojást, kolbászt, disznócsontot stb. a cigányok rakják tágas szatyraikba. A kapott élelmet és pénzt útbaejtett házaknál hagyják, ahonnan este összegyűjtik. Régen a bölöni farsangcsapat rendszerint Nagy ajtóra is ellátogatott. Az összegyűjtött pénzből este bált rendeznek, s az élelemből lakomát csapnak. Ebben a bálban beléptidíj nincs. A nappali farsangra kivonul a falu apraja és nagyja, megtekinteni a maszkoknak öltözött legényeket és velük együtt eltemetni a farsangot, a telet. Ezután felszáradnak a mezei utak, a földek, és kezdődik a mezei munka. Seres András „A farsang hevében minden jót kívánok...“ Nappali farsang Bölönben Árapataki példázatok (folytatás az első oldalról) szerte a közönségnek : ez például egy huszár, ez egy mexikói, csak éppen nem kapott helyet a brassói szállodában, és ide jött. MÉC, VAGY KÉT csoport munkáját magyarázza Molnár Sándor, a bali játékosokat csak úgy mellesleg említi meg, pedig én nagyon fontosnak tartom ezt a műfajt. Magamban pedig próbálom öszszeilleszteni, körülbelül hány személy foglalkozik aktívan a csoportokban, összesen százon felül lehetnek. A lelkesedésre mondjunk egy példát : február elején egy hét alatt négy előadást tartottak, igen szép anyagi haszonnal. A fiatalok meg az idősebbek sajátjuknak tekintik a színműveket, sajátjuknak a csoportokat. Ezért lehetséges hétköznapokon is előadásokat tartani. Mert van ragaszkodás. Elképzelhető, milyen nehéz megszervezni a majdnem tucatnyi csoport próbáit. Alig van terem, ezért próbálnak órarend szerint délután vagy este. — Nagyon sok a dolgom. Én igyekeztem minél több embert bevonni közös munkánkba, jártam utánuk. Most aztán alig jut időm és erőm mindenre — mondja Molnár, és hozzáteszi: ezt ne írjam meg. Gondolom, azért tiltakozik, nehogy valaki panaszkodásnak vegye, mert szó sincs róla. ő nem akar panaszkodni. Csak sok a dolog. Természetes, hogy Arapatakon, ahol (kis túlzással) a falu egyharmada szereplő, a másik kétharmad is szívesen eljár a műsoros estékre. Ungvári István községi párttitkárt a klubban találjuk, vagy 20 asszony között. Ép- Vm tanúja az asszonyok egy sikertelen tanácskozásánál.. — Még igen zsúfoltnak is lehetne nevezni ezt a kulturmunkát - mondja. — Ovodában kultúrházban, klubban, mindenütt próbálnak. Járnak más falvakba, azok járnak ide, állandó a nyüzsgés. Megtudjuk azt is, hogy Erősdön, Élőpatakon (Arapatak községhez tartoznak) szintén nem kihalt a kulturo - bon. Molnár szerint viszont Élőpatakon omlik rá a csoportra az épület, körülményeik még mostohábbak, mint Arapatakon. Érdekes, de inkább egészséges dolog, hogy bár ebből a községből is tömegesen járnak Itrassúba dolgozni, mégis jut idő és kedv saját előadások szervezésére is. BAJOK VANNAK viszont a tájékoztató, tudományos előadásokkal Alig tudom megértetni, miért van még mindig szükség arra, hogy egyegy szaktanár, helybeli szakember vagy meghívott érdekes tájékoztatókat tartson, magyarázza meg ezt-azt a tudományok, a művészetek területén, tisztázná, amennyire lehet, például a „beözönlők“ ügyét, vagy az emberiség élelmiszertartalékait ... Nem elegenlő, ha közgyűlések előtt tartunk egy-egy politikai lá— Milyen szerepe van a könyvnek Arapatakon ? — Van egy önkéntes könyvterjesztőnk, Dénes Zoltán. Már 1 500 lej értékű könyvet adott el eddig. Tisztelet érte, de helyesbítenék : nem önkéntes munka, hanem lelkiismeretbeli és szakmai kötelessége a tantestületnek a könyvet terjeszteni, olvastatni és magyarázni a felnőttek között is. MINDEN MÁSODIK HÁZBAN televízió van Arapatakon, viszont a kultúrigazgató tudatában van annak, hogy a tévé nem pótolja a cselekvő színpadi játékot, nem pótolja a helyi jellegzetességeket. Ezt csak a helybeliek tudják felszínen tartani. Ebben az esztendőben 12 tévét adtak el az árapataki üzletben, csak azért nem többet, mert nem küldtek elég készüléket. Mégis virágoznak a műkedvelő csoportok, senki nem hivatkozik arra, amivel a mikóújfalusi kultúrigazgató mentette magát, nevezetesen, hogy a rádió, tévé, mozi elvonja a kultúrháztól a fiatalokat. — Csak az esik rosszul — keseredik meg Molnár Sándor —, hogy a Cuvintul Nou lap újságírója kijött decemberben, s kötekedett, hogy miért nincs műsor szombaton! Nincs, mert inkább vasárnap szoktunk rendezni. Akkor estére egy előadást terveztünk, címe: Modern gépekkel ellátott mezőgazdaságunk. Na, kérem, én mondtam, hogy ezt semmiképpen sem fogjuk megtartani, mikor a cukorrépának fele szedetlen, hordatlan ... Hogy nézne ez ki ? Megvan mindennek az ideje, szandálnak is, csizmának is. NEM TARTOM FENN tovább munkáidban az igazoatot, hadd intézze faluja dolgait. Lelkiismeretesebb embert nem kívánok a helyébe. A minap Sepsiszentgyörgyről legyalogolt Illyefalvára tapasztalatcserét szervezni. Onnan tovább gyalogolt Szentivánlaborfalvára, ugyanezzel a céllal. Ez úgy 13 kilométer. Azt mondja — élvezte. Kedvét ne szegje semmi, csak ezt kívánhatjuk.