Megyei Tükör, 1972. szeptember (5. évfolyam, 732-757. szám)

1972-09-01 / 732. szám

♦ 1072. Jiurjun/Iiiv 31. MUNKATÁRSUNK: Ak­os KÁROLY és fehér gyula TUDÓSÍT MÜNCHENBŐL Az öttusa-verseny negyedik száma után már tisztázódott a csapatbajnokság sorsa. Az e­­gyénié viszont nem. A szov­jet Oniscsenko 79 ponttal ve­zetett Italozó és a svéd Ferm előtt. A szovjet Lednyev pe­dig 60 ponttal állt a két mexi­kói hős előtt. Sikerül-e a kitűnő futó híré­ben álló Balczónak ledolgozni a hátrányt, vagy úgy jár, mint Mexikóban, amikor mindössze ,.három lépésre“ maradt el a dobogó legmaga­sabb fokától. Íme a két kér­dés, amivel elindultunk a Lutzberg-hegyi futópálya fe­lé. 28 másodperc ... ennyivel kell jobbat szaladnia Balczó­nak. 12 óra 15 perckor elindult az­ első futó. Percenként ka­paszkodtak fel a hosszú emel­kedőn. Balczó ellenfeleinek i­­dejét mérjük, a 2 000 méteres pontnál. Lednyev halad át el­sőként.­­ Utána következett Balczó. 2­000 méternél 26 má­sodperccel jobb a Balczó ide­je, mint a Lednyevé. Nem vi­tás. Balczó Bandi ekkor már ezüstérmes, mert a svéd Ferm is gyengébben szaladt. Balczó eltűnt a fák alatt, ott­hagytuk a Luttberg-hegyet, s rohantunk az olimpiai stadi­onba. Egyszerre­­érkeztünk Balczóval, persze, mi a rövi­dítésen. Ideje 12:42,6 perc. En­nek értéke 1 279 pont. Onyis­­csenkó az utolsó futó, előny­ben van, ismeri valamennyi ellenfele idejét. Beoszthatja jól erejét ... Közben beszalad az amerikai Taylor, az angol Fox. Lefutják Balczót, de így sem éremesélyesek. A stadi­onban megszólal a hangszóró. Onyiscsenkó befordul a vörös futópályára. Mindent belead, tapsolnak a lelátók. Onyiscsen­­kó nem tudja leküzdeni az időt, az gyorsabban halad elő­re. Eredménye 13:35,2 perc. Pontértéke 1 120. 159-cel ke­vesebb, mint a Balczóé. Vala­ki felkiált a lelátón ! Megvan! Megvan ! Balczó Bandinak végre teljesült az álma. Ül VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! TÜKOR az RKi* ko­ Aszna megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja Valóra vá­ljuk az országos konferencia határozatait Minden erről az ötéves terv határidő előtti teljesítésére összpontosítunk­ ­ RIPORTEREINK, GALBACS PÁL, SZURKOS ANDRÁS ÉS SÜTŐ ISTVÁN A CIGARETTAGYÁRBAN . Ismeretes, hogy megyénk legtöbb gazdasági vállalata kiváló eredményekkel köszöntötte az Országos Konferenciát. A nemrég lezajlott félévi közgyűlések bebizonyították a munkaközösségek teljes azonosulását az Országos Konferen­cián elfogadott gazdasági célkitűzésekkel. A vállalások tel­jesítésének üteme és az újabb vállalások tükrözik : a dol­gozókban tudatosodott az ötéves terv határidő előtti telje­sít­sének óriási jelentősége. Mert tudják, hogy a fokozott erőfeszítések az ország gazdaságának megerősítését, az ösz­­szes dolgozók anyagi jólétének gyorsabb növelését célozzák. A feladatok nagyok, végrehajtásuk állandó és követke­zetes intézkedéseket követel. Tudott dolog, hogy a gazdasá­gi hatékonyság fokozására, a tevékenység minőségének javí­tására minden egyes vállalatnál nagy lehetőségek vannak, csak meg kell találni a sajátosságoknak legmegfelelőbb u­­takat. Nyilvánvaló, hogy a meglévő termelőfelületek éssze­rűbb kihasználása, az új objektumok kivitelezési időtarta­mának lerövidítése, a tervezett paraméterek mielőbbi eléré­se, a munkatermelékenység növelése, az anyagköltségek csökkentése, a jobb pénzügyi gazdálkodás és a hatékonyság fokozásának többi tényezői a tudományosan kidolgozott szervezési intézkedések által hozzák meg a kívánt eredmé­nyeket. MEGLEPŐ, HOGY NEM SZÜLETTEK ÚJABB v­állalások A cigarettagyár év eleji ter­ven felüli vállalásait az Or­szágos Konferencia tisztele­tére jelentősen megnövelte. Ezáltal erre az évre vonatko­zó vállalásai a következők lettek : össztermelés 600 ezer lej, árutermelés 600 ezer lej, cigaretta 25 tonna, terven fe­lüli nyereség 50 ezer lej, gé­pi önellátás 50 ezer lej. Ez­zel szemben már hét hónap alatt 717 ezer lej összterme­lést, 562 ezer lej áruterme­lést, 13 tonna cigarettát, 50 e­­zer lej terven felüli nyereséget valósítottak meg és házilag 137 ezer lej értékű gépi be­rendezést állítottak elő. Az é­­vi vállalásoknak nagy részét (folytatása a 4. oldalon) világbajnoki címe mellé az o­­limpiait is megszerezte. A díj­kiosztásra délután került sor. 80 ezer ember tapsolt, ünne­pelte a minden idők legna­gyobb öttusázóját, Balczó Andrást. Csengett a hatalmas plexidtető, visszhangzott a Lutzberg-hegy, a nagy győze­lem színpada. A délutáni, atlétikai verse­nyen Silai Ica győzött a 800 méteres síkfutás egyik előfu­tamában. Ideje 2:01,41. Egyéb­ként az előfutamok során a bolgár Zlatyeva olimpiai eső­(folytatása a 8. oldalon) Mai tapsu­nk a brailai VASILE IORGA­­NAK szól, aki a középsúly né­pes mezőnyében indult, ahol 32 versenyző tört a három é­­remre. Iorga remekül kezdte a versenyt, első pontozásos győ­zelme után kétszer nyert két­­vállal, egyszer ellenfelét le­léptették. A döntőben azonban már sérülten versenyzett , így nem tudta maradéktalanul érvényesíteni remek formáját, társa még így is az első sza­badfogású román birkózó, aki­nek az olimpiák versenyében dobogóra sikerült jutnia. Mün­cheni éremgyűjteményünk, ha lassan is, de gyarapszik. Versenyben maradt többi birkózónk is elég jól szere­pelt és értékes pontokkal gya­rapította olimpiai sikereinket. (folytatása a 8. oldalon) 732. szám V. ÉVFOLYAM 1972. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK ÁRA 30 BANI Csépelnek a bölöni téeszben Minden perc, minden óra nill m­érték Mi a helyzet a bölöni határban ? NINCS NAGYOBB BIEN, MINT VESZNI HAGYNI A TERMÉST Az utóbbi hetek kedvezőt­len időjárása még nálunk is szokatlan erővel sújtotta a me­gye mezőgazdaságát. Augusz­tus utolsó napjaiban számos téesznek bőven van aratni va­lója. A bölöni határban első­nek kévékkel terhelt szekere­ket pillantottam meg . Majd­nem tengelyig sáros kerekek­kel döccentek ki az országút­ra. A fogatosoktól tudtam meg, hogy azt a zabot, amit a téesz fogatai most szállíta­nak, még a hónap elején arat­ták. Időközben a rétet elöntöt­te a víz, s csak most sikerült kiszárítani. ..Most sem olyan, hogy a­­­ratni lehessen — mondotta Ajtán János szerű felelős —, de a szemet ki kéne végre szed­ni a szalmából. A raktárban aztán gondozzák, ahogy kell ! Látja, megint olyan az idő, hopp nem lehet tudni, melyik percben kezd szemerkélni az eső.“ Tizennyolcan dolgoznak a szérűn. A kazalrakó asszonyok panaszkodnak a vizes szalmá­­­ra. Nehéz mozgatni. „Csak ne panaszkodja­tok, mert látjátok-e, alig csépelünk egy két nap már esik. Pihen­hettek elevet.“ „Ez is igaz — nyugodtak be­lé az a­szonyok —, még jé­, hogy dolgozhatunk.“ — S a hetvenéves kazalmester, Kere­kes Mihály vezetésével, újra munkához látnak. A hetven­éves öregember, társai véle­ménye szerint, ma s a szérv legjobb munkása. „Csinálom, mert ezt csináltam egész éle­teidben. Gyermeks éjjel tanul­tam, s ma is vallom nincs na­gyobb bűn, mint veszni hagy­­ni a termést. Ezt semmiféle rossz idő nem indokolhatja.“ A raktárban egyszerre há­romféle munkát is végeznek. Rostálnak, szárítanak és osz­tanak. Legnagyobb nehézséget a szárítás jelent, az egyetlen rosta­­nem képes elvégezni mind a két munkálatot, a ros­tálást és a szárítást is. Szárí­tani lehetne a cséplőgéppel is. BÍRÓ BÉLA (folytatása az 5 oldalon) Major Katalin, az Olt­­extilgyár kémikusa

Next