Megyei Tükör, 1973. január (6. évfolyam, 837-860. szám)

1973-01-17 / 848. szám

MŰVELŐDÉSI NAPLÓ Petőfi-emlékest a fővárosban A Béke-világtanács és az UNESCO által megünnep­lésre ajánlt nagy évfordulók keretében Bukarestben, az írószövetség és a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Ta­nácsának égisze alatt, az I. L. Caragiale Nemzeti Szín­ház Comedia termében megemlékeztek Petőfi Sán­dor, a nagy magyar költő születésének 150. évforduló­járól. Az ünnepségen a mű­vészeti és kulturális élet számos személyisége, népes közönség vett részt. Laurentiu Fulga, az író­­szövetség első alelnöke meg­nyitó beszédében felidézte a nagy költő személyiségét, és forradalmár Mint mon­dotta, Petőfi hangja a for­radalom hangja, amelyért harcolt és életét áldozta. A költő-forradalmár műve hí­ven tükrözi az 1848-as év lángtengerét és e mű­helye fennmarad örökre kizsák­mányolástól mentes éle­tünkben. A továbbiak során Eugen Jebeleanu író, az Akadémia levelező tagja felolvasta a negyvennyolcas forradal­márnak, a nagy emberi igazság- és szabadságeszmék költőjének, a mély tartalmú, honpolgári, demokratikus művészet előfutárának szen­telt prózai költeményét. Ezután Méliusz József író, a Magyar Nemzetiségű Dol­gozók Tanácsának alelnöke méltatta a nagy költő élet­művének főbb mozzanatait. Petőfi — mondotta a szónok — ragyogó etikai példája Európa történetében a radi­kális népszolgálatnak, a leg­nemesebb nemzeti kölcsönös támogatása eszmék szel­lemének, az összes népek és nemzetek szolgálatába felszabadításának állított élet­nek . A világirodalom­­­ban a legjobb Petőfi - fordítások a román nyel­vűek . Mihai Beniuc jo­gosan jegyezte meg nemré­giben, hogy a Ștefan O. Io­sif-, Octavian Goga- és Eu­gen Jebeleanu-fordítások a leghívebb Petőfi-tolmácsolá­­sok. A forradalmár költőről ez­után Adrian Păunescu, az Írószövetség Tanácsának tagja beszélt. ..Petőfiben egy szent eszmét ünnepelünk: az igazi internacionalizmus csak reális hazafiasságon alapulhat. Pontos fordítás­ban Petőfi Eminescut je­lent.“ Ezután Lászlóffy Aladár, az írószövetség Tanácsának tagja beszélt a nagy költő­ről. Șerban Cantucuzino és Ferenczy Csongor Petőfi­­verseket szavalt St. O. Iosif, Octavian Goga, Mihai Be­niuc és Eugen Jebeleanu fordításában. ★ Ez alkalommal emlékgyű­lést tartottak Segesváron is. A Fehéregyháza községi Petőfi Sándor-emlékmú­­zeumban a helybeli kultúr­otthon és iskola művész­együttesei rendeztek elő­adást. Vasárnap délelőtt érdekes kiállítás nyílt a sepsiszentgyör­gyi népi művészeti iskola ki­állítótermében. A szépet sze­rető közönség Csavar Endre és Györgybíró Pál gyökérszob­raival, Köpe Gézá­val, valamint Lédán faragásai­Anikó olajfesteményeivel és grafikái­val ismerkedett meg. Hitem szerint senki sem csalódott, volt mit látni, mert a három művészeti ág — nyugodtan nevezhetjük annak — bemuta­tott alkotásai megnyerték a megnyitóra érkezettek tetszé­sét, ezt bizonyították az őszin­te gratulációk, kézszorítások is. A természetet szerető ember a gyökérszobrok láttán elcso­dálkozik : ennyi újat, szépet nyújthat a természet. Többen is megjegyezték : magam is já­rom az erdes-mezőt, de soha­sem vettem észre, hogy egy gyökér vagy ág ennyi érdekes­­séget, megmagyarázható szép­séget tartalmaz. Ez nem is művészet, mondaná valaki, hisz a bogos fát, az összevis­­­sz­a hajló ágat bárki le tudja vágni és ha egy találó címet ad az így született tárgynak, kész a ..műv. Egy kevés igaz­ság van ebben a kijelentésben, de lám, próbálja meg valaki és rövid időn belül rájön, hogy azért nem is olyan kön­­­nyű­ megtalálni a fán azt a bo­got, ami levágva, lesimítva, esetleg pácolva elbűvöli az embert. Percekig lehet állni egy ilyen „mű” előtt, nagyon sok ttját, szépet fedez fel ben­ne az ember. És aki nem hisz nekem, próbálja meg, keresse fel a kiállítást és álljon meg egy percre Csavar Endre Valahol a Kárpátokban cí­mű munkája előtt és meggyő­ződésem, hogy nem egy öreg fa darabját látja, hanem he­gyeket, völgyeket, dombokat, csermelyeket, valami megfog­hatatlan szépet és érdekeset. Hasonló érzést vált ki az em­berben a Mézkereső, a Gon­dolkodó vagy A gazda és a lakó és a Szenvedés című al­kotások is, ez utóbbi György bíró Pál munkái. kettő A kiállítók szerénységére vall, hogy a falon hatalmas felirat jelzi: „A kiállított gyökér­szobrok a természet alkotásai, és mint ilyenek egyedülállók és utánozhatatlanok". Kétség nem fér ahhoz, hogy a természet alkotásairól van szó, de ah­hoz, hogy élvezhessük, csodál­juk őket, a szépet, a különle­geset, a megkapót szemre van szükség. E meglátó téren Csavar Endre és Györgybíró Pál művészek, a szó legszoro­sabb értelmében, mert művé­szet megtalálni a gyökérben azt, ami esztétikai ítéleteink szerint szép. Ha már az eszté­tika is szóba került, hadd említsük meg, hogy a bemuta­tott alkotások között kivite­lezésben még látszik az útke­resés, a lakkozott tárgyak egy része a mesterségesen kialakí­tott fényhatások miatt sokat veszítenek eredeti értékükből. Erre időközben az alkotók is rájöttek, a tavaszi és a nyári „gyűjtőútra“ készülve, elmon­dották, hogy a jövőben még inkább szeretnék érvényesíteni azt az elvet, hogy ami a ter­mészetben szép, az mint mű­vészi alkotás is szép lehet. Köpe Géza világos, matt fába faragott szobrai harmo­nikusan illeszkednek bele gyökérszobrok érdekes világá­­­ba, mintegy kiegészítve azo­kat. Valóban továbblépés­­ ez, hisz a természet adta anyag megmunkálva kerül a szemlé­lő elé. Köpe Géza az amatőr­művész naivságával — ne ve­gye rossz néven tőlem e szót az alkotó, nem rossz értelem­ben vett naivságról beszélek — használja a vésőt. A szé­kely, Maszk és az Apám cí­mű szobrok azt hogy Köpes Géza bizonyítják, tudatosan formálja a fát, életet, mozgást visz a holt tárgyba s ezért al­kotásainak nagy része meg­kapó, érdekes munka. Lédán Anikót úgy mutat­ták be, mint a népi művészeti iskola nagy ígéretét. Két éve fest. A jelenlegi nem az első kiállítása. Meggyőződésünk, hogy túljutott az útkeresés időszakán. Mesterien használ­ja az ecsetet. Csendéletei han­gulatosak. A bemutatott alko­tások közül a legmegkapóbb a Napraforgószedés. A fiatal művész — bár kezdő, de nyu­godtan nevezhetjük így —• ért a színkeveréshez, figurái élnek, reméljük, még nagyon sokszor találkozunk alkotásai­val. Igaz ügyre vállalkozott rendező, mind a négy alkotó a megérdemli, hogy munkái a­ nagyközönség elé kerüljenek. A rendezésbe egyetlen szép­séghiba van, két kis terembe zsúfolták be a kiállítók anya­gát. Ettől függetlenül, minden szépet, ízlésest szerető ember számára ajánljuk, hogy keres­se fel a kiállítást, kereske­dünk rá, hogy nem bánja meg. VÖRÖS ELŐD "3-as kiállítás Lédán Anikó • Napraforgószedés Csavar Endre • Mézkereső György bíró Pál • Szenvedés Köpe Géza Maszk

Next