Megyei Tükör, 1973. március (6. évfolyam, 885-911. szám)

1973-03-01 / 885. szám

AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 885. 1 973. március 1., (SZTÖK­TÖR vs. Évfolyam s ARA 30 BANI A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése 1973. február 28-án, szer­dán megkezdődött a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. Nicolae Ceauşescu elvtárs, a plenum munkálatait megnyit­va, a következő egyhangúlag elfogadott napirendet javasol­ta : 1. Tájékoztatók azoknak az intézkedéseknek az alkalma­zásáról, amelyeket az RKP KB 1972 novemberi plénu­ma határozott el az 1973. évi terv teljesítéséhez és túlszár­nyalásához szükséges feltéte­lek előkészítésére vonatkozóan. Tájékoztatót terjeszt elő a Minisztertanács, az RKP KB Titkársága, valamint számos minisztérium és megyei párt­bizottság. 2. Törvénytervezet Románia Legfelsőbb Gazdasági és Tár­sadalmi Fejlesztési Tanácsá­nak megalakításáról, megszer­vezéséről és működéséről. 3. Törvénytervezet a Leg­(folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde az EKP KB plenáris ülésének megnyitásakor Tisztelt elvtársak ! A Központi Bizottság ple­náris ülését néhány nappal forradalmi történetünk egyik nagy eseménye — a munkás­­osztály szervezeti és politikai egységének megvalósítása és az egységes marxi-leniai párt megalakítása — negyedszáza­­dos évfordulója után tartjuk meg.. Minthogy ez az ese­mény rendkívül nagy jelentő­ségű volt a proletariátus, egész népünk politikai harca, a tár­sadalom forradalmi átalaku­lása és a szocializmus romá­niai győzelme szempontjából, szükségesnek vélem, hogy ün­nepélyesen felidézzük ezt az eseményt mai plenáris ülésünk keretében. A Román Kommunista Párt megalakulása egy objektív történelmi folyamat társadal­mi fejlődésünk sajátos­ságainak, a romániai dolgozók forradalmi har­cának, a munkásosztály politikai-ideológiai érettségé­nek és az ország politikai é­­letében betöltött fokozott sze­repének eredménye volt. A romániai forradalmi harco­sok, a társadalmi haladásért küzdő harcosok régi óhaja volt, hogy felszámolják a munkásmozgalom megosztott­ságát, megteremtsék a grobe­­tariátus politikai és szervezeti (folytatása a 4. oldalon) A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülése Február 28-án, szerdán ple­náris ülést tartott a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa. Az ülésen Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP főtitkára, a SZEF Országos Tanácsának el­nöke elnökölt. A plénum megvitatta és jó­váhagyta a Szocialista Egység­­front tanácsai munkájának tö­kéletesítésére és társadalmi­­gazdasági szerepük növelésére vonatkozó határozatot. A jóvá­hagyott határozatot közzéte­szik. A továbbiakban a plénum jó­váhagyta az Országos Békevé­­delmi Tanácsnak, a Vadászok és Sporthorgászok Általános Egyesületének és a Méhészek Egyesületének a Szocialista Egységfronthoz benyújtott csatlakozási kérését. A Szocialista Egységfrontban részt vevő néhány szervezet vezetőségében bekövetkezett személy változás következtében a plénum, az illető szerveze­tek javaslata alapján, a követ­kező módosítások végrehajtá­sát hagyta jóvá a Szocialista Egységfront Országos Tanácsá­nak és Végrehajtó Bürójának összetételében . Az Országos Tanács tagjai­vá kooptálták a következő elv­társakat : Dumitru Bălan, a Szocialista Egységfront Brăila megyei tanácsának elnöke. Ştefan Mocuta, a Szocialista Egységfront Kolozs megyei ta­nácsának elnöke, Iulian Ploşti­­naru, a Szocialista Egységfront (folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülésén Mint ismeretes, a Szocialis­ta Egységfront megalakulása óta egész sor intézkedést tett szervei hatáskörének bővíté­séért, hogy a front tanácsai minél jobban teljesíthessék szerepüket és feladatukat társadalmi és politikai éle­tünkben. Természetesen, a Szocialis­ta Egységfront tevékenysége során számos jó eredmény született. Nyíltan meg kell a­­zonban mondanunk, hogy e­­zek az eredmények még nem felelnek meg a várakozások­nak és a Szocialista Egység­front tanácsai rendelkezésére álló lehetőségeknek. A taná­csok még nem tudják kellő mértékben összeegyeztetni és egyesíteni az összes hozzájuk tartozó szervezetek erőfeszí­téseit. Emiatt még sok a pár­huzamosság, ugyanazt a tevé­kenységet különböző vonala­kon bonyolítják le, miközben egyes problémák megoldatla­nok maradnak. Ezért a Szo­cialista Egységfront Országos Tanácsának plénuma elé ter­jesztett határozattervezet cél­ja tovább bővíteni a Szocia­lista Egységfront Országos Tanácsának, tanácsainak ha­táskörét és növelni szerepü­ket minden szinten. Elsősor­ban az a cél, hogy növeked­jék szerepük a frontot alkotó szervezetek különböző terüle­teken kifejtett tevékenységé­nek összeegyeztetésében. Je­lenleg főleg egyes közösségi problémák, egyes közművesí­­tési problémák, az életszín­vonal emelésével kapcsolatos problémák megoldására kell helyezni a súlyt. Jobban fel kell használni az alkotó szer­vezetek erőit a párt Országos Konferenciáján meghatározott program végrehajtásához, a gazdaság általános fejleszté­se és a dolgozók anyagi­ és szellemi jólétének emelése céljából. Másodsorban a társadalmi ellenőrzés jobb összehango­(folytatása a 4. oldalon) ms. A kézdivásárhelyi faipari kombinát dolgozói bizott­ságának bővített ülése igen jó alkalom volt arra, hogy a múlt évi tevékenység végső értékelését nyújtsa. Noha a kombinát 1972-ben jelentős eredményeket ért el az egyes mutatószámok teljesítésében, a gazda­sági-pénzügyi tevékenység egészét tekintve, nem jutott a lehetőségek szintjére. Nem kívánunk újra kitérni a bodzafordulói egység hiányosságaira, amelyek kedve­zőtlenül befolyásolták a kombinát eredményeit, azt a­­zonban hangsúlyoznunk kell, hogy a hullámvölgy el­sősorban munkaszervezési hibáknak volt az oka (hiszen a feltételek az azelőtti időszakhoz viszonyítva nem változtak), és nem csupán az egység kollektív vezető szervének a hibáit jelzik, hanem a kombinát irányító szakembereinek a következetlenségére is rávilágítanak. Arra figyelmeztet, hogy a gazdasági jelenségeket na­ponta kell követni, fejlődésükben kell elemezni, hogy az akadályozó tényezőket időben el lehessen hárítani, ne csak nagyobb időszakok kielemzése után, amikor már kész tények előtt állunk. És még valami : a gaz­dasági-pénzügyi tevékenység állandó javítása, a haté­konyság biztosítása nem a könyvelőkön múlik, hanem sokkal inkább a műszaki személyzeten, minden egyes dolgozón. Az ezer lejre eső árutermelés költségeinek csökkentése sem papírmunka. Amikor az irodában kiszámítják, akkor már a munkánk eredményét látjuk benne, azt, hogy jól dolgoztunk, vagy pedig valahol hibáztunk. A kombinát munkaközössége — de minden alapunk megvan arra, hogy általánosítsunk —, megyénk összes iparvállalatainak dolgozói elhatározták, hogy az ez évi maximális tervfeladatokat megvalósítják. Vállalataink méltóképpen válaszoltak az ország különböző gazda­sági egységeinek versenyfelhívásaira, és az eddigi eredmények biztatóak. Mégis egy olyan jelenséget kell szóvá tennünk, aminek megoldása elengedhetetlen az ötéves terv határidő előtti teljesítése szempontjából , vannak még olyan kisebb munkaközösségek, brigádok, munkacsoportok, amelyek ismerik ugyan a terveket, a mozgósító feladatokat, de nem ismerik még eléggé konkrétan azt, hogy kinek mit kell tennie azok meg­valósításáért. Mi az a többlet, amit ebben az évben az ojtozi gatterosnak, a csavargyári esztergályosnak vagy a textilgyári szövőmunkásnak adni kell február­ban, márciusban és a többi hónapokban. Ezt kell tisz­tázni a legapróbb részletekig minden munkahelyen, a­­hol ilyen téren még esetleges bizonytalanság van. A faipari kombinát dolgozóinak bizottsága a köz­gyűléseken elhangzott javaslatok alapján egy olyan munkaprogramot dolgozott ki, amelyről méltán mond­ta a minisztériumi vezérigazgató, hogy akár modell­ként is szolgálhatna. Rendkívül megfontolt, alapos munka volt. Az említett tanácskozáson meggyőződtünk arról, hogy a program minden egyes pontjának meg­valósítása nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a munkaközösség teljesíti maximális tervfeladatait és a versenyfelhívásra tett vállalásait. A kombinát munka­közössége tudatában van annak, hogy — lévén a me­gye legnagyobb gazdasági egységének dolgozói — te­vékenységük megyei viszonylatban is nagy súllyal esik latba. SZURKOS ANDRÁS Határozatok vannak, csak végre kell hajtani azokat Zabola község vezetői 6­000 lakos ügyes-bajos dolgait inté­zik, s hogy van éppen elég megoldott, de még több meg­oldatlan kérdés, arra a napok­ban megtartott községi pártbi­zottsági aktívagyűlés részvevői is rájöhettek, meghallgatva a részletes beszámolót és a hoz­zászólásokat. A község gondjaival, főleg ami a mezőgazdálkodást illeti, a zárszámadó közgyűlésről szóló híradásban részletesen foglalkoztunk a közelmúltban. A termelőszövetkezet nehéz esztendőt hagyott maga mö­gött, s a kedvezőtlen időjárás csapásait még a közösségi ér­dekeket háttérbe szorító veze­tés is súlyosbította. A szövet­kezet tagsága sarkára állt és a gazdasági tevékenység meg­javítása érdekében az egyik tényezőt — ami tőle függött — kizárta. Új vezető tanác­­csal és bizakodással kezdik a gazdasági évet. Az esős ősz és a megelőző csapadékos évjárat felhívta a község vezetőinek figyelmét, hogy a földalapgazdálkodásra, a vízgazdálkodási mérleg hely­­rebillentésére az eddiginél jó­val többet kell áldozni. A ter­melés biztonságossá tétele ezt feltétlenül megköveteli. Az előbbivel összefügg, de sajátos mulasztásokkal még megter­helt az állattenyésztés helyze­te. Zabola régi állattenyésztői hírneve forog kockán és az ál­lati termékmennyiség további csökkenésével kell számot vetni, amennyiben nem orvo­solják az aktívaülésen felme­rült bajokat. Helyes tájékozó­dásra vall tehát, hogy a be­számoló és az intézkedési terv éppen az említett két tényező­re sarkítva elemezte az ered­ményeket és tűzte ki a továb­bi tennivalókat. A közösség tulajdonában le­vő állatállomány hozamával nem lehetünk megelégedve, a háztáji állomány pedig szám­szerűleg lecsökkent. A több­ször említett ok, a takarmány­hiány és az érdekeltség hiá­nya. Megalapozatlannak tű­nik, hogy legelőhiányt emle­getnek ebben a községben is. Az idetartozó Tamásfalva ese­tében, mivel be van ékelve az TOMPA ERNŐ (folytatása az 5. old­alon)

Next