Megyei Tükör, 1973. június (6. évfolyam, 964-989. szám)
1973-06-01 / 964. szám
«j ** y ji Y 13 <1 5^/711=J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 J J • • • • ______ TÜKOR • • AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA A nTviViadalok határidő előtti teljesítésével köszöntjük augusztus 23-át A szocialista munkaverseny hírei ELKÉSZÜLTEK AZ 1974- BEN FELÉPÜLŐ LAKÁSOK TERVEI A félév közeledtével egyre több új, 1974-ben felépülő létesítmény terve került ki a megyei tervezőintézetből, így lehetőség nyílik a kivitelezési munkálatok jobb előkészítésére, a műszaki-anyagi alap beszerzésére. Már ez idáig 1200 lakrész számára készültek el a kivitelezési tervek. Az új tömbházak: a sepsiszentgyörgyi Szemerja IV., a kézdivásárhelyi ipari negyedben. Baráton, Kovásznál és Bodza-fordulón épülnek fel . 1974- ben befejeződnek a Csíki negyedben folyó építkezési munkálatok. A napokban hagyták el az intézetet a Szentléleken, Zá(folytatása a 4—5. oldalon) Talpalatnyi föld se maradjon parlagon Tovább kell folytatni a hasznosítható földterületek bevetését Az egész megyében széles körű akció indult az eddig kihasználatlanul heverő földterületek feltérképezésére, termővé tételére. Csak most derült fény arra, hogy bizony hosszú ideig hagytunk parlagon heverni értékes földparcellákat, megrövidítve ezzel téeszeinket, saját magunkat. Az eredmény azt tükrözi, hogy legtöbb helyen valóban komolyan foglalkoztak a problémával. igyekeztek lehetőséget feltárni minden a ter- SÁNDOR PÉTER (folytatása a 4—5. oldalon) 963. szám 1973. június 1., PÉNTEK VI. ÉVFOLYAMARA 30 BANI Nicolae Ceaușescu elvtárs látogatása a kivárosi piacokon és ipari vállalatokban Nicolae Ceaușescu elvtárs egyik szokásos munkanapja. Ez a nap sem különbözik a többitől, amikor pártunk és államunk vezetőjének kaszobája maga a lüktető munélet, nagy beteljesüléseivel, de nehéz problémáival is, amelyeket felszámolhatunk és fel is kell számolnunk ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Az egész országnak, valamennyiünknek szükségességgé hogy Ceaușescu elvtársat vált, az emberek között lássuk, munkahelyeken vagy ott, ahol a a lakosság ellátásáról gondoskodnak, az üzemek és építőtelepek dolgozóival, a szakemberekkel, a kereskedelmi alkalmazottakkal, a háziasszonyokkal találkozva, megvitatva azokat a konkrét problémákat, amelyeknek megoldása széles távlatokat nyit nemcsak a meglátogatott munkaközösségek, hanem egész gazdasági szektorok előtt a lakosság életfeltételeinek javításáért. pártfőtitkár sajátos munkastílusához köztudomásúlag hozzátartozik ez a dinamikus vezetési és irányítási mód, a néppel való állandó tanácskozás. Csütörtök délelőtt a pártfőtitkár fővárosa piacokat és fontos ipari objektumokat tekintett meg, s mint mindig, a látogatás ezúttal is értékes következtetéseket és útmutatásokat eredményezett, amelyek birtokában a városvezetők, a vállalati és gazdasági minisztériumok vezetői tovább tökéletesíthetik munkájukat. A látogatás előestéjén a pártfőtitkár a következőket mondotta a hadsereg pártaktívájával való találkozón : „Ismerik egész népünk időszerű törekvéseit, tudjuk, hogy a leghatározottabban munkálkodik a X. pártkongresszus és az Országos Konferencia határozatainak a valóra váltásán. Ismerik az ötéves első két évében és négy terv hónapjában elért eredményeket. Minden területen, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt nemcsak teljesítettük, hanem túl is szárnyaltuk a tervet." Nicolae Ceaușescu elvtárs ezután hangsúlyozta : „Nagy figyelmet fordítunk az egész nép anyagi és szellemi életének növelését szolgáló pártpolitika megvalósítására. A X. kongresszus és az Országos Konferencia határozatai ezen a téren is sikeresen megvalósulnak. Természetesen, gazdasági és társadalmi tevékenységünkben vannak méghiányosságok, hibák." A párt és az állam vezetője az eddigi sikerekből kiindulva, de tekintetbe véve a mutatkozó hiányosságokat mégis, folytatta a dialógust az anyagi javak termelőivel. A tegnapi látogatás is annak a következetes törekvésnek a jegyében fogant, hogy újabb értékeket adjon a fővárosi lakosok, akárcsak az egész ország mindennapos munkájának és életének. A főtitkárt elkísérte Virgil Trofin, Ilié Veidet, Gheorghe Cioară. Mindenütt szűnni nem akaró éljenzés és ováció, egymást érő jókívánságok taps, tanúsítottak a fővárosi lakosság legszélesebb tömegeinek érzelmeit Ceaușescu elvtárs iránt. a Az 1 Mai sugárúton, ebben régi, de ma megifjodott munkásnegyedben, a Obor piac kellős közepén, a Traian vásárcsarnokban, a Rahova és a Pantelíinon piacon, mindezeken a helyeken Nicolae Ceaușescu elvtársat ezrek és ezrek vették körül, mindenki (folytatása a 2. oldalon) (BARTHA ÁRPÁD felvétele) nrem A gyermeknapon a felnőtteknek Ahogyan az egyes emberek emberségét, úgy a társadalom humanizmusának értékét-mértékét is nagy részben abból szokták megítélni, ahogyan a fiatal nemzedékekről, a gyermekekről gondoskodik. A gyermek nem csak a szülő, hanem a társadalom szemerénye is. Mindaz, amit érte teszünk, az az emberi közösségek jobbulásának, belső szépülésének záloga. Június 1-én, a gyermekek napján, talán nem tűnhet etöltetettnek visszatekinteni kissé, mit is örökölt társadalmunk a gyermekvédelem, a gyermekekről való gondoskodás terén. Az örökség semmiképpen nem mondható dicséretesnek. Európa államai közül a polgári-földesúri Románia egyike volt azoknak, ahol legkevesebbet költöttek az állami gyermekvédő intézetek és iskolák fenntartására, de vezetett a gyermekhalandóság arányszámával, a kiskorúak között pusztító népbetegségek gyakoriságával. A munkásosztály rendjénekelső intézkedései közé tartozott a gyermekekről való gondoskodás. A háború utáni szűkös években — ki ne emlékeznék még erre — az akkori anyagi lehetőségek legmesszebbmenő kihasználásával szervezték meg a bölcsődék, óvodák hálózatát, a szükség parancsolta „tejkonyhákat“, különböző társadalmi szervek és szervezetek gondoskodtak a gyermekek nyaraltatásáról, az egészségvédelem pedig legfontosabb teendői közé sorolta a gyermekvédelmet. Az iskolák államosítása, a tanügyi reform révén lehetővé vált — s egyúttal kötelezővé is — a korábban kisemmizett osztályok gyermekeinek taníttatása, a társadalomban való érvényesülése. ta A kezdet nehéz esztendej őimmár évtizedek teltek el s ma egy modern, sokőrdakian fejlett társadalom intézményei gondoskodnak az új nemzedék neveléséről. A család és a gyermek védelmét törvények szabályozzák államunkban, de a törvények szigorú szaván túl, sokkal fontosabb az a tény, hogy társadalmunk óriási anyagi áldozatokat hoz óvodai és iskolai hálózatunk, a gyermekek egészségügyi ellátásának állandó bővítésére és korszerűsítésére. Hasonló mértékben gondoskodik az anyák érdekeinek védelméről is, a sokgyermekes családok társadalmi szintű anyagi támogatásáról. Az ország költségvetésében milliárdokban lehet számolni a gyermekekért, az új nemzedékért elköltött összegeket. Amikor felmérjük az öt esztendeje megalakult Kovászn* megye nagy lendületű fejlesztésének eredményeit, feltétlenül szólanunk kell e felmérésben arról is, hogy mi történt öt esztendő alatt vidékünkön a fiatal nemzedékért. Na csak a dolog anyagi oldalát nézzük, legalább tucatnyi óvodáról, bölcsődéről, napközi otthonról és ennél jóval több új iskoláról beszélhetünk. A megye társadalmi-kulturális fejlesztésének szerves részét alkotja a gyermekekről való gondoskodás anyagi feltételeinek megteremtése. Büszkén vehetjük számba azt is, hogy ebben a megyében példásnak mondható a gyermekek egészségvédelme, bizonyos vonatkozásaiban az európai színvonalon mozgó. Természetesen, e számbavétel — bár a gyermekek napján készül — a felnőtteknek szól. Azoknak, akiknek gondoskodniuk utódainkról, gyermekeink napfényes életéről — társadalmi és emberi kötelessége. V.VAGYASI MIKLÓS