Megyei Tükör, 1973. június (6. évfolyam, 964-989. szám)

1973-06-20 / 980. szám

A bukaresti építész­­szerelő 1-es számú iskolaközpont (Bulevardul Energeticenilor 9—11., sector IV., telefon 21 20 02) az általános iskolák 8—10 osztályt végzett if­jakat a következő (nappali tagozatú) szakmákra: — ács-asztalos-parkettázó (fiúk) — egészségügyi berendezés- és gázszere­lők (fiúk és lányok) — fémépítészeti lakatos (fiúk) — hegesztők (fiúk és lányok) — esztergályosok (fiúk) — építészeti gépkarbantartó lakatosok (fiúk) — autómotor-szerelők (fiúk) A felvételi vizsga : számtanból és fizikából (gép­ismeret és hőtan). — kőműves-betonszerelő (fiúk és lányok) — festő-mázoló-kárpitos (fiúk és lányok) Felvételi vizsga: számtanból és vegytanból. Jelentkezhet minden 18 évet be nem töltött ifjú. Beiratkozás az iskola titkárságán (Titan negyed, 35-ös autóbusz) június 15. és július 4. között. A felvételi vizsgára július 6.—14. között kerül sor. A vizsgák ideje alatt a jelentkezők ingye­nes ellátásban részesülnek. A tanév kezdetétől a tanulók elszállásolásáról, ellátásáról, a tan­könyvekről, munkaruhákról, s a szünidő idején a vasúti jegyekről az iskola gondoskodik. Részletes felvilágosítást nyújtanak az iskola titkárságán. A viktóriavárosi vegyipari kombinát — szakképzett vegyészeket — szakképzetlen munkásokat Javadalmazás a 914/1968-as MTH szerint. Részletes fel­világosítással a személyzeti osztály (315 és 216-os tele­fon) szolgál. MEGYEI TÜKOR (folytatás az első oldalról) a szemlélőnek, hogy ilyen sokadalomban a szervezés-i­rányítás tudománya óhatat­lanul csődöt mond ... * . Aztán a munkálatok állá­sa felől érdeklődve kiderül, hogy szó sincs káoszról, minden a legnagyobb rend­ben zajlik, a vállalatok, in­tézmények és iskolák haza­fias munkáját is beleértve. Mintegy két és fél, három hét alatt 1 500 köbméter ter­méskövet ürítettek le itt a teherkocsik- amiből 1 000 köbméter talajerősítő fallá állt össze a serényen és szép számmal dolgozó kőművesek keze alatt. De iparkodásban a talajmunkát­­ gégzők sem maradtak le : hozzávetőleg 7 000 köbméter földet hord­tak el a gépjárművek. Az összképet rontó, s az új út­szakasz építésében fölösle­gessé váló hatalmas földtö­meg megmozgatása a talaj­­gyalu és kotrógép kezelői­nek, Fejes Jánosnak és Már­­ton Domokosnak a munká­ját dicséri. A szinte óráról órára észrevehetően növek­vő támfalak mellett Bartos Béla kőművescsoportja — miért ne írnánk így — jeles­kedik, a tényeleges útépítés­ben pedig a Csulak István vezette csoport érdemel vi­tathatatlan elismerést. A szokatlanul nagy sürgés­­forgás közepette sem mon­dott tehát csődöt a szerve­zés-irányítás, mi bizonyít­hatná ezt jobban, mint az eddig elért nagyszerű telje­sítmény. Olariu Tiberiu­­megyei út- és hídügyi igaz­a­gatóság igazgatója azonban majdhogynem hangsúlyozta, hogy szótagolva bármi­ről, de a köpeci bányaválla­lat felbecsülhetetlen értékű támogatásáról nehogy meg­feledkezzünk szót ejteni : 90 — A nyerskő, amit itt lát, százalékban, de lehet, hogy még nagyobb arány­ban nekik köszönhető, hogy a bányákból eljuthatott ide. Teherkocsijaik nélkül a föld- és kavicsszállításnál sem tu­dom, mihez kezdhettünk volna. Igen, és még valamit a segítségnyújtásról : Mál­nás község pártbizottsága, í­­géretéhez híven, kőművese­ket toborzott Mikóújfaluban, jelenleg is mintegy 30-an dolgoznak a támfalakon. A munkaütem az elkövet­kező napokban sem lanyhul. Hogy milyen volt eddig ? A megrendelővel kötött szerző­désben ez év december 31-ét tűzték ki a munkálatok be­fejezésének határidejeként. Ezzel szemben a jövő héten teljes egészében elkészül a kőfal, s még ezen a héten megkezdik a járdaszegély lerakását. Július 15-én — egyelőre természetesen kö­vezett és hengerelt úton — megindulhat a forgalom, au­gusztus elején pedig hozzá­fognak az aszfaltozáshoz, augusztus 23-ig — az évfor­­­duló méltó köszöntéseként — be is fejezik. Lesz-e elég szálas takarmány a l­Öloni Szöövetkezetközi tanács körzetében? (folytatás az első olJdb­ól) jettük. Az ugyancsak 170 hektárnyi burgonyafölde­ken is végeztünk az első és második gépi kapálással. 90 hektáron végeztünk kézi kapálást, és megkezdtük a burgonyasorok feltöltését is. A Hidvégen folyó mun­kálatokat elemezve csupán annyi hozzáfűznivalónk ma­rad, hogy ha már a széna­füvek kaszálását jól megin­dokolt okok miatt nem tud­ták megkezdeni, nagyobb e­­rőfeszítéseket is a pillangósok kellene ten­mielőbbi betakarítása érdekében. Bölönben Szőcs Áron, téesz-elnök sem dicsekszik azzal, hogy jól állnak a ta­karmányfélék betakarításá­val. Szerinte egyik fő oka a lemaradásnak az volna, hogy a tavaszon a lucerná­val és lóherével bevetett te­rületeken legeltettek, ezért a növényzet fejlődése meg­késett. Mintegy 180 hektár lóhere és 40 hektár lucerna vár betakarításra. Néhány parcellán hozzákezdtek a kaszáláshoz, sajnos, ilyen még kevés volt ottjártunk­­kor. A természetes kaszáló­kon semmivel sem vigaszta­lóbb a helyzet, mint Hidvé­gen. 280 hektár szénafüvet borított el az Olt vize, az elnök becslése szerint kö­rülbelül 50 százalékos kárt okozva. Biztosan kiszámíta­ni, hogy mikor kerülhet sor ennek betakarítására, a sze­szélyes időjárás következté­ben. lehetetlenség. Amit a bölöni gazdaság vezetősége pontosan tud az, hogy 840 szarvasmarha és 2­300 juh téli takarmányozásáról kell gondoskodnia idejében, már­pedig a körülbelül 100 va­gon pillangóstakarmány nem hinnék, elég lenne, még ha számításba vesszük az Olt vizének visszahúzó­dása után betakarításra ke­rülő, nem a legjobb minő­ségű szénafüveket is. Igaz, az elnök arról is tájékozta­tott, hogy a meglévő 39 hektár silókukorica mellett még 66 hektár kerül elve­tésre, mert ezen a területen a cukorrépát elpusztította a víz. — Higgye el, nincs baj nálunk az emberekkel — magyarázza Szőcs Áron el­nök. — Ma is több mint 400-an dolgoznak a határon és mindennap jönnek, ér­deklődnek, kezdhetik-e pillangósok kaszálását. Ahol a kasza alá érett, ott meg is engedjük. Imreh Árpád főmérnök éppen akkor tért haza a le­gelőkön lévő állatállomány­ról, amikor bekopogtattunk a nagyajtai téesz irodahá­zába. Az általa szolgáltatott adatok szerint a nagyajtai­­ak több mint 100 hektáron kaszálták le a pillangósokat a 169 hektáros területből. 40 hektárról már összegyűj­tötték és megkezdték a hor­dást, raktározást. Jelen­téktelen területen a széna­füvet is lekaszálták, de mintegy 300 hektár terüle­ten itt is, akárcsak a többi Olt menti gazdaságban, víz alá került a kaszáló. Ennek ellenére szerencsésebb hely­zetben vannak, mint az e­­lőző két gazdaság, mivel az erdőn még 1 521 hektár szé­naterület áll rendelkezé­sükre. Igaz, ebből 560 hek­táron legeltetnek, de a fenn­maradó 970 hektárról ele­gendő szénát tudnak beta­karítani. Említésre méltó, hogy a nagyajtai gazdaság nemrég fejezte be két, e­­gyenként 420 tonna befo­gadóképességű szénacsűr é­­pítését, ezzel jó tárolási le­hetőséget biztosítva a szá­las takarmányok részére.’ Számításuk szerint mintegy 1 900—2 000 tonna széna’ kerül a nyár folyamán a raktárakba. — A szálas takarmányok betakarítása eléggé sok gon­dot okoz — mondja Imreh Árpád —, elsősorban azért, mert hiányoznak gazdasá­gunkból egyes gépek, mint például­­ a rendfelszedő gép.’ Kis kaszálógépünk van u­­gyan kettő, de csak egyik üzemképes. Hivatalosan nem kapunk pótalkatrészt. A működő kaszálógéphez is nemrég szereztünk két kést alkalmilag. A másikon hen­gerfej-pakolást, gyűrűzést kellene végeznünk, de nem lehet kapni semmit. Kolozs­várt állítólag valamelyik lerakatnál be lehetne szerez­ni, de hogy küldjék el egy néhány lejes alkatrészért Kolozsvárra egy kocsit, vagy fizessek valakinek 200—300 lejes útiköltséget.­ Érthetetlen számomra, m­i­­­ként lehetséges, hogy egy­­­szerűbben nem lehet hozzá­jutni. 6.

Next