Megyei Tükör, 1973. november (6. évfolyam, 1094-1119. szám)

1973-11-01 / 1094. szám

MEGYEI JÜKÜU . ========= a minőség Maradtak meg kih­asználatlan tartalékok A csavargyár termékei­nek minőségét elemezve kiderült, hogy a gazdasági élet jelenlegi követelmé­nyeihez mérten a visszauta­sítások túl gyakoriak. A nyersanyag hibáin túli okok mellett a belső okokra is fel kell figyelnünk. Milyen in­tézkedéseket hoz az elkövet­kezendőkben a dolgozók bi­zottsága, a vállalat pártszer­vezete a minőségi termelés fokozásáért ? A dolgozók bi­zottságának elnökétől, Lő­rinc B. József mérnöktől és a pártszervezet titkárától, Ja­nó Andrástól egész sor kez­deményezésről értesülünk, amelyek a végtermék minő­ségi javításának folyamatát hivatottak felgyorsítani, így a vizuális agitáció egy ré­szét a minőségi problémákra irányították, minden részle­gen szembe állítva a megfe­lelő és a hibás termékeket : a pártszervezet júliusi nyílt üté­sn magas fokú felelős­­ségtudattal elemezték a mi­nőség kérdését, s ezt köve­tően számos hatékony in­tézkedést foganatosítottak. A minőség javítását szolgá­ló belső erőtartalékokat nem hasznosították még hiányta­lanul, ezt igazolja a dolgo­zók bizottsága, a szakszerve­zeti és a KISZ-bizottság ál­tal a napokban összeállított és a gyári pártszervezet i­­rányításával elkészített át­fogó intézkedési terv, amely a minőség javítását, ellenőr­zését, általában valamennyi végtermék gyártásának je­lentékeny tökéletesítését tűzi ki célul, hozzájárulva ezzel azoknak a feladatok­nak a teljesítéséhez, ame­lyeket Nicolae Ceauşescu elvtársnak a megyei párt­bizottságok első titkárai­hoz intézett levele tartal­maz, és a gépgyártóipar ter­mékeinek minőségi követel­ményeit érintik. A részle­genként és alapszervezeten­ként megvitatásra merülő in­tézkedési tervet áttanulmá­nyozva nem tehetünk mást, mint értékeljük azt, hogy a csavargyáriak tudatában vannak e belső tartalékok létének és hasznosítható­ságának. Az intézkedések e­­lőirányozzák a nehézsége­ket okozó problémák egész sorának a megoldását, a ter­melés ütemességét, a nyers­anyagokat átvevő bizottsá­gok átszervezését és megerő­sítését, két gép kisgépesítési alapból való előállítását, a laboratórium új mérő- és ellenőrző műszerekkel való felszerelését stb.­­ Az elkövetkezőkben je­lentős feladatok hárulnak ránk a vállalat minden dol­gozója öntudatának szünte­len emelésében, a munka i­­ránti felelősségérzet elmé­lyítésében — hangsúlyozta a gyári pártszervezet titká­ra. Valóban, ez az a terület, aminek a pártszervezet fi­gyelme központjában kell állnia, ennek szolgálatába állítva és összpontosítva az erőfeszítéseket. Mindemel­lett arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a szakmai felkészítés, az ellenőrzés a nagyméretű sorozatgyártás­nál ugyancsak fontos szerep­hez jut a kiváló minőség biztosításában. A csavargyár munkaközösségének eddigi sikerei bizonyítják, hogy a termékek minőségének ja­vításában további, és igen­igen jelentős sikerek érhe­tők el. GAJZAGÓ marton NEMES ZOLTÁN PREDA NITA HERMAN ROSNER NYÍLT levél­ e Vörös kommunistáihoz A kézdivásárhelyi csavargyár fiatal munkaközössége megalakulása óta szoros elvtársi alapokon nyugvó kap­csolatot alakított az Önök üzemével, gyárunk nyers­anyagszállítójával Mi, akik az Önök által végzett mun­kát folytatjuk tovább, a közös nemzetgazdasági céloknak megfelelően, tudjuk, hogy üzemükben felelősségteljes, sok esetben úttörő munka folyik a legkorszerűbb eljárá­sok bevezetéséért, a minőség emeléséért. Egy számunkra rendkívül jelentős dologban kérjük segítségüket. Abban, hogy az aut. 30, aut. 40 típusú a­­célrudakat megfelelő minőségben, az előírt szabvány sze­rint gyártsák. A leszállított, elég nagy mennyiségű ilyen típusú acélrudaknak egy része selejtes volt, ami a mi gyárunkban egyrészt nagy mennyiségű selejt termeléséhez, másrészt termelékenységünk vi­szonylagos csökkenéséhez, gazdasági hatékonyságunk leromlásához vezet. De elengedhetetlenül szükségünk van az automata acélra, mivel ennek megmunkálása a termelékenység 40 százalékos emelkedésével jár, s ez már nemcsak a mi érdekünk, hanem a nemzetgazdaságé is. Az Önök üzemének vezetőségénél eddig is meghall­gatásra találtunk. Most is arra kérjük Önöket, hassanak oda, hogy a technológia javításával, megfelelő, korszerű ellenőrző műszerek beszerzésével elejét vegyék a selejtes acélrudak leszállításának. Elvtársi tisztelettel a csavargyár pártbizottsága (Szerkesztőségünk a fenti levelet és az itt közölt cikkeket elküldte a Krassó-Szörény megyei helyi lapnak, valamint az üzem pártbizottságának. Válaszukat mi is közöljük.) KOVÁCS GERGELY élmunkás havi tervét több mint 20 százalékkal szárnyalja túl A termőtalaj védelméért (folytatás az első oldalról) nagyüzemi növénytermesz­tést egyelőre tehát csak a­­zokon a területeken lehet meghonosítani, melyek le­hetőséget nyújtanak a tel­jes gépesítésre, s — ez sem kisebb jelentőségű — olcsó, vízlevezető- és öntözőcsa­torna-rendszer megépítésé­re, működtetésére is. Nem véletlen tehát, ha a nagy állattenyésztési komp­lexumokat is megillető lel­kesedéssel beszélünk la­punkban nem először­ a­­zokról a nagyméretű gátépí­tési és lecsapolási munkála­tokról, melyek a Bereck— Gelence—Ozsdola három­szögben, valamint a Fekete­ügy folyása mentén köny­­nyen gépesíthető nagyüze­mi növény-, főleg takar­mánytermesztésre kiválóan alkalmas területeket adnak át a megművelésnek. A munkálatok menetéről az elvégzett és még előttük álló feladatokról faggattuk Szabó Dezsőt, a telkesítési hivatal főmérnökét. — 1973-ban több millió lej értékben végeztünk le­­csapolási és partvédelmi munkálatokat- Jóval a no­vember 1-i átadási határidő előtt Bodzaforduló körzeté­ben befejeztük egy másfél kilométernyi folyószakasz partvédelmét. Ugyancsak határidő előtt végeztünk a Gelence-Ozsdola körzetében elterülő 4 000 hektáros tő­zegtalajú terület lecsapolá­­sával. Azokat az Ozsdola— Gelence — Lemhény — Nyújtód és Kézdivásárhely határában levő területeket, melyeken a termelőszövet­kezetek anyagi hozzájáru­lásával végeztük a munká­latokat, már át is adtuk a megművelésnek. Ezeken a területeken a víz hiánya, az úgynevezett aerob-körülmé­­nyek önmagukban is kedve­ző hatással lesznek a nö­vényzet és a talajszerkezet alakulására. Ezzel azonban a talajfeljavítás munkálatai közelről sem érnek véget. A további feladatok a téeszek­­re hárulnak, melyeknek gondoskodniuk kell a fás növényzet kiirtásáról, a te­rület felszántásáról újra-, valamint felülvetéséről. Pil­lanatnyilag ezek a legsürgő­sebb feladatok. A gazdaságossági érvek is e területek haladéktalan hasznosítása mellett szólnak, hisz csupán így lehet bizto­sítani a jelentős költsége­ket felemésztő munkálatok gazdasági hatékonyságát, a költségek megtérülését. E­­zek a területek nagyszerűen helyettesíthetnek más, gyen­ge minőségű és többé-kevés­­bé gépesíthetetlen dombol­dali területeket.­­ Meg van elégedve a vállalat idei eredményeivel? — Igen. A csatornák ki­válóan működnek, a terüle­tek kiszáradtak, még senki sem panaszkodott, s bízom benne, csapadékosabb évek­ben sem lesz miért. Idei e­­redményeink, a határidők betartása rendkívül kedve­ző időjárás mellett (tavaly a túlzott csapadék az erőgé­pek elsüllyedéséhez, a mun­ka gyakori leállásához ve­zetett) a vállalat alkalma­zottainak munkáját is di­csérik. Néhány­an a leglelki­ismeretesebbek közül — Bratu Alexandru, Deszke Vince munkavezetők, Csű­rös Zoltán technikus, Costi­­ca Spulber kotrógépkezelő, Velicu Vasile, Zonda Zoltán, Togoi Ilie, Páll Ferenc bull­­dózeresek — megérdemlik a nyilvánosságot- 74-es fel­adataink teljesítését is az ő szervezőképességük, illetve szorgalmuk, lelkiismeretes­ségük garantálja­— Ha már itt tartunk, mi lesz a folytatás ? — Rátérünk a terv másod?­dik szakaszának, a Fekete­ügy szabályozásának és part­védel­mének kivi­telezé­­sére. A nyereség termőterü­letben 9 500 hektár árterü­let megmentése. A munká­latok során a Feketeügy 38 kanyarulatát vágjuk majd át. 9,5 kilométer hosszúsá­gú új medret ásunk. A fo­lyó hosszát a megye terüle­tén összesen 26 kilométerrel rövidítjük meg. A partvé­delem eredményeként 19 helységben összesen 1860 hektár beépített terület mentesül az árvízveszélytől. A munkálatokat két mun­kafronton indítjuk, Kökös­­től a Laborfalvával átellen­­ben lévő partokig, valamint Berecktől Imecsfalváig. U­­gyancsak a jövőben kezd­jük meg a zágoni Ferete patak szabályozását és part­védelmét is. Egyik előző cikkünkben papíron számoltuk ki, mi­lyen óriási pluszjövedelmet jelentenek majd a termelő­szövetkezeteknek ezek a víztől, mocsárvilágtól elhó­dított nagy kiterjedésű te­rületek. Már maguk a szá­mok lelkesedéssel töltöttek el. S íme, 4 000 hektár már művelhető. Reméljük, hogy a téeszek tisztában vannak e területek hasznosításának jelentőségével s hogy az 1974-es rekordév eredmé­nyei között e területek ered­ményeiről is ugyanazzal a lelkesedéssel írhatunk majd, amilyennel akkor a számok­ról, reményeinkről írtunk. .1­3.

Next