Megyei Tükör, 1974. január (7. évfolyam, 1150-1170. szám)

1974-01-08 / 1150. szám

A kezdeményezések erejével (folytatás az első oldalról) hoztatta a gépek korszerű­sítésének gondolata­ Az új részleg mindössze három új gépet kapott. A többit há­zigépgyártással, újításokkal és ésszerűsítésekkel kellett megoldani. A régi gépeket kellett magas termelékeny­ségűvé tenni. A közösség minden tagja kivette ebből a részét — nyilatkozta a pártalapszervezet titkára. Ennek köszönhető, hogy itt már nem egy-két kezdemé­nyezés, újítás, hanem ezek egész sora született. Nos, most néhányat ragadjunk ki ezek közül, amelyek az elavult üzemrészleg korsze­rűvé tételét eredményezték. Ilyen vonatkozásban a régi könyvkötő, prés- és viaszos­gépekkel kell kezdenünk. E­­zeket ugyanis a transzmis­­­sziós meghajtásról egyedi meghajtású modern gépekké alakították, ami biztonságos­sá és zajtalanná tette a mun­kahelyet. Ugyanakkor je­lentős villamosenergia-meg­­takarítást is eredményez. Az összes gépekre csavaró rendszerű berendezéseket szereltek. Ennek folytán nagy hengerekkel működő­vé alakították át ezeket, a­­mi kifogástalan minőségű termékek gyártását tette le­hetővé. Házilag készítettek el egy kiszedő-porozó gépet. Korszerűsítették a viaszos részleg grundoló gépét, a­­mely a mintázást és szárí­tást egy műveletre egysze­rűsítette le. Mindez időmeg­takarítást, a munkatermelé­kenység lényeges emelését és nem kevesebb, mint 25- 30 százalékos többlet-terme­lést jelent. A fentiek és a gépekhez felszerelt reduk­­torok újítója, kezdeménye­zője, az alig 32 éves mester, László Zsolt. Az elektromos kapcsolók készítésénél és grundoló gépek átalakításá­n nál Majorén István mérnök és Oláh János lakatos jeles­kedtek. A pártalapszervezet bürójának kezdeményezésé­re érdembeli eredményekről adhatnak számot a belső e­­rőtartalékok, hulladékok ésszerű felhasználásában is. Ezekből az osztály és az i­­de tartozó öntöde munkásai már kooperáció útján állít­ják elő a szövő-, fonó- és kikészítőrészleg cserealkat­részeit. Bár a részleg munkakö­zösségéből nem könnyű kivá­lasztani azokat, akik mind­ezek megvalósításában ki­tűntek, mégis illesse dicsé­ret Bagoly Istvánt, Jákó Sándort, Mójzes Emilt, Ta­na Andrást, Kovács And­rást, Illyés Istvánt, Vitályos Gézát, Baloga Gyöngyösi Józsefet, Gyulát, Argilt, Gyulai Gerőt, Kásás Sza­bó Ernőt. A pártalapszervezet mun­kaprogramját tanulmányoz­va meggyőződésünk, hogy a pártvezetés tökéletesítése átkarolja az egész tevékeny­séget- következetesen fog­lalkoznak a dolgozók politi­kai és szakmai ismereteinek állandó gazdagításával. É­­rezhetően javult a pártalap­szervezet gazdasági, szerve­ző és ellenőrző tevékenysé­ge. Ez a magyarázata, hogy a részleg korszerűsítésében az idősebb, tapasztaltabb munkásokkal együtt a fia­talok is egyenlő részt vállal­nak. Ennek révén az évek­­kel ezelőtti egyszerű csere­­alkatrészeket előállító és karbantartó műhely ma már gépgyártóvá izmosodott. Az új keresésének, az al­kotó energiának további fo­kozásával, ez évben a meg­növekedett tervmutatók tel­jesítésével és túlszárnyalá­sával, újabb kimagaslóbb sikerekkel készülnek kö­szönteni az év két nagy ese­ményét, hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulóját és a XI. pártkongresszust. A Tudományos könyvki­adók idei munkaterve nagy­számú különböző témájú aktuális tudományos mun­ka kiadását Az Akadémiai irányozza elő. Könyvkiadó például több mint 150 o­­lyan művet készül kiadni, amely magában foglalja számos román kutatás ered­ményét, a román tudósok jelentős hozzájárulását az egyetemes tudomány és kultúra fejlesztéséhez. A fi­zikai, matematikai, vegy­tani, biológiai stb. munká­kon kívül az ismert buka­resti könyvkiadó az idén is folytatja országos jelentő­ségű művek kiadását. E­­zek közé tartozik Miron Constantinescu professzor szerkesztésében az Istoria economică a României cí­­mű munka, továbbá az Is­toria filozifiei românești, az Istoria științelor în Româ­nia és a Dicționarul limbii române több kötete. A tár­sadalomtudományokkal, földrajzzal és történelem­mel foglalkozó művek kö­zül megemlítjük a Tudo­mánytörténeti és -filozófiai Román Bizottság gondozá­sában megjelenő Noesis-kö­­teteket. Az E. Meiareș szer­kesztésében megjelenő Mo­nografia demografică a Romaniei-t stb. Régi ha­gyományt folytat az Aka­démiai Könyvkiadó nagy román gondolkodók, közöt­tük Di­mi­trie Cantemir, Ni­­colae Bălcescu, Mihail Ko­­galniceanu, valamint az e­gyetemes tudomány és kul­túra nagyjai műveinek ki­adásával. Továbbra is fon­tos helyet foglal el a kiadó tevékenységében olyan is­mert sorozatok folytatása, mint a Bibliotheca econo­mică, a Bibliotheca Histori­­ca Romániáé, a Documenta Romániáé História, a Jude­țele patriei, továbbá szótá­rak, tudományos folyóira­tok megjelentetése. A Tudományos Könyv­kiadó az idén nagy érdek­lődésre számot tartó művek kiadását irányozza elő. E­­zek közül megemlítjük a Civilizația socialistă și sis­temul­ei de valori címűt, 1. Blaga Structura teritorială a economiei, A. I. Gutstein Cibernetica în procesul de conducerea producției cí­mű munkáját és a Din isto­ria gîndirii juridice româ­nești című munkát. Ugyan­csak az idén jelenik meg C. C. Giurescu és D. Giures­­cu szerkesztésében Trata­tul de Istoria românilor I. kötete, valamint számos más, a román nép történe­tének fontosabb tait bemutató mű. mozzana­Ugyan­­akkor a kiadó folytatja több sorozatát, mint példá­ul a Mica bibliotecă etică, a Lagos, a Sinteze sociolo­gice, a Biblioteca juridică a cetățeanului kiadását, a­­melyek számos eredeti ro­mán tanulmányt vagy is­mert gondolkodók és tudó­sok műveinek fordítását tartalmazzák. A kiadó ter­vében szerepel továbbá a tudományos művek nép­szerűsítésére még a múlt év végén indított Știința pen­tru toți-sorozat folytatása. Ezenkívül a kiadó szá­mos kurzus, kétnyelvű tár­salgási kézikönyv és szó­tár kiadását irányozza elő. A bukaresti egyetem ro­mán nyelv és irodalom ka­ra mellett működő összeha­sonlító irodalom-laboratóri­um munkatársai két nagy, csaknem 1000 oldalt kitévő kötetet rendeztek sajtó alá. Az átfogó munka címe Lite­ratura romana clasică și contemporană peste hotare, illetve Teoria și metodolo­gia literaturii comparate în perspectivă interdisciplina­­ră. ★ Az Energetikai Kutató- és Tervezőintézet, a Nehézgép­ipari Minisztérium, a Bá­­nya- kőolajipari és Geoló­giai Minisztérium és a Vegy­ipari Minisztérium szakem­bereit behatóan foglalkoz­tatja a hőerőművek szén­nel való fűtésének a kérdé­se, valamint a földgáz- és pakurafogyasztás csökken­tése. Ilyen összefüggésben tanulmányozzák a kazánok átalakításának lehetőségét, a szilárd tüzelőanyagfor­rások biztosítását, a szén gázosításának módozatait stb. úgyszintén tanulmányoz­zák azt a lehetőséget is, hogy az ország több nagy városában, köztük Kolozs­váron,­­Temesváron és Cra­­iován szénnel működő fűtő­­erőműveket építsenek. (folytatás az első oldalról) tudtak. Nem kis feladatot vállalt az ország ifjúsága, amikor egy emberként vál­lalta, hogy Az ifjúság — az ötéves terv határidő előtti teljesítésének aktív részese című munkaverseny során tudása, hozzáértése vát nyújtja. Megyénk legja­dol­gozóinak elmúlt évi sikerei­ről többször beszámoltunk, most egy jelentős tényre szeretném felhívni a fi­gyelmet. Az idén szeret­nénk pontosabban körvo­nalazni feladatainkat, e­­zért úgy döntöttünk, hogy a megye vállalatainak if­júsági szervezetei a dolgo­zók tanácsainak év eleji gyűlésein részletesen fel­olvassák vállalásaikat. If­júságunk ismeri a pártdo­kumentumokat, tudja azt, hogy milyen feladatok há­rulnak rá. Az ésszerű fű­tőanyag- és energiafogyasz­tásban mi is ki szeretnénk venni a részünket, a hulla­dékanyagok (fém, üveg, pa­pír stb.) gyűjtésével szin­tén nemzetgazdasági érde­keket szeretnénk szolgálni. Célunk az, hogy az elkö­vetkező időszakban min­den egyes KISZ-tag szemé­lyes hozzájárulásával bizo­nyítsa azt, hogy méltó az ifjú kommunista címre. — A falusi fiatalokra mi­lyen feladatok várnak ? — Az előkészületeket tavaszi mezőgazdasági mun­­­kára már most meg kell kezdeni, e téren a legtöbb feladat a mezőgépesítési ál­lomások fiataljaira hárul. A pártdokumentumok fel­hívták a figyelmet az ál­lattenyésztés fejlesztésére is, e munkában is sokat te­hetnek ifjaink, a tavaszi le­gelőtakarításokra már most gondolnunk kell. Nyáron, a mezőgazdasági munkák dandárjának idején kevés a szabad idő, ezért falun az ifjúsági szervezeteknek a téli időszakra kell összpon­tosítaniuk nevelési akciói­kat. vek — Szeretnénk, ha a tér­megvalósításának út­járól is szólna egypár szót. — Legfontosabb feladat a szervezeti élet megszilár­dítása. S itt nem a nyilván­tartások pontos vezetésére gondolok — bár erre nagy szükség van —, nem is az számít, hogy mi van az iratgyűjtőkben, hanem az, hogy milyen munkát végez­tünk. Mindenkivel meg szeretnénk értetni, hogy KISZ-tagnak lenni, az meg­tiszteltetést jelent és min­den egyes ifjú kommunis­tának személyes vállalása kell legyen, a gyűlések nem arra valók, hogy hallgas­sunk, hanem főleg arra hogy mindenki elmondja a véleményét, még ha az — esetleg — nem is tűnik a legjobbnak. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor feladata­inknak is könnyebben te­szünk eleget. A lányok be­bizonyították, hogy minden téren „férfiasan“ meg tud­ják állni a helyüket. Erre az idén még jobban fel kell figyelni, s méltányolni előléptetésükkel nagyrabecsülé­sünket, elég csak az ifjúságtól nem kérni. A legtöbb esetben a fiatalok példásan eleget tesznek feladataik­nak, de nem csak elisme­rést, hanem segítséget is várnak. Egészséges, vidám fiatalságunk van, szeret szórakozni. E jogot bizto­sítanunk kell számára, úgy hogy a közös szórakozási lehetőségek minél több fia­talt vonjanak össze, hisz ezáltal is egységük erősö­dik. Az a fiatal, aki szabad idejét kellemesen tölti, if­júsági klubba, kirándulá­sokra, közös rendezvények­re jár, pihentebb, több, s a következő nyugod­­mun­kanapon nagyobb kedvvel megy munkahelyére. A si­kerek titka részben ebben rejlik, ezt sohasem szabad elfelejtenünk. Nevelő mun­kánkat úgy szeretnénk irá­nyítani, hogy mindenki megértse céljainkat, tudja azt, hogy mit miért kell ten­ni. — A szórakozásról beszélt az előbb, kérném, beszél­jen kulturális terveikről is. Az 1974-es évet két nagy esemény fémjelez — a XI. pártkongresszus és a felszabadulási évforduló —, e mellé hozzátenném, hogy számunkra, fiatalok számá­ra még lesz egy ünnep — a pionírszervezet megalaku­lásának huszonötödik év­fordulója. A KISZ-bizottság a pionírokkal közös ak­ió­­tervet készített, kulturális rendezvények sorozata sze­repel e tervekben. Az agi­­tációs brigádok, a műked­velő együttesek is megkezd­ték az előkészületeket. Sze­retnénk, ha minden egyes rendezvényünk méltóan bi­zonyítaná a fiatalok hűsé­gét a párthoz, annak tett vezetőjéhez, NICOT­AE CEAUĂESCU elvtárshoz, a­­ki annyira szívén viseli if­­júságunk sorsát. Ifjúságunk az i­­eves terv határidie előtti teljesítésé­­nek aktív részese MÖ'Vt­ i­'KÖR

Next