Megyei Tükör, 1974. február (7. évfolyam, 1172-1193. szám)

1974-02-02 / 1172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1172. sz. fol*pillér 2 ., SZOMBAT VII. ÉVFOLYAM ARA 30 BÁNI A toisiahininlás ->1­. év?wi,cluió.iánial. iu itki* XL konarcss/nsánuik éve - A miAKAKYOZKLMKk irifa­ TO KSZTEXmüJK A b­cru­h­ázások Siafrkom­­ájának fokozásáér­t Kovászna megye megala­kulása óta e vidék gazdasá­gi életének központi kér­dése a beruházások. Azóta minden esztendő sikeressé­gét, bár kétségkívül nem kizálagosan, de elsősorban a beruházási tervfeladatok teljesítésében mérjük, így van ez most, 1974-ben is, amikor a múlt évi megvaló­sításhoz képest a beruházá­si terv csaknem felével, pontosabban 44,6 százalék­kal növekszik. Aligha kell olvasóinknak még szemléle-KRISTÓF MÁRTON (folytatása a 3. oldalon) Mezőga­zdaság­i dolgozóink •Úiar­ulnak a seprnice$fi-i és a kézdi vásárhelyi felhívásra SZENTIVÁN : búzából hektáronként 200 kilogrammal termelnek többet a tervezettnél ; • árpából szintén ; ^ a burgonya hektáron­kénti hozama 600 kilogram­mal szárnyalja túl a terve­zettet ; a cukorrépából 56 tonnát termelnek terven felül . (folytatása a 3. oldalon) A Richter-skála sz­erint 4,5 fokozatú földrengést ész­leltek az Athéntől 160 kilomé­terre lévő Patrában és Agrini­­onban. Emberáldozatról, anya­gi kárról nem érkezett jelentés. * I­mmár megszoktuk, hogy a sepsiszentgyörgyi Dózsa György munkásklub állandó gondja a város ifjúságának rendszeres szórakoztatása. A városi KISZ-bizottság itt szer­vezi a szombat és vasárnap esti elvtársi összejöveteleket, amelyekre a munkásif­jakon kívül a tanulók is eljárnak. Ez (folytatása a 8. oldalon) Téli délután (K­ortnyik György felvétele) Szombati jegyzet öt pedagógus Az­ „orbis spicius", a lát­ható vilik­, melynek tanulmányo­­zására és megismerésére oly nagy igyekezettel hívta föl figyelmet Comenius mester, a kiváló cseh pedagógus a kö­­­zépkor végén - ez a látható világ sok meglepetést tartogat nemcsak a gyermek, de a tudós számára is­ hatható, érzékelhető világunk titkaiba igyekezvén bete­kinteni, a tudományos világ sosem fordul meg üres kézzel. De hál­a érzékszervek s műszerek állnak itt rendelkezé­sünkre, s így mennyivel bonyolultabbnak tekinthetjük a láthatatlan, a belső világ törvényeit, az ember lelki mikro­kozmoszát, mely lényegében a külső világhoz való viszonyu­­lást is meghatározza ... öt pedagógus vitázik egy gyerme­kek által összehordott népművészeti kiállítás megtekintése után. Mennyit járhattak gyalog, szekéren, esőben s hőségben ezek a 12—14 éves pionírok, míg összeválogatták ezeket a tárgyakat, „Avasországtól" Borzfalváig ; életrevaló­ csoport, amely Ozsdoláról a „vráncsai passzuson“ megy át a Kárpá­tokon Moldvába — gyalog ... Jó tudni, hogy nemcsak gomb­­lociv­ni tudnak ezek a gyermekek (bár az sem utolsó­ játék !) — hát így fogai mozgat­ták benyomásukat, s ahogy az lenni szokott, a kezdeti hajlékony impressziók szép kerek lombói vitává terebélyesedtek .­­ Igen, a romantika, a játék von­zotta őket messzi vidékekre — csörtet a szélsőséges véle­mény, sugallja pedig a nehéz gyermekkor ma is fájó meg­­bántottsága. ■­­ Játszani sem tudnak úgy, mint mi, éppen a­­zért, mert most készen szállítják az ipari játékokat számuk­ra ... tán­­ c­sak egy pillanatig csendesedett el az­ öt pedagógus, az­bonyolódott tovább a vita : —■ a mostani gyermek o­­kosabban játszik, mert körülményei is okosabbak —, a mos­­tani gyermek hamar ráun a játékra.—• a mostani gyermek sem un rá hamarabb, mint mi, a saját készít­ményeinkre —, igen, de meg is becsültük amit mi faragtunk —, a technika századában élnek, kell a technikai játék ... I s innen már csak egy lépés az oktatás problémája, és a fizikatanár meg is tette azt a lépést : — Úgy érzem, most is nagy még a távolság az­ iskolai elméleti oktatás és a gya­korlati ismerkedés között ... — Továbbá átformálta másfél óra alatt a tantervét, a tanórát ez az öt pedagógus Kézdivá­­sárhelyen, vezette a gyermekvilágot a romantika s a kétkezi munka közt, melléjük állítva a megfontoltan adagolt elméle­tet. S közben tanügyi konferenciák, év eleji és év végi nagy­n­­agy­gyűlések szóhalmazai jutnak eszembe, ahol igyekeztek nem aludni a résztvevők ... Bizony mondom, sokért nem ad­nám, ha részt vehetnék egy olyan nagygyűlésen, ahol az én­­ pedagógusom szenvedélyes jót akar­ásaihoz, szinte fájóan e­­lemző s önelemző vitájához hasonlót légkörben beszélnének a mostani modern világ gyermekeinek formálgatásáról. í J-+. * * aim! Kifejező és serkentő tervmutató A Minisztertanács 1756/197­4. számú határozatával ez év ja­nuár elsejétől új tervmutató nyilvántartását vezették be az összes köztársasági alárendelt­ségű iparvállalatokba. Az új tervmutatót­­ kísérleti jelleg­gel már a múlt évben alkal­mazták 64 vállalatban az ország különböző megyéiben. Az új mutató bevezetésére azért került sor, mert az eddig használt, klasszikusnak nevez­hető mutatók az összterme­lés és árutermelés — bár kétségkívül kimutatták a vállalat gazdasági tevékeny­ségének milyenségét, nem ösztönözték arra a vállalato­kat, hogy a terv mennyiségi teljesítése mellett, annak mi­nőségi tényezőivel is kellő mértékben törődjenek Az utóbbi id­őben mind számosabb esetben bírálták az összterme­­lési terv-mutató ilyenszerű hiányosságait, azokat, amelyek ennek a mutatónak kiszámolá­sakor mutatkoznak. Összete­vői mind olyanok, amelyek a tevékenység mennyiségi vo­natkozásait mutatják ki, nem ped­ig a minőségieket. Gyakor­latilag még ezeket a mennyi­ségi vonatkozásokat sem tün­tetik fel a valóságnak megfe­lelően. Az össztermelési mu­tatóban ugyanis ugyanaz a ter­mék, ugyanabban az iparágban kétszer is szerepel. Mindössze egy számviteli bejegyzésbe kerül — minden termelési erő­feszítés nélkül —, hogy ugyan­az a termék az előállító vál­lalatnál és a felhasználó (be­építő) vállalatnál is szerepel­jen az össz­termelési mutató rovatában. És ilyen bejegyzé­seket nemcsak két esetben le­het tenni, különösen akkor, ha azt is szem előtt tartjuk, hogy bizonyos alkatrészek, gépré­szek több vállalat munkafo­lyamatán is átmennek éppen a kooperálás és szakosodás el­mélyülése folytán. A 64 vállalatnál végzett kí­sérlet eredménnyel járt. Kide­rült, hogy 04 vállalat nagy többsége teljesítette az össz­termelési tervet, viszont jó ré­sze, több mint egyharmada, nem teljesítette a nettó terme­lés mutatóját. Ezenkívül a nettó termelést nem teljesítő vállalatok mindegyike túllépte a tervezett anyagköltségeket és nem teljesítette a termékek felújításának programját. A­­zok pedig, amelyek teljesítet­ték az új tervmutatót, a nettó termelést, lényeges anyagmeg­­takarítást, energia- és fűtő­­anyag-megtakarítást értek el és többet törődtek az­ új techno­lógia bevezetésével is. A kísérletből is látható, hogy a nettó termelés mutatója job­ban kifejezi az illető vállalat munkaközösségének hozzájá­rulását a terv teljesítéséhez, olyan termékek előállításához, amelyek kevesebb anyagot és több kvalifikált munkaráfordí­tást követelnek meg. Kiküszö­böli a már említett kétszeres vagy többszörös számviteli be­jegyzését ugyanannak a ter­méknek, ösztönzi a nyers­anyag- és energiafogyasztás Megyénk köztársasági alá­rendeltségű vállalatainak párt­­szervezetei már most, az új év elején, gondot kell fordítani­uk az új mutató alkalmazásá­ra, hogy idejében felfedjék a­­zokat a tényezőket, amelyek fékezik a vállalat hozzájáru­lását a nemzeti jövedelemhez. MAROSI ZOLTÁN

Next