Megyei Tükör, 1974. március (7. évfolyam, 1196-1220. szám)

1974-03-02 / 1196. szám

VI­AG PROLETARIAT. EGYESOLETEK I AZ RKI" KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 1974. március 2., SZOMBAT 1196. szám ÁRA 30 BÁNI Az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek vezető káderei országos konferenciája befejezte munkálatait Március elsején, pénteken befe­jezte munkáját az állami és szövet­kezeti mezőgazdasági egységek ve­zető kádereinek országos konferen­ciája, a román falu, az egész ország­ életének nagy horderejű eseménye, amely nagymértékben kihat nemze­tünk gyorsabb előrehaladására, a sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom felépítése, a haladás és a jó­lét útján. A munkálatok egész menetére — a plenáris üléseken és a 20. munka­bizottságban lefolyt vitára, a 426 felszólaló beszédére — rányomta bé­lyegét Nicolae Ceausescu elvtárs expozéjának szelleme. Ez az expo­zé behatóan elemezte az eddigi e­­redményeket, az egész tevékenység hatékonyságának tökéletesítését és növelését szolgáló módozatokat, programdokumentumként, mezőgaz­daságunknak a mai igények szerin­ti további fejlődéséhez, amelynek valóra váltására az országos konfe­rencia ünnepélyes fogadalmat tett, hangot adva a szántóföldi dolgozók ama elhatározásának, hogy­­mindent megtesznek az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért, a párt által ki­tűzött célok maradéktalan megvaló­sításáért. Akárcsak a konferencia előző napjain, a több mint 8 000 részvevő ezúttal is rendkívül nagy melegség­gel és lelkesedéssel fogadta a nagy tanácskozási terembe érkező Nicolae Ceausescu elvtársat, kifejezésre jut­tatva a párt iránti, a párt főtitkára iránti szeretetét. A jelenlévők he­lyükről felállva perceken át éljenez­ték és ütemesen kiáltozták . ..Ceausescu — RKP“. Az elnökségben helyet foglalt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke, Elena Ceauşescu elvtársnő, valamint a következő elv­társak : Emil Bodnaraş, Manea Mă­­nescu, Gheorghe Pană, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioară, Lina Ciobanu, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Va­sile Vîlcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Constantin Băbălău, Petre Blajovici, Cornel Burtică, Miron Constantinescu, Aurelia Dănilă, Miu Dobrescu, Magd­alena Filipaş, Cere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Va­ (folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde Kedves elv­társak ! • A vége felé közeledik a konferen­cia munkája, amelyen a mezőgazda­ság alapkáderei vesznek részt. Há­rom napon át széleskörűen megvi­tattuk a szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Elemeztük a szocialista építés évei­ben elért eredményeket, valamint a jelenlegi ötéves terv első három évé­ben elért eredményeket, számos in­dítvány és javaslat hangzott el. El­mondhatjuk, hogy a konferencia vi­tája valóságos demokratikus fórum, kifejezése a szocialista demokráciá­nak, annak, hogy az egész nép széles körben részt vesz nemzetünk sorsá­nak irányításában a szocializmus és a kommunizmus útján. (Hatalmas taps.) A vitát az jellemezte, hogy a fel­szólalt elvtársak nagyfokú felelősség­­érzettel elemezték mind a jó ered­ményeket, mind a hiányosságokat, a hibákat, amelyek megnyilvánultak és még megnyilvánulnak egyes egységek, a mezőgazdaság egyes szektorai tevé­kenységében. Számos megalapozott bírálat hangzott el. Remélem, hogy mindazok, akiket ezek a bírálatok érintettek — kezdve a központi szer­vektől, azoktól a minisztériumoktól, amelyek az ország mezőgazdasága megfelelő fejlődésének a biztosításá­val kapcsolatos számos problémát kell hogy megoldjanak és elsősorban a Mezőgazdasági Minisztériumtól —, megteszik a szükséges intézkedéseket a jelzett hiányosságok orvoslása ér­dekében. A Szövetkezetek Országos Szövetségének, a mezőgazdasági trösztöknek és igazgatóságoknak, a megyei és községi néptanácsoknak úgyszintén figyelembe kell venniük a konferencián elhangzott bírálato­kat és javaslatokat. A megyei pártbi­zottságoknak, az összes pártszervek­nek és -szervezeteknek le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket és cse­lekedniük kell a hiányosságok minél gyorsabb felszámolásáért, az egész mezőgazdasági tevékenység megfele­lő megszervezéséért.Bizonyos önbírálati megjegyzések is elhangzottak. Igaz, hogy az önbí­­rálat nem volt a legkitűnőbb, de re­mélem, hogy az elvtársak szem előtt tartják ezt, amikor a konferencia kö­vetkeztetéseit és határozatait meg­vitatják a pártaktívával, az összes szövetkezeti tagokkal és mezőgazda­­sági dolgozókkal, és nem feledkeznek meg arról, hogy saját hibáikat az önbírálat szellemében kell elemezni­ük. Csak ez szolgáltathat garanciát arra, hogy teljesen és mielőbb felszá­moljuk a munkánkban még észlel­hető fogyatékosságokat. Ez vonatko­zik a miniszterekre is, akik itt fel­szólaltak, az első titkárokra, akik szóltak itt, így tehát a minisztériu­mok vezetőségeinek, a megyei párt­­bizottságoknak és a néptanácsoknak,­ az összes vezető szerveknek önbírála­ti szellemben kell elemezniük a problémákat, saját hiányosságaikat, hogy lássák, mi a tennivalójuk a te­vékenység javításához. (Erős laps.) A konferencia plénumán, vala­mint a bizottságokban számos rend­kívül értékes jaavaslat hangzott el.­­­ (folytatása a 2. oldalon) Nicolae C­eauşescu elvtárs történelmi jelentőségű beszéde értékes útmutatás, irányvonal célkitűzéseink maradéktalan megvalósításában Nagy érdeklődéssel ta­nulmányoztam Nicolae Ceausescu elvtárs beszé­dét, amely az állami és szö­vetkezeti mezőgazdasági egységek vezető kádereinek országos konferenciáján hangzott el. A beszéd érté­kes útmutatás, irányvonal az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozói számá­ra is. Megjegyeztem, hogy az utóbbi években az or­szág­ állami mezőgazdasági vál­lalataiban az 1­000 lej álló­alap után számított globá­lis termelés csökkenő irány­zatot mutat. Ezt a fő muta­tót elemezve, megállapít­hatjuk, hogy az állami gaz­daságok­­megyei trösztjéhez tartozó farmok egy részénél is észlelhető ilyen negatív jelenség. Míg 1971-ben 1­000 lej állóalapra számítva el­­­értük a 995 lejt, 1973-ban a globális termelés értéke 775 lejre csökkent. A ha­nyatlást az okozta, hogy a beruházások növekedésével egyidőben az átlagtermés és az egy állatra számított termékmennyiség nem nö­vekedett, hanem nagyjából ugyanazon a színvonalon maradt. Ezek az eredmé­nyek, nyilván, nem felelnek meg a lehetőségeknek, hi­szen erős anyagi alapokkal rendelkezünk és­ még van­nak kihasználatlan helyi e­­rőforrásaink, amelyeket a termelés szolgálatába állít­va, jelentősen növelhetjük az előállított termény- és termékmennyiséget. A fo­lyó gazdasági évben ebből a szempontból is határozot­tabb intézkedéseket kell fo­ganatosítanunk. A megelőző évvel szem­ben, nagy előnyt jelent, hogy az ősz folyamán az e­gész tervbe vett területen elvégeztük az őszi mély­szántást s így a tavaszi ve­tések kifogástalanul előké­szített talajba kerülnek. 900 hektár területen, az őszi mélyszántással egyidőben, talajba került az istállótrá­gya. A trösztnél részletesen kidolgoztuk minden kultúra technológiáját s ezt a far­mok a helyi adottságoknak megfelelő módosításokkal átültetik a gyakorlatba. A műtrágyázási előirányzat­nál például figyelembe vettük a talaj természetes termőképességét és a növé­nyek igényeit. A műtrágyá­zással párhuzamosan be­érett istállótrágyával meg­oldjuk a talajok további szervesartyag-utánpótlását is. Ami a burgonyatermesz­tést illeti, legfontosabb tö­rekvésünk volt, a fentiek mellett, a kitűnő minőségű vetőmag biztosítása. Az e célra tárolt Oslara. Desirée FAZAKAS GÁBOR, az állami gazdaságok megyei trösztjének főmérnöke (folytatása a 7. oldalon)

Next