Megyei Tükör, 1975. március (8. évfolyam, 1294-1297. szám)
1975-03-07 / 1294. szám
HONPOLGÁROK ! 1975. március 9-én, a Szocialista Egységfront jelöltjeire szavazva, a haza napfényes jövőjére szavaztak, kifejezitek azt az elhatározásotokat, hogy teljes energiával és hozzáértéssel, lelkesedéssel és odaadással dolgoztak a Román Kommunista Pártnak a szocializmus és a kommunizmus romániai felépítésére irányuló nagyszerű programja megvalósításáért ! A Szocialista Egységfront azzal a felhívással fordul az összes választókhoz, tömörüljenek szoros egységben a párt körül, a Központi Bizottság, a párt főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs körül, az RKP XI. kongresszusán elfogadott határozatok valóra váltásáért, újabb dicsőséges fejezetet nyitva ezzel Románia történetében, s biztosítva hazánk előmenetelét a haladás és a civilizáció újabb magaslatai felé. Hat év történelem TÉNYEK, ARCOK, SZÁMOK Ilni esztendővel ezelőtt, egy március eleji napon, a gépkocsi csak nehezen, a kerekek megsiratásával kö/.dlitette meg a ké/divásárhelyi ipari negyed épitesi ..központját'*, mely egy évvel NICOLAE CR.\U$ESCU elvtárs látogatása után már az iparosítás első lépéseit jelentette. Azok, akik jó félszáz évvel ezelőtt egy malmot építettek itt, nem gondolhatták, hogy ebben a meglehetősen kietlen épületben, a hideg és zord termekben születik meg Kézdivásárhely félszázaddal későbbi valósága, és veszi kezdetét a megye iparosítása. Az idő nem volt túl meleg, a dobkálymikat még erősen tömték az építőtelepi hivatalnokok, de kint, a nagy kiterjedésű mezőségén már pirosban állt egy két épület, a mai csavargyár helyén az alapok előkészítése folyt. A gépkocsi nem is jött bennebb, ott maradt a malomnál, nekünk az építőtelep vezetője jófajta gumicsizmákat ajánlott, hogy bejárhassuk a terepet. A gumicsizmákat nem hoztuk fel, mi láttuk a kárát. Valahogy így kezdődött . . Aztán tanúi és krónikásai voltunk a. VARGYASI MIKLÓS (folytatása a 3. oldalon) EGYED VILAO pnOMTAlMt. EGWS 0MBTCH 7 í£^ TÜKÖR 10 ^^uorTui. covAUtf^^ AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA Vili. ÉVFOLYAM 1975. március 7., PÉNTEK 1294* szám ARA 50 BÁNI ÉLJEN A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT VÁLASZTÁSI GYŐZELME Lelkes hangulatú népgyűlések a nagy nemzetgyűlési választókerületekben A március 9-re kitűzött nagy politikai esemény egyik legjelentősebb szakaszát, az utóbbi hetekben a képviselőjelöltek és választópolgárok közötti gyümölcsöző munkatalálkozók képezték. Az üzemek, mezőgazdasági egységek, intézmények dolgozói és a jelöltek közötti közvetlen kapcsolat nagyszerű alkalmat jelentett annak a lelkesítő mérlegnek az elkészítésére, amely a Román Kommunista Párt bölcs vezetésével az utóbbi öt évben értünk el, valamint az elénk táruló ragyogó távlataik tudatosítására. Március első napjaiban megyénkben is éppen úgy, mint szerte az országban, a nagy nemzetgyűlési választókerületekben lelkes hangulatú népgyűlésekre került sor. A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház termében Nagy Ferdinánd elvtárs, az RKP Központi Bizottságának tagja, a Kovászna megyei pártbizottság első titkára, az 1-es számú választókerület képviselőjelöltje, Bodzafordulón Stanca Constantin elvtárs, az RKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság ,titkára, a 3-as választókerület képviselőjelöltje, Kézdivásárhelyen Richter Éva, a keményítőgyár igazgatója és Szabó Etelka, a megyei helyiipari vállalat mérnüknője, a 2-es választókerület képviselőjelöltjei találkoztak a választókkal. A népgyűléseken a nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltekkel együtt ott voltak a megyei, városi és községi választókörzetek képviselőjelöltjei is. A népgyűléseken magasabb szinten folytatódott a közvetlen dialógus eddigi sikereinkről, a XI. kongresszus programjáról s a Szocialista Egységfront kiáltványáról. Munkások, mezőgazdasági egységek dolgozói, értelmiségiek, szellemi én (folytatása a 2. oldalon) az emberi arcú terverre A március 9-iki választások küszöbén, amikor elkészítjük Kovászna megye fejlődésének eddigi mérlegét, és számba vesszük a párt gazdaságfejlesztési politikája révén megnyílóállatokat, olyan számadatokkal és arányokkal kell számolnunk, amelyek szinte hihetetlennek tűnhettek alig egy évtizeddel ezelőtt Mindaz, ami az elmúlt választás óta, vagy pontosabban hét esztendő alatt, az ország új területi-közigazgatási felosztása után eltelt időben e vidéken megvalósult, oly mértékben alakította át a Kovászna megyei tájak arculatát, e megye helységeit, amilyen változásokra a történelem során soha nem kerülhetett sor, ennyire rövid idő alatt. E táj iparosítása és általános gazdasági-társadalmi■művelődési fejlődése legmerészebb gondolkodóink álmait és elképzeléseit is túlszárnyalja — a korszerű civilizáció szintjére emeli ezt a vidéket. Több mint 125 évvel ezelőtt Gábor Áron az iparűzés felette szükséges voltáról szólt, és keserűen állapította meg, hogy a szorgalmas és lehetséges székelység útja el van zárva az ipar felé, hogy képességeiről nem adhat számot idehaza. Több mint 75 évvel ezelőtt, ugyanennek a helyzetnek egy még súlyosabb vetületét panaszolja föl Benedek Elek megrendítő cikkeiben és beszédeiben : e föld népe koldusbotra jutott, már a puszta megélhetést sem kereshette saját szülőföldjén. Természetes az, hogy a helyzet gyökeres változását csupán a szocialista társadalom hozhatta meg, az önnön sorsát intéző nép szorgalmát, tehetségét és alkotókészségét fölszabadítván. A Román Kommunista Párt gazdaságpolitikája, mely a termelő erők arányos, méltányos és harmonikus elosztását, minden vidék és minden helység gyors gazdasági és társadalmi fejlesztését tűzte ki célul, egyszersmind a nemzeti kérdés marxista-lenini megoldásának alapja is. Lehetetlen elképzelni a különböző nemzetiségű dolgozók közötti teljes jogegyenlőséget, ennek alapvető gazdasági feltételeit figyellmen kívül hagyva. Kovászna megye számára az eddig megtett út nem csupán az ipari termelés növekedését, új üzemek termelésbe állítását jelentette, hanem ezer és ezer új lakrész felépítését, művelődési intézmények, iskolák, bölcsődék, óvodák, kórházak és orvosi rendelők építését is, a lakosság összetételének gyökeres megváltozását, anyagi és szellemi életszínvonalának emelkedését, műveltségének és lelki életének gyarapodását, a civilizáltabb, emberibb élet lehetőségét. Ez az összetett és elemeiben egymástól elvi oszthatatlan változás a következő ötéves terv folyamán hallatlanul felgyorsul, a sok milliárdos gazdasági és szociális beruházás az ország fejlett vidékeinek sorába emeli megyénket. A felépítendő tucatnyi új üzem, egyszersmind olyan szociális és kulturális változásokat is sejtetnek, amelyek e vidék emberének életét is érzékenyen érintik, összes politikai-társadalmi és művelődési szerveink ésszervezeteink közös nagy feladata, hogy e változások optimális kamatoztatásával, zökkenőmentesen szervezzék meg az átalakulás lényeges emberi feltételeit. Az iskolahálózat fejlesztése, a művelődési mozgalom megpezsdítése, a művelődési intézmények gyors aktivizálása — mind lényeges elemei a megtervezett jövőnek. Az anyagi változás az embert szolgálja, végső célja, hogy a közösség és az egyes ember nyerjen általa. E vidék román és magyar dolgozói mindenkori történelmük legsodróbb korszakához érkeztek. Feladatunk, hogy az erőket és az emberi szándékokat összefogva, maradéktalanul megfeleljünk a szocialista kor új, növekvő követelményeinek, a testvériséget ápolva, az alkotókészséget mozgósítva, az emberi létekben és értelemben is véghezvigyük a legmesszebbmenő változásokat, megvalósításuk a párt XI.kongresszusának elfogadott jövőt építő programot. A március 9-i választásokon erre az új, emberi arcú jövőre adjuk szavazatunkat. MAGYARI LAJOS