Megyei Tükör, 1975. március (8. évfolyam, 1294-1297. szám)

1975-03-07 / 1294. szám

SZOCIALISTA ROMÁNIA FIATALJAI ! A Szocialista Egységfront jelöltjeire szavazva, törekvé­seitek megvalósulására, boldog és napfényes jövőtökre szavaztok ! Több mint százezren ,­ tömegpolitikai és kulturális rendezvényeken A két nap múlva sorra kerülő válasz-­­­tások méltó köszöntése, nemcsak a terme­­­jó munkában sarkallta még kimagaslóbb sikerek elérésére a dolgozókat, hanem érdemi rangot kapott az­ esemény jelen­tőségének tudatosítása, a választópolgárok sokoldalú nevelése. Megyénkben a különböző nevelési ren­dezvényeken közel százezren vettek részt- A pártszervek, a Szocialista Egy­ségfront tanácsai, az­­összes nevelési té­nyezők, a tömegpolitikai munka vonzó formáival és eszközeivel, mindenhol arra törekedtek, hogy reálisan, sokszínűen mutassák be, milyen eredmények szület­tek az elmúlt választások óta a képvisel lők és választópolgárok összefogása nyo­mán; milyen erőfeszítéseket igényel a jelen ötéves terv határidő előtti teljesíté­se és melyek a következő időszak főbb tennivalói. Az elvárásnak meg­felelően, , idejében elkészültek az or­szágos és helyi eredményeket szemléltető anyagok, dokumentációs kiadványok, fil­mek, diapozitívek, amelyek illusztrálják a helységek gazdasági, szociális arculatá­nak gyökeres megváltozását, az anyagi jólét, az életszínvonal emelkedését. Mind­ezeket a tömegkommunikáció más for­máival — sajtó, rádió, televízió, szemlél­tető anyagokkal — együtt, eredményesen­­használták és használják munkájukban •a propagandisták, agitátorok,,képviselők, e­­lőadók. Egyik legfontosabb célkitűzés, tudatosí­tani a választók körében a XI­ pártkong­resszus dokumentumait, azt a messzeme­nő gondoskodást, amellyel pártunk és ál­lamunk, személyesen NICOLAE CEAUL­ESCU elvtárs viseltetik megyénk sokoldalú gazdasági, társadalmi fejlesz­tése iránt. A hála és elismerés csendül ki a klubokban, a művelődési otthonokban, és a választók házaiban megtartott sok száz politikai és más jellegű előadásokon, szimpozionokon, találkozókon. De ezt helyezték előtérbe, a tudományos brigádok is, amelyek az utóbbi hónapok­ban a megye csaknem valamennyi hely­ségébe ellátogattak. Hatékonyaknak bizo­nyultak a választási törvények megismer­tetésére, az év első legnagyobb politikai eseménye, mély demokratizmusának érzé­keltetésére tartott rendezvények. Városa­inkban és a községelvben jól sikerült ta­lálkozókra került sor, azokkal a fiatalok­kal, akik először járulnak az urnák elé. Nincs lehetőség mindenről beszámolni. H Ha mégis a legsikerültebbeket akarnánk kiragadni, akkor utalnunk kellene a kéz­­divásárhelyi, kovásznai, bodzafordulói művelődési házakban, a baróti könyvtár­ban és választók házaiban tartott hasznos rendezvényekre, előadásokra, szimpozio­­nokra, az Olt textilvállalat klubjában, a gelencei, nagybaconi, hídvégi, nagyajtai, csernátoni, uzoni, köküsi vagy zágoni mű­velődési otthonok változatos rendezvé­nyeire. Nagyszámú érdeklődőt vonzottak a művelődési intézmények közötti kultu­rális vetélkedők. Zenés-irodalmi összeál­lítások, agitációs művész brigádok, dal­csoportok, kórusok, koreográfiai alkotá­sok, szavaló versenyek, írókkal, költőkkel, a szellemi művelődési élet nevesebb sze­mélyiségeivel való találkozók tették szí­nesebbé a napról-napra nagyobb tömege­ket átfogó sokoldalú politikai-kulturális tevékenységet. A szocialista tudatformá­lásban egyazon lelkesedéssel, hozzáállás­sal dolgoztak és dolgoznak megyénk nagyszámú értelmiségei. Tanárok, tanítók, jogászok, mérnökök, orvosok vállaltak és vállalnak részt ebben a felelősségteljes munkában. * Mindezek arról tanúskodnak, hogy a tömegpolitikai nevelés jelentős mértékben járult hozzá a dolgozóknak a nagy ese­ményre való eszmei felkészítéséhez , an­nak tudatosításához, hogy március 9-én állampolgári jogaik gyakorlásával is kife­jezve egyetértésüket a Szocialista Egység­front jelöltjeivel, hazánk, egész dolgozó­népünk felemelkedésére, pártunk prog­ramjára, a jólétre, a békére szavaznak. DARÓCZI FERENC Termelési csücskét a választások köszöntésére A kézdivásárhelyi városi KISZ-bizott­­ság kezdeményezése nyomán született, közel 4 000 fiatalt átfogó hasznos mozgat­alom, azzal a céllal, hogy az ifjak elősegít­sék a jelen ötéves terv 243 nappal való határidő előtti teljesítését, amire Kézdi­­vásárhely ipari dolgozói vállalkoztak. A több mint 1­000 készruhagyári fiatal hét végéig 150 ezer lej értékű terméket állít elő terven felül. Jelentős munkavállaló-és eredmények születtek a kemény í­ó­­gyárban, bútorgyárban, fafeldolgozó rész­legen, csavargyárban és másutt. S amikor a nagyszámú fiatal március 9-én urnák elé járul — közülük legtöbben első ízben —, megelégedéssel mondhat­ják el, hogy a fiatalokra jellemző mun­kalendülettel készültek a nagy esemény méltó köszöntésére. Ünnepi gyűlés Kedden délután az Állami Magyar Színház termében ünnepi gyűlést tartot­tak a Nők Nemzetközi Napja tiszteletére Az­ ünnepi ülésen részt vett Kóródi István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Früstös Imre elvtárs, a Sepsiszentgyörgy városi pártbizottság első titkára, mun­kásnők, vállalatok, intézmények női al­kalmazottai. Az ünnepi gyűlést Bereczki Vilma, a megyei nőbizottság elnöknője nyitotta meg, majd Feiér Lucia és Ráduly Gitta, a megyei nőbizottság „alelnöknői méltat­­ták Március 8. jelentőségét. A jelenlevők táviratot küldtek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, személyesen NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, a­­melyben hitet tettek a párt politikája mellett, vállalták, hogy mindent meg­tesznek az előttünk álló feladatok mara­déktalan végrehajtásáért. A díszgyűlés befejezéseként, a város műkedvelő együttese, — a sepsiszentgyör­gyi 1-es számú líceum, a pionírház, az autóvillamossági gyár csoportjai — és az Állami Magyar Színház művészei színvo­nalas műsorral szórakoztatták a résztve­vőket. A csernátoni mezőgépészek hasznos összejövetele Az immár hagyományossá vált mezőgé­pészek olimpiászát­ eredményesen tartották meg Kézdivásárhelyen, Szemléteken, Katolnán és Torján. Az idei vetélkedőnek különös jelentősége, hogy a versenyzők szorgalmasan tanulmányozták pártunk agrárpolitikáját, amelyet a XI. pártkong­­­­resszus hagyott jóvá. Csernátonban Bán Zoltán, Jakab Sándor, Cseke Ferenc, Zöl­di Sámuel és Márton László versenyzők nemcsak a szakma alapos ismerőinek bi­zonyultak, hanem szocialista mezőgazda­ságunk fejlesztésére vonatkozó program célkitűzéseit is jól ismerik. A kérdésekre adott válaszok alapján, az első díjat nyert Cseke Ferenc készült fel a legjobban. A díjak kiosztását követően Fülöp Ala­dár Domokos főmérnök ismertette a me­­zőgépészek javadalmazásának javításáról szóló határozat jelentőségét. S a minden­képpen hasznos rendezvény rangját e­­melte az a tény, hogy ez alkalommal min­denkivel ismertették az új javadalmazási besorolását. A mezőgépészek munkájának megbecsülésére, értékelésére vall, hogy a javadalmazásuk ez év március 1-től 19—27 százalékkal nő. Pártunk és államunk messzemenő gondoskodását ép­pen ezért hálás szavakkal köszönték meg. Ugyanakkor megfogadták, hogy a jövő­ben még odaadóbban dolgoznak a mező­gazdasági termelés fokozásáért. MEG­YEI FOKOR ­em lehet meghatódottság nélkül A fiút régóta ismerem. Annak idején, diákként, mozgékonyságáért, lelkiismere­tességéért dicsérték. Az osztályban, de az iskolában sem történhetett számottevő e­­semény, amelynek kigondolásánál, nyél­beütésénél hiányzott volna. Pedig tartozott a túl hangosak közé, a külső szemlélő inkább a visszahúzódott jelzőt ruházta volna rá. A tanulásban sem csi­­logott, talán egy-két tantárgy ,,temetésé­re“ is szívesen elment volna. Ám amit szeretett, ahhoz körömsza­kadtáig ragasz­kodott, s ha vitapartnerre lelt, nem sza­badult az tőle egykönnyen. Egyszer engem is „elkapott". S hogy ez a dolog éppen most jut eszembe, an­nak rendkívül könnyen érthető magyará­zata van. Azon a beszélgetésünkön ugyanis többek között a választásokról is szó e­­sett. Nem tudnám pontosan megmondani, melyik lapban olvasott a különböző or­­szágok választási ,,különlegességeiről", ám azt tudom, rendkívül hevesen elítélte, hogy némely helyen egész társadalmi ka­tegóriákat megfosztanak ettől a jogtól. Akkor nem is gondoltam, hogy három­négy év múlva pontosan arról fogom faggatni, milyen érzésekkel készülődik a számára első választásra. Mosolyog, ami­kor kérdezem, bizonyára neki i1­ eszébe villant az a hajdani „eszmecsere." — Nézze,­ én most munkás vagyok. E­­regségizett szakmunkás. Azt hiszem, már diákkorom elején erre gondoltam. Nem tudom, milyen érzés lenne diákként sza­vazni, úgy tudom, a tizenkettedicesek is szavaznak, azt viszont tudom, hogy az én számomra rendkívül izgalmasnak ígér­kezik ez a vasárnap. Szeretném, hogy a legelsők között lépjek be a választók há­zába, egy páran össze is egyeztünk, hogy kora reggel odaállunk. Sokat, nagyon so­kat beszélgettünk a gyárban, fiatalokkal, idősebbekkel egyaránt, gyűlésen és ma­gánbeszélgetéseken is elmondtuk, mit sze­retnénk, mit akarunk. Egy tény : mind­annyian jobbat, szebbet szeretnénk. Ezéret dolgozunk, ezért szárnyaljuk túl tervein­ket, ezért dugjuk össze a fejünket, vala­hányszor újabb feladatokat kapunk. Ezért kell őszintén adnunk szavazatun­kat azokra, akiket a legjobbaknak, munkásabbaknak ism­erünk. ★ A lány más jegyéből került ide. Mond­ja, hogy leginkább óvónő szeretett volna lenni, kisebb korában sóvárogva leste­k kerítés hasadékán a Bújj, bújj zöld ág vidám játékosait, s mikor nagyobbá cse­peredett, szívesen segített az óvónéninek, vigyázott a kicsikékre, etette, simogatta őket. Nem rajta múlott hogy az álma nem sikerült. Szakmunkás lett, s a mes­terségek közül is a legférfiasabbak egyi­két választotta, vasas lett. Nem ez ju­tott neki, ezt választotta. Akkor is izga­­tott volt, amikor azt a bizonyos űrlapot kitöltötte, amikor élete első nagy válasz­tásán átesett. Izgatott most is, amikor ki­helyezkedünk egymással szemben az asz­tal két oldalán. — Odahaza sokat hallottam a választá­sokról. Mesélték, hog­. annak idején m-j.is faluhelyen valóságos „csaták dúltak“ a különböző nézeteket­­álló cso­portok kö­­zött. S voltak bizony olyanok is, akiket alaposan elnáspagoltak. Ez, f»ersze, t.-ivel áll tőlünk. Mi, külöiösen, akik elő'/.»­ gyakoroljuk a válasz­tási jogunkat, «is ító hallomásból vagy a történelemkönyv­bei­smerjük azokat a­­dolgokat. Igazán jó érzés, hogy az éret­tségünket ilyen vá­­ltozásban is­­számon kérik. Olvastam, hogy modern kor ide, modern kor oda, nem mindenhol van ez igy. Gyűlése;ken még inkább elmélyíti. a most­ani válas­ztás annak igazi értékét ez Nem lehet ma­j­d a meghatódottságot visszafoj­tani, ta :Vg még a könnyeket sem­, amikor mellé állj. döntést, hogy melyik Úgy érzem, hogy ez ,­ nagy-nagy biz:dóm sokra kötelez mindannyiunkat. Különn minket, fűit ,lekai, hi-­z még ■jobb m­u­val kell ! mondanu­­k a pár ezért a biz.» Önért N­ARUTS PÉTER sokszor beszéltünk a demokráciáról, adják, életedben először, a lát, s egyedül kell dö­ntened. j3ínk­ ■Je kézi?dbe szavazódódá­rúd bízz­ik a l­elkes hangulatú népgyűlések (folytatás az első oldalról) művelődési életünk jeles személyiségei, a testvér, egységbe eggyé forrott románok és magyarok, szívből jövő szavakkal fe­jezték ki teljes egyetértésüket a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikájával, szilárd elhatározásunkat, hogy határidő előtt teljesítjük a jelen ötéves tervet, és alaposan előkészítjük a következőt. Meg­valósítjuk pártunk politikáját — mondot­ta minden felszólaló —, amelynek célja a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtése, Romániának a kom­munizmus útján való haladása. A felszólalók hangsúlyozták, hogy fej­lődésünk Uaja­ a Román Kommunista Párt, élén kipróbált vezetőnkkel, népünk legjobb fiává­, NICOLAE­­ I Al­eSlESCU elv­társsal, hogy megyénk sokoldalú gaz­dasági, társadalmi fejlesztése szorosan fű­ződik pártunk főtitkárának örökké emlé­kezetes 1967-es, 1968-as és 1974-es mun­­kalátogatásaihoz, felbecsülhetetlen érté­kű útmutatásaihoz. Ismételten kifejezésre jutott, hogy me­gyénk dolgozói szocialista hazánk összes állampolgáraival együtt, magukénak vallják sokoldalúan fejlett szocialista je­lenünk és kommunista jövőnk megterem­tésének magasztos programját. S ezért március 9-én, teljes bizalommal szavaznak a Szocialista Egységfront jelöltjeire- Tu­datában vannak, hogy ,-j képviselők és választópolgárok összefogása révén, a szocialista Románia a haladás és civilizá­ció egyre magasabb fokára emelkedik. Az, IPAR FEJLŐDÉSI. (százalékban) A megye ipari össztermelése 1980- ban eléri a 10 milliárd lejt, több mint háromszorosa lesz­ az 1975. évinek. 15 új gyár épül, java részük gépgyártó ipari vállalat. Ennek eredményeként, gépgyártás részesedése a megye össz­­ipari termelésében eléri az 55 százalé­kot-

Next