Megyei Tükör, 1975. augusztus (8. évfolyam, 1315-1319. szám)

1975-08-01 / 1315. szám

A DOLGOZÓK KÖZGYŰLÉSEI A FORRADALMI MUNKÁSÖNTUDAT FÓRUMAI Az építők vállalása: behozzák a lemaradást, teljesítik a tervet A megyei épít­ő-szer­elő vállalat dolgo­zói képviselőinek közgyűlésén, az alap­hangot az a szilárd elhatározás szabta meg, mely a beszámolóból és az összes hozzászólásból kiderült, hogy az elkövet­kező napokban, hetekben mindent meg­tesznek a lemaradások behozása, a terv­feladatok maradéktalan teljesítése érde­kében. Az év első felében az építők min­den erőfeszítése ellenére, a tervfeladato­­kat csak 97,5 százalékban valósították meg, s az évi tervnek csak 47,7 százalé­kát tudják maguk mögött. A mostoha időjárás mellett a lemaradás legfőbb o­­ka, hogy a házgyár nem tudta előállítani megfelelő mennyiségben a nagy eleme­ket, és ez termelési kiesésekhez vezetett. Az építőte­lepek munkáját akadályozta egy sor építőanyag, valamint a munka­front hiánya, ennek következtében hiá­nyos lett a termelőkapacitások kihaszná­lása. A vállalat tevékenységének egy má­sik hiányossága, hogy sok esetben hiány­zott az összhang, az építési és szerelési munkafázisok között. Ha ehhez még hoz­zászámoljuk a fegyelmezetl­enséget — iga­zolatlan hiányzásokat, a munkaprogram be nem tartását —, teljessé válik a vál­lalat mai tevékenységét jellemző objektív és szubjektív hibák és hiányosságok ké­pe. A felszólalások, akárcsak a beszámo­ló, pontosan ezeket a hiányosságokat ele­mezte, s amit még többre értékelünk az az, hogy rámutattak a felszámolásuk le­hetőségére is. ,,Jelenleg a munkálatok sürgősségi sorrendjét állapítjuk meg, hogy minden erőt a legsürgetőbb munká­latokra összpontosíthassunk és tisztelet­­ben tartsuk az átadási határidőket- Ha­sonlóképpen tanulmányozzuk annak le­hetőségét, hogy a jövő évtől kezdve az e­gész építőtelep globális akkordban dolgo­zik“ — mondotta Rázmány József főmér­nök, az­ 1-es számú építőtelep vezetője. A házgyár munkaközösségének nevében Farkas Attila mérnök vállalta, hogy na­ponta négy lakrészhez szükséges n­agy­­eleműt állítanak elő, és a szakképesítés növelése érdekében tanfolyamot indíta­nak be. Verestóy János, a minőségi ellen­őrző iroda főnöke kérte, hogy a tervezők hatékonyabban működjenek együtt a ki­vitelezőkkel, a létesítmények időre és jó minőségben történő átadása érdekében. Olosz Erzsébet, a vállalat KISZ-bizottsá­­gának titkára rámutatott arra, hogy mi­vel a vállalat alkalmazottainak döntő többsége fiatal, nagyobb figyelmet kell fordítani szakmai képzésükre, és állam­­p­olgári, emberi nevelésükre, ki kell ter­jeszteni az ,,Új alkalmazott barátja“ el­­nevezésű kezdeményezést minden építő­­telepre. Karik Dezső, a 2-es számú építő­­telep szakszervezeti bizottságának elnöke a kivitelezési idő csökkentéséről beszélt, s javasolta, hogy az egész vállalatra ter­jesszék ki az Okos Sándor komplex bri­gádja kezdeményezését, mely lehetővé teszi, hogy naponta egy munkacsoport, egy daru segítségével 2,5 lakrészt építsen fel. Vajna Mihály mérnök, főgépész és Cojocaru Nicolae gépesítési szektorfőnök, a fűtőanyag- és energia-takarékosság fontosságára és lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozták a szállítások optimizi­­sának és a gépi felszerelések teljes kihasználásának fontosságát. Az építők közgyűlése, az itt elfogadott határozatok, valóban meggyőznek arról, h­ogy mindent megtesznek az eddigi le­maradás bepótlása, a tervfeladatok telje­sítése érdekében. Ozsd­olaiak példája szorgalomból, összefogásból Ozsdolán is naponta változik a határ képe, egyre több lesz a tarló, fogy a ga­bonatábla. Egy hete már, hogy teljes e­­rővel dolgozhatnak a kombájnosok a ha­tárban, s ha a várva várt Glória is meg­érkezik, rövidesen magtárba kerül az e­­gész kenyérnek való. A C13-sok megsza­kítás nélkül üzemelnek, de azért a nagy C -12-es errefelé is jobban győzné.­­ I Ha sürgősség szerint rangsorolnám teendőinket, bármily furcsán lungzik, én most nem a betakarítást helyezném elő­­térbe, hanem a vegyszeres rovarirtást, a muszkam­oly elleni védekezést — mondot­ta Ördög Lajos községi pártbizottsági tit­kár és néptanácsi elnök. Persze, a nö­vény­védelmi akciót sem úgy kell értel­mezni mifelénk, hogy házalunk, mozgósí­­tunk. A magas fokú, közös felelősségér­zetre, a helytállásra nem kell oktatni a tagságot, jól tudja mindenki, mi a leg­szükségesebb teendője. Nem mi mozgósí­tunk, hanem a tagság sürgeti a vezető­séget : osszák ki minél előbb a vegyszert, nem várják meg a gépet, poroznak ők kézzel, ki hatvan-hetven árat, ki annál is többet. Tudják, minden percnyi késés jóvátehetetlen, kárt okoz a répában, heré­ben. Siet, igyekszik is mindenki, hogy a kora reggeli órákban, felmelegedés előtt, s alkonyat után késő es­tig (hőségben nem szabad porozni Volfotox-szal), leperme­tezze ki-ki a maga parcelláját ... De nemcsak a vegyszeres védekezésre, min­den munkálatra érvényes a megállapí­tás : a tagság tudja, érzi, csak akkor vál­hat a közös jó gazdájává, csak akkor le­­h­et a legj­obbakkal egyenértékű tulajdo­nos, ha a maga parcelláján, a maga mun­­katerületén, becsülettel, teljes felelősség­­gel áll helyt, szorgalmasan, lelkiisme­rete­sen végzi a dolgát ... Amióta bevezettük ..-. alkalmazzuk a globális akkordot, én még senki kapuján nem jártam — je­gyezte meg az elnök. Évek óta kimértük mindenki számára a kaszálót, s azóta nincs problémánk a takarmánynak való begyűjtésével sem. Nem kellett kilométereket gyalogol­nunk ah­hoz, hogy meggyőződjünk az el­nök szavainak igazáról. Orsdolán a Kis­hegy, Korüóbia, vagy a Nagykőszer, mintegy kilencven hektáros tábláin szor­gos kezek nyúvik a lent, s odafenn, a Zlilibi hegy, Málnásárka, Bokros és Ori­­áskő hatszáz hektárt is meghaladó kaszá­lóin naponta több mint négyszázan vág­ják, takarják, hordják a dús szénás­ü­vet. A téesz fogatai megállás nélkül hordják be a csűrökbe a megszáradt takarmányt, de gyakori látvány Ozsdola utcáin az e­­gyes tehénszekér; mindenki a rendelke­zésére álló eszközzel hordja, szállítja az állat téli eleségét. S a kaszálókon, akár­csak a répaföldeken, vagy a lentáblákon, korán virrad és későn esteledik. A téesz­­lapok egész napon át a gyárban dolgozó családtag, ki műszak előtt, ki műszak u­­tán, e napokban mind jelen vannak a határban. Boros Lászlót, Dobra Bélát, Csíki Jánost vagy Nagy Lajost hiába ke­resnék a nap bármely órájában lak­helyén, a házban senki nem nyit ajtót a látogatónak, az egész család testületileg fenn tartózkodik a kaszálón vagy a répa­­tábláikon. Már az eddigi kimutatások­­a­lapján nyilvánvaló, hogy ebben az esz­­ten­dőben a hármas és kettes számú bri­gád hódítja el az élenjárók pálmáját Pénzes Ágoston és Szabó Dénes brigádjai közt dől el az elsőség. Szorgalomból, helytállásból ezen a nyáron mindkét bri­gád tagjai jó példát szolgáltattak. S ha majd a télen a 800 darab szarvasmarha és a 4 500 juh elegendő eleséghez jut, ab­ban nem kis érdem illeti majd a szorgos brigádtagokat, akik magukévá tették a­ köz érdekét, s ugyanakkor gondoskodtak, hogy jusson elegendő a háztájiba is. — Eddig több mint száz vagon széna gyűlt be a csűrökbe. Tervünk kétszáz va­gon, s ezt az előjelek szerint megvalósít­juk. Van már 153 vagonnyi keresilünk s ha kell, a szalmát sem veti meg ízesít­ve az állat. A tavalyihoz hasonló beosz­tással — másfél vagonnyi széna még meg­maradt —, takarmányban nem szenved majd hiányt az állomány — fejezte be rövid tájékoztatóját az elnök­ ARADI ENDRE Több felelősségérzetet! A kovásznái fafeldolgozó vállalat, bár az első félévben 104,2 százalékban telje­­sí­tette össztermelési tervét, 103,1 száza­lékban árutermelési, 103,4 százalékban munkatermelékenységi tervét, még­sem lehet elégedett eredményeivel, mivel belső tartalékait nem hasznosította kellő hatékonysággal, tevékenységük mennyi­ségi és minőségi szempontból egyaránt a követelmények szintje alatt maradt. A munka termelékenysége alacsonyabb a tervezettnél, a bútor- és forgácslemez gyártásban, a gépkihasználás mutatója 71 százalék, a tervezett 83 százalékkal szem­ben, termékeik pezsig 6 esetben bizo­nyultak meg nem felelőnek. Sokat kell tenni a vállalat munkaközösségének és elsősorban a kommunistáknak a dolgo­zók öntudatának fokozása érdekében. Nem tűrhető az új forgácslemez-gyárban uralkodó állapot, a gépek elhanyagoltsá­ga, a rendetlenség. Az árvíz okozta ki­esések behozásával egyidőben a vállalat pártbizottságának meg kell találnia a dolgozók felelősségérzetének növelésé­hez vezető utat. Nagy feladatok állnak a vállalat dolgo­zóinak bizottsága, az összes vezetői előtt még ebben az esztendőben. A műszaki­­tudományos forradalom eredményeit tel­jes egészében alkalmazó új ötéves terv feladatai teljesítésére kell felkészülni, ami megköveteli a nagyobb fokú gépesí­tést és automatizálást, és mindenekelőtt a vállalat termelésének, egész tevékeny­ségének jobb megszervezését. Fokozniuk kell erőfeszítéseiket a minőség javítása érdekében, hiszen amellett, hogy a hazai követelmények is állandóan növekednek, termelésüknek 70 százalékát kell expor­tálniuk. Meggyőződésünk, hogy a válla­lat munkaközössége, a kommunistákkal az élen, maradéktalanul eleget tud tenni — a­ RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács legutób­bi közös plenáris ülése és NICOLAE CEAUȘSESCU elvtárs beszéde szell­ené­­ben —■, az előtte álló feladatoknak. Hí­rok­ét szerezték vállalásukat A kézdivásárhelyi ládagyár és a fűrész­üzem dolgozói már ez év tavaszán je­lentették tíz ötéves terv teljesítését A szocialista munkaverseny ezt követően is érezhetően fokozódott. A részleg dolgo­zóinak a napokban megtartott közgyűlé­se a gazdag számvetés fóruma volt. Az első félévre tervezett 2 000 köbméter ter­­mék helyett 2­­63-at állítottak elő. Júli­usban is több mint 10 köbméterrel ter­meltek terven felül. De a többi mutatók is szorgos, ésszerű munkáról tanúskod­nak. A munkatermelékenységet például 107 százalékban teljesítették, az 1 000 lej értékű termék előállítására tervezett 830 lej költséget 752-re szorították le, így a tervezett önköltséget csökkentették, a jö­vedelmet pedig fokozták. A fűrészcsar­nok­ munkaközössége a közgyűlésen arról adhatott számot, hogy főtermékükből, a bükkdeszkából, több mint 500 köbméter­rel termeltek előirányzaton felül. De a kisegítő részlegek — az anyag- és rönktér — munkaközösségei is közvetlenül része­sei e sikereknek. Nagy nemzeti ünnepünk, hazánk felsza­badulásának közeledő évfordulóját mé­g nagyobb eredményekkel kívánják ke­­szünteni a részleg dolgozói. A közgyűlé­sen több száz újabb, terven felüli köb­­méter előállítására tettek vállalást. El­köte­lezték magukat arra, hogy megdup­lázzák az első félévben megvalósított több százezer lejes terven felüli jövedel­met. DARÓCZI FERENC Sürgősségi sorrend: betakarítás után a mástól vetés A legfrissebb kimutatások alapján me­gyénkben „félidőhöz“ érkezett a kalászo­sok betakarítása és befejezéshez közele­dik a szénafüvek begyűjtése. A termés­­betakarításs­al párhuzamosan azonban mindenütt elsőrendű sürgősségi feladat az újra­vetések, illetve a másodvetések mielőbbi elvégzése. Az árvíz sújtotta te­rületeken a veszteségek ellensúlyozására szükséges, hogy a megszikk­adt területe­­ket, amint az lehetővé válik, azonnal be kell vetni takarmánynak valóval. Terme­lőszövetkezeteink zöme azonnal hozzálá­tott az újravetéshez, a felszikkadt föl­deken, a tönkrement kultúrák helyébe már elvetették a silókukoricát, takar, ir­ányborsót, másutt a learatott kalászosok után azonnal másodvetést végeztek. Az összesített kimutatás szerint termelőszö­vetkezeteinkben a tervezett 3 044 hektár­nyi területen került földbe a mag, ez­zel szemben a tervezett 2 000 hektárból csak 1 400 hektáron végeztek eddig má­sodvetést. Hidvégről, abból a községből, ahol az áradások jelentős kárt okoztak, Lőrinc­ Mihály mérnök arról tájékoztatott, h­ogy az eredetileg tervezett 138 hektárból 121 hektáron megindult a vegetáció, s min­den remény megvan arra, hogy e terüle­ten a szénaruból 2 000—2 500 kilós hoza­mot sikerül elérni hektáronként. A leara­tott búzatáblákba mintegy hatvan hektá­ron silókukorica került, s a napokban az OV menti fölszikkadt helyeken, 12 hek­táron takarmányborsóval, 3 hektáron pe­dig takarmányrozzsal igyekszenek pótol­ni az idei veszteségeket. Arapatakról Ungvári István elnök kö­zölte, hogy az áradásos területek még a mai napig sem jöhetnek számításba, nem szikkadtak meg annyira, hogy azokat be­vethessék. Ehelyett most másodvetést vé­geznek a learatott búza és őszi árpa után. Eddig 34 hektáron került földbe a silóku­korica, s a közeli napokban még 15 hek­táron vetnek takarmányborsót, illetve silókukoricát. Gidófalván a tönkrement cukorrépa-, cikória- és mákterületeken, amint a kö­rülmények azt lehetővé tették, azonnal elvetették a csalamádénak valót — jelen­tette Tankó Árpád, a termelőszövetkezet elnöke. Az eddig learatott kalászos he­lyett is hozzáláttak a másodvetéshez, tíz hektáron takarmányrozs került, tizenkét hektárt pedig a tegnap készítettek elő a vetésre. A napokban még 20—23 hektá­ron, a fölszabadított búzatáblák helyén másod­vetésként takarmány rozsot vetnek. Kökösön még a mai napon is nagy­­kiterjedésű területen a fölázott föld lehh­e­tetlenné teszi a vegetációt. A tönkrement területeken eddig csupán, mintegy negy­ven hektáron vált lehetővé az újravetés - tájékoztatott Vajnár György mérnök- Jobbára a volt burgonya-, cukorrépa- és gabonatáblákon végeztek újra­ve­tést, ahol silókukoricának valót juttattak a földbe. A napokban érkezett még két vagon ku­korica-vetőmag, s ezt a fölszabadított ga­­bonaterületekre vetjük. Egyébként eddig már tíz hektáron a betakarított búza után vetettünk kukoricát. Mindennap tüzetes terepszemlét tartunk, s minden arra ér­demleges területet azonnal kihasználunk, hogy valamiképpen pótoljuk a vesztesé­geket, s minél több takarmányt biztosít­sunk állatainknak — mondotta a mérnök. A legtöbb helyen mindent elkövetnek a bekövetkezett károk ellensúlyozására. Sok helyen azonban még most is késle­kednek, egyik napról a másikra halaszt­ják a másodvetésük elvégzését. A kom­bájnok után napokig ott hevernek a tar­lókon a szalmabálik, másutt pedig az a­­ratógépek után késve érkeznek a bálagé­­pek. Nehezen szabadulnak föl a tarlók, pedig ismeretes, hogy a másodvetés egy heti késést jelent ősszel a takarmánynak­­való betakarításában. A másod vetésű nö­vényei­ csak akkor adnak termést, ha a vetőmag idejében a földbe kerül. Ezért e döntő napokban, amikor a végéhez kö­zeledik a másodvetések optimális ideje, minden kedvező órát fordítsunk a másod­­vetésre kijelölt területek azonnali beve­tésére­ (aradi)

Next